Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 22. Jászfényszarui utca Pártirányitás és gazdaságpolitika Az üzemi munkásság helyzete és perspektívái A Társadalomtudományi Szemle júniusi számába Hu­szár István, a Központi Bi­zottság tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zetéinek főigazgatója „Párt­irányítás és gazdaságpoliti­ka” címmel írt cikket. Írásá­nak summája: a pártirányí­tás hatékonyságának és de­mokratizmusának egyidejű növelésére van szükség ah­hoz, hogy a gazdálkodás eredményesebb tételével fon­tos társadalompolitikai célja­ink is megvalósuljanak. Héthy Lajos, a Munkaügyi Kutatóintézet igazgatója az üzemi munkásság helyzetét és perspektíváit elemzi. Cik. kében — többek között — ki­tér a munkára, a munkaszer­vezetre és a technikára, mér­legeli a munkabért és a tel­jesítményt, foglalkozik a munkakörülményekkel és a munkaidővel, az előmenetel lehetőségével és a továbbta­nulással. Nagyobb teret szen­tel a munkások részvételének a döntéshozatalban. Igen széles kört érint köz­vetlenül is a Papp Sándor (munkatárs az Ipargazdasági Intézetben) által felvetett té_ ma: Támogassuk-e a mező- gazdaság ipari tevékenysé­gét?” Véleménye szerint a műszaki fejlődés alapproblé­máit, a hazai termelés és az export feladatait csak a nagy- és a középvállalatok oldhat­ják meg. E tevékenységük­ben a tsz-ek ipari termelésé­nek — a kölcsönös érdekelt­ség alapján partnerként és nem ellenfélként kell fellép­nie. Ez a kapcsolat bizonyos esetekben az ésszerű ver­senyt sem zárja ki. G. Márkus György, a KB Társadalomtudományi Inté­zetének munkatársa a szoci­áldemokrácia ideológiai-stra­tégiai dilemmáit és a válsá­got választotta témául. Dr. Szilárd János egyetemi tanár a hazai mentálhigiénés hely­zetről, Hoch Róbert, az MTA Közgazdasági Intézetének igazgatóhelyettese pedig a társadalompolitika és a gaz­dasági reform összefüggésé­ről fejti ki gondolatait. A folyóiratban az említet­teken túl több érdekes tanul­mány található, — így Lo- soncz Miklós, az MTA Világ­A Társadalmi Szemle júniusi számából gazdasági Kutató Intézete tudományos munkatársának okfejtése az amerikai gazda­ságpolitikáról és annak vi­lággazdasági következmé­nyeiről, továbbá Levendel László egyetemi tanár írása az ingyenesség elvéről és va­lóságáról az egészségügyben. A Társadalmi Szemle júniu­si száma a negyven évvel ez­előtti időket idézve „Az el­lenforradalmi rendszer poli­tikájának felelőssége Ma­gyarország második világhá­borús katasztrófájában” cím­mel közli Sipos Péter és Vi­da István tanulmányának el­ső részét. Bőd Péter Ákos a szocia­lista gazdaság többszektorú- ságát elemzi. Álláspontja szerint a különféle szervezeti formák, tulajdonjogi konst­rukciók egymás mellett élé­se tartós marad, sőt, a válto­zatosság valószínűleg még inkább nő. Népi tánc és számitógép Nyári alkotótáborok, olvasótáborok Jónéhány esztendeje már a közművelődés „szótárában” sem idegen fogalom a tábo­rozás. Nyaranta sorra nyit­ják kapuikat a különböző al­kotótáborok, olvasótáborok. Ezekben a hónapokban me­gyénkben is jónéhány tábor várja lakóit. Tiszakürt az amatőr kép­zőművészek nyári „otthona”. Csaknem negyvenen tölthet­nek ott két hetet július 12- től. Jászberényben játszótér építésére szövetkeztek az amatőr képzőművészek, első­sorban a fafaragók, táboruk július 29-én nyílik. Mezőtúr­ra az ország ifjú fazekasait várják júliusban. A táncház­zenekarok országos táborá­nak augusztus 3 és 12 között Jászberény ad otthont. Ugyancsak Jászberényben rendezik meg augusztus 21 és 28 között a népi táncosok nyári táborát. A táborba csaknem 60 résztvevőt vár­nak megyénk együtteseiből. Az ifjú muzsikusok idén nyáron már második alka­lommal táborozhatnak Bán­horvátiban. A zenei táborban augusztus 15 és 25 között a megye zeneiskoláinak hetven növendéke vesz részt. Már e hónapban megnyílik az újszászi parkerdőben az a néprajzi alkotótábor, ahol a gyerekek többek között népi gyermekjátékok készítésével, fafaragással, korongozással tölthetik idejüket. Újdonság a „palettán” a szolnoki szá­mítógép-építő tábor, amelyet július 1 és 14 között rendez­nek meg s az országból 50 résztvevőt várnak. Az olvasótáborok változat­lanul nagy népszerűségnek örvendnek. Ezen a nyáron nyolc nyitja meg kapuit. Az öcsödi cigánytanulók Bala­tonszárszón, a mezőtúriak Bánhorvátiban táboroznak júniusban. A megyei olvasó­tábort ugyancsak ebben a hónapban rendezik meg Bükkszéken. Júliusban a túr- kevei gyerekek, és a szolnoki Ságvári körúti Általános Is­kola tanulói Nagyvisnyón vesznek részt olvasótáborban. Az újszászi diákoknak a parkerdőben, a jászapáti ci­gánytanulóknak és a fegy- verneki diákoknak pedig helyben szerveznek olvasó- tábori programokat. Népszerű­tudományos filmek Minden hely foglalt Egyhónapos a szolnoki „kis Pelikán” A portán hamarosan valutát is lehet váltani Közérdeklődésre számot tartó filmek forgatásáról adott hírt a Mafilm Népsze- rű-Tudományosfilm Stúdiója. „Hazánk” címmel készül Kis József egész estét betöltő produkciója a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából. A film elsősorban a ma em­berének szemével láttatja az országot. A Baranyai László operatőr fényképezte produk­cióhoz felvételek készültek az országgyűlés, szerdai ülé­sén ia Vitéz Gábor rendező Rák József operatőrrel forgatja a „Bem” című filmjét. A ren­dező eredeti foglalkozását te­kintve történész, s alkotásá­ban a magyar történelem e kiemelkedő személyiségét mutatja! be a XIX. századbe­li események tükrében. Körösi Csorna Sándor kivé­teles egyéniség a magyar tu­domány történetében. Tudós­ként azon kevés szerencsések egyike, akik új tudományt alapoztak meg. ]Az orienta­lisztika létrejötte az ő nevé­hez fűződik. A nagy szellem emberi tartását, erkölcsi .ere­jét idézi Neményi Ferenc filmje, ajmelyet Bethlenfalvy Géza indológus szakértő és Eínyedy Lajos segédoperatőr közreműködésével forgat „Körösi Csorna útján.” cím- meL A stáb jelenleg Indiá­ban készig felvételeket. Nem sokkal több. mint egy hónapja, hogy a 4-es főút mentén, a nemzetközi kajak- kenupálya szomszédságában megnyílt a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Pelikán motelja, amely rövid fennál­lása óta mind népszerűbbé válik. Akad jócskán tenniva­lója a vendéglátósok társa­dalmi munkásainak, hiszen nincs kész a tenisz-, a foci- és a röplabda-pálya, hátra van még a szalonnasütő hely kialakítása is. Minden re­mény megvan arra, hogy a sportpályák és a szalonnasü­tő helyek júliusban elkészül­nek. És még akkor sem mondhatjuk, hogy nincs ten­nivaló a motel területén, mert a vállalat a kajak-kenu pályához, azaz a Holt-Tiszá­hoz egészen közel, újabb öt­ven vendég elhelyezésére al­kalmas épületek kivitelezését tervezi. Király Andrea, a motel vezetőjével. mutatja be kicsiny birodalmát: — A motel kilencvenhat személyes, harminchat szo­bája közül huszonnégy há­romágyas, tizenkettő pedig kétágyas. Az előbbiek 540, az utóbbiak 400 forintba kerül­nek éjszakánként. Azon kí­vül minden vendég számára kötelező reggeli jár, ötven fo„ rintért. — Az eltelt, alig több, mint egy hónap alatt a Pelikán motelt megismerték-e a tu­risták? — Az Ibusszal és az Alfa- tourist-tal együttműködve az egész évre bebiztosítottuk magunkat. Elsősorban len­gyel, szovjet és csehszlovák csoportokat fogadunk, jelen­leg lengyel bányászok lakják a szobáinkat. Reggelit itt, a drinkbárban szolgálunk fel a vendégeknek, ebédelni és va­csorázni bejárnak a nagy pe­likánba. — Vagyis egyelőre csak szállóhely a motel. — Később, ha meglesznek a sportpályák. bizonyára több szórakozási lehetőséget találnak az itt lakók, akiket télen is szívesen látunk, hi­szen minden szobánk fűthe­tő. — Meglepően drágák a szobák... — Másodosztályú motel va­gyunk, valamennyi szobához fürdőszoba is tartozik. — bj — Fotó: — hl — Zenei élet Texasi ifjak Szolnokon Minősítő hangverseny Jászberényben Az Egyesült Államokban magas színtű zenekari kul­túra virágzik. Minden, a nemzetközi zenei életben ki­csit is járatos zenehallgató kapásból fel tud sorolni az „öt nagy” amerikai zenekar­ból néhányat (New York, Boston, Chicago, Cleveland és Philadelphia nagy hírű együttesei), de az „ismeret­len” — és igen nagy számú — városi vagy állami zene­karok színvonala is eléri, sok esetben túlszárnyalja a jó európai átlagot. Ezért vélhe­tő volt, hogy a kontinensnyi ország képviseletében a Texas állambeli Fort Wort- ból érkezett 130 tagú ifjúsági szimfonikus zenekar nem amatőr színvonalú együttes. Ezt az első pillanatban iga­zolták is a zenészek szolnoki koncertjükön, Beethoven Eg­mont nyitányának előadásá­val. Hangszerkezelésük biz­tonságos, e tekintetben külö­nösen a fúvósok remekeltek, együtt játékuk pedig fegyel­mezett. A kottahű, pontos le" játszás, — ami önmagában is kifejezésbordoeö lehet, mert legalább is nem torzítja el a zeneszerzői szándékot — vi­szont nem társult olyan mű­vészi kifejező erővel, érzel­mi többlettel, mely mélyebb nyomot hagyott volna a hall­gatóban. Jólehet ehhez, hoz­zájárult az is, hogy legéret­tebb és legkidolgozottabb műsorszámuk, Oho Wardha- usan amerikai szerzőnek — jószerével egyetlen szerkesz­tési ötletre (rézfúvós tömböt vonóskar kisér) épített — II. szimfóniája, mint filmze­nei hatásosságra törekvő, de formai egyensúlyt nélkülöző zene, romantikus ’ hangzásvi­lága ellenére sem nyerte meg a közönség tetszését. Bartók Brácsaversenye David Her­mann szólójával a magyar vonatkozású mű szerepét töltötte be programjukban. A közönség élénk tapsokkal ho­norálta, az ifjak játékát amit a ráadásként játszott texasi népzenei feldogozás- sal köszöntek meg. A zenekar vezetője George Del Gobbo figyelemre méltó karmesteri éréin yeket muta­tott. Nagy gondot fordított a zenei folyamatosság fenntar­tására!, s főleg a fényes fú­vósszínek és a pregnáns rit­mika ki domborítására helye­zett hangsúlyt. Egy város zened életében komoly tényező az az össze­fogás és együttmunkálkodás- ra mutatott készség, melynek eredményeként Jászberény­ben — a helyi zenei intéz­mények, illetve együttesek és szakemberek közös munkájá­val, a közönség nagyfokú érdeklődésétől kísérve — nagyszabású és egyenletesen magas színvonalú hangver­seny született. A fellépő két kórus egyúttal országos mi­nősítését is kérte. A Vasas Munkáskórus test­hez szabott, változatos mű­sorral keltett igen jó be­nyomást. A hangzás finomo­dott, hajlékonyabbá vált A karmesterek, Bedőné Bakki Katalin és Csirke Béláné munkájában a zenei megol­dások, s nem a külsőségek dominálnak. Dicséretes az is, hogy a karmesteri (ambíció nem jár előbb a kórus jelen­legi fejlettségi foka adta le­hetőségeknél. Jól sikerült a Bárdos (Tiszai dallamok) és az Alexandrov (Poéma Ukraj­náról) művek előadása. Tel­jesítményükkel megvédtek arany fokozatú minősítésü­ket. Az utóbbi időben örvende­tesen megfiatalodott Palotá- si vegyeska|r hangzásban és a zenei megoldások minősé­gét tekintve is megujhodva, megizmosodva lépett dobogó­ra Bedőné Bakki Katalin irányításával. Legszebben ki­munkált szólamuk a basszus. A kórus elragadó hangulat­tal énekelt reneszánsz mu­zsikát (Hassler, ßastoldi), drámai mélységű előadással vitte sikerre Gesualdo: Io tacero című, komplikált har­móniai váltósokban bővelke­dő szerelmi madrigálját. Ih- letetten, dallami, ritmikai és harmóniai egységben tolmá­csolták egyik legszebb ma­gyar népdalfeldolgozásunkat, Járdányi Árva madár kórus- művét. Az oratóriumrészle­tekben is végig győzték hang- intezitással, feszültséggel. Nagy közönségsikert arató, meggyőző produkcióikból ki­rajzolódott zenei fejlődésük felfelé törekvő iránya, és az a potenciális erő, m|eiy fe­dezete lelhet az elkövetkező évek színvonalat megtartó kemény munkájának. A zsűri döntését — a hangverseny- fokozat odaítélését — a helyi hangversenyéletben betöltött szerepük feltétlenül igazolja. Országos szintű megméretés esetén is döntő fontosságú a helyi viszonylatok figyelembe vétele — mondotta a zsűri elnöke, Turcsányi Emil főis­kolai tanár. A Czeglédi Zctftán vezeté­sével működő Jászsági kama­razenekar és a Palotási kórus női- kara Pergolesi (SUabat Malter, részletek) és Mozart (Ave verum corpus) művei­nek kitűnő zenei elgondolás talaján fogant interpretáció­jával vívták ki a közönség és a zsűri elismerését A szóló­kat is kórustagok énekelték^ és a zenekarban növendékek is játszottak a tanárok vé­dőszárnya alatt. A vezénylő Gál Tamás jól megválasztott tempói és érzékeny dinami­kakezelése érvényre juttatta e művek szépségét. A kon­certet Händel Herkules a vá­laszúton kantátájából elő­adott részletek (vegyeskaron és fúvósokkal kibővített vo­nóskaron) zárták Bakki Ka­talin dinamikus Vezényleté­vel. E siker sok év munkájá­ban és a helyi erők példás összefogásában gyökerezik. Sikerült kiépíteni a kórusok utánpótlásbázisát, a szak­munkásképző intézetben és a Lehel gimnáziumban. Létre­jött és él egy kamarazene­kar. Létezik egy igényes kö­zönség és olyan zenetaná- egyéniségek működnek — a fenntartók és támogatóik te­remtette szertetteljes közeg­ben — akik felismerték, hogy egy város zenei élete nem elsődlegesen az egyéhi, ha­nem a közös sikerek talaján virágozhat ki. Labáth Valéria A világ bábjátszói Békéscsabán Három földrész — Európa, Ázsia és Ausztrália — báb­színházainak képviseletében nyolc külföldi és tíz magyar együttes vesz részt a június 26-án kezdődő egyhetes bé­késcsabai nemzetközi feszti­válon. A hetedik alkalommal sorra kerülő bábos világtalál­kozón azok az együttesek mutatkoznak be, amelyek gyermekközönségnek is ját­szanak. A legifjabb bábra­jongóknak szánt műsorokat a szakmai közönség a Jókai Színházban láthatja majd, a város gyermekei, s al további érdeklődők az Ifjúsági Ház­ban élvezhetik a bemutató­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom