Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
10 Kulturális kilátó 1984. MÁJUS 12. Városszépítő egyesületek Lima önarckép Fényképezőgéppel a győri Borsos MúzeumA kiállítás egy-egy részlete A Rába-parti város hangulatos utcáin sétálva; a történelmi torokat idéző szebbnél szebb épületek sorából kiválik a székesegyház mellett meghúzódó ház, amely Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész életművét mutatja be. Az alkotó a gyűjteményt felajánlotta a városnak. Az állandó kiállítást 1974-ben nyitották meg, azóta; tízezrek csodálták meg a bemutatót, a világ különböző részeiből ideérkező látogatók, művészetbarátok. A tárlat gazdag anyagában a művész korai olajfestményei, grafikái mellett ismert szobrai és kisplasztikái is megtalálhatók. A közönség száznál több Borsos Miklós által formált érmet is láthat. Felvételeink az életművet bemutató házban készültek. Fotó: Hargitai Lajos Országos színházi találkozó Monodrama szemle Dómján Edit emlékezete Új, üdvözlendő mozgalom kibontakozásának lehetünk tanúi — és részesei —■ napjainkban: egymás után alakulnak meg a városszépítő egyesületek. A Központi Statisztikai Hivatal most elkészült. legfrissebb összesítése még arról tanúskodik, hogy 1982 végén tizenihait szépítő egyesület, vagy hasonló szándékú város-, várbaráti kör, társaság tevékenykedet^ s tagjainak száma megközelítette a nyolcezret. Az újabb híradásokból viszont arra lehet következtetni, hogy az azóta eltelt egy esztendő alatt e közösségek száma megkétszereződött. A mozgalom első virágkora a hatvanas évek végére, a hetvenes évek kezdetére esett. Néhány nagy múltútól, mlint az ezres taglétszámú soproni egyesülettől, vagy a négyezres tagságú Egervár Baráti Körétől eltekintve ekkor jött létre a szombathelyi, at sárvári, a nagyatádi. a ika- zincbarcikai, a sárospataki, a csornai, majd a szentendrei és a nagyvázsonyi egyesület, illetve baráti kör. A jelen, a kibontakozás kora pedig az elmúlt évtized végén kezdődött a szerencsi, a ‘kaposvári, a kapuvári, az esztergomi, a győri szépítő egyesület, illetve társaság, s az Urbanisták Barcsi Egyesületének megalakulásával. S őket követi többek között Budapest, Baja, Debrecen, Kecskemét, Keszthely, Miskolc, Pécs, Szegedi, Zsámbék. Elnevezésüktől függetlenül számos közös vonás, nagyjából azonos célok jellemzik ezeket a közösségeket. Egyik legfőbb — és nagyon értékes — jellemzőjük talán az, hogy mindenfajta központi agyon- szervezés nélkül, többnyire spontán akarat nyomán keltek életre. Mind többen és mind több helyütt ismerik fed, és korántsem csupán a felelős vezetők, hanem — ahogy mondáim szokták — az „egyszerű” állampolgárok is, hogy a lakóhely szépsége és szépítése, gazdasága és gazHívogató Szentendrére A tavasz teljes pompája övezi és uralja a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeumot, amely nemcsak történelmi, néprajzi értékével ejti rabul a látogatókat, de bájával is. A betonrengeteghez szokott szem szinte mesevilágnak látja múltunk idetelepített tárgyi emlékeit. A iFelső-Tiszavidéfc tájegység a középkori eredetet mutató erdőháti falvaknak kíván emléket állítani. A falu középpontjában vannak a közösségi épületek, a Mánd- nól áttelepített 18. századi református templom, és a Ne- mesborzováról való, 1794-ben épített harangláb. A templomhoz közel, az utca egyik oldalán áll a Vámosorosziból való szárazmalom, a másik oldalon ‘Sorakoznak a jobbágykor normái szerint kimért telkek. A Szabolcs megyei Mán- dokról áttelepített boronafalú és fazsindely fedésű templom nagy jelentőségű építészeti, egyházi és néprajzi emlék. Az 1670-ben épült templomot kisebb részben eredeti berendezésével, nagyobb részben pedig táji liturgiatörténeti és történeti néprajzi szempontok alapján állították össze a szakembereik. dagodása a meglévő értékek megóvása és újak teremtése közös1 ügy. Ezt a felismerést tükrözik és bizonyítják az egyesületek alapszabályaiban rögzített célok is. Szombati helyen például a városszépítést, a virágosítást, az értékek védelmét, Nagyatádon a város szépítését, a hagyományok ápolását, a várostisztelő erők összefogását, történelmi, régészeti, természeti értékek megőrzését, gyarapítását. Sopronban a haladó hagyományok ápolását, a szocialista haza és város szere- tetét, a városfejlesztési erők összefogását, Szentendrén a város élete, hagyományai, kulturális és művészi értékei, múltja és1 fejlődése iránt érdeklődők összefogását jelölték meg feladatuknak. Nemesebb célokat aligha lehetne elképzelni. Érthető hát, ha ezek a társaságok népszerűek és életképesek. Valós társadalmi szükségleteket elégítenek kii, és1 ilymó- don részesei a felelős helyi politikának. A legjobbak példája arról val-1, hqgy képesek tevékenyen közreműködni a nyílt, őszinté helyi politikában. Méghozzá olyan tagsággal, amely eddig többnyire távolmaradt az efféle dolgoktól ; a szépítő egyesületek olyan állampolgárokat is megnyerhetnek a közügyeknek, akik korábban talán idegenkedtek a hivatalos fórumoktól. Meg tudtak nyerni, s valószínüleg azért is, mert maguk; nem váltak hivatalos fórumokká, maradtak annak laimjk,: egyesületnek, s mert nem büroknatizálódtak el. Munkamódszerük nagyon egyszerű: szólnak városuk, egy-egy lakóház, sikátor; te- recske, a tisztaság, a fák, a virágok, a lakóhely arculatának és hangulatának érdekében és védelmében, s ha úgy adódik — cselekszenek is! Gyakran „nehéz” emberek ezek a városvédők. Nem egy redőt vontak már a települések vezetőinek homlokára; és mégis, többnyire köszönetét kapnak ^akadékoskodásukért”. Az az általános tapasztalat ugyanis, hogy a váA templom köré telepített cinterem boronákból összerótt kerítését analógiák alapján építették fel. Mindez csupán nagyon szerény ízelítő a látnivalókbóli amelyekhez gazdag előadlásos programokat szerveztek a múzeum munkatársai. Május 18-án például — a Múzeumi Világnapon — Szatmár régi életéről tartanak majd előarosszépítő egyesületek mindinkább a hivatalos helyi szervek partnereivé nőnek fel. Helyenként komoly konfliktusok, is adódnak, dte mindig és mindenütt a szebb, a több, a jobb, azaz a közös ügy érdekében. E kapcsolatok általános jellemzője a kétoldalú bizalom, és erősödik az együttműködési készség is. A tényleges segíteni akarás, és annak fel- és elismerése jellemzi mindinkább a tanácsok, a társadalmi szervek és1 a városszépítő egyesületek viszonyát. Társadalmi munkában készülő falufásítási, köztisztasági, lomtalanítási akciókról^ sportpályaépítésekről, patinás1 kandeláberek megfiatalításáról, míves utcai padok rekonstrukciójáról, műemlék- jellegű házak felújításának terveiről énkeznek hírek. Ha napjainkban kibontakozóban van a városszépítő, -védő mozgalom, bízvást mondhatjuk, egyben ki is teljesedik, tartalmában igazdago.difc. A klkóhelyüikhöz kötődő emberek közösségei, főképp a frissiben verbuválódottak egyelőre elsősorban csak az értékeket veszik számba, a hagyományokat ápolják, az erőiket fogják össze, városukat, falujukat népszerűsítik. Terjed azonban az a gyakorlat, hogy a; hivatalos szervek a települést érintő egy-egy fontos döntés előtt elképzeléseikről tájékoztatják a városvédőket, véleményűiket és segítségüket kérik. Másutt „klasszikus” kétkezi társadalmi munkába kapcsolódnak be a városvédők, s van, ahol pénzt adnak össze, hogy gyarapodjék az ezreknek otthont jelentő környezet. Városszépítők? Városvédők? Egyesület? Baráti kör? Társaság? Sokan vannak, vagy kevesen, illetve pontosan hányáin is vannak?. Mindez tulajdonképpen mellékes. A lényegi hogy léteznek és számuk napról-napra nő. Gyarapodnak- Gyarapítanak. Deregán Gábor * dást a rnándi református templomban,. A szentendrei múzeum hétfő kivételével naponta 9-től 17 óráig tart nyitva. Tárlat- vezetést a látogatás előtt két héttel a múzeum közművelődési csoportjától lehet kérni, Szen endre, telefon: 12—304; 12—017, körzetszám 26. Belföldi csoportok részére a tárlatvezetés díjtalan. A győri Kisfaludy Színház vendégszereplésével tegnapelőtt kezdődött meg aiz országos színházi találkozó a fővárosban. A győriek Gorkij: Éjjeli menedékhely című drámáját mutatták be a Nemzeti Színházban. A vidéki színházak bemutatóit hétfőn a békéscsabaiak folytatják, Sartre drámáját, az Altona foglyait láthatja a Nemzeti Színház közönr sége. A kecskeméti Katona József Slzínház társulata május 16-án a Radnóti Színpadon Leacook Rosszcsirkeff Mária emlékirataival szerepel, a debreceni Csokonai Színház pedig — a Nemzeti Színházban — Háy Gyula Tiszazug című drámáját mutatja be, május 19-én este. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Madách művét. Az ember tragédiáját játssza, a pécsiek Radicsikov bolgár szerző Zűrzavar című drámáját hozták a fesztiválra, a nyíregyházi Móricz Zsigmoind Színház Németh László: Két Bolyai című művével mutatkozik, be, a szegediek pedig John Ford Kár, hogy K... című játékával vendégeskednék. A veszprémi Petőfi Színház művészei Dürrenmatt: A fizikusok című drámáját mutatják be a fővárosban, a miskolciak pedig június 3- án a Nemzeti Színházban a színpadtechnikai okok miatt csak nehezen engedélyezett, nagy vitát kavart Madách- drámával jelentkeznek. Tehát a találkozón, alig két hét alatt, két, különbözőképpen értelmezett, rendezett Tragédiát láthait a közönsíig. A szolnoki Szigligeti Színház Wedekind Niccoló ki- rály-át viszi a találkozóra, június 4-én lesz az előadás' a Nemzeti Színházban. A fesztivál zárőelőadását a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata; tartja, műsorukon Bulgakov: A Mester és Margarita. • Gyöngyösön május 22^—28. között tartják á II. Országos' Monodráma Szemlét. Május 22-én 16 órákor dr. Kerényi Ferenc megnyitja a Maigyar színháztörténet a XIX. sz. művészetében című kiállítást, majd este Kocsis István Bolyai estéje című monodrámáját Csendes László előadásában láthatja a közönség. A szemlén különben még egy Kocsis István dráma szerepel, bíz Árva Bethlen Kata. Játssza,: Dobos Ildikó. A II. Országos1 Monordáma Szemlén összesen tizenkét egyszemélyes drámát mutatnak be, amelyek jórésze a magyar történelemből meríti témáját, s a szerzők között két erdélyi magyar író is szerepel, aiz említett Kocsis Istvánon kívül Székely Jánosi, kinek Dózsa című monodrá- máját Csikós Gábor tolmácsolja a közönségnek. Káló Flórián Egyedül című játéka Gyöngyösön Almást Éva előadásában kerül színre, míg a kecskeméti Katona József Színház Kelemen László kaimaraszíniházában május 31-én Pécsi Ildikó lép Dómján Edit megszemélyesítői eként a közönség elé.
