Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-23 / 119. szám

xxxv. évf. 119. sz. 1984. május 23., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A fegyverkezési hajsza megfékezésére törekszik a Szovjetunió Csernyenko Moszkvában fogadta Genschert Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke kedden Moszkvában fogad­ta Hans-Dietrich Genschert, az NSZK alkancellárját és külügyminiszterét. A meg­beszélésen részt vett Andrej Gromiko. az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöké­nek első helyettese, külügy­miniszter. A találkozón Konsztantyin Csernyenko megerősítette, hogy a Szovjetunió változat­lanul a béke biztosítására, a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére, a nukleáris ka­tasztrófa elhárítására törek­szik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a háborús veszély különösen megnőtt, miután Nyugat-Európában, többek között az NSZK területén megjelentek az elsőcsapás- mérő új amerikai rakéták. Csernyenko hangsúlyozta, hogy ha az Egyesült Álla­mok és a NATO továbbra is fokozza a nukleáris fenye­getést, akkor a Szovjetunió és szövetségesei habozás nél­kül ennek megfelelő válasz- intézkedéseket tesznek, nem engedik meg, hogy mások katonai fölényt vívjanak ki velük szemben, noha nem ők választották a katonai szembenállás szintjének nö­velését. A Szovjetunió azt kívánja, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság el­veivel összhangban radiká­lisan csökkentsék és korlá­tozzák a nukleáris fegyver­zeteket. Genscher a megbeszélésen hangoztatta, hogy fel kell újítani a nukleáris fegyver­zetekről folytatott tárgyalá­(Folytatás a 2. oldalon.) CZ3 Új szelek a munkavédelemben 3. oldal II szerkesztőség postája 4. oldal II Tévé képernyője előtt 5. oldal Az idén szovjet exportra negyven úgynevezett N-típusú por. táldarut gyártanak a Magyar Hajú- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében. Ebből a típusból — melyet különleges idő­járási viszonyokra, mínusz 40 és plusz 40 Celsius-fok szélső­séges hőmérsékleti körülményekre fejlesztettek ki — már kilencvenet gyártottak I-------------------------------------------;----------------------------------------------------------------------------------—I A személy- és teherautó gumiabroncs ellátás gondjain kíván csökkenteni a Duna- plast Műanyag és Gumiipari Szövetkezet lőrinci telepe. A Tiszkerrel kooperálva, kilenc gumiabroncs-futózó üzemnek szállítanak — jó minőségű, malaysiai kaucsuk- ból és a Szovjetunióból érkező koromból készült — alapanyagot. Az alapanyagból az elmúlt évben 1800 tonnát készítettek, az idén mintegy 2500 tonnát kívánnak szál­lítani a megrendelőikhöz. A képen: a gyártósor egy részlete Melioráció a Jászságban, a Tisza II térségében Költségtakarékos megoldások Losonczi Pál Mongóliába látogat Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Hurálja Elnökségének meghívására a kö­zeljövőben hivatalos baráti látogatást tesz a Mongol Népköztársaságban. élénkülő külkereskedelmi forgalom Elmaradás a tervektől a gép- és az élelmiszeriparban gokban is dinamikusan nö­Szolnofc megyében az el­múlt évtizedekben már mint­egy 150 ezer hektáron végez­tek területrendezési munká­kat, különféle talajjavítási módszerekkel 160 ezer hek­táron próbálkoztak, az üze­mi vízrendezések területe pedig elérte a 80 ezer hek­tárt. A megye mezőgazdaságá­nak további fejlődése, a föld termőképességének javítása érdekében 1981-ben komplex meliorációs tanulmányterv készült, amely 210 ezer hek­tárnyi területen a Jászság és a Tisza II térségében az ösz- szetett munkálatokat foglal­ja magába. A jászsági térsé­gi meliorációs program kivi­telezésében — az előirány­zathoz képest — némi ütem- csökkenés tapasztalható, az 1982. évi állami támogatási szabályozó változásai miatt. Az itt gazdálkodó üzemek nagy része ugyanis a koráb­bi 70 százalékkal szemben csupán 40—50 százalék álla­mi támogatásban részesült. A Tisza II térség melioráció­ja viszont a tervezett ütem­ben halad. Az említett két helyszínen az idén a kivitelező vállala­tok és üzemek 124 milliós ál­lami támogatással mintegy 190 millió forint értékű munkát végeznek. Az előké­születek, a terület- és víz­rendezés már február végén elkezdődött. A kunhegyesi és a jászkiséri vízgazdálkodási társulatok a meglévő üzem­közi művek — csatornák, műtárgyak — karbantartá­sában segédkeznek, a Közép­tiszai Állami Gazdaság meli­orációs ágazata a vízrende­zés speciális feladatainak megoldását, az alagcsövezést és az úgynevezett drénere- zést végzi. A gazdaságok sa­ját meliorációs részlegei fő­ként a tereprendezési és tá- lajjavítási eljárásokkal tá­mogatják a program megva­lósítását. Ebben az esztendőben a térségi melioráció tervei sze­rint 13 és félezer hektárnyi területrendezési, 15 ezer hek­tár vízrendezési és 6 ezer hektár talajjavítási munka vár a kivitelezőkre. A térségen kívüli meliorá­ció, a víz és területrendezési munkálatok, a karcagi Ma­gyar—Bolgár Barátság Ter- Tnelőszövetkezetben, és a Nagykunsági Állami Gazda­ságban ez év végén fejező­dik be. Az elkövetkezendőkben a komplex melioráció, a költ­ségek és a felhasználásra kerülő anyagok árának emelkedése szükségessé teszi — a tervező és kivitelező vállalatoknál egyaránt — az energiatakarékos megoldá­sok alkalmazását. Ennek ér­dekében az üzemek kevesebb irtási és tereprendezési fel­adatot oldanak meg. illetve a drénerezésnél hazai gyárak által készített altalajcsövet építenek be. A szakemberek megítélése szerint a jövőben a komplex mezőgazdasági vízgazdálko­dás kerül előtérbe, az öntö­zés a meliorációs munka szerves részévé válik. Az új kiviteli tervekben ezentúl az öntözés műszaki feltételei­nek megteremtésére is gon­dolnak, így aa elkövetkezen­dőkben az öntözött terület növekedhet. A jelenlegi meliorációs munkák — a racionális föld- használat elveit szem előtt tartva — csupán az úgyne­vezett vonalas létesítmények, a csatornák, az utak építésé­re korlátozódnak. A kivite­lezők teljes ütemben a beta­karítás után folytatják a komplex program által meg­határozott feladatok megol­dását. F. T. Hazánkba látogat az ausztrál külügyminiszter Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására ma hi­vatalos látogatásra Magyar- országra érkezik Bill Hay­den, Ausztrália külügymi­nisztere. Balatonfüreden Véradók konferenciája A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizott­sága és az Országos Haema- tológiai és Vértranszfúziós Intézet 1984. május 28—29- én Balatonfüreden rendezi meg a VI. országos véradó konferenciát. A konferenciá­ról, valamint a térítésmentes véradómozgalom eredmé­nyeiről és feladatairól tar­tottak sajtótájékoztatót teg­nap a Magyar Vöröskereszt székházában. Országos véradó konferen­ciát ötévenként rendeznek — ez lesz sorrendben a hato­dik. 1959-ben indult meg a szervezett, térítésmentes vér­adás! mozgalom. 1980-ra si­került elérni, hogy a gyó­gyításhoz szükséges vért té­rítésmentesen biztosítsák. Nálunk ma az összlakosság 5,9 százaléka véradó, évente 240 ezer liter vért adnak. Sehol Európában nem ilyen jó ez az arány. Mint a sajtótájékoztatón elmondták, a balatonfüredi országos véradó konferen­ciára mintegy 250 résztvevőt várnak, olyanokat, akik ma­guk is sokat tettek a vér­adásért, vagy annak szerve­zéséért. Fokozatosan élénkült a külkereskedelmi forgalom az év első négy hónapjában. A múlt esztendő hasonló idő­szakához képest a rubel el­számolású piacokon üteme­sen nőtt a magyar termékek kivitele, miközben — kisebb mértékben — bővült az im­port is. A konvertibilis el­számolású külkereskedelem áprilisban élénkült meg. az export szállítások fokozód­tak az előző hónapokhoz vi­szonyítva. A hazai vállalatok a múlt év első négy hónapjához mérve 16,5 százalékkal bőví­tették a szocialista orszá­gokba irányuló kivitelüket. Az import 3,6 százalékkal haladta meg a tavalyit. Je­lentősen bővült a gépexport, és számottevően emelkedett az anyagok, alkatrészek, va­lamint a fogyasztási cikkek kivitele is. A Szovjetunióba irányuló export 13,7 száza­lékkal bővült. A magyar vállalatok már KGST-orszá­velték eladásaikat. A konvertibilis elszámolá­sú kivitel meghaladta a be­hozatalt, ám az aktívum idő­arányosan nem érte el az előirányzott mértéket. Ezért az az év hátralévő részében nagy erőfeszítésekre lesz szükség az export célok el­éréséhez. A kohászati, köny- nyűipari és a vegyipari vál­lalatok növelték exportjukat. A kohászati termékek közül az iparágban tapasztalható fellendülés révén számotte­vően bővült az alumínium­anyagok exportja. Fílgyor- sult továbbá a propilén és PVC termékek, s április vé­gén a gyógyszerek exportja is. A gépipar exportja a négy hónap során áprilisban ha­ladta meg először a múlt év azonos időszakának kivitelét, de az értékelt négy hónapos időszakban az elmaradás még jelentős. Az élelmiszer- gazdaság és a gépipar telje­sítménye elmarad a terve­zettől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom