Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

1984. MÁJUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közelit a nyár és már előre féltem pénztár­cámat. Űjabb, tetemesnek nem mondható, napozásért, némi lubickolásért mégis soknak tartott tétellel, a strandbelépők árával gyara­podnak költségvetésem ki­adási rovatának rubrikái. Ol­csóbb megoldás — bár a megmártózásnál kevésbé frissít és nyugtat meg — megfürdetésem árát is szám­ba venni: valamennyire ez is lehűt Nem telik sok időbe eliga­zodni: a megyéiben 11 fürdőt üzemeltető Víz- és Csator­namű Vállalat „mérlegén”, igen beszédes dokumentum. A fürdők fenntartása révén 32 millió forint bevételt könyvelhetett tavaly el a vál­lalat, ebből 14 milliót (a 140 ezer látogató által fizetett) belépőjegyek, 11,1 milliót az árkiegészítés, hetet pedig pél­dául a strandokon működő pavilonokért kapott bérleti díjak hoztak. A költségék ellenben 48,7 milllió forint­ra rúgtak: a veszteség tehát több mint 16 millió. Egy olyan vállalatnál, amelyik több mint 500 millió forin­tot termelve is csak alig több mint 12 millió forintos nyereséget ért el. Persze nem gondolom én — miért is lennék magam ellensége —, hogy a stran­dolás költségeit teljes egé­szében a vendéggel kell megfizettetni. Mégis megfon­tolandó: egyetlen dolgozó kollektíva mennyi terhet vállalhat a nagyobb közös­ség érdekében. A Víz- és Csaitomamű Vállalat profil­jához szorosan nem tartozó mélyépítési feladatokból mind többet vállalva (amíg elegendő megrendelést ka­pott öt év alatt megduplá­zódott az építőipari terme­lés) „kigazdálkodihatta” a fürdők veszteségeit, csakhát ma mind kevesebb beruhá­zás kezdődik. Kevesebb le­hetőség kínálkodik az „el­fürdőzés lentételezésre”, a „fürdőz- tetés” költségei pedig növe­kednek. És ha nem is így lenne: nehezen lehetne vi­tatkozni azokkal a termelé­si tanácskozásokon évek óta felszólaló dolgozókkal, akik azt „firtatják”, miért kell az ő vállalatuknak mind töb­bet tenni — érezhető ha­szon nélkül. A képlet nagyon egyszerű: a társadalom egészének ja­vát szolgáló szolgáltatásokat az egész társadalomnak kell fizetnie, nem egy kisebb kö­zösségnek. Az elv Szolnok megyében sem szenved csor­bát, hiszen az itteni válla­lat is kap árkiegészítést minden vendég után. Csak­hát az országosan átlagos 11 forint 50 fillér helyett csu­pán 8 forintnyit. Ráadásul az egy vendégre jutó (a be­lépők és a szolgáltatások árából „összejövő”) díjbevé­tel is majdnem 3 forinttal kevesebb az országosnál. A Szolnok megyei fürdők ol­csók, persze nem véletlenül: kevésbé felszereltek, keve­sebb szolgáltatást nyújtanak, mint a más tájakon műkö­dők. Na és meglehetősen el­hanyagoltak is, ezért az üze­meltető jóval többet kényte­len költeni fenntartásukra (évente 10 millió forintot) az átlagosnál. Hz inkább izzasztó mint lehűtő költségelemzés végeredménye tehát: majd­nem 11 forinttal kerül töb­be Szolnok megyében meg­szökött napi nyári kikapcso­lódásom, mint máshol. Csu­pán az „vigasztal”, hogy még mindig annyiért úszhatok, mint egy évvel ezelőtt. Hogy meddig? Tény: a Viz- és Csatornamű Vállalat a „fel­nőtt fürdőjegyek” árának emeléséről az idén csak egy, a megyei tanácstól kapott 2 millió forintos rendkívüli támogatás fejében mondha­tott le. VSzJ KGST-nap a BNV-n Ma és holnap a nagyközönségé a vásár Tegnap KGST-napot tar­tottak a tavaszi BNV-n. A szocialista gazdasági integrá­ció szervezetébe tömörült tagországoknak a vásáron szereplő vállalatai ismertet­ték kooperációval és gyártás­szakosítással készülő termé­keiket, amelyek közül szép számban lelhetők fel újdon­ságok is. A vásári anyag — a szakemberek szerint — jől tükrözi a munkamegosztás elmélyülését, s azt is, hogy a KGST-országok jelentősen növelték a világ többi részé­vel folytatott kereskedelmü­ket is. A KGST-nap alkalmából a vásáron látottak alapján két ipari miniszterhelyettes érté­kelte a tagországok közötti együttműködést. Köteles Zol­tán utalt a Budavox 70 mil­lió rubeles szovjet export szerződéskötésére, amelynek értelmében elektronikus hír­adástechnikai berendezéseket szállítanak egymásnak a partnerek, KGST-szakosítás alapján. A tagországok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a különféle alkatrészek gyár­tását az igények kölcsönös figyelembevételével fejlesz- szék. Soltész István az ipar ko­hászati alapanyagellátásának biztosításával kapcsolatban az együttműködés jelentősé­gét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a termékcsere-egyez­mények révén magyar vo­natkozásban évente mintegy 400 ezer tonna export, illetve import kohászati anyag cse­rél gazdát. Üjabban a gyár­tókapacitások közös kihasz­nálására erőteljesebben tö­rekednek a tagországok. A vásáron tegnap élénk üzleti munka is folyt. A hét végén, szombaton és vasárnap vásárnyitástól zá­rásig a nagyközönség ismét látogathatja a BNV-t. Átadták az új számítógép- központot Tegnap ünnepélyesen át­adták Szolnokon a Mezőgép Vállalat új számítógép-köz­pontját és háromszintes szo­ciális épületét. A Szotév ál­tal épített, reprezentatív épületben tanácskozóterem, konyha, étterem, fürdő és kulturális helyiségek kapták helyet. A számítógép-köz­pontot közel 900 négyzetmé­ter alapterületen hozták lét­re. központi egysége egy R— 35-ös típusú gép. Ezzel és a kiegészítő berendezésekkel együtt komplex egészet alko­tó számítógép-központ létre­hozásával a vállalat megte­remtette a számítógépes ter­melésirányítás lehetőségét. Minden ágazat nyereséges volt Kiváló termelőszövetkezet a jászberényi Kossuth (>f ­f* rft Dili iÉ In®' C A megyei pártbizottság: titkára átadja a Kossuth Tsz kollektívájának az országos kitün­tetést Ünnepi küldöttgyűlést tar­tottak tegnap délelőtt a jász­berényi Kossuth Tsz-ben ab­ból az alkalomból, hogy az 1983. évi gazdálkodási eredmé­nyei alapján — ebben az öt­éves tervben második alka­lommal — Kiváló Termelő- szövetkezet címmel tüntették ki a gazdaságot. A téesz köz­ponti székházában megtar­tott ünnepségen részt vett és felszólalt Simon József, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának titkára. Jelen volt Szabó István, a jászbe­rényi városi pártbizottság el­ső titkára és Matúz János, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője. Nagy Kálmán, a téesz el­nöke ismertette azokat a ta­valyi eredményeket, ame­lyeknek értékét növeli, hogy az átlag alatti termőhelyi adottságok és kedvezőtlen időjárási viszonyok között értők eL A téesz fennállása óta legjobbnak számító 1983. évi 241millió forintos terme­lési érték 13 százalékkal meghaladta az előző évit. A tervezettnél csaknem 50 mil­lió forinttal több tavalyi ár­bevételhez a növénytermesz­tők az előző évinél 2300 ton­nával több gabona megter­melésével. az állattenyésztés­ben dolgozók a hústermelés 116 tonnás növelésével járul­tak hozzá. A többlet terme­léssel nemcsak a hazai ellá­tás javítását segítette a Kos­suth Tsz tagsága, hiszen egy év alatt 10 millió forinttal növelte az exportálható ter­mékek értékesítését is. Az előző évinél csaknem 10 mil­lió forinttal nagyobb egy dol­gozóra jutó nyereség azt bi­zonyítja, hogy a kedvezőt­len termesztési és termelési feltételek ellensúlyozására tett erőfeszítések közepette is szem előtt tartották a ha­tékonyság javítását. Az országos elismerés alapjául szolgáló eredmények értékelése után szót kért Si­mon J ózsef és elismerően szögezte le: a kedvezőtlen időjárás és a megváltozott közgazdasági feltételek kö­zepette a kiváló cím elérése tavaly jóval több erőfeszítést követelt, mint a korábbi esz­tendőkben. Nem lesz köny- nyebb az idei év sem, amely­nek az első negyedében to­vábbi aszály tette kétségessé a múlt év őszén nagy gond­dal elvégzett mezőgazdasá­gi munkák eredményességét. Az utóbbi napokban — folytatta a megyei pártbi­zottság titkára — több mint 100 milliméter csapadék áz­tatta a Kossuth Tsz földjeit, ami mindenképpen optimiz­musra ad alapot. A szövet­kezet szakvezetőinek azon­ban reálisan kell megítélni a jelenlegi helyzetet, a jó gaz­da gondosságával — szaksze­rűen és idejében — elvégzett növényvédelemmel, növény- ápolással kell elősegíteniük, hogy megfelelően hasznosul­jon a várva várt csapadék, ne vesszenek kárába a kijut­tatott kemikáliák, meghozza gyümölcsét az eddig befek­tetett munka. Simon József ezután — tolmácsolva a megyei és vá­rosi pártbizottságok és ta­nácsok jókívánságait — át­adta Nagy Kálmán elnöknek a szövetkezeti kollektíva ta­valyi munkáját elismerő, a kiváló címet dokumentáló oklevelet, valamint két szö­vetkezeti dolgozónak a MÉM, egy tsz-tagnak pedig a TOT kitüntetését. A gazdaság 16 élenjáró dolgozójának Nagy Kálmán nyújtotta át a Ter­melőszövetkezet Kiváló Dol­gozója elismerést. Az ünnepség után a ven­dégek -üzemlátogatáson, a közös gazdaság sertéstelepé­nek és központi gépműhelyé­nek megtekintése közben is­merkedtek a kétszeresen ki­váló jászberényi Kossuth Tsz tevékenységével. —temesközy — Gazdag csigazsákmány Növekvő export Használt az eső, felüdült a határ Az esős, párás idő a szo­kásosnál is) nagyobb tömeg­ben csalja elő az éticsigákat, a szedők gazdag zsákmánV- nyal érkezhetnek ezekben a napokban a felvevőhelyekre — fellendült a csigagyűjtési kedv. Mivel a csiga elsősor­ban a savanyú talajok növé­nyeit kedveli, Debrecen, Ka­posvár és Szeged környékén fordul elő a legnagyobb számban, de jó a „csigater­més” a Budai-hegyekben is. A külföldön sokféle ínyenc falatként számon tartott csi­ga kilóját 13 forintért veszik át az áfészek. Naponta két- három csigaszállítmányt in­dítanak külföldre, elsősor­ban Svájcba és Franciaor­szágba. Eddig csaknem ezer tonna kelt el külföldön. A csiga a MAVAD-nál so­káig csupán egyfajta erdei mellékterméknek számított az értékes vadak mellett, ám a kereslet élénkülésével a csiga mind rangosabb helyre került a vállalat exportter­mékeinek listáján. Tavaly már 1400 tonnát adtak el belőle, összesen 83 millió forint értékben. Éppen a mostani kedvező időjárás eredményeként az idén még tovább fokozhatják a kivi­telt. A nagyobb nyersanyag- utánpótlás biztosítására szó van csiga-tenyésztelep felál­lításáról is, elsősorban a nóg­rádi tájak jönnek ehhez szá­mításba. A meg-megújuló esőzések nyomán országszerte felüdült a határ. A talaj felső rétege kellőképpen telítődött ned­vességgel, úgy hogy most semmi sem akadályozza a zsenge növények fejlődését. A szakemberek szerint azon­ban a továbbiakban is folya­matos csapadékutánpótlásra lesz szükség, mivel a nedves­ség a talaj mélyebb rétegei­ből sokfelé hiányzik, s így a növények mélyebbre ereszke­dő gyökérzete nehezen „ta­lál” majd vizet. A májusi határszemlék ta­núsága szerint az őszi gabo­na állapota a Dunántúlon ál­talában jó, kivéve néhány területet Vas, Zala, illetve Győr-Sopron megyékben, ahova korábban kevesebb eső jutott. Valamivel kedve­zőtlenebb a kép a Duna—Ti- sza-közén, itt ugyanis soká­ig hiányzott a csapadék, és csak most indulhatott meg az erőteljesebb fejlődés, növe­kedés. A Tiszántúlon áprilisi­ban még sanyargatott hely­zetben voltak a növények, ebben az országrészben a búzára ugyancsak elkelt a csapadék. Ám május utolsó napjaiban már itt is meg­szépült a határ. A kukorica gyorsán kelt ki, és „jó erő­ben” van a zsenge naprafor­gó is. A burgonya egy részét az áprilisa fagyok — mint­egy 2600 hektáron — elpusz­tították, ezért várhatóan két- háromihetes késéssel jelenik meg a piacon az új krumpli, a szabad földről legkorábban június derekán várnak na­gyobb sizállítmányokat. A kertészetekben most már országosi kép alakult ki az április 27—30-i erős fagyok következményeiről. A he­lyenként mínusz 7 mínusz 8 fokos hőmérséklet a csonthé­jasokat alaposan megtizedel­te. A legnagyobb károk a kajszibaracknál mutatkoz­nak, a termésnek 40—50 szá­zalékát vitte el a fagy, va­lamivel kisebb a kiesés a korai őszibaracknál. Ugyan­csak rontotta a terméskilá­tásokat az erős lehűlés) a dió­nál és a meggynél. A földie­per első kötése sokfelé meg­semmisült, úgyhog- jobbára a másodikból lehet csak na­gyobb piaci felhozatal. A szőlő akkor még nem volt olyan állapotban, hogy a fagy különösebb kártételt okozhatott volna, ám az ország egyesi részein ki- sebb-nagyobb károk azért mégiscsak előfordultak. A csapadékos időjárás a gyü­mölcsösöknek is igen kedve­zett, a fán lévő termésl erő­teljes fejlődésnek indult. Ha tovább tart a kedvező időjá­rás, remény van arra, hogy a terméskiesési egy részét a természet maga ellensúlyoz­za.

Next

/
Oldalképek
Tartalom