Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-14 / 138. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. JÚNIUS 14. IA tudomány világa 1 A hajómalmok fl hadirepülés fejlődése A hajómalóm két hajóból, a fedett házhajóból és a fedetlen völgyhajóból állt, amelyeket gerendákkal kötöttek egymás mellé. A két hajótest kozott hélyezkedett el az alulcsapó lapátos vízi- kerék. amely fogaskerék-áttétellel hajtotta a házhajóban levő malomművet. A völgyhajó, amelyet kishajónak, kisbontónak vagy tombácnak neveztek, s amely kivájt fatörzsből készült, a lapátkerék tengelyének második támpontjául szolgált. A hajómalom elején a kapcsoló gerendákon (gerendel yeken) deszkahidalá&t helyeztek el. Ezen jártak a ház- hajó és kishajó között. Ez a rész foglalta magába a kerék mozgását szabályozó itiltót, amely széles deszkatábla volt, s ha a malmot le akarták állítani, leeresztették, s vele zárták el a víz áramlását. A házhajóban volt a fogaskerék, amely átadta a víz energiáját a maiLomgépezet- nek, illetve az áttételnek. A hajómalmokban egy vagy két kőpárral dolgoztak. A múlt század második felétől már szitagépeket is alkalmaztak, így javították az őrlemény minőségét. A hengerszékes mailomtechnika elterjedésével a hajómalmok nagy részéből eltűntek a kőpadok és helyükre hengerszékek kerültek. A hajómalmok rögzítéséhez a 18. századi előírásokig nem használtak vasmacskáit és vasláncot. E helyett szegeket, cölöpöket vertek a folyómederbe, s hozzájuk kötötték ki fűz- vagy tölgygúzzsal a hajómaimat. Mivel a hajómalmoknak a vízállás ingadozása miatt gyakran kellett a heA katamarán magyar jelentése: két fatörzs. Az indiai szubkontinens és a csendesóceáni szigetvilág vizein évezredek óta használják e két- itörzsű. könnyű tengeri járművet. Készítői két faltörzsből vagy két kivájt fatörzsből építették, sok helyein még ma is így alakítják ki. Az ősi eszköz előnyeit alkalmazzák a modern hajóépítők ist Ma már a „magyar tengeren”, a Balatonon is utazhatunk két- törzsű hajókon. A balatoni katamarán 400 személyes hajó. Előnye a jó stabilitás (hullámállóság), a lyüket változtatniuk a vízfolyás sebességének a kiaknázására. ezért több hölyen is vertek le karókat. Ezeket váltókaroknak nevezték. Ahol cölöpverésre alkalmatlan volt a fenék, ott kövekkel rakott, fonott 'kasokat süllyesztettek ea. és hozzá rögzítették a hajótesteket. A hajómalmok vizeinken — a Dunán. Tiszán, Szamoson, Maroson, Körösön. Vágón, Murán és a Dráván — rendszerint csoportokban dolgoztak. Kapcsolataikat, kötelességeiket nemcsak a hatóságok, hanem — különösen a múlt század előtt — a molnárok szokásjoga is szabályozta. A munkában egymásra utalt hajómolnárok gazdag céhhagyományokkal rendelkeztek, élénk szervezeti életet éltek. A hajómolnárok rendtartására és becsületére a fölesketett malombíró ügyelt. Tavasszal ő jelölte ki a hajómalmok horgonyzóhelyeit. A múlt században jogilag is szabályozták a hajómaíllmok működésének föltételeit. Az 1851. év előtt engedélyezett hajómalmok — ha az fcng|edélyokiratökba belefoglalták. — szabad forgalom tárgyai voditak. Ha a malom megsemmisült, a malom tartás joga, vagyis a „reális ha- jómalomjog” továbbra is eladható, megvásárolható maradt. Az 1851—1888 között engedélyezettek személyes jo- gúak voltak, átruházni, örökíteni nem lehetett őket. 1888. november 1-e után már csak kivételesen és különösen indokolt esetekben ad/tak engedélyt új hajómalom üzembe állítására. A hajómalmök ugyanis akadályozták az aknagy fedélzeti férőhely, és a kedvező vízellenállás (ez utóbbi nem csekély üzemanyagmegtakarítást tesz lehetővé). Az utasterek közül egy klimatizált, agy esőtől, széltől védett, egy pedig nyitott. Az utasok kényelmes „autóbusz-fotelekben” ülnek. A hajó hossza 30, szélessége 10 egy^egy törzs szélessége 3 méter. Merülése 1 méter 45 centiméter, ami azt jelenti, hogy viszonylag sekély partszakaszokon is kiköthet. A hajó sebessége óránként 18 kilométer. A jármű kormánya olyannyira speciális, hogy a fiakor fellendülő gőzhajózást. A fölyóvizeinken zakatoló hajómailmok száma a múlt század közepén hozzávetőlegesen 96 000 volt. A pest-budai hajómalmok számáról, elhelyezkedésükről Novak Dániel vízépítő mérnök tudósít bennünket egy 1836-ban megjelent írásában. E szerint Pesten, a .láger- ispotálynáil — a mai Boráros tér magasságában — hat sorban 41 malom őrölt. Velük átellenben, a Duna közepén, a Lágymányos környékén, az egykori Kopaszi-zátonynál két sorban 33 hajómalom volt. A mai Császár-fürdőtől fölfelé a katonai ispotályig három sorban hetesével álltak a hajómalmok, összesen 21. A Margitsziget hosszában hat sor malom kelepelt, szám szerint 32. S végül az óbudai koronauradalom határában hat sorban 42 malom horgonyzott. összesen tehát 169 hajómalom őrölte a pesti és budai polgár kenyerének valóját. Az ország hajómalmainak száma, a századfordulóra mintegy 12 000-re apadt. Nem bírták a versenyt a jobb minőségű lisztet adó gőzhajtású hengermalmokkal. Egy darbig még állták a sarat. Például a Győr környéki, szigetközi malmok még a második világháborút is megérték, s csak 1945-ben estek a légitámadások áldozatául. A többit az 1950 utáni ismétlődő nagy árvizek pusztították el. A hajómalmok közel nyolcévszázados magyarországi korszaka ezzel véget ért. jó képes egy helyben megfordulni. Odalain elektromágnesek vannak, így a mólókra szerelt acéllemezekhez, emberi segítség nélkül tud kikötni. Ezért a hajó személyzete csupán három matróz.) A korszerű építésmódú hajót zaj- és rezgéscsckkentő berendezésekkel is ellátják. Az első iyen kéttörzsű hajót a Siófokot 1979-ben helyezték üzembe a Balatonon, ahová az újpesti gyárból a Dunán és a Sión jutott el. Képünkön a Siófok egyik újabb társát, a Füred luxushajót láthatjuk. Korán megszakadt terhesség Régóta ismert tény, hogy számos terhesség már a fogamzás után néhány nappal vagy héttel véget ér. A terhességnek e korai, önmagától keletkező megszakadásával valószínűleg elsősorban olyan embriók iktatódnak ki, amelyek valamilyen fejlődési rendellenességben szenvednek. Mivel a terhesek ezekből az abortuszokból sokat észre sem vesznek, gyakoriságukról nincsenek megbízható adataink. Némelyek feltételezik, hogy az embriók 70 százaléka elvetél. Az immunológiai mérési eljárások fejlődése révén lehetővé vált, hogy a vizeletben már a terhesség kezdetekor kimutassák a méhlepény termelte choriongona- dotrop hormont. A londoni Szent Bertalan Kórházban 197 nőn, akik abbahagyták a fogamzásgátló szerek szedését, és gyermeket kívántak, rendszeresen mérték e hormon töménységét. Megállapították, hogy 152 terhesség következett be, de cSak 87 magzat (57 százalék) élte túl a terhesség huszadik hetét. A terhességek 43 százaléka tehát idő előtt ért véget! A nők 33 százaléka észre sem vette, hogy átmenetileg terhes volt, ezt kizárólag a hormonvizsgálat fedte föl. A többi esetben egyéb klinikai és biológiai jelei is voltak a többnyire vetéléssel végződő terhességnek. Szennyezésjelzö Franciaországban olyan — egyszerű, megbízható és olcsó — készüléket fejlesztettek ki, amely jelzi a környezetet szennyező szénhidrogéneknek és némely oldatnak a jelenlétét. Lelke egy mindössze 0,1 milliméter vastag film. Érzéketlen a vízre és a Jégkor természetes összetevőire, nagyon érzékeny ellenben a szennyező oldatokra és a szénhidrogénekre. A benzol jelenlétét öt, a szuperbenzinét, hat, a klóros, acetonos és petróleumos oldatokét tíz másodpercen belül jelzi, a dízelolajra két- három, a nyersolajra pedig tíz-tizenhárom percen belül reagál. Bár az eke a mezőgazda- sági kultúra legfontosabb találmánya. alkalmazása előlit a talaj rendszeres művelését, keverését ápolását a giliszták végezték. Kevés az olyan állat, amelynek annyira fontos szerepe van a föld történetében, minit eme alacsonyrendű — a gyűrűsférgek törzsébe tartozó — állatoknak. A nagy angol természettudós. Darwin vélekedett így a földigilisztákról. A hazánkban élő közei hatvan gilisztafaj egy része elhalt növényi anyagokkal, főleg a lehullott, avarképző levelekkel táplálkozik. A giliszták a talaj felszínéről növényi maradványokat húznak járataikba, és rendszerint a talajfelszín közelében vagy magában az avarban, más növényi hulladékhalomban (komposztban), trágyakupacban, esetleg fakéreg alatt meghúzódva élnek. Másik részük a már bomlásnak indult (humifikálódatt) szerves anyagot használja táplálékul. Mivel ezt a talaj többi részétől képtelenek elválasztani, a földdel együtt fogyasztják el. vagyis talajevők. A felvett anyag átmegy az aránylag hosszú bélcsatornán, közben nitrogéntartalmú váladékokkal, baktériumokkal és finom mész- szemcsékkel telítődik, vagyis az ásványi eredetű talaj növényi maradványokkal, mészszel és még más hatékony növekedésserkentő anyagokkal finoman ési tökéletesen elkeveredik. - Ilyen módon A légierő napjainkban a korszerű hadsereg tallán legdinamikusabban fejlődő fegyverneme. Az elmúlt negyedszázadban a hadirepülés technikai eszközeinek fejlődése megcáfolta azt a jóslatot, miszerint a rakétafegyverek elterjedésével a légierő veszít jelentőségéből. Az utóbbi évtizedek éppen azt bizonyították, hogy a rakétafegyverek különféle változataival felszerelt katonai repülőeszközök harci lehetőségei számottevően bővültek. Napjaink merevszárnyú katonai repülőgépeinek legfontosabb jellegzetessége egyfelől a sugárhajtás, másféltől pedig az, hogy a sugárhajtás előtti korszakhoz képest a repülési sebesség és magasság számottevően növekedett. A jelenlegi harci repülőgépekre már mintegy két évtizede jellemző a hangsebesség kétszeresénél — óránkénti körülbelül 2200—2400 kilométernél nagyobb repülési sebesség. és a 15—20 kilométeres repülési magasság. (E sebesség és magasság persze nem minden típus sajátossága.) A leggyorsabb repülőgépek az úgynevezett elfogó vadászgépek. Ezekre a hátrányilazott vagy delta (háromszög) szárolyan tökéletessé válik a növények számára, amit mesterségesen aligha lehetne előállítani. A gilisztáktól származó, a talajfelszínen apró, morzsa- lékos halmocskák formájában fel is tűnő „giliszta- föld”-ben hétszer annyi nitrogén, hatszor annyi magnézium, háromszor annyi kálium és kétszer annyi foszfor, valamint mész lehet, mint a legkiválóbb kerti földben. Ennél is fontosabb talán, hogy az ebben a földben található humusz érett, tartós, és a talajban oldott tápanyagokat (nitrát-, foszfát-, és káliumionokat) megköti magához úgy, hogy már nem mosódhatnak kí, a növények gyökerei viszont képesek a gyökérszőreikkel kiválasztani, és a növény számára felvenni. Darwinnak tulajdonítják azt a mondást is, hogy egy termékeny rét talajában, annyi földigiliszta él, ameny- nyinek az összsúlya elérd á réten állandóan legelő teliének összsúlyát. A közelmúltban végzett gilisztaállomány- vizsgálatok igazolták ezt. A humuszban gazdag kerti talajokban hektáronként akár 20 millió földigiliszta is lehet, természetesen a felszíni és a mélyebb talajrétegekben együttesen. Mivel ennek a roppant élőanyagnak a felépítését és fenntartását a talaj szerves anyagaiból kényszerül fedezni, a gilisztáknak valóban át kell ereszteniük a bélcsatornájukon egy heknyú típusokra az igen nagy sebesség és a rendkívül gyors emelkedőképesség a jellemző. A szárazföldi csapatok harcának levegőből való támogatására kevésbé gyors repülőgépek szükségesek. Erre a célra szolgálnak egyrészt a több feladatú harci repülőgépek, másrészt pedig a kifejezetten alacsony repülésre tervezett csatarepülőgépek. Az előbbiek közé tartoznak a változtatható szárnynyilazású vadászbombázók. A csalta repülőgépek a szoikásos légibombákon kívül különféle rakétafegyverekkel is fel vannak szerelve. Sajátos repülési tulajdonságaikra való tekintettel újabban a helikopterek is egyre nagyobb szerepet kapnak a hadirepülés t>en. Képünkön az eddig felsorolt kategóriák egyikébe sem tartozó különleges repülőgép- típust láthatunk, egy SR—71- es amerikai felderítőgépet, amely a „lopakodó” repülőgépek családjának a tagja. Ezek főként üvegszál erősítésű karbonból készülnek, amelyről a radarhullámok csak részben verődnek vissza. A gáiaturbinákat a szárnyakba építették be. tárnyi termőföldből körülbelül 2500 kg-ot egy év leforgása alatt. Vagyis évente ennyi földet hozhatnak alulról a felszínre, a sokszor egy méternél mélyebbre is lehatoló ési négyzetméterenként száznál nagyobb számban is megtalálható járataikon keresztül. Eközben a talaj a már ismertetett minőségjavulásán és humuszgazdagodásán kívül még baktériumokban gyarapodhat, mivel ezek a földdel együtt sértetlenül távoznak a bélcSator- náj ükből, és áthaladásuk ideje alatt még jobban szaporodhatnak. Továbbá a járatok növelik a talaj szellő- zöttségét és hézagtérfogatát, valamint a vízvezetőképességét s ezzel fokozódik a téli csapadék tárolóképesége. A járatokba a növények hajszálgyökerei is könnyen behatolhatnak. A hatásvizsgálatok bebizonyították, hogy a gilisztás talaj több termést eredményez, mint az, amelyikből ez az állatcsoport hiányzott. A terméstöbblet a különböző kísérletek Során 18—180 százalék között ingadozott. A földigilisztáknak a termőföldre gyakorolt hatását, valamint ezek gyakorlati vonatkozásait egyébként a külföldön sem ismeretlen magyar Zichy és más hazai tudósok kutatásai is nagy mértékben segítették tisztázni. K. L. Cs. K. Balatoni katamarán flz újra felfedezett giliszta
