Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

XXXV. évf. 110. BZ. 1984. május 12., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hollandia Rakétaellenes hét Az első döntések Folyamatosan ülésezik a libanoni kormány Tetőzik Hollandiában a rakétatelepítés ellen vasár­nap kezdődött tiltakozási hullám. Leállt a közlekedés minden nagyobb városban. A szakszervezetek felhívásá­ra tegnap negyedórás mun­kabeszüntetést tartottak a dolgozók. Országszerte a gyűlések százait rendezték. Becslések szerint legalább 300 ezren vettek részt a kü­lönféle megmozdulásokban. Amszterdamban összecsapá­sokra is sor került tüntetők, valamint a kivezényelt rend­őrök és a tüntetést ellenzők között. Az atomfegyver-ellenes hetet társadalmi bizottságok és szervezetek rendezték, köztük a befolyásos Egyház­közi Béketanács. Csatlakoz­tak hozzá a baloldali politi­kai pártok és a szakszerve­zetek. A hatalmas tömegeket megmozgató társadalmi ak­ció ismét kifejezésre juttatta a holland közvélemény el­lenzését az országba szánt robotrepülőgépekkel szem­ben. A tegnapra virradó éjsza­kán kiújult fegyveres össze­csapások lehűtötték a liba­noni nemzeti egységkormány megalakulásához, a helyzet gyors normalizálódásához fűzött reményeket. A kor­mány csütörtöki ülését kö­vető harcok a hegyvidéki Szűk el-Garb térségében kezdődtek és csakhamar át­terjedtek Bejrut déli külvá­rosára és belterületére. A Rasid Karami vezette egy­ségkormány első hivatalos ülésén, amelyet a bejrúti rá­dió „történelmi esemény­ként” értékelt. Amin Dzse- majel államfő elnökölt. A kormány első hivatalos döntéseként Libanon meg­szakította a diplomáciai kapcsolatokat Costa Ricával és Salvadorral, mert izraeli nagykövetségüket Tel-Aviv- ból Jeruzsálembe helyezték át. Libanon a második kö­zel-keleti ország Egyiptom után, amely ilyen döntést hozott a két közép-amerikai állammal szemben. Az izra­eli kormány 1980. júliusában — az arab országok erélyes tiltakozása ellenére — Jeru­zsálemet „Izrael örök és oszthatatlan fővárosává” nyilvánította. A libanoni elnök nyári re­zidenciáján, Bikfajában le­zajlott mintegy négy és fél­órás tanácskozáson Karami kormányfő sürgette a mie­lőbbi állandó tűzszünet meg­valósítását, és azt mondta, hogy mihamarabb meg kell nyitni a bejrúti nemzetközi repülőteret és az összes út­vonalat, így a Kelet- és Nyu- gat-Bejrútot elválasztó átke­lőhelyeket is. A libanoni kormány teg­napi ülésén a polgárháborús konfliktusban felbomlott hadsereg újjászervezésére összpontosította figyelmét. A kabinet, ezután testületileg tölti be a fegyveres erők fel­ügyeletére hivatott védelmi (Folytatás a “2. oldalon.) Lázár György fogadta a svéd szakszervezeti küldöttséget Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap a Par­lamentben fogadta a Stig Maim elnök vezetésével ha­zánkban tartózkodó Svéd Szakszervezeti Szövetség (LO) küldöttségét- Az őszinte, szívélyes lég­körű megbeszélésen részt vett Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. Jelen volt Kari Vi- dar Hellners, Svédország bu­dapesti nagykövete. Új receptúra Kéntartalmú műtrágya Veszprémből Kéntartalmú műtrágya re- ceptúráját és gyártástechno­lógiáját dolgozták ki a veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézetben. A kísér­Előkészítés robbantással Vegyszeres gyomirtás a csatornák partján Mint az emberi testet az erek, a csatornák úgy há­lózzák be a mezőgazdasági üzemek földjeit. A keske­nyebb, szélesebb, különféle vízelvezetést szolgáló árkok átnyúlnak a szomszédos gaz­daság területére, át a har­madik határba; s hogy ki ka­szálja le a gazt róluk, me­lyik szövetkezet iszaptalanít- sa, tegye rendbe az adott csatornaszakaszt ? Ezt soha­sem volt könnyű eldönteni, ezért a hatvanas években az úgynevezett közcélú mun­kák elvégzésére vízügyi tár­sulások alakultak. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatósághoz tartozó területen jelenleg 6, Szolnok megyén belül pedig 4 társu­lat működik. Szajoltól Ti- szapüspökig 19 község és Tö- rökszentmiklós, azaz 34 üzem területén munkálkodik a kunhegyes! vízgazdálkodási társulat. Az érdekeltségi te­rületen belül a vízhasznosí­tási feladatokon túl keréken egy tucat belvízrendszerépí­tését, szabályozását fenntar­tását és felújítását végzi a 34 üzem, amelyből 26 tagja a tárulatnák. Összesen 93 ezer 354 hektárnyi területi tartozik a kunhegyesiekhez. A közműveket, csatornákat a tagok által fizetett, hektá­ronkénti 50 forint összegből igyekeznek karbantartani- A társulat szivattyútelpe mint­egy 300—500 ezer forint ér­tékig három termelőszövet­kezet és egy állami gazda­ság öntözővízigényét elégíti ki, a tervezőcsoport — több­nyire saját célra — a víz- rendezési feladatok tanul­mány- és kiviteli terveinek készítésével is foglalkozik. Külső megrendelők részére belvíz csapadék- és szenny­víz elvezetésére is vállalnak tervezést. A kunhegyesi társulat szakemberei részt vettek a térségi komplex üzemi me­lioráció munkáihoz kapcso­lódó közcélú beruházások­ban, az eddig elvégzett mun­kák értéke meghaladta a 15 millió forintot. A vízrendezési feladatok­hoz szükséges úgynevezett műtárgyakat, átereszeket, hi­dakat, csatornaburkolatokat a társulat szakembereinek öt­letes, költségtakarékos, az üzemi meliorációban is jól alkalmazható előregyártott műtárgyelemsor a gépekkel gyorsan és olcsón építi be. A munkálatok előkészítése­kor pedig a vízben levő, el­használt beton műtárgyakat robbantással távolítják el az építés színhelyéről. A közcélú munkákat, a csatornatisztítást, iszaptala- nítást, hasonlóképpen új módszerrel próbálják köny- nyíteni. A 390 kilométer hosszú csatornaszakasz tisz­títását tavalyelőtti^ kizáró­lag mechanikus módszerrel, speciális Hidrát és Kisköre típusú gépekkel végezték. A társulat által bevezetett új­fajta metódus, a vegyszeres gyomirtás jóval hatásosabb Új eljárások a kunhegyesi vízgazdálkodási társulásnál és a belvizes időszakban is gyommentes környezetet biz­tosít. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályától és a szolnoki növényvédő állo­mástól kapott engedély alap­ján speciális gépet fölszerel­ve kezdődött meg a vegysze­rezés. Egyelőre csak a bel­vízcsatornák partjain, ké­sőbb azonban egy úgyneve­zett kenőgép beállításával minden csartona partja szin­te gyommentesen tartható- A tiszavasvári Alkaloida az alapgépre speciális vegyi anyagot készített, amely a gyomnövény egyhuszadával érintkezve garantált hatást biztosít. Mindkét vegyszere- zési technológia olcsóbb és jóval hatékonyabb, alkalma­zásuk után a csatornák gyommentesen szállíthatják a vizet az öntözőgépekhez, a vízkivételi helyekhez. leti laboratóriumban már a gyártást is megkezdték, és az első 600 kilogrammnyi mennyiséget átadták az 1KR taggazdaságainak kipróbálá­sára. Korábban, amikor a hagyományos szuperfoszfát­tal műtrágyáztak a mező- gazdasági üzemek, abból a talajok megkapták a szük­séges mennyiségű ként is. A korszerű műtrágyák azon­ban már nem tartalmaznak ként, s hiánya zavarokat okoz. Nálunk 1983 január­jában rendelte el a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a talajok kén­tartalmának vizsgálatát. Az első tapasztalatok erőteljes hiányt ugyan nem mutatnak, de azt bizonyítják, hogy a kéntartalom sokhelyütt nem éri el a kívánt szintet. En­nek egyébként nincs olyan szembetűnő jele, mint pél­dául a vashiány esetében a levélsárgulás. A kénhiány­tól szenvedő növény gyenge, lassabban fejlődik, kevesebb a hozama. A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet I. kerületében jelenleg 30 ezer hathetes libát tartanak A TARTALOMBÓL A konyhakész terméké a jövő Több nadrág, kevesebb pénz Tavasz van a Kertvárosban nemzetközi körkép a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Beszámolók és vita a napirenden Tegnap befejeződött a Ma­gyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése. A záróna­pon az elnök és a főtitkár beszámolóját hallgatták, majd vitatták meg a testület tagjai az MTA várbeli kong­resszusi termében tartott ta­nácskozáson. Szentágothai János elnöki beszámolójában gondolatait három fő téma köré csopor­tosította. Szólt az akadémiá­nak, mint tudományos tes­tületnek szerepéről a társa­dalmi—gazdasági döntések előkészítésében; vázlatosan áttekintette a jövő szem­pontjából kulcsfontosságú­nak ítélt kutatások eredmé­nyeit, és végül elemezte a tudományos közélet egyes jelenségeit. Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára vitaindítójában el­sőként a tudomány lehetősé­geiről, korlátáiról és a kuta­tás fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: az utóbbi években a kutatási eredmé­nyek hasznosságának meg­ítélésében hazánkban is mindinkább a józan realiz­mus érvényesül; mind a tu­domány" művelői, mind a tu­dományos eredmények fel­használói tudomásul vették: a gyakorlat által felvetett kérdésekre a tudományos kutatás eredményei alapján gyakran csak alternatív vagy hozzávetőleges, illetve bi­zonytalan válaszokat lehet adni. A kutatás számítógépesíté­séről szólva az Akadémia főtitkára kiemelte: a társa­dalom- és a természettudo­mányok egyre fokozódó szá­mítástechnikai igényeinek kielégítése a következő öt­éves tervben szükségessé te­szi az Akadémia számítás- technikai bázisának teljes megújítását, teljesítőképes­ségének megsokszorozását. A továbbiakban az anyag- tudományi, a biológiai és a társadalomtudományi alap­kutatások fontossága mel­lett érvelt az előadó. Végezetül az MTA főtitká­ra rámutatott: a társadalom- tudományi kutatásoknak nagy fontosságú feladata jelenlegi szocializmus-ké­pünk kialakulásának mély­reható történeti vizsgálata, a végbement változások ha­tásának sokoldalú tanulmá­nyozása, reális és egyben ösztönző távlatok felvázolá­sa. Az elnöki beszámolót és a főtitkári vitaindítót követő felszólalásokban többen szóltak az oktatás gondjai­ról és a fiatal kutatók hely­zetéről. Beszéltek az Akadémiai Kiadó tevékenységéről, ar­ról, hogy a szűk kiadói ka­pacitások miatt kéziratok halmozódnak fel. A hozzászólók lényeges teendőként jelölték meg az akadémiai intézetekben fo­lyó kutatások számítástech­nikai hátterének javítását. Ezért a következő ötéves tervidőszakban szükségessé válik az Akadémia számítás- technikai bázisának teljes megújítása, teljesítőképessé­gének megsokszorozása. A közgyűlés ezután meg­választotta a jövő évi tiszt­újító közgyűlést előkészítő jelölő bizottságot, amely sze­mélyi javaslatot tesz majd az Akadémia megválasztan­dó tisztségviselőire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom