Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-15 / 112. szám
1984. MÁJUS 15. SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP 3 1. Q koraszülöttek esélyei Az ABC előtt két terhes kismama beszélgetett. Terjedelmes pocakjuk mutatta: közeleg az idő, amikor világra hozzák gyermeküket. Mindketten szemmel láthatóan oly nagy élvezettel szívták beszélgetés közben cigarettájukat, mintha az a világ legeslegjobb, az ő állapotukban is a legtermészetesebb dolga lenne. Látva őket, eszembe jutott, amit dr. Pohánka Ödön, a me-, gyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa mondott: „Általában 300 grammal kisebb súlyú az a magzat, akinek az anyja dohányzik”. Tud- ják-e ezek a fiatalasszonyok — meg a többi sok ezer, akik gyermeküket várva sem tudnak lemondani a dohányzásról —, hogy milyen „fuldoklásra” kényszerítik magzatukat azzal, hogy könnyelműen nikotint juttatnak szervezetükbe? Tudják-e ők és minden szülőképes korú nő, hogy a dohányzás, az alkohol, a túlhajszoltság, a művi terhességmegszakítás mennyire megnöveli a veszélyét annak, hogy gyermeküket idő előtt hozzák a világra? Tisztában vannak-e azzal, hogy a koraszülés milyen óriási mértékben oka a csecsemőhalálnak? Statisztikák bizonyítják: a szülés körül elhaltak hetven százaléka koraszülött volt. És tisztában vannak-e azzal, ha nem is hal meg magzatuk, olyan károsodást szenvedhet, amely esetleg gyógyíthatatlan?! Az anya szervezete Amikor 1981. második felében a megyei párt- végrehajtóbizottság a népesedés- politikai határozat végrehajtásáról tárgyalt, a további tennivalók között jelölte meg többek között: a csecsemőhalálozás arányának csökkenése érdekében jobban össze kell hangolni a nővédelmi tanácsadást, a terhesgondozást és a szülészeti ellátást. A kórházak szülészeti osztályain javítani szükséges a műszerezettséget, a szakmai munka, a kórházi gondozás színvonalát. Az egészségügyben nagyon is valódi gondok megoldását sürgette az állásfoglalás. A különböző sajtóorgánumok az elmúlt években többször írtak arról, hogy országunkban először 1982- ben csökkent 20 ezrelék alá — 19,7 ezrelékre — a csecsemőhalandóság, de ma sem mondható megfelelőnek. (Csecsemőhalandóság az adott időszakban a csecse- mőhalálazások — az egy éven aluliak — számának az élveszülöttek számához viszonyított aránya, ezer él- veszülöttre számítva.) A csecsemőhalálozást korai és késői (1 hónapon aluli és 1—12 hónap közötti) csoportokra szokták bontani, tekintettel arra, hogy a késői csecsemőhalálozást 2/3 részben az éretten születettek képezik, é^ a halálokok túlnyomó részét külső, vagyis környezeti tényezők okozzák. Ezzel szemben az egy hónapnál, különösen pedig az egy hétnél fiatalabb korban elhaltak csoportjában a 2500 grammnál kisebb súllyal születettek vannak többségben, ezeknek több mint 3/4 része és a halálokok általában belső eredetűek, vagyis a terhességgel és a szüléssel szoros összefüggésben állnak, és csupán kis részük külvilági ártalom következménye. A statisztikusok évtizedek óta megkülönböztetnek belső és külső halálokokat, jól lehet, ez a csoportosítás bizonyos fokig önkényes. Ugyanis az úgynevezett külső halálokok igen sokszor csak belső hajlam alapján vezetnek végzetes kimenetelre. Ezen kívül pedig a belső halálokok között is gyakran szerepelnek olyan környezeti tényezők (az anya táplálkozása. kiállott betegségei, életmódja, különböző lelki hatások), amelyek közvetlenül ugyan nem károsítják a magzatot, de olyan külső ártalmak, amelyek az anya szervezetén keresztül teszik képtelenné a külvilághoz való zavartalan alkalmazkodásra. Riasztó számok Évekkel ezelőtt lapunkban arról írtunk, hogy a csecsemőhalálozás arányát tekintve megyénkben igen kedvező a helyzet: 1965-től 1975-ig a megyék között általában az első vagy a második helyen voltunk. A számok tükrében: 1965-ben 30,3 1975-ben 23,9, 1978-ban 20,6 ezrelék volt, 1982-ben lecsökkent 19,8 ezrelékre, csakhogy időközben a többi megyében is változott a helyzet. Csongrád megyében 14,7, Tolnában 16,2, Nógrádban 16,8, Veszprémben 17 ezrelékre csökkent az arány, változatlanul a legrosszabb volt a helyzet akkor Budapesten (22,2), Békés (22,7), és Pest (24,2) megyében. Sajnos a halva születettek száma is sokasodott a megyében és 1982-ben a 9,1 ezrelékkel az országos listán az utolsó helyen álltunk. A nulla napon meghaltak számát tekintve a 18. helyen voltunk 8,4 ezrelékes aránnyal. E picinyeknél a halál oka általában tüdőelégtelenség, agy- és gerincvérzés, fejlődési rendellenesség. Sokatmondó adat: a koraszülések aránya 1982-ben országosan az összes szülés 9,9 százaléka, Szolnok megyében 10,7 százalék volt ugyanabban az évben. E számok bizonyítják: mennyire időszerű és fontos volt a helyzetelemzés és milyen nagy szükség volt az akkor elhatározott és az egészségügyben azóta részben végrehajtott intézkedés- sorozatra, amelynek következtében — a csecsemőhalálozás tekintetében is — a megyében jelentősen javult a helyzet. Varga Viktória (Folytatjuk) Következik: Mi is léptünk egyet Csak további öntözéssel ér aranyat a májusi eső (Folytatás az 1. oldalról) március első napjaitól két műszakban dolgozó öntöző- munkásoknak ezen a hétvégén tudtak először szabad napot engedélyezni a szövetkezet vezetői. A téeszben az őszi kalászosokon kívül '.ok- féle kertészeti növény is régóta szomjazta már az éltető vizet. A gazdaság több mint 600 hektárnyi szántóföldi kertészetében a befejezés előtt érte az eső a 40 hektár dohány és az 50 hektár dinnye palántázását, a fiatal növények eredését jelentősen meggyorsítja majd a csapadék. A 200 hektárt kitevő borsóterületen, a korábban bevetett táblákban már virágzik a konzervipari feldolgozásra szánt zöldségnövény, amelyet öntöztek ugyan, de intenzívebb fejlődését a mostani esőktől várják a kertészek. A borsótermő területek kielégítő csapadékellátása azért is különösen fontos a cibakház! téeszben, mert a kettős termesztési programban vetett növény betakarítása után zöldbabbal, karfiollal és rövid tenyészidejű silókukoricával akarják hasznosítani a 200 hektártA növénytermesztési szakemberek szerint — ahol arra lehetőség van — csak további öntözéssel ér aranyat a májusi eső. A fent említett három nagyüzemben azonban elmondták. hogy hiába a szándék az öntözőkapacitások növelését illetően. Nem tudnak kellően élni az öntözővíz-fogyasztáshoz adott központi kedvezménnyel, a meghirdetett gép- vásárlási akció kínálta lehetőséggel, mert az árusításra hivatott kereskedelmi vállalatoknál nem hogy megfelelő öntözőberendezéseket, jószerivel még elegendő öntözőcsövet sem tudnak vásárolni. Jó lenne, ha az öntözőgép- és -berendezésellátásban illetékesek mielőbb ráébrednének: az aszály ellensúlyozásához, a sikeres öntözéses gazdálkodáshoz nem minden az égi áldás! — temesközy — Sokrétű, felelősséggel végzett munkáról adtak számot KISZ-küldöttgyülés a megyeszékhelyen Vasárnap Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezte meg küldöttgyűlését a szolnoki városi KISZ-bizottság: ezzel az eseménnyel zárult le a megyében a lakóterületi KlSZ-küldöttgyűlések sora, és befejeződött a közeljövőben rendezendő megyei küldöttgyűlésre való felkészülés egyik fontos szakasza. A megjelent 175 küldött 13 ezer 326, Szolnokon és a város környéki településeken élő, ifjúkommunistát képviselt az eszmecserén, amelynek napirendjén szerepelt a legutóbbi küldöttgyűlés óta eltelt • időszak tapasztalatainak, eredményeinek! elemző számbavétele — a KISZ X. kongresszusa határozatainak tükrében. A gyűlés elnökségében párt-, állami, mozgalmi és ifjúsági .szervek, szervezeték, testületek képviselői és vezetői foglaltak helyet. A küldöttgyűlésen részt vett Simon József, az MSZMP Szolnok megyéi Bizottságának titkára Az elmúlt három esztendő ifjúságpolitikai, mozgalmi munkáját elemző beszámoló — amelyhez Hajdú László, a szolnoki városi . KlSZ-bizott- sá|g titkára fűzött szóbeli kiegészítést —• sokrétű, felelősséggel végzett tevékenységről adott számot, ugyanakkor nem kendőzte el a hiányos- sáigőkat sem. A jelzett időszakban .a KISZ szolnoki Városi Bizottsága és az irányítása alá tartozó KlSZ-szar- vek és szervezetek kiemelt feladatát képezte az MSZMP XII. és a KISZ X. kongresz- szusa határozatainak következetes végrehajtása, ami a gazdasági építőmunikéban a VI. ötéves terv feladataim,sk megoldására való mozgósítást jelentette. A beszámolóban — s a vita során is — sok szó esett a fiatalok gazdasági épiítőmun- kábain való részvételéről, illetve a tanulásról. A politikai aktivitását és számszerűen kifejezett nagyságát tekintve legjelentősebb réteg, az üzemi munikásifjúség KlSZ-szervezeteinék akció- programjaiban— ésaiz egyéni vállalásokban is — sokszínűén jelentek meg ai gazdasági tervekből adódó feladatok. Nőtt a szocialista versenymozgalomban részt vevő fiatalok száma, a munkaver- seny-vállalások alkalmazkodtak: a párt gazdaságpolitikai céljaihoz. Az értelmiségi és a tanulófiatalokról szólva a beszámoz ló méltán állapította meg, hogy e rétegek ifjúkommu- nistáinaik társadalmi elkötelezettsége a tanulásban, termelésben, mozgalmi munkában egyaránt kifejezésre jut. Mindamellett tény az is, hogy a tanuló fiatalokra jelentős terheket rótt az ötnapos tanításra való áttérés, az értelmiségi ifjak társadalmi, munkahelyi beilleszkedése, pályakezdése pedig továbbra is konfliktusokkal terhes. A küldöttgyűlésen három szekcióban — ifjúmunkások, tanuló fiatalok, értelmiségiek — alkotó eszmecsere bontakozott ki. összesen 46, az ifjúsági szövetség működését, kapcsolatait, lehetőségeit érintő hozzászólás hangzott el, amelyek egyszersmind meglehetősen árnyalt képet adtaik arról is, hogy adott (gazdasági, társadalmi körülmények közepette milyen problémák, gondok fogial- fcoztatjálk a város ifjúságát. Az értelmiségi fiatalok küldötteinek vitáján elhangzott — sok egyéb mellett — hogy a pályakezdők érdekvédelmének élőfeltétele elsősorban a fiatalok korrekt szakmai munkája. Ugyanakkor egybehangzó igényként merült fel, hogy a pályán már néhány éve bizonyító fiatalók bérfeszültségleinek, lakáshelyzetének enyhítésében jobban éljenek jogaikkal a KlSZ-szervezetek. A munkásfiatalok körében több felszólaló hasznos kezdeményezésekről számolt be: pályázati rendszerről, KISZ- garzonokról például. Ugyancsak e szekcióban sok szó esett az ötnapos munikahét bevezetése óta kialakult új helyzetről. A szekcióban folytatott vitákat követő plenáris ülésen felszólalt Varga Sándomé. a városi pártbizottság első titkára. Fontosnak, eredményesnek ítélte a küldöttgyűlés munkáját, amelyet a nyílt problémafeltórás igénye jellemzett — ami bizosíték lehet a cselekvésben megnyil- vánuhló folytatásra. Kiemelte, hogy a számvetés előkészítő munkájában részt vettek a pártszervezeték, mindez tükröződik a beszámoló tartalmi gazdagságában. A városi pártbizottság első titkára a KISZ pártirányítását méltatva elmondta, hogy a városi pártszervezetek munkája az utóbbi évékben sokat javult, de a gyakorlatban alkalmanként nagyobb eltérések is mutatkoznak. Fontos tény. hogy a pártvezetőségek kérik a fiatalok véleményét — s nemcsak ifjúságpolitikai kérdésekben. A megyei KISZ-bizottság nevében (köszöntötte a küldöttgyűlés résztvevőit Hegyi Istvánné, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára hangsúlyozva, hogy a résztvevőik élitek a felelős véleménynyilvánítás lehetőségével. A kunhegyesi Kunság Népe Tsz-től Csapatzászlót kapott a Zalka Máté ntunkásűregység Borbély Sándor szalagot köt az új zászlóra A kunhegyesi Kunság Népe Termelőszövetkezet kollektívája a Kisújszállást, Kunhegyest, Tiszafüredet és Karcagot felölelő tájegység dólgozói nevében csapatzászlót adományozott a karcagi Zalka Máté mukásőregység- nek. A zászló ünnepélyes átadására vasárnap délelőtt került sor a karcagi főtéren. Az egység életében nevezetes eseményen részt vett Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka; Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára; Zsovák László a munkásőrség megyei parancsnoka; a tájegység párt- és állami szerveinek, bázis üzemeinek, a fegyveres alakulatoknak több képviselője, a hozzátartozók és érdeklődők népes csoportja. A Himnusz elhangzása után Zagyi János, a karcagi városi .pártbizottság első titkára tartott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az ellenforradalmi zűrzavar után a Munkásőrség megalakulása erőt, hitet és biztonságot adott a szocializmus híveinek, az ellenségben pedig félelmet keltett. Elismerését fejezte ki a testület tagjainak — mindenekelőtt az alapítóknak — azért, mert erőt és időt nem sajnálva, mindig azon munkálkodtak, hogy a Munkásőrség betöltse hivatását. Rendeltetésének lényege az alapítás óta nem változott. A testület alapvető funkciója továbbra is az építés, az alkotás és értékeink. szocialista vívmányaink védelme, a párt politikájának elkötelezett szolgálata. Befejezésül Zalka Máté példáját idézte az állomány tagjainak. Az ünnepi beszéd után Zsovák László olvasta fel az országos parancsnok díszparancsát, majd Lengyel Zoltán, a kunhegyesi Kunság Népe Tsz elnöke átadta az új csapatzászlót Váczi Imre egységparancsnoknak. Az új zászlóra esküt tettek az egység tagjai. Borbély Sándor és Szűcs János után sokan kötöttek szalagot a zászlóra. A munkásőregység impozáns díszmenetét követően az ünnepség az Internacionáléval ért véget.
