Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-25 / 121. szám
1984. MÁJUS 25. SZOLNOK MEGYE! NÉFLAF 3 Munkahelyük az erdő A nyárfa sudáran nyúlik az ég felé. Tompán fénylő, szív alakú leveleit rég: kibontotta már, s most teljes díszben várja a nyarat. Nem ismeri még a motorfűrész hangját, hiszen ő lesz az első, akit kivágnak a viharpusztította erdőrészből. Kiss Barnabás, kerületvezető erdész és Bodor Imre. fakitermelő szakmunkás körbejárják a fát, és néhány másodperc alatt eldöntik, merre dőltjön majd. Felbúg a motorfűrész, Bodor Imre a fához hajol. Ék alakú darabot — hajkot — vág ki a fatörzs alsó részéből. Ezzel a vágással meghatározza a dőlés irányát. A hajkkal átellenben kezdi átvágni a törzset. A motorfűrész fogai könnyedén, simán harapnak a fába, puhán, finoman vágják a törzsét, mint az éles kés a kenyeret. A törzsi megreccsen, a nyárfa sóhajtva megadja magát, és szép ívű, zöld zuhanással esik a földre. Bodor Imre gyakorlott mozdulatokkal szedi le a törzsről az ágakat, a motorfűrész gyorsan dolgozik, percek alatt végez. Egyetlen szóból érteni Bodor Imre 8 éve dolgozik a Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság szolnoki erdészeti üzemének tószegi erdészkerületénél, motoros fűrészkezelő. — Gallyazás után a Zetor tiszta területre vontatja a törzseket — meséli. — Utána osztályozzuk a fát, melyik lesz jó például papírfának vagy rönknek. A feldarabolt fát a gép máglyába rakja, aztán elszállítják. — Két nyárfás között üres területet mutat. — Ezen a 15 hektárnyi területen az idén kezdtünk el dolgozni. A fákat kivágtuk, elöregedett erdőrész volt ez már. Nemsokára kiszedjük a földből a tuskó- kat, utána felszántjuk a földet. Ősszel teleülfetjük csemetékkel. A facsemetéket körülbelül három évig gondozzuk, kapáljuk, lenyessük az alsó hajtásait. Ha úgy látjuk, hogy nem hajtanak ki, mint azok ott — mutat egy csemetékkel teleültetett erdőszakaszt —, akkor tőre vágjuk a csemetéket. Látja? Ezek nem hajtanak ki, teljesen kopaszok, olyanok, mintha botokat szúrtak volna le a földbe. A tizenegy tagú fakitermelő brigád többsége „törzs- gárdatag”, ismerik, értik egymást. És ez nagyon fontos. A favágás veszélyes. Érteni kell hozzá, meghatározni a fa dőlési irányát. Előfordulhat az is, hogy hiába számítják ki előre, nem arra esik. mert hibás, korhadt belül. Ilyenkor nagyon kell figyelni, s félszavakból megérteni egymást. Ha például valaki azt mondja: „Jaj!” — azt jelenti: „Vigyázz, ugorj el onnan, mert dől a fa!” De arra, hogy ezt elmondják, nincs idő. Egyetlen szóból kell érteni egymást. — Szeretem ezt a munkát. A favágás nem olyan munka, amit ki lehetne ragadni egy folyamatból, rendszerből — az erdő ápolásához, gondozásához tartozik. Az elöregedett vagy széltörte fákat ki kell vágni, az erdőt fiatalítani, a kivágott fák helyére csemetéket ültetni. Egy nyárfás például 25—30 év alatt öregszik meg, az akácos 30, a tölgyes 60—80 év alatt. Az évek során a fakitermelő munkások körülményei sokat javultak. Tizenöt évvel ezelőtt még kézi fűrésszel, fejszével dolgoztak, a hatalmas rönkfákat kézzel emelték, rakodták a vasúti vagonokba. Ma már a motorfűrész, az MTZ traktor, a rakodógép segíti munkájukat. A szolnoki erdészeti üzemnek még kilenc évvel ezelőtt is csak két UAZ kocsija volt, Kiss Barnabás 30 éve dolgozik ebben a szakmában: — Ma már egyre kevesebb á „romantika”. Az a feladatom, hogy szervezzem, irányítsam a fakitermelők munkáját. Tudnom kell, hogy mikor, melyik erdőrészt vagy melyik fát kell kivágni, biztosítanom kell a gépeket a munkához, utána a terület felszántását, a csemeték ültetését, gondozását figyelem, irányítom. Régebben kevesebb volt a gép, a munkások kevesebbet termeltek. Most pedig? Van úgy, hogy egész nap bent ülök a tószegi MÁV-állomás épületében, mert pakoljuk a rönk- fákat a vagonokba. Sok az adminisztráció. írnom kell, hogy miből mennyit, hová szállítunk. A bérelszámolás is az én feladatom, a jelenléti ívet is én vezetem. Az erdész persze az erdőt is járja. Csak sokkal kevesebbszer, mint szeretné. A fákkal, az utakkal, a cserjékkel, a madarakkal — a természet örök, gyönyörű életének lüktetésével nem tud betelni. Az erdőben dolgozókat a természet szeretete hozta ide, s tartja itt, ezen a nem könnyű pályán. Mint Kómár József, a szolhoki erdészeti üzem főmérnöke el...a nehéz és olykor veszélyes munka nem engedi meg, hogy fecsegjenek... Kedvelem a természetet, mindig is az volt az életem, hogy a szabadban dolgozzak — mondja Bodor Imre. A munkával elégedett. Csak az ötezer forint körüli fizetését kevesli. gyakran nyitott teherautón vitték a munkásokat az erdőbe. Ma már 13 UAZ álla rendelkezésükre, s ez elég, is. Minden brigád kapott melegedőkocsit, kint áll a munka helyszínén, védelmet nyújt az eső eliten, át léhet öltözni benne. A tószegi erdészkerület 370 hektárnyi területén a fakitermelő brigád végzi el az erdőművelés feladatait is. önálló erdőművelő brigád a nagyobb területű kerületekben van, A fakitermelés és erdőművelés napi munkáját a kerületvezető erdész, Kiss Barnabás határozza meg. Sok embernek, főleg a fiataloknak romantikus elképzelései vannak az erdészekről. A vadregényes erdőket puskával, kutyával járó emberre gondolnak, ha az erdészekről esik szó. mondta, kevés az utánpótlás, a fiatalok nemigen jelentkeznék erdészeti szakmunkásnak, mert a gépesítés ellenére még mindig nehéz a munka, s az erdőben dolgozók ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. A munkahelyi ártalomból is kijut. évente egy alkalommal szűrővizsgálaton vesznek részt az itt dolgozók, s bizony nem ritka, hogy az orvosok fölfedeznek valamilyen elváltozást, ízületi bánfáim akat, érszűkületet, ezért a nehezebb munkát felváltva végzik. Bodor Imre például naponta 1 órát dolgozhat motorfűrésszel, utána felváltják. Az erdőben dolgozók kevés beszéd űek. A természet gazdag szépsége egyébként is szótlanságra készteti az embert. A nehéz és olykor veszélyes munka pedig nem engedi meg, hogy fecsegjenek. Hozzászoktak már az esőhöz, a szélhez, a napsütéshez. Mégis leginkább szélcsendben, télen szeretnek dolgozni, mert akkor nincs meleg. A csípős hideg meg arra kényszeríti az embert, hogy mozogjon, dolgozzék. Paulina Éva Javultak a körülmények Romantika nincs 1987 végéig Megszüntetik a pénznyerő automatákat A műszer szerint Még mindig kell a csapadék Izotópos és elektromos érzékelővel vizsgálják a tisza- földvári Mezőviz Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási és Meliorációs Társaság szakemberei. mennyit ér az idén a májusi eső, mennyire pótolja a földek tetemes nedvességhiányát. A Magyar Tudományos Akadémia Izotópintézete által készített mérőműszereket ezen kívül Borsod, Szabolcs-Szatmár és Csongrád megye határában is kipróbálják. A szonda több mint 1 méter mélységig regisztrálja a talaj nedvességtartalmát. A két különböző típusú mérőberendezéssel párhuzamosan végzett vizsgálatok szerint a Szolnok megye határában eddig lehullott 40— 70 milliméter eső már átáztatta a talaj felső 30—40 centiméteres rétegét, így most már elegendő nedvességet kap és erőteljesen növekszik a gabona, a cukorrépa, a napraforgó, a kukorica és az összes kertészeti növény. A gyökerek által elért 100—140 centiméteres mélységben azonban továbbra is nedves- séghiányt regisztrálnák a műszerek jelezvén, hogy változatlanul szükség van az öntözésre. Nincs sürgetés, várakozás Számítógép a cipőfelsőrész készítéséhez Számítógép szolgálja ki a cipőfelsőrész-készítőket a bonyhádi cipőgyárban. Az új rendszerű, számítógéppel vezérelt futószalag lehetővé teszi, hogy a dolgozók maguk határozzák meg munkájuk ütemét: aki nagyobb teljesítményre képes, az jelzést ad a számítógépnek, s ez nyomban „intézkedik”’, hogy megkapja a kért anyagot A munka e szabad üteme megszüntette a korábbi futószalag idegileg különösen fárasztó egyhangúságát, nem sürgeti feleslegesen, s nem is kárhoztatja tétlen várakozásra a munkásokat. Á kezdeti tapasztalatok alapján úgy számítják a cipőgyár vezetői, hogy átlagosan mintegy 15 százalékkal növekszik a felsőrészikészítő üzem termelékenysége. Az egész technológiai rendszer hazai gyártmány, az alkalmazott számítógép is Magyarországon készült. A tudományos-fantasztikus regények és az űrhajósok világát idézik a játékautomaták amelyek első ízben már csaknem húsz éve jelentek meg Magyarországon. Szélesebb körben két éve terjedtek el, de eddigi működésük tapasztalatai ellentmondásosak. A többnyire kétforintossal működő játékautomatákból mintegy 4000 van az országban, főként a vidámparkokban, a játéktermekben, a vendéglőkben, az üdülőkben. Ezek jelentős része kulturált féltételek mellett szórakoztató időtöltésre ad módot. Mindemellett szaporodtak a negatív tapasztalatok is. Gyakori, hogy általános és középiskolai diákok a tanítási idő alatt inkább a játékterembe mennék, a kétforintosokra nem éppen legális módon tesznek szert, s emiatt egyre több a szülők és pedagógusok' panasza a játékautomatákra. Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium tervezi, hogy az automaták működésének feltételeit szigorítja. Az oktatási intézmények közvetlen közelében nem adnak engedélyt játéktermek létesítésére, s nem üzemeltethetők az automaták a vállalati üdülőkben sem. A tizennégy éven aluli gyermekek számára megtiltják, hogy a játékteremben tartózkodjanak, s az automatákat másutt sem használhatják. Az illetékes tanácsi szervek a játékautomaták működtetésére csak a rendőrhatóság egyetértésével adhatnak ki engedélyt. Mivel a magánkereskedők üzletei, a magán- és szerződéses vendéglők általában kis alapte- rületűek, s az automaták kulturált elhelyezése, használata nem biztosított, sem ezeken a helyeken, sem pedig a szabadkasszás kisvendéglőkben nem kaphatnak A világpiacon növekszik az érdeklődés a növényi olajok iránt, s ez az árakban is megmutatkozik. Az idén tavasszal hozzávetőleg 400 ezer hektáron került földbe a mag. a növények már ki is keltek. A Növényolaj ipari és Mosószergyártó Vállalat 10 mejátékautomaták üzemeltetésére engedélyt a tulajdonosok, illetve a bérlők, szerződők. A meglevő automaták működtetését ezeken a helyeken legkésőbb a jövő év végéig meg kell szüntetni. Az állami vállalatok és a szövetkezetek szerezhetnek be új automatáikat, de csak olyanokat — s ezt az engedélyek kiadását megelőzően a szakigazgatási szervek ellenőrzik — amelyek semmilyen módon nem sértik a jó ízlést. Az úgynevezett pénznyerő automaták úgy mint eddig, a jövőben is csak állami és szövetkezeti vállalatok tulajdonában lehetnek. Számuk jelenleg országosan megközelíti az ezret. Igaz, hogy a pénznyerő automaták igen népszerűek, különösen az ifjúság körében, a tapasztalatok szerint nem szolgálják a kulturált szórakozást, nem fejlesztik a logikai készséget, a kézügyességet sem. A minisztérium a pénznyerő automaták működtetésének feltételeit is szigorítja, ezen kívül fokozzák az eF- lenőrzést, és ehhez szükség esetén a rendőri szervek segítségét is igénybe veszik. Figyelemmel kísérik, hogy az üzemeltetők betartják-e a rendelkezéseket, s valóban eleget tesznek-e annak a követelménynek, hogy a tanuló ifjúság, és általában a 18 éven aluli fiatalok ne választhassák a szórakozásnak, időtöltésnek ezt a módját. A pénznyerő automaták használatát egyébként 1987 végéig az ország valamennyi szórakozóhelyén megszüntetik. Addig azonban nemcsak a játékautomaták üzemeltetőinek, hanem a szülőknek és a pedagógusoknak is a felelőssége, hogy a fiatalság más, tartalmasabb szórakozással töltse el szabad idejét zőgazdasági termelési rendszerrel alakított ki kapcsolatot. Mázsánként 10 forinttal járulnak hozzá a rendszerek fenntartásához, e térítés ellenében a gazdaságokat szervező rendszerközpontok különféle szolgáltatásokat biztosi1fainak. Javultak a napraforgó termesztésének feltételei Hazánk mezőgazdasága diákszemmel Rajzok, textíliák, kisplasztikák és dolgozatok érkeztek a Magyar Mezőigazdasági Múzeum idén tizennegyedszer meghirdetett országos pályázatára. Az ország 308 általános és középiskolájából három és félezer tanuló pályamunkáit pedagógusok, képzőművészek és múzeológusok értékelték. A diákok többnyire a nyári vakáción szerzett élményeiket, a környezetükben zajló mezőgazdasági munkák főbb mozzanatait, lakóhelyük növénytermesztésének és állattenyésztésének történetét, az erdészek életét és munkáját örökítették meg. A jászberényi Kisbalázs Zsuzsanna!, a Székely Mihály Általános Iskola nyolcadikos tanulójának pályamunkája, a zsűri értékelése alapján harmadik lett az „országoson”. — Otthon minden évben disznóölésre gyűlik össze a család apraja-nagyja. Ilyenkor mindenkinek akad dolga: vannak akik az előkészületeknél, a perzselésnél, mások a feldolgozásnál vagy a kóstoló készítésnél állják körül az asztalokat. A disznóvágásról írtam meg a dolgozatomat, s elküldtük a „Hazánk Mező- gazdasága Diákszemmel” című pályázatra. Az unokatestDíjnyertes pályázók vérem színes fényképeket készített hozzá. Első alkalommal vettem részt ilyen pályázaton, és nagyon örültem, amikor megtudtam, thogy milyen szép helyezésit sikerült elérnem. Nyolcadikba, eenetöagozatra járofcy a Itanulásí utáni az énekkar és a fúvós zenekar köti le szabadidőm nagy részét. Mégis, ezzel a pályázattal szívesen foglalkoztam, s ha legközelebb újra hirdetnek hasonlót — ha nem itt az általánosban, hát a gimnáziumban — szeretnék részt venni rajta. A jászapáti Damjanich János Általános Iskola lépcsőházát és folyosóit megszámlálhatatlan színes rajz díszíti. Zsoldos Jánosné rajztanár lelkesen beszél av rajzszakkörök munkáiról, eleven színvilágé, témaérzékeny alsó tagozatos tanulóiról, valamint a Velem! Endre Tsz és. az iskola közötti együttműködésről. A rendszeres üzemlátogatások számos érdekes mezőgazdasági témát adtak az általános iskola rajzolni szerető diákjainak. Az idén is 23 rajzot küldtek Budapestre a jászapáti kisdiákok munkáiból. Szabó Ágnea hetedikes tanuló sorolja a beküldött rajzok témáit: — Naplementéit rajzoltaim, a kép előterében búzakalászok hajladoztak a szélben. A zsírkrétával készült madár- ijesztős rajzom is a kedvenceim közé tartozók... Nálunk a családban senki sem dolgo_ zik a mezőgazdaságban, csupán a pályázat kedvéért választottam e két témát. A 10 éves Kocsis Emese munkáját is díjazta a zsűri. A szolnoki Kassai úiti Általános iskola tanulója a pályázat előzményeiről, a kép témájáról beszélt. Emesét édesapja hobbija, a horgászás késztette a rajzolásra! — Budapesten a Vajdahu- nyad várában a többi gyerek kiállított rajzait is láttam az elmúlt héten. Sok érdekes képet, szobroít és más pályamunkát is megcsodáltam, de azért jó érzés volt találkozni a saját rajzommal ott Pesten. Sokan, mint én, állatokat rajzoltak. Ügy döntöttem, hogy állatorvos leszlek, persze akkor sem hagyom abba a rajzolást. F. T,