Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-24 / 120. szám
1984. MÁJUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Füstszínű egyenruhában Vizsgálat mindössze 7,8 percben A szemészeti szakrendelések helyzete megyénkben A megyeszékhelyen és Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron, Törökszentmiklóson működő rendelőintézetekben, valamint azok kihelyezett szakrendelésein az állandó zsúfoltság közismert. Elsősorban vonatkozik ez a különböző szakrendelésekre, melyeket a rendelőintézetekbe koncentrálnak, tekintettel a szakorvosok és a felszerelések korlátozott számára. Ez a koncentráció maga után vonja, hogy a körzetbeosztástól, annak nagyságától, az ott élő lakosság számától, összetételétől és nem utolsósorban egészségi állapotától függően viszonylag nagy területről sokan utaznak be a szakrendelésekre. Sokszor még a kezelésekre is bejárnak a betegek. Őket a szakorvosok igyekeznek a legjobb tudásuk és munkabírásuk szerint ellátni. Kevés a szakorvos A betegek tömegesen jelentkeznek vizsgálatra a szakrendelésekre. Ezt mindenki tapasztalhatja, aki a rendelőintézetben megfordul. Az előbbieket adatokkal is illusztráljuk; tavaly a megyében a rendelőintézeti szakorvosi ellátást csaknem 2,4 millió esetben vették igénybe, tehát ennyi beteggel foglalkoztak. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt csupán a szakrendeléseken a megye minden la-' kosára átlagosan mintegy hat vizsgálat jutott. Ezt a sok beteget viszonylag kevés orvos látta el, emiatt egy gyógykezelésre átlagosan csak 6,7 perc jutott. (Megjegyezzük, hogy az egészségügyi integráció következtében kórházi orvoso.c is ellátnak szakrendelési feladatokat.) Megyénkben a működő napi tanácsi rendelőintézeti szakorvosi órák ezer lakosra jutó száma is alacsony, ugyanis a megyék között Pest, Szabolcs-Szat- már és Zala megyékkel 2,2 órával az utolsó helyen állunk. Ezt előzi meg egyes esetekben természetesen a körzeti orvosi rendelés, ahol a megyében 2,3 millió vizsgálatot végeztek 1983-ban. A körzeti orvosoknak naponta átlagosan 43 beteggel kellett foglalkozniuk és egy lakosra öt vizsgálat jutott évenként. Megállapítható tehát, hogy a lakosság számához mérten nálunk viszonylag kevés a szakorvosok száma. Megyénkben 1983 végén 948 nyilvántartott orvosból 879- en dolgoztak. Az utóbbiak közül 570 rendelkezett szak- képzettséggel, illetve szakvizsgával. Évek óta . jelentős a tanácsi intézményekben a betöltetlen orvosi állások száma, ugyanis számuk 50—110 között mozgott. A megyében magas a munkaerőmozgás is, hiszen évenként átlagosan ötven volt az eltávozó, de mindig többen érkeztek. A tízezer lakosra jutó dolgozó szakorvosok száma kereken tizenhárom, kismértékben növekszik. (A vidéki országos átlag 1982-ben tizenöt volt. Közöttük különösen kevés az urológus, a reumatológus, az ortopéd és a szemész szakorvos. A szak- rendelések zsúfoltságát a szemészeti szakrendelés jól bizonyítja. A következőkben ezt vizsgáljuk meg részletesebben. A sor végén kullogunk Szolnok megyében szemészeti ellátás csak a kórházzal rendelkező városokban van. de például Karcagon 1983-ban szakorvoshiány miatt a szemészeti rendelés és a kórházi ellátás lényegében egyaránt szünetelt. Megyénkben mindössze 17 szemész szakképzettséggel rendelkező orvos dolgozik és emiatt bizony a megyék között a szemészeti ellátást tekintve eléggé a sor végén — az 1982. évi adatok alapján a 15. helyen — „kullogunk”. Kielégítő ellátást elsősorban csak azokban a megyékben találunk, amelyek orvosi egyetemmel, illetve klinikával rendelkeznek. Ezek közül is elsősorban Csongrád és Haj- dú-Bihar megye van a legkedvezőbb helyzetben és a sorrend túlsó végén — „szokás szerint” — Szabolcsi-Szatmári Fejér, Nóg- rád. Pest és Szolnok megye áll. Megyénkben egy dolgozó szemész orvosra megközelítően harmincezer lakos jut. míg például Csongrádban ez a szám alig haladja meg a tizenegyezret. A megyében dolgozó 17 szemész közül tizenhárom Szolnokon, négy pedig további három városban dolgozik. Jóllehet, a nyilvántartott szemész orvosok száma is dinamikusan emelkedett, hiszen számuk 1970-ben még csak nyolc, 1980-ban pedig már tizenöt volt. Viszonylag jelentős' volt a kórházi szemészeti ágyak számának növekedése is, ugyanis az 1970. évi hatvanháromról az elmúlt év végéig kilencvenháromra nőtt. Ennek zöme a megyei kórházban. kisebb hányada — 1984. április 15-ig — a szolnoki MÁV-kórházban, a többi pedig Karcagon van. A karcagi szemészeti ágyakról már előbb megemlítettük, hogy az elmúlt évben a - kórházi ellátás szakember hiánya miatt szünetelt. Az utánpótlás kilátásai nem túlzottan jók, hiszen például társadalmi ösztöndíj-szerződést nem sikerült kötni egyetlen szeMegalakult az Ifjúsági Környezetvédelmi Tanács Gyakorlatok két tűz között Új épület Jászberényben a parancsnokságnak Tegnap Budapesten, a KISZ KB székházában tartotta alakuló ülését a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa. Az új testület célja, hogy koordinálja az ifjúság különböző rétegeinek környezetvédelmi munkáját, közreműködjék az ifjúsági környezetvédelmi tevékenység fő irányainak kijelölésében, segítse a KISZ Központi Bizottsága környezetvédelmi határozatának végrehajtását. Feladata az előremutató környezet- és természetvédelmi kezdeményezések felkarolása, új tevékenységi formák kialakítása. bevezetésének elősegítése. A Kötivizig kiskörei szakaszmérnökségének dolgozói folyami homokkal javítják a Tisza II. víztározó abádszalóki szabadstrandjának medrét, valamint lépcsőlejárókat alakítanak ki A- híradóügyeletes szobájában beszélgetünk, Hidegföldi József tűzoltó őrnagy, parancsnok, a különböző berendezések szerepét magyarázza. Telefonok, rádiók, jelzők, lámpák, csengő, közvetlen kapcsolat mentőkkel, rendőrökkel, más tűzoltó-parancsnokságokkal. Ilyenkor „békeidőben” ahogy a tűzoltók mondják, a készenlét a szokásos délelőtti elméleti foglalkozáson van. Néhány napja volt egy délutáni riasztásuk, másnap reggel értek be a laktanyába egy szénakazaltűztől. Próbálok eligazodni a jelzéseken, mikor megszólal a 05-ös telefon. Tűz van! Abban a pillanatban kigyullad egy piros lámpa, és a következő pillanatban már csizmák dübörögnek végig a folyosón. Az ügyeletes kérdez és jegyez: hol van a tűz, van-e életveszély, robbanás- veszély, ki jelzett, és honnan? Megszólal a riasztó- csengő is. Ez idő alatt már a szűk garázsból, az ugyancsak szűk udvarra kiállt két tűzoltóautó, villognak a kék lámpák, a tűzoltók beugrálnak, és várom, hogy megszólaljanak a szirénák. A parancsnok int, vége a gyakorlatnak, azután hozzám fordul: — Rendszeresen tartunk próbariadót, a csengőszó után nappal 60, éjszaka 100 másodperc múlva el kell hagyni a laktanyát a két fecskendőnek. A bejelentők sokszor türelmetlenkednek, miért ez a sok kérdés, inkább siessünk. A csengő akkor szólal meg, amikor az ügyeletes tisztázta, hogy hol és milyen veszélyre lehet számítani, de a piros lámpára a készenlét az udvaron van. A gyakorlat sikerült, lekerülnek a fejekről a sisakok, és egy kis pihenő után folytatódik a képzés. A tűzoltót nem érheti meglepetés, naprakészen kell ismernie az új technológiákat és anyagokat, tűzveszélyes termelési folyamatokat, vonulási útvonalakat, vízforrások, tűzcsapok helyét. A napi 5 órás képzéshez még gyakorlati foglalkozás és sport is tartozik. A délutáni program a szerelvények, berendezések ellenőrzése, karbantartása és jut idő szórakozásra, pihenésre is. A klubszobában színes tévé, könyvek, folyóiratok, majd este 9-kor takarodó. A piros lámpa fénye a legmélyebb álmot is kiveri szemükből, és utána automatikusan következnek a gyors, beidegződött mozdulatok. — A versenyek a kiképzés szerves részei — mondja Hidegföldi József, — növelik a fizikai állóképességet. Három részből állnak: mászóA gyakorlat egy pillanata gyakorlat, négyszer százas váltófutás és a kismotorfecskendő szerelése. Tavaly mi hoztuk el a megyei első helyezést, és szeretnénk ezt a helyet az idén is megtartani. Két tűzoltónk tagja a nemzeti válogatottnak. A csengő nemcsak tűzesetkor szólal meg, hívják őket közúti balesethez, viharkárok esetén, felhőszakadáskor, mikor a víz elönti a pincét, sok munkájuk akad tavaszi hóolvadáskor. Egy állatbarát egyszer azért hívta ki őket, mert a macskája beleesett a kútba — még sikerült életben kimenteni. A város közepén a Május 1 sziget égig érő fáiról a varjakat űzték el. Fél országnyi hatósugarú készenléti rádiójukkal közreműködtek februárban egy mátrai kiránduláson eltévedt két diák megkeresésében. Ugyancsak ők riasztották a debreceni mentőket egy Hortobágy környéki autóbalesethez. A legtöbb és a legfontosabb feladatuk azért a tűzoltás. Idén 77 alkalommal vonultak ki, ebből 29-szer a szomszédos megyékbe. Most elmúlt a tavaszi avartüzek szezonja, fenyves- és nádas- tűzhöz riasztották őket a herényi határba. Üjabb hullám következik majd (a tapasztalatok ezt mutatják) a nyári betakarítás idején a szárítók működtetésekor, majd a fűtési szezontól. Magas a lakóházi tűzesetek aránya, az elmúlt évben is a 72 esetből 52 lakóházban és háztáji gazdaságban történt. Ezt az évet az országos parancsnokság a lakóházak tűzvédelmi évének nyilvánította. A héten a tűzoltók szabad idejükben megkezdték a lakóházak tűzvédelmi ellenőrzését. Tájékoztatják, felvilágosítják a lakókat a tűzveszélyes helyzetekről, mert a megelőzés is a feladatukhoz tartozik. és a kivonulást. A tűzoltóautókba csak úgy tudnak beszállni, ha előbb a garázsból kigurulnak, a város központjában is nehezen mozognak, tolatva kell az udvarba beállni. Tíz év után, idén év végére a város szélén végre elkészül a laktanya. A 31-es út mellett, a Jákóhalmi úton épülő 20 millió forintos beruházás kivitelezését tavaly nyáron kezdte a Szolnok megyei ÁÉV. A tágas épülethez 6 szerállásos garázs tartozik, ahonnan közvetlenül a főút- ra kanyarodhatnak a fecskendők. (Ez a tűzoltóautó neve. amit általában az emberek fecskendőnek ismernek az a sugárcső, világosít fel az egyik tűzoltó mosolyogva.) Az épületszerkezet kész, most kezdődnek a belső munkák. A laktanyához tartozó hatalmas udvaron még építőanyagok foglalják el a helyet, de a legtávolabbi sarokban a tűzoltók már felállítottak egy 3 szintes mászóházat. Régi helyükön nem tudtak versenyre készülni, a városi sportpályán és a lőtéren gyakoroltak. — A rendezvényekkel is mindig baj volt — mondja Halasi Balázs KISZ-titkár. — A moziban tartottuk a mikulást, az Aprítógépgyártól kaptuk kölcsön a hétvégi házukat gyermeknapra, névadó ünnepségre. Az új kétszintes épületben először szokatlan lesz a tágasság, de nagyon várjuk már az átköltözést. A parancsnokságon katonás rend uralkodik, a vezetők és a beosztottak között a hangulat közvetlen. Rend, fegyelem kell a tűzoltáshoz és örökös készenlét. Lukácsi Pál A harmincas évek óta ugyanabban az épületben van a jászberényi tűzoltópa- ranesnokság. 1974-ben me- ' rült fel, hogy új laktanyát kell építeni, mert a szűk hely nehezíti a felkészülést mészorvosjelölttel sem. A nagy szakemberhiány ellenére egy olyan szemész szakorvos van a megyében, aki — saját elhatározásából — nem a szakképzettségének megfelelő beosztásban, hanem főállásban körzeti orvosként dolgozik. A sok beteg és a túlzsúfoltság ellenére mindössze négyen vállalkoztak, illetve kaptak négy különböző városban magánrendelésre jogot. Az ország és ezen belül Szolnok megye lakossága is egyre inkább elöregszik és nő azon korosztályoknak a száma, amelyek fokozottan rászorulnak szemészeti gondozásra és ezen belül sokan műtéti beavatkozásra is. De nemcsak az öreg kordákat kell itt figyelembe venni, hanem elsősorban a gyermekeket, akik a legigényesebb betegek, és természetesen a baleseteseket, vagy a már operáitokat, stb. Csupán az 55 éven felüli állampolgárok száma az országban meghaladja a 2,6 milliót a megyében pedig a 106,8 ezret. Egyértelmű tehát, hogy ez a tizenhét szakember ma sem győzi ellátni a rá váró feladatokat, hiszen az elmúlt évi statisztikai adatok többek között azt mutatják, hogy több mint 93 ezer volt a szemészeti betegek forgalma a rendelőintézetekben és a kórházakban. Megjegyezzük, ihogy a szakrendeléseken megjelentek jelentős száma csak új szemüveget kér, ezek ellátását szakképzett optikusok is végezhetnék. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy egy orvos átlagosan ötezerötszáz beteget vizsgált és a szakrendelésen egy gyógykezelésre mindössze 7,8 perc jutott. Ezalatt az idő alatt adminisztrációs munkát is végeztek, tehát a tulajdonképpeni vizsgálatra jutó idő még ennél is kevesebb volt. Ebből két következtetés is levonható: nyilvánvalóan sokaknak nem volt türelmük kivárni a szakrendelést és magánrendelés hiányában vizsgálatra egyáltalán nem volt alkalom: továbbá, hogy az előbb említett gyógykezelésre jutó átlagos idő különösen akkor tűnik minimálisnak, de úgy is mondhatjuk, hogy elégtelennek, ha meggondoljuk, hogy milyen sok az idős korú és alapos vizsgálatot igénylő beteg. Intézkedést sürget a helyzet A viszonylag kevés kórházi ágy behatárolja az ott kezelhető betegek számát. Továbbá nyilvánvaló, hogy részben a beutalt betegek állapotának súlyosságától és a kezelés intenzitásától függően eltérő az egy éven belül az egy kórházi ágyról elbocsátott betegek száma is. Tavaly a megyei kórházban az egy ágyra jutó elbocsátott betegek száma huszonegy volt. A MÁV-kór- házban 34, az országos átlag huszonkettő. Ebből az is következik, hogy a megyei kórházban az ágykihasználás az utóbbi két évben 20, illetve 30 százalékkal alacsonyabb volt, mint a MÁV-kórházban. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a MÁV-kórházban a szemészeti osztályt megszüntették, így a MÁV-bete- gek egy részét is a tanácsi intézetekben kell gyógykezelni. A megye népességének elöregedése és a fiatal korosztálynál egyre gyakrabban előforduló betegek gyógyítása a körzeti orvosok leterheltségét. és ezen keresztül a szakrendelések még nagyobb zsúfoltságát fogja előidézni. A betegek és az orvosok szempontjából egyre nehezebbé váló helyzetnek az enyhítésére az illetékeseknek mielőbb meg kell tenniük a lehetséges és szükséges intézkedéseket. Dr. Lukács Pál
