Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-15 / 139. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 15. Erősíteni a gyökereket Megalakult a Szolnok megyeiek baráti köre Az alakuló ülésen résztvevők egy csoportja Zenei élet Operabérleti zárékoncert „Az ember azt a húsz évet, amit Szolnok megyében végig dolgozott, nem felejtheti el, az emlékei, az érzései örökre ahhoz a vidékhez kötik.” — mondta a fővárosban élő dr. Kasza Béla. aki évekkel ezelőtt a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője volt. És valahogyan így gondolják a többiek is: dr. Orbán Petemé, a Május 1. Ruhagyár vezérigazgató-helyettese, Molnár György, a SZOT egyik iskolájának igazgatója, Verbot Bajos, a Népszava főszerkesztő-helyettese, dr. Nyíri Béla ma nyugdíjas, egykor a megyei tanács elnökhelyettese. A nevek hosszan sorolhatók, hiszen annak ellenére, hogy a szervezők „csak” száz meghívót küldtek szét. több mint százhúszan jöttek ei az alakuló ülésre. Aki meghívót kapott, az szólt ismerőseinek: gyertek el, megalakul Budapesten a Szolnok megyéből származó emberek baráti köre. És jöttek és örültek egymásnak a régen látott ismerősök, egykori munkatársak, barátok, élvtársak. Már jóval a meghirdetett időpont — június 11-e délután 5 óra — előtt a Poltikai Főiskola földszinti folyosója megtelt élénken beszélgető emberekkel. Borzák Lajos, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője — e sorok írójának kedves, régi kollégája — volt az egyik szervező, aki fáradhatatlanul fogadta, kalauzolta az érdeklődőket. Jött miniszterhelyettes éppen úgy. mint gyárigazgató, pártmunkás és iskolaigazgató, újságíró, tévériporter. jogász, katona... „Nem is gondolná az ember, hogy ilyen sokan vagyunk, akiket az élet, a munka bár „elvitt” a Jászkunságból, azért szívünkben Szolnok megyeiek maradtunk” — jegyezte meg valaki. Gondolt okoz a nyári üdülőszezon a postásoknak; sokan közülük ilyenkor mennek szabadságra, s a munkában maradókra amúgy is nagyobb feladat hárul, mivel a lakosság ilyenkor kel vándorútra. Soikan szeretnék, ha1 előfizetett újságjaik, leveleik „utánuk mennének” a nyaralóba, üdülőhelyre — ezt a lehetőséget a posta az idén is biztosítja. A szabadságon lévő kézbesítő postásokat többnyire kollégáik, vagy diákok helyettesítik. Ebből — elsősorban a nem megfelelő helyismeret miatt — esetenként adódhatnak kisebb-nagyobb hibák, pontatlanságok, a posta azonban igyekszik mindent megtenni, hogy a kézbesítőcserék zökkenőmentesek legyenek. A csökkenő panaszok mutatErről beszélt az alakuló ülésen dr. Nyíri Béla is: .Tegyük élőbbé, elevenebbé kapcsolatunkat a szülőfölddel, az egykor valamennyiünknek otthont, munkát adó szép vidékkel” — hangsúlyozta. És, hogy nemcsak a megyéből elszármazottak. hanem a megye vezetői is igénylik ezt a szorosabb kapcsolatot, bizonyítja: az alakuló ülésen ott volt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. És jelen volt dr. Szkokán Ferenc, a budapesti XIV. kerületi pártbizottság első titkára is. azé a kerületé, amely Szolnok megyével testvérkapcsolatban volt, és amelynek munkásai a téesz- szervezésben, a szövetkezetek megszilárdításáért sokat dolgoztak. Milyen céllal alakult a baráti kör. amely sorrendben a nyolcadikként jött létre Budapesten? „Nem természetes, ha valaki elfelejti, honnan származik, hová gyökerezett. Ezeket a gyökereket akarjuk erősíteni — mondta dr. Nyíri Béla. — Szeretnénk, ha kamatoztathatnánk a régi jó tapasztalatokat, és ma a megyében élő fiatalok okulnának a mi kudarcainkból. Az alapelv? Segíteni. — ha igénylik — a megye készülődését félszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplésére. Itt Pesten hangot adni annak, hogyan fejlődött Szolnok megye: a települések, az ipar, a mezőgazdaság. Propagandistái szeretnénk lenni Szolnok megye népművészetének, kulturális és sportéletének. Közreműködésünkkel ismerje meg jobban a főváros a megye idegenforgalmi értékeit, kincseit. És várjuk, hogy hívjanak bennünket a megyébe, amelynek társadalmi életébe szeretnénk bekapcsolódni. Mert nekünk mdnják: az intézkedéseknek már van eredménye. Nagyobb gond az úgynevezett utánküldés, amikor a napi-, és hetilapokat, folyóiratokat átirányítják az ideiglenes tartózkodási helyre. Az új címet az elutazás előtt legalább 6 nappal be kell jelenteni — telefonon vagy levélben — a lakóhely szerinti kézbesítő postahivatalnak. A posta vállalja, hogy az előfizetett hírlapokat egy hétnél nem rövidebb, de két hónapnál nem hosszabb ideig ide továbbítia. A posta a pontos cím feltüntetését kéri. A kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk alapja ugyanis többnyire az, hogy az ügyfelek nem írják meg a pontos címet, sokszor éppen csak az üdülő nevét tüntetik fel, így előfordul, hogy a küldemények nem találnak gazdájukra. denhez van közünk, ami a megyében történt és történik!” És. hogy a megye vezetői is szükségesnek tartják, hogy az innen elszármazott, az egykor itt élő és dolgozó, a Jászkunságban és a Tisza mentén élőkért sokat tevő emberek erős szállal kötődjenek ma is e tájhoz, ismerjék eredményeit, mindennapi gondjait, azt mutatja, hogy már az első találkozás alkalmával Majoros Károly tartott tájékoztatót a megye helyzetéről, küzdelmes mindennapjairól. Amikor az alakuló ülés véget ért, a társaság még nem oszlott szét. Csoportokba verődve beszélgettek, legtöbben Majoros Károlyt és Mohácsi Ottót faggatták az „otthoni” hírekről történésekről. Közben tanúja voltam, amikor dr. Nyíri Béla és Káldi Katalin már megbeszélte: napokon bélül találkoznak ég elkészítik a baráti kör idei programját. Ez a vezetőség dolga, mert a jelenlevők a baráti kör elnökének dr. Nyíri Bélát, alelnöknek dr. Abel László vezérőrnagyot, titkároknak dr. Orbán Péternét, Poden Gyulát, az MSZMP KB alosztályvezetőjét és Borzák Lajost; tagjainak dr. Szilvágyi Józsefet, Káldi Katalint, Gál Gyulát, Farkasné Korsós Ilonát, Bihari Lászlót és Molnár Györgyöt választották. Az alakuló ülésen Ladányi Gyula kijelentette: „Segítünk a program megvalósításában!” Dr. Nagy Károly, a Borsod megyeiek Baráti körének titkára szintén ott volt a találkozón — azt kívánta: legyen mindkét fél részére hasznos, kellemes, sikeres a baráti (kör működése. Ügy legyen! Homokbányák a Balatonban A tó medréből nyert tiszta homokkal'töltik fel a balatoni strandokat. E célból már évek óta bányásszák a Szán- tód-tihanyi szoroshoz közel lévő homokzátonyt. A tó itt folyami sebességgel áramló vize ezen a helyen rakja le az iszaptól megszűrt, nagyobb homokszemcséit. Emellett a közelmúltban egy újabb víz- alatti homokbánya művelését is megkezdték. Ez az ordacsehi part közelében van. A két bánya első idei „termését” a keszthelyi Helikon strandra szállították, a következőkben pedig a siófoki, a balatonberényi, a zánkai, a fűzfői és a balatonalmádi strandon terítenek le fövenyszőnyeget. Az őszig a terv szerint mintegy 80 000 köbméter homokot szállítanak a strandokra. SavaívMiyári egyetem Az idén augusztus 6-án nyílik meg és 12-ig tart a Savaria nyári egyetem Szombathelyen. Fő témája az ur- jbaniz|pciós folyamat középes kelét-európai sajátossága, a települések expanziójának, avulásának és agglomeráló- dásának irányíthatósága lesz. Ismert hazai előadók mellett neves külföldi — csehszlovákiai, finn, NDK- és NSZK- beli, továbbá olasz és osztrák — szakemberek vállaltak előadásokat. , A nyári egyetemre az idén mintegy száz hazai és külföldi hallgatót várnak. Az előadásokat tolmácsberendezés segítségével angol, német, olasz és orosz nyelven hallhatják az érdeklődők. Az idei programhoz csatlakozó fotó- kiállításon Vas megye mutatkozik be. s a megyei tanács kiadványaként magyar, német és angol nyelven megjelenik a Vas megye műemlékei című könyv. Szarvasi képes lexikon Arcképek Szarvas múltjából címmel képes kislexikont jelentetett meg a város barátainak köre, az ezerkétszáz példányban közreadott kötet a 18-19. század jeles szarvasi tudósainak, nevelőinek, s más kiemelkedő személyiségednek életét ismerteti. A huszonnégy szarvasi születésű, illetve a városban hajdan tevékenykedő, országosan ismert emibert bemutató kötet arcképeit Kékesi László grafikusművész rajzolta, az életrajzokat pedig Tóth Lajos, a szarvasi mezőgazdasági főiskola tanára írta. A kiadványban a város 1722. évi újjáte- lepüléséit követő két évszázad helyi tudományos élete elevenedik meg. A Tessedik Sámuellel és Kemény Gáborral befejeződő arckép-sorozat tanulságos képet ad e körösparti kisváros nagyjainak küzdelmeiről. A kötet utolsó lapjain a múlt századi születésű, de a huszadik század első felében alkotó tudósok, művészek életrajzai sorjáznak A szarvasiak azt tervezik, hogy a legújabb idők kitűnőségeit az ,.arcképek” második kötetében mutatják majd be. A Pártélet júniusi számában Némelth Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára ifjúságpolitikánk néhány kérdését elemzi. Abból indul ki, hogy a párt tevékenységében közponíti helyet foglal él az ifjúság körében végzett politikai munka. A fiatalok helyzetének értékelése után megállapítja: fő kérdéseink egyike, hogy mai viszonyaink között miként valósul meg az ifjúság azonosulása a szocializmussal, annak eszmei alapjával, a marxizmus—len in izmussal, miként válik a felnövő nemzedék építőmunkánk alkotó résztvevőjévé. Agrárpolitikánk mai feladatait Kovács Imre, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese választotta cikktémául. Adatokkal érzékelteti a Központi Bizottság 1S78 decemberi ülése óta a mezőgazdaságban bekövetkezett fejlődést, majd az önnúl- lóságról, a felelősségről és a kezdeményezésről ír. Cikkében az anyagi érdekeltségtől kezdve a nyersanyagtermelés és a feldolgozás összhangjáig több témakört érint. Bogyó Tibor, a Központi Bizottság alosztályvezetője a Bevallom, némi bizalmatlansággal vártam, fogadtam a népszerű áriákból összeállított hangversenyt a Szolnoki szimfonikus zenekar és vezetőjük Báli József, valamint vendégénekesiek közreműködésével. Kísértett még a két év előtti, ugyanígy szerkesztett, ám lehangoló színvonalú koncert emléke. (Ami jórészt az énekesek miatt, a hakni-jellegből adódott.) No hogy az éneklők és a zenekar közötti összmunkára most is csak a főpróba egyetlen alkalma kínálkozott, borotvaélen táncolásnak mégsem volt nyoma. A koncert azt a tisztes színvonalat képviselte, amelyet emlegetni ugyan nem számít igazi elismerésnek, pedig végeredményben az, mert hiszen magától értetődő hogy egy koncert megbízható színvonalon, hű képet adjon választott tárgyáról, mint ahogy az sem lehet állandó követelmény, hogy a művészet folytonos reveláció legyen. Ebben az értelemben volt jó ez a koncert, jó ki- kapcsolódást, kellemes szórakozást nyújtott. Ezek a romantikus _ áriák egy-egy szereplő lírai vagy énoen drámai sűrítettségű önvallomásai, jórészt a zene- drámai csúcspontokon. Operarészletek koncertszerű előadása annyiban nehezíti az előadók dolgát, hogy itt a megfelelő érzés és kifejezés nem pattanhat ki a helyzetekből és drámai viszonylatokból. Az énekesnek mintegy a saját benső világából — a zene segítségével — kell megteremteni a zenei alakot, ami nagy belső érettséget és a Szereppel való találkozás többszöri, mélyebb élményét feltételezi. Ugyanakkor a romantikus operaáriákat — éppen érzelmi gazdagságuk és szélsőségeik jóvoltából, s nemcsak a követelmények, de a hat-áslehetőségek szintjén is széles skálájuk miatt — könnyebb kiragadott részletként sikerre vinni, mint például egy Mozart áriát, ami nem ad alkalmat az igazi „csillogásra”. Persze ahány hallgató, nyilvánvalóan annyi felejthetetlen zenei emlékkép, S hogy a zene ily bőségesen ontotta kincsét, azt a nagyszerű énekeseknek is köszönkülgazdasági egyensúly néhány összefüggését elemzi a Pártáiét hasábjain. Alapvetően a nem rubel elszámolású külgazdasági egyensúlyi helyzetünk fontosabb kérdéseit tárgyalja. Szerinte a jövőben is az egyensúlyi helyzet javítását, megszilárdítását kell az egyik fő gazdaságpolitikai célként szocialista építőmunkánk középpontjába állítani. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy enyhítsük a belső gazdasági folyamatok visszafogását, illetve megteremtsük a kibontakozás feltételeit. A Pártélet júniusi számából megyénkben külön figyelemre taűthat számat Fábián Péternek, a Szolnok megyei pártbizottság titkárának cikke a közművelődésről. A megyei pártbizottság állásfoglalása alapján többek között azokra a kérdésekre ad választ, hogy a Központi Bizottság 1974-ben, a közművelődésről hozott határozata óta milyen változások következtek be megyénkben, milyen új igények születtek, miként módosultak a feltételek, hogyan tudott reagálni minderre a közművelődés, mi a teendő a megváltozott körülmények között. hétj ük. Fülöp Attila (tenor) és Gregor József (basszus) méltó partnerei voltak egymásnak. Hangfaji különbségük biztosította a műsorszerkezet egyensúlyát, művésizi igényességük a koncert színvonalát. Gregor fantasztikusan ért a színek kikeveréséhez s már az első pillanatban tökéletesen exponálja a figurát. Ha kell ironikus felhanggal vagy sátáni kacajjal hiteti el az alakot. Sikereit elsősorban vígoperai szerepeinek köszönheti, tónusgazdagsága legszebben mégis Fülöp király drámai szenvedélyektől fűtött áriájában bomlott ki. Fülöp Attila énekhangjának ési előadásmódjának kifejezőerejével minden pillanatot hihetővé tett, és gazdag vokális fantáziával formált. Egyéniségének kisugárzása, lelkesedése nagy hatást gyakorolt a közönségre. Ötvösi Csilla (szoprán) igen temperamentumos, mint énekes előadó mégis hiányérzetet ébresztett — énektechnikailag és hangi kifejezés tekintetében — sikere ellenére isi. Ízlése és beállítottsága szerint mindenki mást tart fontosabbnak, ési másról mond le könnyebben. Jómagam a „nagy temperamentumról” könnyebben lemondok mint a „nagy lélekről”. Az operai feladatokban nem gyakorlott zenekar meggyőzően interpretálta az operarészleteket, jól látta el kísérői feladatát. A zene jellegéből fakadó ritmikai szabadsággal, érzékeny dallam- rajzzal szép hangon szólaltatott cselló-, fagott-, klarinét-, kürt-, fuvola- és oboasizóló- kat hallhattunk, s kiválóan látta el feladatát a koncertmester. Kiegyensúlyozott, arányos hangzású előadásban szólalt meg Rossini Olasz nő Algírban nyitánya, Báli József karmester igen oldott irányításával egészséges zenekari crescendo bontakozott ki e népszerű műben. Mascagni Intermezzó- jában (Parasztbecsület) az agogikai finomságok, a hangzás intenzitása és az esdelt- lő dallam beszéd essége — a finomabb artikuláció — adhatott volna művészi többleKözalkalmazott fiatalok országos találkozója Változatos politikai, kulturális és sportprogramok várják a közalkalmazott fiatalokat a hét végén, június 15 —17. között a csillebérci úttörőtáborban. A Közalkalmazottak Szakszervezete rendezte országos találkozón lehetőséget kínálnak a fiataloknak arra, hogy erősítsék kapcsolataikat érdekvédelmi szervezetükkel, segítséget nyújtanak a szabad idő hasznos eltöltésének szervezésében, elősegítik az együttműködést a KlSZ-szervezetek- kei. Műsorok a Tószínpadon Vasárnaptól, hétvégeken ingyenes, látványos népművészeti és zenei műsorok szórakoztatják Gyula vendégeit a Tószínpadon. Elsőként — június 17-én az orosháziak meghívására Békésben szereplő finn fúvószenekar lép föl. 23-án a fóti citerazene- kar és menyecskekórus mutatkozik be. majd Békés legjobb néptáncegyüttesei adnak műsort. Újságok, levelek — ideiglenes címre tét. Labáth Valéria Megkülönböztetett figyelem az ifjúságra Megyénk közművelődéséről A Pártélet júniusi számából
