Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-15 / 139. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 15. Véget ért a KGST moszkvai csúcsértekezlete Konsztantyin Csernyenko Nemzetközi sajtótájékoztató a szovjet fővárosban Szükség van a politikai és gazdasági kapcsolatok normális fejlődését biztosító intézkedésekre II szocialista országok gazdasági kapcsolatai létfontosságúak Konsztantyin Csernyenko sikeresnek nevezte a KGST- tagországok vezetőinek Moszkvában tegnap veget ért felső szintű gazdasági értekezletét, amely össze­gezte a szuverén szocialista országok valóban egyenjogú éts kölcsönösen előnyös együttműködésének tapasz­talatait. Emlékeztetett rá, hogy 35 évvel ezelőtt, amikor a KGST-t létrehozták, nem voltak és nem is lehettek kész receptek erre az együtt­működésre. s e téren a gaz­dasági szervezetbe tömörült szocialista országok tovább­ra is olyan kitaposatlan úton járnak, amelyen előttük még senki nem haladt. Ezen a nagy történelmi úton voltak biektív és szubjektív ökok­ból fakadó hiányosságok és fennakadások is. A legfonto­sabb mégis az, hogy bebi­zonyosodott : a szocialista országok sokoldalú gazdasá­gi kapcáoflatai létfontossá­gúak és hatékonyak. Konsztantyin Csernyenko a továbbiakban megállapí­totta. hogy feltétlenül helyes volt a 15 évvel ezelőtt, 1969- ben, a legutóbbi felső szintű J értekezleten elfogadott irányvonal, amelynek célja a KGST-tagországok szocia­lista gazdasági integrációjá­nak erősítése. Megerősödött és jelentősen fejlődött a szo­cialista közösség, megnőtt a KGST nemzetközi tekintélye, s jelentősebbé vált a testvér­országok gazdasági életére gyakorolt kedvező hatása. Az elmúlt másfél évtized­ben a szocialista közösség megduplázta ipari termelé­sét, s teljesebben tárult fel a szocialista társadalmi (rendnek a kjapi fasizmussal szembeni fölénye. A véget ért legfelsőbb szintű gazdasági értekezle­ten nyílt, alapos és gyümöl­csöző eszmecsere folyt a szocialista közösség életének s a nemzetközi helyzetnek kulcsfontosságú kérdéseiről — mondotta a továbbiakban Csernyenko. Ismét megerő­sítést nyert, hogy a résztve­vők a legalapvetőbb és leg­főbb kérdésekben egyforma álláspontot vallanak. Kifeje­zésre juttatták azt a közös elhatározásukat is, hogy to­vább akarják erősíteni a testvéri pártok és országok egységét és egybeforrottsá- gát. (Nagy lépést tettünk előre a gazdasági politika egyezte­tésében. Fontos programdo­kumentumokat írtunk alá, és hosszú távra meghatároztuk a testvérországok gazdasági együttműködésének irányait — mutatott rá pohárköszön­tőjében Csernyenko. — En­nek lehetővé kell tennie, hogy népeink javára jobban kihasználjuk a szocialista integráció előnyeit, és meg­teremtsük a feltételeket a termelés intenzívebbé tételé­vel kapcsolatos feladatok ha­tékonyabb megoldásához, a KGST-tagországok fejlettsé­gi szintjének további ki­egyenlítéséhez. Persze még a jó döntések sem hoznak önmagukban eredményt, ha nem követi őket aktív és cél­tudatos végrehajtás. A továbbiakban Konsztan­tyin Csernyenko szólt arról, hogy az értekezlet résztve­vői reális cselekvési progra­mot dolgoztak ki a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok­nak a világ országainak többsége által kívánt egész­ségesebbé tételére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozás résztve­vői tudatában vannak, mi­lyen felelősséggel tartoznak a világ sorsáért, a nukleáris háború elhárításáért. A szo­cialista országok nem maguk választották a veszélyes erő- nróbát, amelyet az imperia­lizmus és elsősorban az Egyesült Államok legreak­ciósabb körei kényszerítenek rájuk. Abban azonban a leg­kevésbé se kételkedjen sen­ki sem, hogy képesek meg­védeni magukat. A KGST tagországai ugyanakkor megfelelő alter­natívát javasolnak a hábo­rús veszély fokozásával szemben: a béke megszilár­dítását és a nemzetközi fe­szültség csökkentését, vala­mennyi szuverén állam konstruktív együttműkö­dését többek között gaz­dasági téren. Együttműkö­désre szólítják fel ennek érdekében mindazokat az országokat, amelyek érdekel­tek az enyhülésben. Ez a felhívás szól azokhoz a szo­cialista országokhoz is. ame­lyek nem vettek részt az ér­tekezleten. Az új társadalmi rend természetéből ugyanis objektíve következik, hogy egyesített erőfeszítéseket kell tenni a béke megóvása érdekében. A felhívás szól a fejlődő országokhoz, az el nem kötelezettek mozgalmá­nak tagjaihoz. További tár­sadalmi és gazdasági hala­dásunknak ugyanis elenged­hetetlen feltétele a béke és a biztonság, a hatalmas ter­hekkel járó fegyverkezési hajsza megállítása. Szól ez a felhívás a nyugati álla­mokhoz is. Az értekezlet résztvevői a békés egymás mellett élés becsületes fel­tételeit javasolják nekik. A szocializmusnak nem kell a háború, mert fölényét békés versenyben is be tudja bi­zonyítani. Jóleső érzés megállapítani, hogy az értekezlet baráti légkörben végezte munká­ját, és az az őszinte törek­vés jellemezte, hogy jobban megértsük egymás érdekeit és szükségleteit, még szo­rosabbá, hatékonyabbá te­gyük együttműködésünket — mondotta befejezésül Konsz­tantyin Csernyenko. Wojciech Jaruzelski Jó alap a gazdasági biztonság garantálásához testvéri ország ünnepli fel- dotrtságot, s ehhez rendkívül szabadulásának, az új élet nagy mértékben hozzájárult kezdetének 40. évfordulóját, a világ első munkás-paraszt A szocializmus hihetetlenül államának, a Szovjet Szocia- gyorsan számolta fel a hábo- lista Köztársaságok Szövetsé- rú pusztításait, s az elmana- gének testvéri segítsége. Hazaérkezett a magyar küldöttség Wojciech Jaruzelski a gaz­dasági értekezleten részit vett küldöttségek nevében mon­dott válaszában gyümölcsöző­nek nevezte a tanácskozást, s hangsúlyozta, hogy az itt született határozatoknak óriási történelmi jelentősége van a KGST-tagországok to­vábbi gazdasági .fejlődése, együttműködésük elmélyítése valamint egységük és egyhe­tin rrottságuk megszilárdítása szempontjából. A dokumentumok jó alaP°t nyújtanak a tagországok együttműködése fejlesztésé­nek felgyorsításához, s a szo­cialista közösség államai gazdasági biztonságának ga­rantálásához. Ez ma fonto­sabb, mint eddig bármikor — mondotta Wojciech Jaru­zelski, s rámutatott: az érte­kezlet résztvevői deklaráció­jukban hangsúlyozták a bé­ke, a népek biztonsága és az egészséges alapon való nem­zetközi együttműködés fejlő­dése közötti szoros kölcsönös kapcsolatot. Ennek megvaló­sulását az Egyesült Államok agresszív körei akadályozzák amelyek a béke megőrzése szempontjából alapvető erő- egyensúly megbontására tö­rekszenek. s ehhez minden eszközt igénybe vesznek. a fegyverkezési hajsza szításá­tól a gazdasági és lélektani hadviselésig. Erősödnek a revansista erők. amelyek nem adták fel az európai te­rületi-politikai rend aláásá- sára számító törekvéseiket. Emlékeztetett a továbbiak­ban arra, hogy idén számos Tegnap délután elutazott Moszkvából a magyar kül­döttség, amely Kádár Já­nosnak, az MSZMP KB első titkárának, vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai legfelsőbb szintű gazdasági értekezletén. A küldöttséget a repülőté­ren Dmitrij Usztyinov mar­sall, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter, Vla­gyimir Dolgih, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, és Gurij Marcsuk. a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese búcsúztatta. Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete veze­tésével jelen voltak a kül­döttség búcsúztatásánál a moszkvai magyar nagykö­vetség vezető diplomatái, valamint a moszkvai magyar kolónia képviselői. A küldöttség tegnap az es­ti órákban hazaérkezett. Tag­jai voltak: Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ha­vasi Ferenc, a Központi Bi­zottság tagja, hazánk szov- Bizottság (tágjai; Szűrös Má­tyás. a Központi Bizottság titkára, Paluvégi Lajos és Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettesei. a Központi Bizottság tagjai. Az értekezíliet munkájában szakértőként részt vett: Raj­nai Sándor, a Központi Bi­zottság tagja, hazánk szov­jetunióbeli nagykövete, Bal­jai László, a KB gazdaság- politikai osztályának vezető­je. Kótai Géza. a KB külügyi osztályának helyettes vezető­je. Kovács Gyula, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese és Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lentek : Németh Károly, Aczél György, Korom Mihály, Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkárai. Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Politikai Bi­zottság tagjai; Horváth Ist­ván belügy-. Puliai Árpád, közlekedési. Várkonyi Péter külügyminiszter. a Központi Bizottság tagjai és Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának vezetője. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió Ma­gyarországi nagykövete. Tegnap délután Moszkvá­ban nemzetközi sajtóérte­kezleten tájékoztatták az újságírókat a KGST-tagál- lamok vezetőinek legfelsőbb szintű gazdasági értekezle­téről. Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájé­koztatási osztályának veze­tője elmondta, hogy a ta­nácskozás i résztvevői mély­rehatóan és sokoldalúan ele­mezték gazdasági fejlődé­sük, és együttműködésük legfontosabb kérdéseit, a nemzetközi helyzet idősze­rű problémáit. Fontos doku­mentumokat írtak alá. ame­lyek meghatározzák gazda­sági együttműködésük hosz- szú távú terveit és kifejtik a KGST-tagországok nézete­it a béke megőrzésének, a nemzetközi gazdasági kan- csolatoknak a kérdéseiről. A dokumentumokat az írott sajtóban holnap, hozzák nyilvánosságra. Nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó deklarációjukban a KGST-országok vezetői fel­hívják a világ népeinek és kormányainak figyelmét ar­ra, hogy a béke és az emberiség haladása érde­kében szükség van a nem­zetközi politikai és gazda­sági kapcsolatok normális feilődését biztosító intézke­désekre. Ezek megvalósító­ILO flzigazgató tanács tagjává választották A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) genfi kon­ferenciáján Magyarországot 3 évre az Igazgató Tanács, az ILO vezető szerve tagjává választották. A testület munkavállalói tagozatában Timmer Józse­fet, a Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsának elnökét a munkavállalói tagozat elnök­ségi tagja tislztében újjává­lasztották. Az ILO vezető szerveinek összetételéről tit­kos szavazással, többségi ala­pon döntenek a konferencia résztvevői. Ünnepi megemlékezés Jurij flndropovról Moszkvában tegnap ünne­pi gyűlésen emlékeztek meg arról, hogy június 15-én len­ne 70 éves Jurij Andropov, az SZKP és a szovjet állam, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló személyisége. Az ünnepi gyűlés felszó­lalói hangsúlyozták: Jurij Andropov meggyőződéses kommunista, lánglelkű ha­zafi és internacionalista volt, akinek tevékenysége elvá­laszthatatlanul összefonódott az SZKP és a szovjet nép történelmi tetteivel, a fej­lett szocializmus tervszerű és sokoldalú tökéletesítésé­vel összefüggő feladatok Végrehajtásával, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelemmel. A haza nagyra értékelte Andropov érdemeit és több (magas kitüntetéssel fejezte ki elismerését. A legna­gyobb, semmivel sem he­lyettesíthető kitüntetés szá­mára azonban az, hogy a nép mindörökre tnegtartja őt jó emlékezetében — hangzik az a megemlékezés, amelyet a TASZSZ tegnap adott ki Jurij Andropov szü­letésének hetvenedik évfor­dulója alkalmából. sa érdekében hajlandók együttműködni minden olyan országgal, amely erre szintén készséget mutat. Borisz Gosztyev. az SZKP KB gazdasági osztálya veze­tőjének első helyettese, a KGST-tagországok gazda­sági együttműködésével fog­lalkozó nyilatkozatot, ásb mertetve leszögezte: az élet bebizonyította, hogy helyes a tagországok kollektíván kidolgozott, a szocialista gazdasági integráció fej­lesztését szolgáló irányvona­la. A legfontosabb népgaz­dasági problémákat a tag­államok nemzeti és közös érdekeiből kiindulva egyre összehangoltabb cselekvés­sel oldják meg. A tegnao vé­get ért értekezleten a KGST- országok újabb lépést tettek gazdaságpolitikájuk egyez­tetésiének elmélyítésben. Szi­lárd alapot teremtettek 1986 —1990 közötti ötéves terveik koordinálásához, s megálla­podtak abban, hogy közösen kidolgozzák a tudományosi- műszaki fejlődés 15—20 'év­re érvényes programját. Nyikolaj Inozemcev. a Szovjetunió Állami Tervbi­zottságának elnökhelyettese arra hívta fel a fi gyeim et. hogy a KGST-országok az új ötéves tervek egyeztetésé során, különösén nagy fi­gyelmet szentelnek a gazda­57 millió brit, ír, dán és holland választó járulhatott tegnap urnákhoz a nyugat­európai közösség négy orszá­gában, hogy szavazzon a kö­zösségi parlament képvise­lőjelöltjeire a nyugat-euró­pai parlament képviselője­löltjeire a nyugat-európai parlament újraválasztásá­ban. A közösség többi hat országában (NSZK, Francia- országok Olaszország, Belgi­um, Luxemburg és Görögor­szág) vasárnap szavaznak. Ezúttal másodszor tartanák ilyen választásokat, először 1979(-ben választottak (köz­vetlenül a strasbourgi szék­helyű parlamenti testület képviselőit. A nyugat-európai parla­ment a közösség „nemzetek- fölötti tanácskozó testületé”, de nincs törvényhozó jogkö­re, csupán ajánlásokat tehet a kormánynak. Ellenőrzi to­vábbá a közös költségvetés egy részét (a mezőgazdasági kiadásokat nem). A szavazás a kampány ta­núságai szerint mindenütt Szerdán este az amerikai szenátus csekély szavazat- többséggel — 47—45 arány­ban — elutasította azt a ja­vaslatot, hogy további 100 millió dollárral csökkentsék az 1,8 milliárd dolláros ku­tatási összeget, amelyet Rea­gan elnök kért a rakétael- ihárító rendszer kifejleszté­sét célzó katonai űrprogram­jához. A szenátus hadügyi bizottsága korábban már 150 millió dollárral csökkentet­te ezt a pénzalapot. A kép­viselőház pedig 400 .millió dolláros megnyirbálás mel­lett foglalt állást, így a kongresszus két házának ülése elé kell majd terjesz­teni az ügyet. ság minőségét meghatározó, élenjáró ipari ágazatok fej­lesztésére, a most véget ért értekezlet döntéseivel össz­hangban a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok együttműködése elősegítésé­nek. Ehhez a Szovjetunióban már meg is teremtették a feltételeket. Nemzetközi kérdéseket érintve Leonyid Zamjatyin alaptalannak nevezte azt a Nyugaton gyakran hallható állítást hogy a Szovjetunió, a szovjet—amerikai kapcso­latok és a fegyverzetkorlá­tozás kérdésében tanúsított, úgymond merev magatartá­sával Reagan elnök kárára kívánja befolyásolni az ame­rikai elnökválasztást. A Szovjetuniónak nincs ilyen szándéka — mondotta, hi­szen nem személyekkel, ha­nem államokkal tart fenn kapcsolatot. Számára nem az a fontos kji győz az őszi amerikai választásokon, ha­nem az, hogy milyen lesz a jövőben az Egyesült Álla­mok politikája, gyakorlati magatartása. Zamjatyin kije­lentette azt is, hogy szovjet részről nem látják elvi aka­dályát egy találkozónak Konsztantyin Csernyenko és Ronald Reagan között. Már ma is el lehetne kezdeni előkészítését, amelynek me­netétől függne, hogy valóban sor kerülhet-e a találkozóra. Libbers holland miniszter- elnök adja le szavazatát Rot­terdamban inkább belpolitikái erőpró­bának ígérkezik, mint a kö­zösség súlyos megoldásra váró gondjaiban történő ál­lásfoglalásnak. A 100 millió dolláros csök­kentési javaslatot Charles Percy republikánus párti szenátor, egyben a külügyi bizottság elnöke terjesztette elő, azzal érvelve, hogy a katonai űrprogramot még csak nagyon halványan körvonalazta az amerikai !: (rmányzat. Reagan elnök tavaly má­jusban mondott beszédében vázolta fel — az azóta „csil­lagok háborúja” néven is­mertté vált — rakétaelhárí­tó rendszer létesítésével kapcsolatos programot. A Reagan által védelminek fel­tüntetett műholdromboló rendszer kiépítése voltakép­pen támadó célzatú. amerikai katonai űrprogram Elutasították a 100 millió dolláros csökkentési javaslatot fl közösségi parlament képviselőjelöltjeire Nyugat-európai választások

Next

/
Oldalképek
Tartalom