Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

to Hatalokról-fiataloknak 1984. MÁJUS 26. Érdekvédelem és képviselet A KISZ tekintélye és befolyása Siker és sikertelenség Beszélgetés a jászberényi Hűtőgépgyár KISZ-bizottságának titkárával i— Nem olyan régen azt mondta, hogy nyolc évvel ezelőtt a fogadta­tás miatt választotta friss gépészmérnöki dip­lomával a Hűtőgépgyá­rat. Mi marasztalta, mi nyerte meg a tetszését már a bemutatkozáskor? — Ügy éreztem, hogy szükségük van rám. És volt választási lehetőségem, olyan munkakörbe kerülhettem, ahol a legtöbbet hasznosít­hattam az egyetemen tanul­takból. A feleségemmel együtt jöttem a gyárba. Amikor azt mondták, hogy egy év múlva lakást is kap­hatunk, meg sem kérdeztem, hogy mennyi lesz a bérem — Ma is úgy fogadják a diplomásokat, mint nyolc éve? — Igen. Sőt, még nagyobb figyelmet fordítanak a gaz­dasági, a párt- a szakszerve­zeti és a KISZ-vezetői az el­ső találkozásra. Nem várnak vele hónapokig, mint annak idején. Már a belépést köve­tő napokban kölcsönösen tisztázzák, mit várnak egy­mástól, milyen lehetőséget kínál a gyár, és mit tud nyújtani a kezdő. Egy esz­tendő múlva pedig szembesí­tik az ígéreteket a tények­kel. — Nem formális tisz­teletkor a második talál közős kedves Hubdnov Mihály? — Egyáltalán nem. Sokat tudnak egymásnak mondani, amire érdemes odafigyelni. S hangsúlyozom, nemcsak a diplomások, hanem a szak­munkások véleményére is kíváncsi egy év elteltével a vállalat vezetése. — Nem olyan régen még amiatt panaszkod­tak, hogy sok fiatal szakmunkás hagyja ott a gyárat. — Elmentek, mert a ki­sebb gyárakban, a téesz- melléküzemágakban sokkal jobban megfizették: őket. Nem hazabeszélek, mindenki tudja, hogy jó iskola a szak­munkástanulóknak a gyár. s kapósak azok, akik a gya­korlatban itt tanulják meg a szakmát. Kicsit eltúlozva: létkérdés volt a gyárnak a béremelés. — Igaz, hogy kivere­kedésében elvitathatatlan érdeme volt a KISZ-nek? — A KISZ-nek is. Mert nemcsak az alapszervezeti KlSZ-titkárok (21-en van­nak) ütötték a vasat, nem­csak a KISZ-bizottság keres­te állandóan a béremelés lehetőségeit, hanem a párt és a szakszervezet is. A ki­emelt béremelést a gyár várható, mondhatnám úgyis, hogy garantált eredményei alapján tulajdonképpen meg­előlegezték. Ez a fiatal dip­lomásoknak 700 forintot, a fizikai dolgozóknak plusz 10 százalékot jelentett. A nagy- vállalatokhoz képest elfo­gadható lett a bér, de még mindig nem tudunk verse­nyezni például a téesz-mel- léküzemágakkal. A kezdő diplomásoknak most 3300 fo­rint a fizetésük. A harminc­éveseknek, ha nincsenek ve­zető beosztásban (a többség nincs), 4800—5000 forint. — Azért a jövedelmük ennél biztosan több. — Az újítások, és azok megvalósítása révén hozzá­juthatnak némi plusz pénz­hez. Egyre hatékonyabban mozgolódik a fiatal műsza­kiak és közgazdászok taná­csa. Tavaly például 40 fiatal jól sikerült pályamunkájá­val nemcsak a szakmai hoz­záértését bizonyította, ha­nem pénzhez is jutott. Ha nagy viták árán is, de bein­dultak a gazdasági munka- közösségek. Tagjainak 40 százaléka 30 éven aluli. Meg­győződésem, hogy a KISZ véleményét is figyelembe vette a gazdasági vezetés, amikor zöld utat adott a gmk-nak. Csak érdekesség­ként: létrehozásuk feltételeit, rendszerét és érdekeltségét egy fiatal jogász dolgozta ki. FMKT-s munka volt, amely kis korrigálással gyári sza­bályzat lett. Az értelmes munka lehetősége, a bizo­nyítás esélye legalább olyan fontos a kezdőnek, mint a boríték vastagsága. — És tegyük hozzá, hogy az önálló lakás, amelyre nem kell évekig várni a hűtőgépgyári fiataloknak. — Az elosztásnál messze­menően figyelembe veszik a KISZ véleményét. A gyár a törvényes keretekhez mér­ten támogatást ad, de egyre drágábbak a lakások, és tudjuk, hogy a beugró is egyre keservesebben jön ösz- sze. De ez már nem KJSZ- ügy, és nem érdekképvisele­ti kérdés. — ön 1980 óta a KISZ- bizottság titkára. Nem akarom a munkáját mi­nősíteni, de tény, hogy azóta egymást követően három esztendőben nyer­ték el a KISZ KB Vö­rös Vándorzászlaját. — Az is tény, hogy a ko­rábbi esztendőkben négyszer kapta meg a gyár ifjúsági szervezete ezt az elismerést. — Véleménye szerint az utóbbi három alka­lommal mivel érdemel­ték meg? — Ezt azoktól kellene megkérdezni, akik értékel­ték a munkánkat. Engem nem az foglalkoztat, amit talán már jobban csinálunk, amiben némi eredményt tud­tunk elérni, hanem amit ez­után kell megoldani, amiben eddig kudarcot vallottunk. — Azért a sikerekről is jó lenne egy szűksza­vú leltárt hallani. — 1981-ben a szervezeti életünket tettük fegyelme­zettebbé, ’82-ben a vitakö­rök váltak érdekesebbekké, színvonalasabbakká, oldot- tabbakká. Lehet, hogy hihe­tetlen, de így van: tömeges lett a részvétel. 1983-ban a KISZ KB ifjúmunkás hatá­rozatának gyakorlati meg­valósítására koncentráltunk. Azokra a fiatalokra, akik a bázisát és az utánpótlását adják a szervezetnek. Több figyelmet fordítottunk a kel­lemes, szórakoztató közös programok szervezésére. Többek között olyan színhá­zi produkciókra vitte a gyári busz a fiatalokat, amelyekre szinte képtelenség bejutni. Láttuk a Macskákat, az Ist­ván a királyt. De volt tizen­négy napos görögországi ki­rándulás is, amely a költő­pénz nélkül összesen 2 ezer forintba került. A gyár ad­ta a buszt, fedezte az uta­zást. A KISZ döntötte el, természetesen a munka alap­ján, hogy kik utazzanak a rengeteg jelentkező közül. De még említhetném a jól sikerült hűtőgépgyári napo­kat, a munkás és ifjúsági ház programjait, amelyek egyre több fiatalt érdekel­nek. — És mivel elégedet­lenek? — Több mindent említ­hetnék, de csak a legfonto­sabbat mondom: az ingázók­hoz, a betanított munkások­hoz nem sikerült közelebb kerülni. A többséget nem tudtuk megnyerni. Kevés köztük a KISZ-tag. Több mint ezer 30 éven aluli fia­tal dolgozik a jászberényi Hűtőgépgyárban. Közülük 540 KISZ-tag, az értelmisé­gieknek 80, a szakmunkások­nak 60 százaléka. A betaní­tott munkások körében ez az arány a 20 százalékot sem éri el. A KISZ-nek sokkal jobban kell rájuk figyelni, attól a perctől kezdve, ami­kor belépnek a gyárba, hogy ne csak munkavédelmi ok­tatást kapjanak, hanem is­merjék meg a közösséget, az üzemet, ahová kerültek, K. K. Ha végre itt a nyár! A májusi nap szép lassan barnára pirítja az arcokat, a szabadba csalja az íróasz­talhoz makacsul ragaszkodó­kat is. Lehet, „rosszul van kitalálva”, hogy a tavasz legszebb napjait a tankönyv­höz láncolva keld tölteniük az év végére, az érettségire ké­szülő diákoknak? A tiszafü­redi Kossuth Gimnáziumban is, mielőtt a terembe men­nének a harmadik ások, még egy nagyot szippantanak a könnyű tavaszi levegőből. Dobrosi Györgyné és Bak­osai M.iklósné, az iskola két tanára is a nyárra gondol: — A gyerekek már most készülnek a táborokba. Ne­künk persize inkább munka lesz mint szórakozás, hiszen a kolléganőm az Expressz- táboroikért felelős, én pedig az építőkért — kezdi Dobos Györgyné. — Mi Bolyra me­gyünk kukoricát címerezni június végétől. Az expres&ze- sek Balatonszemesen üdül­nek. — Legalábbis a nagyobbik rész — folytatja Bacsaki Miklósné. — Hat tanulónk Velencére utazik, mert ott lesiz a számítástechnikai tá­bor. Ma már sokkal tartalma­Újhullámos koncert Itt ülünk az egyik új- hullámos: zenekar idei koncertjén többedma- giammal és többed maga­mon kívül. A hátsó sorokban, hát­só gondolatokkal üldögél a mit sem sejtő, újhul­lámra éhes közönség. Ér­deklődve lessük, mikor önti el a zenekari árkot az új hullám. Színes tár­saság kavarog itt előt­tem, húsz-harminc zöld­hajú fiút látok, s a szi­várvány minden árnyala­tában pompázó csoporto­kat. A színpadon az együt­teseknek kijáró szerelés: két gitár, egy dobszerkó, két hangfal, három vá­laszfal és négy kőműves. És ebben :a pillanatban épp amikor már minden­ki az idegösszeroppanás határán van, megjelenik az együttes, az újhullá­mos, demográfiai hullá­mos csapat a Vakbél trió, élükön a vezetőjük Vak Béla, ki a szolnoki rádió tehetségkutató ver­senyén aratott... őszi árpát. Vak Béla kezébe kapja gitárját, vadul pengeti, és ugyanezt te­szik a többiek is. Ne­gyedóra elteltével óriási tapsot kapnak rajongóik­tól, de Béla elhárítja az éljenzést: — Nyugi fiúk, még csak hangolunk! Óriási őrjöngés fogad­ja az első számot, mely tulajdonképpen a Vakbél trió indulója is lehetne. Valahogy így kezdődik: „Kezünkben a szike, a beteg alszik-e”, a dalról csak annyit, hogy egy félresikerült vakbélmű­tétről szól. Utána Vak Béla ledobja magáról pi­zsama felsőjét... marad a húzentrógerrel felkötött csipkebugyi. így kezdi énekelni a „Mi nem ga- tyázunk” című dalt, a zenekar eddigi legna­gyobb sikerét. Közben Józsi, az együttes tech­nikusa a 220 volt helyett a magasfeszülitségre kap­csolja a hangszereket, s a hosszabb gitárszólókat Vinyicától—Alberti rsáig lehet hallani. Az együt­test ezentúl már nemcsak az ŐRI, de a Titász is jegyzi. N. T. Ami a tananyagból kimaradt sabbalk ezek a táborok, mint régen voltak. Kiegészítő programokat is kínálnak a szervezők, így nem kell semmittevéssel tölteni a sza­bad időt. — Ami pedig az érdeklő­dést illeti, elég nagy szerve­zőmunkát igényel, hogy a háromszáz tanuló fele el­menjen valamiyen, általiunk szervezett, táborba. A harmadik ásókat arról faggatom, mi lehet az érdek­telenség óka. Pillanatra álta­lánossá válik a hangzavar. Nem mindenki így gondolja, de többen igazat adnak a ta­náruknak. — Anyásak — mondja va­laki, de maga se gondolja komolyan. Kitör a nevetés, Mag Hedvig alig jut szóhoz, pedig láthatóan az osztály egyik szószólója. — Ez csak azokra igaz, akik nem eléggé közösségi emberek. Azt hiszem;, minden Még nincsenek, de lesznek építési telkek Kunszentmár- tonban. Tartós használatba adható állami telkek, 'a fia­talok, a családot alapítók számára is elfogadható, meg­fizethető áron. Ez már több mint ígéret, bár igaz, hogy még nem tény. Az előkészü­letek alapján azonban bízni lehet abban, hogy hamaro­san tény lesz a 82 új építési telek, amelyből 51-en fiata­lok építhetik fel otthonukat. Hogy ilyen biztatóak lettek a kilátások az a kunszentmár­toni KISZ -bi zottságnak, a ta­nácsnak és a telkek kisajátí­tását, alapvető közművesíté­sét (víz, villany) finanszírozó OTP-nek köszönhető. És meg kell még említeni a komplex vízműtársulatot, mert a tár­sulás keretében oldható meg a szennyvízelvezetés kiépí­tése, amelynek telkenkénti, 30—35 ezer forintos költségét az építőkndk 15 év alatt kell letöri észté ni. Minden jel airrá mutat, hogy a télekkialakításökat kezdeményező KISZ-esek se­gítőkész partnerekre találtak Kunszentmrátonban. A KISZ lakásépítési akciójának ötle­tét a kényszer szülte: kevés volt a lakás, és túl drága a szabadforgalomban kínált te­lek. Az akciót felmérés előzte meg; hány fiatal építene? Mivel száz körül volt a je­lentkezők száma, felvetődött a családi házas (nem feltét­lenül hagyományos) lakóte­lep kialakításának gondolata. Május 16-án délután úgy indult minden, mint egy rendes, bérletes diákelőadá­son. Igaz ugyan, hogy szokat­lanul hideg volt, mert nem voltunk elegen a nézőtér felmelegítéséhez, de fűtött minket a színház szeretete. Kíváncsian vártuk, hogy be­juthassunk Nicolo király udvarába. Kivilágosiodjk a színpad, feszülten figyelünk,: mi tör­ténik? A színészek játéka Umbriába varázsol minket. Ezt a varázslatot azonban némiképp megtöri, hogy so­kat dicsért építőiparunk buz­gó munkásai épp most kez­dik bontani a tetőt a fejünk felől. Igaz, hogy az arany- szabály szerint 8 óra munka, 8 óra szórakozás — no, de egyszerre? A drámai szituá­ciót meghökkentő hanghatá­sok festik alá. A hát- és ideg­borzoló csikorgások, reccse- nésék, nyikorgások, dobbaná­igazán aktív gyerek szíveaer megy táborba. — Szerintem nagy élmény senkinek se szabad kihagyni — jön közelebb Csiga Zsol' — Az idén expresiszbe me gyek Szemesre, és felvétel előkészítőre Sopronba, az er dészeti egyetemre. — Persze már csak becsü­letből is részt vesz minder kiszes a négy év alatt égj építőtáborban, mert ezt vál­lalta a KISZ. Ilyen értelem­ben tulajdoniképpen kötele, ző. A harmadikosok egy ré­sze is több helyre megy. Is­mét Mag Hedvig viszi a szót s azt is elmondja, miért jc táborozni: — A szabadság, a kirándu­lások pótolják mindazt, ami a tananyagból kimaradt. — A munkát meg ki lehel bírni — vág közbe Kovács László. „A munkát ki lehet bírni”. Ez a többiek véleménye is, így minden évben dolgoznak néhány hetet. A pénz amúgy is jól jön. Hedvig szerint drága mulatság az üdülés, nem árt, ha a költségeket „saját zsebből”, s nem a szü­lői pénztárcából fizetik. — SZÍ — Így esett a választás, némi vita után az Öcsödi út men­ti területre, amelyet a Killi­an lakóteleptől a vasút vá­laszt el. A térségben egyelőre 82, de összesen 160 telek kia­lakítására van lehetőség. A használatba vételi díj összege még bizonytalan, a kisajátítás és a közművesítés költsége alapján számolja ki az OTP. Várhatóan 400—500 forintba kerül négyszögöle. Bár az új telkek! többségét fiatalok kapják, nem valószí­nű. hogy jut minden igénylő­nek. A tartós használatba adásról várhatóan a nyár végén dönt a tanács végre­hajtó bizottsága, messzeme­nően figyelembe véve a KISZ-bizottság véleményét. Nyilvánvalóan a munkában, a közéleti tevékenységben élen járók élveznek elsőbb­séget. A pillanatnyi elképzelések szerint néhány kiválasztott típusterv alapján (sorház, láncház, átriumház) a he­lyi építőipari szövetke­zeti közös vállalat épí­ti fel az új otthonokat, de nem kulcsátadásra -készen. A megrendelők kérésére fé­lig -kész házakat készít, ame­lyek befejezésére, az éppítte- tők anyagi lehetőségeitől füg­gően, a tulajdonosok vállal­koznak majd. A kunszentmártoni KISZ- es-etknek ez az elképzelésűk, amely ha megvalósul (és mi­ért ne valósulna meg ?) köve­tendő példa lehet. sok és más zajok, nem halha­tatlanná, hanem hallhatat­lanná tették az előadást. Előbb a nézőközönség kez­dett mocorogni, kuncogni, később a színészek is titkos jeleket váltották, és maguk­ban bizonyára a mennybélit emlegetve pislogtak fölfelé. A koronát az tette fel a produkcióra, hogy Nicolo ki­rály koronás fejére égi áldás­ként potyogtak a néhai me- nyezet darabkái. Ha mindez a rendezés egyik avantgarde ötlete volt, elnézést kérünk a fentiekért, sőt lenne egy ajánlatunk: a Hamlet sírásó jelenetét szervesen kapcsol­hatnák a színház csatornafel­újítási munkálataihoz. Csak a szokásos figyelmeztetést kéne kiírni: Vigyázz, a gö­dörben dolgoznák! Dobozi Andrea és Nagy György, a Verseghy gimnázium diák­újságírói Még nem tény, de már nem puszta ígéret Lakásépítési akció Kunszentmártonlian Élmónyzavar, avagy tatarozás a színházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom