Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁJUS 9. Győzelem Az első világháború Ültéin huszonegy évvel kitört a második, míg mi, a máso­dik viliágháború befejeződé­sét követő harminckilencedik esztendőt is békében éljük, így emlékezünk meg a győze­lem napjáról, 1945. május 9- röl, ez az alapérzé.sünk, mert ez a tény Európában. Mégis, az örömbe aggodalom ve­gyül, a történelmi elégedett­ségbe némi keserű íz: nem teljesen úgy alakult az álla­mok közötti viszony, ahogyan akkor kívántuk, nem teljesen biztos, még nem kellően megnyugtató az akkori „so­ha többé”! teljesülése. Ak­kor a fasizmust, a megteste­sült háborút kellett legyőzni. Sikerült. De — sokkal elő­nyösebb helyzetben ugyan — most is van még mit le­győzni: az újabb világhábo­rú veszélyét. Ad-e biztatást, reményt az 1945-ös győzelem ehhez az új győzelemhez? Ad. Ez az igenlés a fő ok, amiért min­den esztendőben megünne­peljük e napot. Emlékezzünk csak a múltra: kiderült azok­ban a háborús esztendőikben, hogy különböző társadalmi rendszerű államok összefog­hatnak egy nagy cél elérésé­re, és a legnehezebb körülmények között is így kitarthatnak egymás mellett, ahogyan az a Szovjetunió, az Egye­sülj Államok, NagyrBritan- nia és mások tették. Ezt a példát már nem lehet kitö­rölni a történelemből. S va­jon ma, az atomháború lehe­tősége nem elég nyomós ok-e az összefogásra, a tartós együttműködésire? Az 1945-ös győzelem a társadalmi fej­lődés hatalmas távlatait nyi­totta meg egy sor ország előtt és egész földrészünk számára a háború nélküli jö­vő lehetőségét. De nemcsak ezt a tanulságot nyújtja. Azt mondja, tanítja az emberi­ségnek — azoknak, akik át­élték a korszakot, de az új nemzedékeknek is —, hogy nem közönséges háború volt az. nem évszázadok, évezre­dek fegyveres összecsapásai­nak egyike a sok közül. Nem egyszerűen egyik fél aratott győzelmet a másik fölött, ha­nem az átkog módszer is történelmi vereséget szenve­dett, az a szándék, hogy egy állam politikai céljaiért kí­mélet nélkül eltaposson, rab­szolgává tegyen, megsemmi­sítsen másokat. A népek kö­zötti erőszak dicsőítése ka­pott súlyos csapást. S ha keserű szájízt emle­gettünk, valahol itt kell ke­resni az okait Nem tűntek el, sőt félelmetesen megszapo­rodtak azóta a tömeg­pusztító fegyverek, min­denekelőtt a mi bé­kés földrészünkön. Mond­juk ki kereken: ma, hogy el­jött a második világháború­ban aratott győzelem 39. év­fordulója — olyan fegyver­kezési verseny közepette va­gyunk kénytelenek ünnepel­ni, amilyet még nem látottá világ. Nem, valóban nem ha­sonlítható a jelen a har­mincas évek végéhez, mások kedvezőbbek a körülmények, — de azért a túloldal ma is fegyverkezésséli, nyomással szeretné ráerőszakolni poli­tikai akaratát a szocialista országokra, az emberiségre. Az erő helyezetéből akar be­szélni másokkal. A harmadik világháború felé mennénk tehát? Nem hihető, hogy bármely fele­lős kormány ezt akarná. Min­denki tudja, magas rangú politikusok sora is mondja, hogy egy atomháború nem korlátozható bizonyos terüle­tekre és nem nyerhető meg. Kölcsönös pusztulással járna, senki nem nevezhetné magát győztesnek. Mi tehát mégis aggodalmaink oka? A fegv- veirkezési hajszát, amely bi­zonytalanságot teremt, a szovjetellenes, a szocializ­musellenes ideológiai kam­pány. amely bizalmatlanságot szűnj és elveszi sokak tisztán­látáséit; az elpazarolt anyag, tudás és hit egymásban. S ez- álltai a homályossá váló. ki­számíthatatlan jövő. Azt mondtuk. az 1945-ös győzellem biztatást ad. S az­óta nem történt semmi, ami hasonlóan tevékeny összefo­gásra ösztönözné? Történt. A hetvenes évekre a nemzetkö­zi életben a szocialista or­szágok együttműködési erő- erőfesizátéseinek és a józan nyugati politikai megfontolá­soknak közös gyümölcse, be­köszöntött Európába az enyhülés, amelynek áldásait minden nép élvezte, amely­nek alapjai ma is épék, amelynek hasznosságát egy sor nyugati politikus is elis­meri. Európa megázlettlte az együttműködést és többé nem akar lemondani róla. Bevált, kiderült, hogy lehet így is. Ha illúziók nélkül nézzük a helyzetet, számítás­ba kell venni, hogy társadal­mi rendszerek, államok cso­portok, osztályok, rétegek kö­zött sok az eliléntét, az érdket- különbség, a vílágszemléleti eltérés, az előítélet, s mindez újra és ismét feszültségeket hoz létre. Ez elkerülhetetlen, a belátható jövőben is így lesz. De aj győzelem napja arra int, hogy a népek közöt­ti háború mérhetetlen áldo­zatokkal jár, a jelen arra fi­gyelmeztet, hogy az új fegy­verek sokszorosan pusztítób- bak, mint az ötvenöt millió halottat követelő második vi­lágháború eszközéi, a jövő azt követeli, hogy ne csak emlékezzünk 1945-re. hanem váltsuk valóra is az akkori „Soha többé!” fogadalmat. T, I. Salvador n kereszténydemokraták jelöltje nyerte a választásokat Jósé Napoleon Duarte, a Kereszténydemokrata Párt jelöltje nyerte meg az el­nökválasztásokat — jelen­tette be a párt egyik szóvi­vője San Salvadorban. A kereszténydemokraták adatai szerint Duarte az érvényes szavazatok 54 százalékát sze­rezte meg a vasárnap tartott választáson. A központi választási bi­zottság hétfőn még semmi­féle részeredményt nem ho­zott nyilvánosságra, de Ro­berto d’Aubuisson, a Nacio­nalista Köztársasági Szövet­ség (ARENA) elnevezésű párt jelöltje is elismerte el­lenfele győzelmét újságírók­nak adott szűkszavú nyilat­kozatában. Az amerikai nagykövet­séghez közelálló források szerint Washingtonban ked­vezően fogadják a keresz­ténydemokraták sikerét. A halálbrigádokkal szoros kap­csolatban álló Roberto d’Au­buisson ugyanis kényelmet­len szövetséges lett volna az Egyesült Államok számára. A Reagan-kormány arra szá­mít. hogy a mérsékeltnek feltüntetett Jósé Napoleon Duarte győzelme lecsillapít­ja az amerikai kongresz- szusban a Salvadornak nyúj­tott katonai segéllyel szem­ben; ellenállást, s a nyugat­európai országok is nagyobb megértést tanúsítanak majd a Fehér Ház salvadori poli­tikája iránt. A tervek szerint Duarte még ebben a hónapban Wa­shingtonba utazik, hogy tárgyaljon az amerika; ve­zetőkkel. Szovjet javaslatok a bizalom és biztonság erősítésére 39 éve szabadult fel Csehszlovákia Magyar vezetők üdvözlő távirata Csehszlovákia felszabadulásának 39. évfordulója alkal­mával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üd­vözlő táviratot küldött dr. Gustáv Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöké­nek és dr. Lubomir Strougal elvtársnak a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormánya elnökének. (Folytatás az 1. oldalról) abszolút értékben. Azokat a pénzügyi eszközöket pedig, amelyek a katonai kiadások csökkentése folytán szaba­dulnának fel, a gazdasági és a társadalmi fejlődés céljai­ra — egyebek között a fej­lődő országok támogatására — lehetne felhasználni. Ez a megállapodás jelentősen hozzájárulna a bizalom erő­sítéséhez és egyúttal a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sének reális eszköze lenne. 4. Az államok közötti bi­zalmatlanság felszámolását szolgálná Európa megtisztí­tása a vegyi fegyverektől és. különösien az, ha nem tele­pítenének vegyi fegyvereket ott, ahol ilyen fegyver je­lenleg nincs. A nemzetközi feszültség éleződésének je­lenlegi légkörébep, amikor fennáll a vegyi fegyverek al­kalmazásának veszélye, az a feladat, hogy Európát meg­szabadítsák a vegyi fegyve­rektől, különösen időszerű­vé válik. 5. A Szovjetunió helyesli azokat a javaslatokat, ame­lyek nukleáris fegyverektől mentes övezetek kialakítását helyezik kilátásba Európa különböző részein. Ezt tá­mogatja számos európai or­szág. Az atomfegyvermentes övezet létrehozása a Balká­non és Európa északi részén, valamint a VSZ és a NATO közötti érintkezési vonal mindkét oldalán közvetlenül hozzájárulhat a háborús ve­szély csökkenéséhez és! a bi­zalom erősödéséhez. A kon­ferenciának komoly figyel­met kellene szentelni ezek­nek a témáknak. 6. Figyelembe véve a hel­sinki záróokmányban elő­irányzott bizalomerősítő in­tézkedések megvalósításának kedvező tapasztalatait, java­soljuk, hogy dolgozzunk ki jelentősebb és szélesebb ha­tókörű kiegészítő intézkedé­seket. Egyebek között olyan intézkedésekről van szó, mint a hadgyakorlatok mér­tékének korlátozása, a szá­razföldi, a légi esi a haditen­gerészeti hadgyakorlatok, va­lamint a nagyobb csapat- mozgások és -átcsoportosítá­sok előjelzése. Ezek az in­tézkedések már csak azért is időszerűek, mert a korsze­rű hadgyakorlatokat és a csapatmozgásokat nehéz megkülönböztetni az euró­pai hadszíntéren a harccse­lekmények megindítása cél­jából történő csapat-szétbon- takoztatás előkészítő fázisá­tól. A szovjet javaslat továbbá javasolja: fejlesszék tovább azt a kialakult gyakorlatot, hogy meghívják a konferen­cia más résztvevő országai­nak megfigyelőit a nagyobb hadgyakorlatokra. Az európai bizalom, és biztonságerősítő intézkedé­sekkel és a leszereléssel fog­lalkozó stockholmi konferen­cia ülésén felszólalt Varga István nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Kifejtette, hogy a magyar delegáció változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít az európai helyzet javítását és a stockholmi konferencia eredményességét szolgáló ja­vaslatoknak. A továbbiakban méltatta annak a felhívás­nak a jelentőségét, amelyet a Magyar Külügyminisztéri­um adott át május 7-én a NATO-tagállamok budapesti nagyköveteinek. Kedves El-vtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszter­tanácsa esi népünk nevében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küld­jük Önöknek, a testvéri Csehsizlovákia népeinek, nemzeti ünnepük, hazájuk felszabadulásának 39. évfor­dulóján. A cseh és szlovák dolgo­zók Csehszlovákia Kommu­nista Pártja vezetésével él­tek a történelmi lehetőség­gel, amelyet a sizovjet had­sereg győzelme teremtett meg 39 évvel ezelőtt. A kö­zel négy évtized tapasiztala- tai meggyőzően bizonyítják, hogy Csöhszlovákia követke­zetesen és eredményesen ha­lad előre a társadalmi-gaz­dasági fejlődés maga válasz­totta szocialista útján. Őszintén örülünk azoknak a kiemelkedő sikereknek, ame­lyeket a Csehszlovákia Kom­munista Pártja XVI. kong­resszusán kitűzött feladatok teljesítésében az élet min­den területén elértek. Nagy­A NATO május végén Washingtonban tervezett mi­niszteri értekezletéről, az amerikai—nyugatnémet kap­csolatokról ési nemzetközi kérdésekről tárgyalt hétfőn a Fehér Házban Hans-Diet- rich Gensicher nyugatnémet külügyminiszter. A találkozón amerikai részről Reagan elnök mel­lett George Shultz külügy­miniszter és az elnök más külpolitikai tanácsadói is részt vettek. Genscher a megbeszélést követően újságíróknak el­mondta, hogy felhívta Rea­gan elnököt a kozmikus fegyverkezési hajsza meg­akadályozását célzó tárgya­lások felvételére a Szovjet­re értékeljük közös ügyünk, a nemzetközi enyhülési és a világbéke megőrzése érdeké­ben kifejtett tevékenységü­ket. Országainkat és népeinket a hagyományos jószomszédi barátság fűzi egymáshoz. Kapcsolataink a marxizmus —leninizmus és a szocialista internacionalizmus közös esz­méinek, az alapvető érdekek és' célok közösségének szi­lárd alapjain nyugszanak. Pártjaink kölcsönös bizalma, szoros, sokoldalú együttmű­ködése meghatározó tényező a két ország baráti viszonyá­ban. A 35 évvel ezelőtt alá­írt magyar—csehszlovák ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jóil szolgálja orszá­gaink, népeink érdekeit és a szocializmusl ügyét. Nemzeti ünnepükön kívá­nunk önöknek ési a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság népeinek újább sikereket hazájuk felvirágoztatáséban, a fejlett szocialislta társada­lom építésében, a világbéke megőrzéséért folytatott harcban. unióval. „Ezek a fegyverek létfontosságú európai érde­keket érintenek” — mondta Genscher, jelezve, hogy a felhívást az európai NATO- országok nevében intézte az amerikai elnökhöz. Gensicher igyekezett azt a benyomásit kelteni, hogy az amerikai fél kedvező választ adott erre a felhívásra. A Felhér Ház és a külügy­minisztérium szóvivőinek ké­sőbbi magyarázataiból azon­ban kitűnt, hogy az ameri­kai ajánlat nem új, s nem feltételek nélküli. Washing­ton ugyanis a tárgyalások megkezdését ahhoz a felté­telhez köti, hogy a Szovjet­unió térjen vissza a Wa­shington által zsákutcába juttatott genfi tárgyalásokra. Stockholmban kedden megkezdődött az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint leszerelési kérdé- sekkef foglalkozó konferencia második fordulója Reagan—Genscher találkozó Varsói Szerződés n felhívás nemzetközi visszhangja Bz SPD leszerelési terve Marjai József svájci megbeszólósei A hivatalos látogatáson Svájcban tartózkodó Marjai József miniszterelnök-he­lyettes találkozott Kurt Furgler szövetségi alelnök- kel, gazdasági miniszterrel, és megbeszélést folytatott vele nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekről, a két ország közötti kapcsolatok­ról. Ezt követően részt vett a baseli vásár megnyitásán. A magyar miniszterelnök- helyettessel interjút sugár­zott a Tények és vélemé­nyek című svájci német nyelvű tévéműsor. lapán haderőfejlesztés A haderőfejlesztés meg­gyorsítását határozta el teg­nap a japán Nemzetvédelmi Tanács. Az ország legfelső katonapolitikai testületé — amelynek élén a mindenkori miniszterelnök áll — elfo­gadta Kurihara Juko had­ügyminiszter javaslatát egy új középtávú — az 1986— 1990-es időszakra szóló — haderőfejlesztési program kidolgozására. Valamennyi nyugati hír- ügynökség beszámolt hétfőn a Varsói Szerződési tagálla­mainak a NATO országaihoz intézett felhívásáról. A táv­irati irodák első értékelése­ikben az erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondás ér­dekében tett kezdeményezést az 1983 januárjában kiadott prágai nyilatkozat megis­métlésének minősítették. Az AP amerikai hírügy­nökség és a már idézett AFP tudósításában azt írta, hogy a budapesti felhívás- 'ban — eltérően a tagálla­mok külügyminisiztereinek április 20-án kiadott közle­ményétől — nem szerepel az, hogy a NATO állítsa le a megkezdett nyugat-éuró- pai rakétatelepítéseket. A nyugatnémet tömegtájé­koztatási eszközök megemlí­tették azt is, hogy a buda­pesti felhívás értelmében harmadik, kívülálló országok is csatlakozhatnának a' Var­sói Szerződés és a NATO megállapodásához. A NATO-központban a szokásos módon kétkedéssel és elutasítással fogadták a Varsói Szerződés országai­nak hétfőn közzétett felhí­vását. Az a javaslat, misze­rint a két tömb országai szerződésben vállaljanak kö­telezettséget arra, hogy nem alkalmaznak fegyveresl erő­szakot egymás ellen sem atomfegyverekkel, sem ha­gyományos fegyverekkel, nem új — hangoztatják NA- TO-körökben. Véleményük szerint az ilyen szerződés „üres szó” csupán, és! nem helyettesítheti a konkrét ka­tonai bizalomerősítő intézke­déseket, valamint a feszült­ség enyhítését célzó egyéb konkrét lépéseket A NATO szerint „kisi lé­pésekkel” állítható csak helyre a kölcsönös bizalom, s az első ilyen kis lépést a stockholmi értekezlet hiva­tott megtenni azzal, hogy megállapodást dolgoz ki a hadgyakorlatok kölcsönös előzetes bejelentéséről és köl­csönös tájékoztatást rend­szeresít a katonai szerveze­tekről. Ez az első reagálás gya­korlatilag a NATO-tagorsizá- gok képviselői által a Stock­holmban hangoztatott állás­pont megismétlése. Az SPD leszerelési terve A Német Szociáldemokra­ta Párt parlamenti frakciója tegnap négypontos fegyver­zetellenőrzési és leszerelési tervet tett közzé Bonnban. A Német Szociáldemokra­ta Párt — hasonlóan a Var­sói Szerződés budapesti fel­hívásához — egyetért azzal, hogy a NATO és! a Varsói Szerződés kössön olyan szer­ződést, amelyben kölcsönö­sen lemondanának az erő­szak alkalmazáséról. Az SPD továbbá azért száll síkra, hogy állítsák le az amerikai közép-hatótávolsá­gú rakéták nyugat-európai telepítését, valamint vonják össze a közép-hatótávolságú és a hadászati fegyverek kor­látozáséról folytatott és meg­szakadt tángyaláslokat. A szo­ciáldemokrata frakció ennek kapcsán kétszínű politikát vetett a Kohl-kormány sze­mére, mivel az — még elő­terjesztése előtt — elutasí­totta Bettino Craxd olasz kor­mányfőnek azt a kezdemé­nyezését, hogy a Kelet és a Nyugat a telepítés leállítá­séval tegye lehetővé a tár­gyalások újrafelvételét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom