Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-05 / 104. szám

xxxv. évf. 104. az. 1984.május 5., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Községek ■ ■■ ww m jovoje A járások megszüntetése minden eddiginél jobban a kis köziigazgatási egységekre terelte a figyelmet- Új hely­zet teremtődik a települések élétében azZal a ténnyel, hogy a századokat átvészelő járási közigazgatás meg­szűnt. A járások megszűnése most már tényleg a maga lá­bára állítja a falusi közigaz­gatást. Az is bizonyos, hogy a járási hivatali apparátus szakértelmét, segítő támoga­tását nélkülözve még egy ideig hiányérzetük lesz. Mindezekkel együtt a vál­tozás elkerülhetetlen volt. s ha Erdei Ferenc élne, bizo­nyára nagy szellemi intenzi­tással fejtené kj véleményét, s vázolná fel a községek iö-_ vőjét, amelyet nem is köny- nyű kikövetkeztetni. Mert hiszen — bár megkísérelhe­tő csoportokba, kategóriák­ba való sorolásuk — be kell vallani: ahány település, annyiféle adottság és lehe­tőség. annyiféle gazdasági, környezeti és emberi tényező együtthatása mozgatja, mó­dosítja olykor még rövid tá­von is sokszor teljesen vá­ratlanul, hol kedvező, hol kedvezőtlen irányban egy- egy falu sorsát. Talán ez a mostani változás abban is segít majd, hogy természetes úton, a külső hatások minél kisebbre szorításával, rende­ződjenek el a dolgok. Ne egy elképzelt településrend szab­ja meg a községek minden­kori helyzetét és fejlődési ütemét, hanem az élet által kiváltott, a lakosság szán­déka szerinti folyamat. E szerint bizonyára lesznek majd olyan települések, amelyek idővel elnéptele­nednek vagy talán üdülőfa­luvá válnak, de máris van­nak olyanok, ahol szinte gomba módra nőnek ki a házak, s holnap községi ran­got kér az itteni lakosság. Nyilvánvaló, hogy az a te- lepü lés politika a helyes és minden időben következetes — amit a megyékben már jó ideje tapasztalunk —, amely megpróbál nagyjából egyenlő esélyeket teremteni az emberi élethez, boldogu­láshoz, lakóhelyi kötődéshez. Ez ugyan roppant nehéz és költséges útja a fejlődésnek, fejlesztésnek, de feltétlenül igazságos. Vagyis villanyt adni ahol lehet még a ta­nyának is. hogy ott dolgozni, lakni, művelődni lehessen, s vízzel, közművekkel, keres­kedelmi szolgáltatással ellát­ni a kisebb települést is, mert a megélhetést jelentő gazdasági tényezők mellett jelentős mértékben ez köt­heti ide a szülőföldjükhöz, régi környezetükhöz szívesen ragaszkodó embereket. Neun számlabenyújtó adakozásra gondolunk, hanem a társa­dalmi összefogást és egyéni áldozatkészséget is mozgósí­tó szervezésre — példa van rá bőségesen! — a valódi ön­állóságra, amely nem nél­külözheti a sokoldalú segít­séget. ■> A községek jövőjéről nap­jainkban sokan töprengenek- Ma a lakosság felének ott­hont adó falu valóban kor­szerű — szellemi, tervezői, műszaki, tudományos, banki, adópolitikai stb. — támoga­tásban részesül, felszínre törhetnek az eddig szunnya­dó alkotói energiák, oly mó­don, hogy az a bizonyos — ma még ritka — városias falu, amely külsejében, meg­élhetési viszonyokban, ellá­tásban s lakói életnívójában is megérdemli ezt a jelzőt — nem lesz utópia. W. T. P. SZOT-ülésen a gazdaságirányítás fejlesztésének feladatairól n fokozottabb önállósággal növekszik a szakszervezetek felelőssége és szerepe A Szakszervezetek Országos Tanácsa tegnap ülést tar­tott. A tanácskozást Gáspár Sándor, a- SZOT elnöke nyitotta meg, majd Méhes Lajos, a SZOT főtitkára, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának április 17-i üléséről tájékoztatta a ta­nácsülést. összefoglalót adott a nemzetközi politikai hely­zetről, majd a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének fel­adatairól szolt. Utalt arra, hogy a gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésére a kormány munkaprogramot készít, s ebben a munkában a szak- szervezetek is aktívan részt vesznek. Erről a programról a SZOT egyik őszi ülésén alkalmuk lesz véleményt mondani a SZOT tagjainak. A továbbiakban arról szólt, hogy a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése gaz­daságpolitikai feladataink hatékonyabb megvalósítását kívánja jobban ösztönözni, mert az életszínvonala-poli- tikai elképzeléseket is csak ezek alapján lehet megvaló­sítani. A jobb munkához azonban nem kell megvárni a majd megszülető intézke­déseket. Már a mai eszkö­zök, lehetőségek felhaszná­lásával is lehet jobban dol­gozni. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az irányítási rendszer továbbfejlesztéséből megfe­lelő következtetéseket kell levonni a ' szakszervezetek számára is. Ezért a Közpon­ti Bizottság állásfoglalásá­nak megvalósításához ki kell dolgozni a szakszervezetek tennivalóit. Az állásfoglalás szelleméből következik, hogy a gazdaságpolitika alakítá­sában, elfogadtatásában és a végrehajtás ellenőrzésében erősödik a párt szerepe, fej­lődik az állam és a kormány gazdaságszervező tevékeny­sége is. Joggal vetődik fel a kérdés, bogy a gazdaságirá­nyítási rendszer fejlesztése mennyiben érinti a szakszer­vezeteket. — A szakszervezetek he­lye, szerepe nem változik — mondotta. — A párt, az ál­(Folytatás a 3. oldalon) HATÁRNÉZŰ Hz újszásziak befejezték a vetést Öntöznek a Nagykunsági Állami Hétágra süt a nap, a mező­gazdászok várakozóan te­kingetnek az égre. Csapadék, kellene! Csak most kezd iga­zán szemet gyönyörködtető- vé válni a határ képe — kü­lönösen a hozzá értők, a me­zőgazdaságban dolgozók szá­mára. Szépen zöldellő veté­sek, egymás mellett araszoló traktorok és munkagépek, bólogató szórófejek. A megye mezőgazdasági nagyüzemei­ben bizalommal gondolnak a szakemberek arra. hogy raj­tuk, az agrotechnikán aligha múlhat a termés, annál in­kább viszont az időjáráson. Az újszászi Szabadság Ter­melőszövetkezetben már az elmúlt hónap végén elvetet­ték a| vetés gondját, gépeik ezután a csehszlovák part- nergazdaságban gyorsítják a tavaszi kampánymunka el­végzését. Az újszásziak a ga­bonák vegyszeres gyomirtá­sát is befejezték, és csak azo­kat a táblákat kezelték, ahol azt a töállományés a gyom os­ság indokolta. Az elmúlt na­pokban ránk köszöntő szokat­lanul hideg idő nem okozott károkat a közös gaizdaság növényállományában, azon­ban a szélvihar által felika­Gazdaságban vart homokverés miatt 45 hektárnyi cukorrépát újra kellett vetniük1. Jelenleg e kultúrának a gépi kapálása ad munkát a növénytermesztésben dolgo­zóknak. Az öntözés gépei már április első napjától éj­jel-nappal — elsősorban a /takarmánytermő területeken — pótolják iái hiányzó csapa­dékot. A Nagykunsági Állami Gaz­daságban tekintettel az aszá­lyos időjárásra, már az ön­tözési idény előtt megkezd­ték a víz pótlását. Az elmúlt időszakban lehullott csapa- défk mind az őszi vetések és álló kultúrák fejlődéséhez, mind a tavaszi vetések kelé­séhez, illetve fejlődéséhez rendkívül kevés. A rendel­kezésre álló berendezésékkel, öntözési lehetőségeiket ki­használva ez idáig 510 hek­tárnyi terület kapott mester­séges csapadékot. Az állami gazdaság legelői is benépe­sültek, juhok és növendék szarvasmarhák „kóstolgat­ják” az idei friss füvet, ter­mészetesen megfelelő száraz­takarmány fogyasztása mel­lett. Jelenleg az 562 hektár rizs­terület árasztásával valamint az állati kártevők elleni védelemmel foglalatoskodnak a|z ágazat dolgozói. A kunszentmártoni Körös­menti Termelőszövetkezetiben 4095 hektár területen végez­tek a vetési munkálatokkal. Mintegy 600 hektár cukorré­pa; 809 hékltár napraforgó- és 1612 hektár kukoricavetés után, a közös gazdaság nö­vénytermesztői hozzákezdtek a dohány ültetéséhez, s fel­készültek a meleget kedvelő kertészeti kultúrák kiülteté­séhez. Az eddig elvetett nö­vények, kelését és fejlődését ezen a vidéken is erősen hátráltatta az elmúlt idő­szakban kialakult erős nap­pali és fagypont alatti éjszak- kai hideg idő. emellett a cu­korrépában kisebb területen szélveréses kár keletkezett. A lucerna első növédőké­nek betakarítása előtt a mű­szaki ágazat dolgozói felké­szítették a kaszálógépeket a hét végén kezdődő munká­hoz. Újonnan vásárolt és korszerűsített öntözőberen­dezésekkel a szomjazó kultú­rák vízhiányát is pótolják. F. T. A Jászsági Állami Gazdaságban már hozzákezdtek a lucerna első kaszálásához A TARTALOMBÓL: Járod-e a zöld réteket? A tavasz a műteremben is tavasz Jókai Mór Karcagon Rajzok, mozgóképen Losonczi Pál fogadta a bolgár parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap az Or­szágház Nándorfehérvár ter­mében fogadta a bolgár par­lamenti küldöttséget, amely Sztanko Todorov. a Bolgár Népköztársaság nemzetgyű­lésének elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizott­sága tagjának vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik országunkban. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés al- elnöke. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete. Wojciech Jaruzelski Moszkvában Megkezdődtek a szovjet - lengyel tárgyalások Tegnap Moszkvában meg­kezdődtek a szovjet—lengyel tárgyalások- A szovjet kül­döttséget Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB főtit­kára. a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, a len­gyel delegációt Wojciech Ja­ruzelski. a LEMP KB első titkára, a lengyel miniszter­tanács elnöke vezeti. A szov­jet delegációnak tagja Nyi- kolaj Tyihonov miniszterel­nök, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, Dmitrij Usz- tyinov honvédelmi minisz­ter. valamint Konsztantyin Ruszakov és Nyákolaj Rizs- kov, az SZKP KB titkárai- Konsztantyin Csemyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke és Wojciech Jaruzelski hadseregtábomok, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökle tegnap megelégedéssel szólt a szovjet—lengyel kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és táv­latairól. Konsztantyin Csemyenko tájékoztatta Wojciech Jaru- zelskit arról, hogy áz SZKP milyen tevékenységet fejt ki a párt XXVI. kongresszusán és a Központi Bizottság leg­utóbbi ülésein elfogadott ha­tározatok végrehajtása érde­kében. Aláhúzta, hogy a szovjet párt és állam politi­kai vonala folyamatos, vál­tozatlan. Wojciech Jaruzelski vázol­ta, hogyan folyik Lengyelor­szágban a LEMP IX. kong­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom