Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-15 / 139. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 15. Erősíteni a gyökereket Megalakult a Szolnok megyeiek baráti köre Az alakuló ülésen résztvevők egy csoportja Zenei élet Operabérleti zárékoncert „Az ember azt a húsz évet, amit Szolnok megyében vé­gig dolgozott, nem felejtheti el, az emlékei, az érzései örökre ahhoz a vidékhez kötik.” — mondta a főváros­ban élő dr. Kasza Béla. aki évekkel ezelőtt a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője volt. És valaho­gyan így gondolják a többiek is: dr. Orbán Petemé, a Má­jus 1. Ruhagyár vezérigazga­tó-helyettese, Molnár György, a SZOT egyik iskolájának igazgatója, Verbot Bajos, a Népszava főszerkesztő-he­lyettese, dr. Nyíri Béla ma nyugdíjas, egykor a megyei tanács elnökhelyettese. A ne­vek hosszan sorolhatók, hi­szen annak ellenére, hogy a szervezők „csak” száz meg­hívót küldtek szét. több mint százhúszan jöttek ei az ala­kuló ülésre. Aki meghívót kapott, az szólt ismerősei­nek: gyertek el, megalakul Budapesten a Szolnok me­gyéből származó emberek ba­ráti köre. És jöttek és örültek egy­másnak a régen látott isme­rősök, egykori munkatársak, barátok, élvtársak. Már jóval a meghirdetett időpont — június 11-e délután 5 óra — előtt a Poltikai Főiskola földszinti folyosója megtelt élénken beszélgető emberek­kel. Borzák Lajos, a Mun­kásőrség Országos Parancs­nokságának osztályvezetője — e sorok írójának kedves, régi kollégája — volt az egyik szervező, aki fáradha­tatlanul fogadta, kalauzolta az érdeklődőket. Jött minisz­terhelyettes éppen úgy. mint gyárigazgató, pártmunkás és iskolaigazgató, újságíró, té­vériporter. jogász, katona... „Nem is gondolná az ember, hogy ilyen sokan vagyunk, akiket az élet, a munka bár „elvitt” a Jászkunságból, azért szívünkben Szolnok me­gyeiek maradtunk” — jegyez­te meg valaki. Gondolt okoz a nyári üdü­lőszezon a postásoknak; so­kan közülük ilyenkor mennek szabadságra, s a munkában maradókra amúgy is nagyobb feladat hárul, mivel a lakos­ság ilyenkor kel vándorútra. Soikan szeretnék, ha1 előfize­tett újságjaik, leveleik „utá­nuk mennének” a nyaralóba, üdülőhelyre — ezt a lehető­séget a posta az idén is biz­tosítja. A szabadságon lévő kézbe­sítő postásokat többnyire kol­légáik, vagy diákok helyette­sítik. Ebből — elsősorban a nem megfelelő helyismeret miatt — esetenként adódhat­nak kisebb-nagyobb hibák, pontatlanságok, a posta azon­ban igyekszik mindent meg­tenni, hogy a kézbesítőcserék zökkenőmentesek legyenek. A csökkenő panaszok mutat­Erről beszélt az alakuló ülésen dr. Nyíri Béla is: .Te­gyük élőbbé, elevenebbé kap­csolatunkat a szülőfölddel, az egykor valamennyiünknek otthont, munkát adó szép vi­dékkel” — hangsúlyozta. És, hogy nemcsak a megyéből el­származottak. hanem a me­gye vezetői is igénylik ezt a szorosabb kapcsolatot, bizo­nyítja: az alakuló ülésen ott volt Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Fábián Péter, a megyei pártbizottság titká­ra. És jelen volt dr. Szkokán Ferenc, a budapesti XIV. ke­rületi pártbizottság első tit­kára is. azé a kerületé, amely Szolnok megyével test­vérkapcsolatban volt, és amelynek munkásai a téesz- szervezésben, a szövetkezetek megszilárdításáért sokat dol­goztak. Milyen céllal alakult a ba­ráti kör. amely sorrendben a nyolcadikként jött létre Bu­dapesten? „Nem természetes, ha valaki elfelejti, honnan származik, hová gyökerezett. Ezeket a gyökereket akar­juk erősíteni — mondta dr. Nyíri Béla. — Szeretnénk, ha kamatoztathatnánk a régi jó tapasztalatokat, és ma a megyében élő fiatalok okul­nának a mi kudarcainkból. Az alapelv? Segíteni. — ha igénylik — a megye készülő­dését félszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplé­sére. Itt Pesten hangot adni annak, hogyan fejlődött Szol­nok megye: a települések, az ipar, a mezőgazdaság. Propa­gandistái szeretnénk lenni Szolnok megye népművésze­tének, kulturális és sportéle­tének. Közreműködésünkkel ismerje meg jobban a fővá­ros a megye idegenforgalmi értékeit, kincseit. És várjuk, hogy hívjanak bennünket a megyébe, amelynek társadal­mi életébe szeretnénk bekap­csolódni. Mert nekünk mdn­ják: az intézkedéseknek már van eredménye. Nagyobb gond az úgyneve­zett utánküldés, amikor a napi-, és hetilapokat, folyó­iratokat átirányítják az ideig­lenes tartózkodási helyre. Az új címet az elutazás előtt le­galább 6 nappal be kell je­lenteni — telefonon vagy le­vélben — a lakóhely szerinti kézbesítő postahivatalnak. A posta vállalja, hogy az előfi­zetett hírlapokat egy hétnél nem rövidebb, de két hónap­nál nem hosszabb ideig ide továbbítia. A posta a pontos cím feltüntetését kéri. A kéz­besítéssel kapcsolatos rekla­mációk alapja ugyanis több­nyire az, hogy az ügyfelek nem írják meg a pontos cí­met, sokszor éppen csak az üdülő nevét tüntetik fel, így előfordul, hogy a küldemé­nyek nem találnak gazdájukra. denhez van közünk, ami a megyében történt és törté­nik!” És. hogy a megye vezetői is szükségesnek tartják, hogy az innen elszármazott, az egykor itt élő és dolgozó, a Jászkunságban és a Tisza mentén élőkért sokat tevő emberek erős szállal kötődje­nek ma is e tájhoz, ismerjék eredményeit, mindennapi gondjait, azt mutatja, hogy már az első találkozás alkal­mával Majoros Károly tar­tott tájékoztatót a megye helyzetéről, küzdelmes min­dennapjairól. Amikor az alakuló ülés vé­get ért, a társaság még nem oszlott szét. Csoportokba ve­rődve beszélgettek, legtöb­ben Majoros Károlyt és Mo­hácsi Ottót faggatták az „ott­honi” hírekről történésekről. Közben tanúja voltam, ami­kor dr. Nyíri Béla és Káldi Katalin már megbeszélte: napokon bélül találkoznak ég elkészítik a baráti kör idei programját. Ez a vezetőség dolga, mert a jelenlevők a baráti kör elnökének dr. Nyí­ri Bélát, alelnöknek dr. Abel László vezérőrnagyot, titká­roknak dr. Orbán Péternét, Poden Gyulát, az MSZMP KB alosztályvezetőjét és Borzák Lajost; tagjainak dr. Szilvágyi Józsefet, Káldi Ka­talint, Gál Gyulát, Farkasné Korsós Ilonát, Bihari Lászlót és Molnár Györgyöt válasz­tották. Az alakuló ülésen Ladányi Gyula kijelentette: „Segí­tünk a program megvalósítá­sában!” Dr. Nagy Károly, a Borsod megyeiek Baráti kö­rének titkára szintén ott volt a találkozón — azt kívánta: legyen mindkét fél részére hasznos, kellemes, sikeres a baráti (kör működése. Ügy legyen! Homokbányák a Balatonban A tó medréből nyert tiszta homokkal'töltik fel a balato­ni strandokat. E célból már évek óta bányásszák a Szán- tód-tihanyi szoroshoz közel lévő homokzátonyt. A tó itt folyami sebességgel áramló vize ezen a helyen rakja le az iszaptól megszűrt, nagyobb homokszemcséit. Emellett a közelmúltban egy újabb víz- alatti homokbánya művelé­sét is megkezdték. Ez az or­dacsehi part közelében van. A két bánya első idei „ter­mését” a keszthelyi Helikon strandra szállították, a követ­kezőkben pedig a siófoki, a balatonberényi, a zánkai, a fűzfői és a balatonalmádi strandon terítenek le föveny­szőnyeget. Az őszig a terv szerint mintegy 80 000 köb­méter homokot szállítanak a strandokra. SavaívMiyári egyetem Az idén augusztus 6-án nyílik meg és 12-ig tart a Savaria nyári egyetem Szom­bathelyen. Fő témája az ur- jbaniz|pciós folyamat közép­es kelét-európai sajátossága, a települések expanziójának, avulásának és agglomeráló- dásának irányíthatósága lesz. Ismert hazai előadók mellett neves külföldi — csehszlo­vákiai, finn, NDK- és NSZK- beli, továbbá olasz és oszt­rák — szakemberek vállaltak előadásokat. , A nyári egyetemre az idén mintegy száz hazai és külföl­di hallgatót várnak. Az elő­adásokat tolmácsberendezés segítségével angol, német, olasz és orosz nyelven hall­hatják az érdeklődők. Az idei programhoz csatlakozó fotó- kiállításon Vas megye mutat­kozik be. s a megyei tanács kiadványaként magyar, né­met és angol nyelven meg­jelenik a Vas megye műem­lékei című könyv. Szarvasi képes lexikon Arcképek Szarvas múltjá­ból címmel képes kislexikont jelentetett meg a város bará­tainak köre, az ezerkétszáz példányban közreadott kötet a 18-19. század jeles szarva­si tudósainak, nevelőinek, s más kiemelkedő személyisé­gednek életét ismerteti. A hu­szonnégy szarvasi születésű, illetve a városban hajdan te­vékenykedő, országosan is­mert emibert bemutató kötet arcképeit Kékesi László gra­fikusművész rajzolta, az élet­rajzokat pedig Tóth Lajos, a szarvasi mezőgazdasági főis­kola tanára írta. A kiadvány­ban a város 1722. évi újjáte- lepüléséit követő két évszázad helyi tudományos élete eleve­nedik meg. A Tessedik Sámu­ellel és Kemény Gáborral be­fejeződő arckép-sorozat ta­nulságos képet ad e körös­parti kisváros nagyjainak küzdelmeiről. A kötet utolsó lapjain a múlt századi szüle­tésű, de a huszadik század el­ső felében alkotó tudósok, művészek életrajzai sorjáz­nak A szarvasiak azt terve­zik, hogy a legújabb idők ki­tűnőségeit az ,.arcképek” má­sodik kötetében mutatják majd be. A Pártélet júniusi számá­ban Némelth Károly, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára ifjú­ságpolitikánk néhány kérdé­sét elemzi. Abból indul ki, hogy a párt tevékenységében közponíti helyet foglal él az ifjúság körében végzett poli­tikai munka. A fiatalok hely­zetének értékelése után meg­állapítja: fő kérdéseink egyi­ke, hogy mai viszonyaink kö­zött miként valósul meg az ifjúság azonosulása a szocia­lizmussal, annak eszmei alap­jával, a marxizmus—len in iz­mussal, miként válik a felnö­vő nemzedék építőmunkánk alkotó résztvevőjévé. Agrárpolitikánk mai fela­datait Kovács Imre, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tő-helyettese választotta cikktémául. Adatokkal érzé­kelteti a Központi Bizottság 1S78 decemberi ülése óta a mezőgazdaságban bekövetke­zett fejlődést, majd az önnúl- lóságról, a felelősségről és a kezdeményezésről ír. Cikké­ben az anyagi érdekeltségtől kezdve a nyersanyagtermelés és a feldolgozás összhangjáig több témakört érint. Bogyó Tibor, a Központi Bizottság alosztályvezetője a Bevallom, némi bizalmat­lansággal vártam, fogadtam a népszerű áriákból összeál­lított hangversenyt a Szolno­ki szimfonikus zenekar és vezetőjük Báli József, vala­mint vendégénekesiek közre­működésével. Kísértett még a két év előtti, ugyanígy szerkesztett, ám lehangoló színvonalú koncert emléke. (Ami jórészt az énekesek mi­att, a hakni-jellegből adó­dott.) No hogy az éneklők és a zenekar közötti össz­munkára most is csak a fő­próba egyetlen alkalma kí­nálkozott, borotvaélen tán­colásnak mégsem volt nyo­ma. A koncert azt a tisztes színvonalat képviselte, ame­lyet emlegetni ugyan nem számít igazi elismerésnek, pedig végeredményben az, mert hiszen magától értető­dő hogy egy koncert megbíz­ható színvonalon, hű képet adjon választott tárgyáról, mint ahogy az sem lehet ál­landó követelmény, hogy a művészet folytonos reveláció legyen. Ebben az értelemben volt jó ez a koncert, jó ki- kapcsolódást, kellemes szóra­kozást nyújtott. Ezek a romantikus _ áriák egy-egy szereplő lírai vagy énoen drámai sűrítettségű önvallomásai, jórészt a zene- drámai csúcspontokon. Ope­rarészletek koncertszerű elő­adása annyiban nehezíti az előadók dolgát, hogy itt a megfelelő érzés és kifejezés nem pattanhat ki a helyze­tekből és drámai viszonyla­tokból. Az énekesnek mint­egy a saját benső világából — a zene segítségével — kell megteremteni a zenei alakot, ami nagy belső érettséget és a Szereppel való találkozás többszöri, mélyebb élményét feltételezi. Ugyanakkor a ro­mantikus operaáriákat — ép­pen érzelmi gazdagságuk és szélsőségeik jóvoltából, s nemcsak a követelmények, de a hat-áslehetőségek szint­jén is széles skálájuk miatt — könnyebb kiragadott rész­letként sikerre vinni, mint például egy Mozart áriát, ami nem ad alkalmat az iga­zi „csillogásra”. Persze ahány hallgató, nyil­vánvalóan annyi felejthetet­len zenei emlékkép, S hogy a zene ily bőségesen on­totta kincsét, azt a nagy­szerű énekeseknek is köszön­külgazdasági egyensúly né­hány összefüggését elemzi a Pártáiét hasábjain. Alapvető­en a nem rubel elszámolású külgazdasági egyensúlyi hely­zetünk fontosabb kérdéseit tárgyalja. Szerinte a jövőben is az egyensúlyi helyzet javí­tását, megszilárdítását kell az egyik fő gazdaságpolitikai célként szocialista építőmun­kánk középpontjába állítani. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy enyhítsük a belső gaz­dasági folyamatok vissza­fogását, illetve megteremtsük a kibontakozás feltételeit. A Pártélet júniusi számá­ból megyénkben külön figye­lemre taűthat számat Fábián Péternek, a Szolnok megyei pártbizottság titkárának cik­ke a közművelődésről. A me­gyei pártbizottság állásfogla­lása alapján többek között azokra a kérdésekre ad vá­laszt, hogy a Központi Bizott­ság 1974-ben, a közművelő­désről hozott határozata óta milyen változások következ­tek be megyénkben, milyen új igények születtek, miként módosultak a feltételek, ho­gyan tudott reagálni minder­re a közművelődés, mi a te­endő a megváltozott körül­mények között. hétj ük. Fülöp Attila (tenor) és Gregor József (basszus) méltó partnerei voltak egy­másnak. Hangfaji különbsé­gük biztosította a műsorszer­kezet egyensúlyát, művésizi igényességük a koncert szín­vonalát. Gregor fantasztiku­san ért a színek kikeverésé­hez s már az első pillanatban tökéletesen exponálja a figu­rát. Ha kell ironikus fel­hanggal vagy sátáni kacajjal hiteti el az alakot. Sikereit elsősorban vígoperai szere­peinek köszönheti, tónusgaz­dagsága legszebben mégis Fülöp király drámai szenve­délyektől fűtött áriájában bomlott ki. Fülöp Attila énekhangjának ési előadás­módjának kifejezőerejével minden pillanatot hihetővé tett, és gazdag vokális fantá­ziával formált. Egyéniségé­nek kisugárzása, lelkesedése nagy hatást gyakorolt a kö­zönségre. Ötvösi Csilla (szop­rán) igen temperamentumos, mint énekes előadó mégis hi­ányérzetet ébresztett — énektechnikailag és hangi kifejezés tekintetében — si­kere ellenére isi. Ízlése és beállítottsága szerint min­denki mást tart fontosabb­nak, ési másról mond le könnyebben. Jómagam a „nagy temperamentumról” könnyebben lemondok mint a „nagy lélekről”. Az operai feladatokban nem gyakorlott zenekar meggyőzően interpretálta az operarészleteket, jól látta el kísérői feladatát. A zene jel­legéből fakadó ritmikai sza­badsággal, érzékeny dallam- rajzzal szép hangon szólalta­tott cselló-, fagott-, klarinét-, kürt-, fuvola- és oboasizóló- kat hallhattunk, s kiválóan látta el feladatát a koncert­mester. Kiegyensúlyozott, arányos hangzású előadás­ban szólalt meg Rossini Olasz nő Algírban nyitánya, Báli József karmester igen oldott irányításával egészsé­ges zenekari crescendo bon­takozott ki e népszerű mű­ben. Mascagni Intermezzó- jában (Parasztbecsület) az agogikai finomságok, a hang­zás intenzitása és az esdelt- lő dallam beszéd essége — a finomabb artikuláció — ad­hatott volna művészi többle­Közalkalmazott fiatalok országos találkozója Változatos politikai, kultu­rális és sportprogramok vár­ják a közalkalmazott fiata­lokat a hét végén, június 15 —17. között a csillebérci út­törőtáborban. A Közalkalma­zottak Szakszervezete rendez­te országos találkozón lehe­tőséget kínálnak a fiatalok­nak arra, hogy erősítsék kapcsolataikat érdekvédelmi szervezetükkel, segítséget nyújtanak a szabad idő hasz­nos eltöltésének szervezésé­ben, elősegítik az együttmű­ködést a KlSZ-szervezetek- kei. Műsorok a Tószínpadon Vasárnaptól, hétvégeken ingyenes, látványos népmű­vészeti és zenei műsorok szó­rakoztatják Gyula vendégeit a Tószínpadon. Elsőként — június 17-én az orosháziak meghívására Békésben sze­replő finn fúvószenekar lép föl. 23-án a fóti citerazene- kar és menyecskekórus mu­tatkozik be. majd Békés leg­jobb néptáncegyüttesei adnak műsort. Újságok, levelek — ideiglenes címre tét. Labáth Valéria Megkülönböztetett figyelem az ifjúságra Megyénk közművelődéséről A Pártélet júniusi számából

Next

/
Oldalképek
Tartalom