Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
1984. MÁJUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Politikai műsorok fesztiválja Miskolcon 2. Mi is léptünk Közismert, hogy a televíziónak milyen fontos szerepe van a tudatformálásban, hogy milyen jelentős politikai eszköz a maga nemében. Egyetlen hírrel is, mely mondjuk egy súlyos tragédiáról beszél, képben és hangban — akár itthon, akár a világ más táján következett be a tragikus esemény — az országot képes megdöbbenteni, hatása olykor pedig szinte felmérhetetlen. A spanyol parlamentben lejátszódott „puccskísérletre”, amikor egy őrült katona fegyverrel kényszerítette pad alá a Tisztelt Házat, még ma is emlékezünk. Pedig évekkel ezelőtt volt. De nem egy súlyos dráma, amely itthon játszódott le, például a zsa- niai gázkitörés, hogy beleivódott az emlékezetünkbe. Éppen ezért nem mindegy, hogy televíziónk miképp tölti be informáló szerepét, egyszerűbben fogalmazva: hogy esténként mi kerül például a híradóba, s hogy amit látunk, milyen módon raktározódhat el tudatunkban. Nem közömbös, hogy valóban jelentős eseményekről kapunk-e híreket, vagy pedig protokolláris történéseit foglalják el aránytalanul nagy mértékben a helyet a/, igen nézett és közkedvelt esti híradóban. Továbbá az sem mellékes, hogy „kisdiá- kos” módon szólnak-e hozzánk, szánkba rágva a nap híreit és hozzá a szükséges kiegészítő magyarázatokat, vagy pedig felnőtt módon beszélnek velünk a képernyőről, még a hírek műsorában is! S milyen jó lenne, hiányát gyakorta érezhetjük, ha mindig színes egyéniségek vezetnének bennünket végig a nap történéseinek „birodalmában”, s nem a szövegek között és a képiek között botladozó műsorvezetők egyhangú szürkeségével kellene beérnünk. Igények, követelmények — melyekről sok szó esett az elmúlt héten és e hét első napjain is többek között Miskolcon, ahol most zajlik, és ma ér véget a televízió politikai és információs műsorainak hagyományos fesztiválja. Széles spektrumú seregszemle ez; előzetes válogatással több mint háromszáz produkció közül emelték ki azt a negyvenötöt, a legkülönbözőbb műfajokból, a híradótól kezdve a riporton át egészen a magazinokig húzódik az ív; a verseny- művek között riportfilmek éppúgy megtalálhatók, mint a visszatérő szolgáltatóműsorok, mint például az Ablak, de egy közös tulajdonságuk van: a témájukban is megnyilvánuló, nemcsak tartalmukban jelentkező határozott politikum. Feltűnő azonban, hogy a televízió ez esetben milyen tágan értelmezi szempontjait, illetve kategóriáit, Ugyanis ezen a fesztiválon részt vehetett szinte minden olyan műfajú alkotás, amely nem fér bele a drámai művek veszprémi szemléjének keretébe. S ami ezen túl is talán meghökkentő, hogy milyen kevés az igazán mai gazdasági és társadalmi problémát feszegető alkotás, riportfilm! A negyvenötből mindössze tíz; ami arra enged következtetni, hogy a televízió műsoraiban is áttételesebbé vált a politizálás. Kétségtelen, a „versenymű- vek” között több olyan akadt, amelyik — minthogy rendszeresen jelentkezik —, színvonalában nem mindig egyenletes, ingadozó. A fiataloknak szóló Péntek esti randevú például szolgált már lehangoló unalommal éppen úgy, mint tudatfrissítő felfedezéssel; a népszerű HÉT-ben is hányszor tapasztalhatjuk a belpolitikai témájú riportok gyengélkedését a vonzóan és érdekesen tálalt külpolitikai beszámolók mellett; a Hírháttér is csak lassan találta meg helyét és hangját, s ha nem is minden jelentkezése esemény, néhány adása országos nagy ügyekben szolgált már biztos eligazítással; s a Kockázat gazdaságpolitikai adásai is rendre izgalmasak; mert amire más, hasonló műsorokban nem mindig van példa, itt mindenkor vélemények szembesülnek, álláspontok ütköznek meg, már-már drámai erővel. Az említett kiragadott műsorok mind ott vannak a miskolci fesztiválon, hogy megmérettessenek, s hogy a legjobbak osztozzanak majd a lehetséges tizennégy díjon, ráadásul a közönség is kiválasztja magának társadalmi zsűri útján a neki leginkább tetsző produkciót. Szerencsénkre, a fesztiválon versenyző művek közül né- hánnyal az ország közvéleménye is, nézői is találkozhattak újra — ez is jó hagyomány — a második csatornán, esténként ugyanis kilenc után sugározta őket Miskolcról a televízió. Ma este pedig már az eredményről is hírt ad majd a rádió és bizonyára a Tv-híradó. A miskolci fesztivál, sorrendben immár a huszonnegyedik. olyan fóruma tehát a televíziós politikai műsoroknak, amelyen egyrészt szómba vétetnek az eredmények, másrészt különböző eszmecseréken — szakmai tanácskozások, közönségtalálkozók — a továbblépés útjai és eszközei is keresendőek. Hogyan lehetne például tökéle- (tesíteni a hír és hírháttér olyan egységét, akár a mindennapi műsorok folyamatában is, hogy ne csak tudomásul vehesse naponta a néző a híreket, hanem még azon frissiben tudatában is bizton elrendezhesse őket. Az egyik szakmai tanácskozáson hangzott el, hogy a televíziónak nemcsak hírekkel, de értelmezési kerettel is szolgálnia kellene a nézőnek. Súlyos problémaként tért vissza az eszmecseréken az értékek és magatartások helyes propagálásának kérdése, továbbá a valóság hű viissziatükrözésének ^egységes igénye a különböző műsorokban, oly módon is, hogy Ikerüljön közelebb egyVnásl- hoz az információs programokban tapasztalható derűsebb, „rózsaszínűbb” kép, meg a más politikai programokban, kritikusabb tartalmú műsorokban jelentkező borúsabb kép, ugyanis se a túlzottan rózsaszínű, se az egyoldalúan szürke és lehangoló nem hathat egészségesen politikai tudatunk alakulására. Néhány gondolat ez csupán, önkényesen kiragadva a találkozón elhangzottakból. De talán ezekből is egyértelműen világlik ki: a televízió csak akkor ké- p>es betölteni jelenlegi új helyzetében — ez jelent új anyagi, gazdasági körülményeket épp úgy, mint a televízióhoz való nézői viszony módosulását — szerepét maradéktalanul, ha megújítja önmagát, felfrissíti szemléletét és természetesen eszközeit is. Mert nagy a veszélye az elszemélytelenedéssel járó elszürkülésnek; erősen hatnak — s ennek nyomait mi nézők is gyakorta tapasztalhatjuk — az elszemélytelenedés irányába ható tendenciák. Mindehhez — mármint a veszély elkerüléséhez alapgondolatként fogadható el, amit Szinetár Miklós, a televízió elnökhelyettese mondott a politizáló televízióról tartott tegnapi eszmecserén. Politizálásra csak az adja magát — hangzott el — a televízióban is. aki úgy érzi, valami dolga van ebben a világban, akinek kialakult víziója van a világról és határozott véleménye a világ dolgairól, és hisz a megváltozandó megváltoztathatóságában. V. M. 0 közművelődés számokban Tavaly 199 művelődési köz~ pont, 1236 művelődési ház, 984 klubkönyvtár, valamint 105 kör. klub működött az országban. A művelődési otthonok, kulturális szolgáltató tevékenysége az előző esztendőhöz viszonyítva kis mértékben visszaesett. Ez a csökkenés évek óta tapasztalható — egyebek között erről is1 tájékoztat az a közművelődési statisztika, amelyet füzet formájában most jelentetett meg a Tudomány- szervezési és Informatikai Intézet. Az 1983-ba|n tartott 107 ezer 343 ismeretterjesztő előadásnak 4 millió 369 ezer látogatója volt, ez 1982-höz viszonyítva 5 százalékos1 csökkenést jelent. Az ismeretterjesztő szakkörökben — 5058 ilyen csoportot szerveztek tavaly — az átlagos létszám 27-ről 29-re emelkedett. A művelődési otthonokban tevékenykedő 9 ezer 943 — az előző évinél 381-gyal kevesebb — műkedvelő művészeti csoport munkájában mintegy 204 ezren vettek részt, az 1982. évi 208 ezerrel szemben. A művelődési intézmények tavaly mintegy 9 százat- lékkal kevesebb — azaz 43 ezer — műsoros estet szervezték, ezekre csaknem 9 millióan látogattak el. A tanácsi felügyeietű intézményekben 4082-en dolgoztak népművelési munkaikörben, mintegy 66 százalékuk fő- fogliallkozásúként. A népművelőknek több mint egy- harmada rendelkezett szak- képzettséggel. Évek óta csökken a közművelődési könyvtárak száma — jelzi a kiadvány —, 1982- ben az előző évihez viszonyítva 218. tavaly pedig további 262 közművelődési könyvtárra^ illetve fiók- és letéti szolgáltatóhellyel kevesebb működött az országban. A könyvtárak állományának bővítésére a tavalyelőtti 129 millió forinttal szemben 1983-ban már 137 millió forintot fordítottak. A könyvtári állomány mintegy 2 millió könyvvel és egyéb dokumentummal bővült, s 2 millió 242 ezerről 2 millió 250 ezerre emelkedett a beiratkozott olvasók száma. Gyöngyösön Országos monodrámaszemle Gyöngyösön május 22-től 28-ig rendezik meg a második országos monodráma- szemlét. (Négy évvel ezelőtt az elsőnek is a mátraaljai város1 adott helyet.) Az idei rendezvény iránt a korábbinál is nagyobb az érdeklődés. Fővárosi és vidéki színházak, pódiumok művészei egy héten át összesen tizenhárom művet mutatnak be. amelyeket estéről estére láthat a közönség a Mátra művelődési központ színháztermében. A műsorban szereplő művészek és művek: Csendes László (Kocsis István: Bolyai estéje), Aimási Éva érdemes művész (Káló Flórián: Egyediül), Galambos Erzsi kiváló, érdemes művész (Georg Kreisler: Lola Blau) Jordán Tamás Jászai-díj as (Platón: Szókratész védőbeszéde), Pécsi Ildikó érdemes művész (Medina Mercouri életéből: Görögnek születtem), Gálifi László Já- szai-díjas (Artur Rimbaud: Szív dobog a reverenda alatt), Csikós Gábor (Székely János: Dózsa), Gyuricza Lili- ann (Weöres Sándor: Psyché) Bánffy György kiváló művész (Széchenyi István műveiből adl elő). Gál völgyi János (Karel Capek és Szako- nyi Károly: Kulisszatitkok), Dobos Ildikó Jászai-díjas (Kocsis István: Árva Bethlen Kata) Szélyes Imre (Bethlen Gábor: Az idő alkalmatos volta). Megszületett hazánkban 1973-ban a népesedéspolitikai határozat, amelynek egyik célja az volt, hogy egészségesebbek legyenek a születendő gyerekek. Ennek érdekében számos intézkedésre került sor. Csak példaként a családtervezés említhető: a nem kívánt terhességet nem művi terhességmegszakítással, hanem a terhesség megelőzésével igyekszik szabályozni. Ezért hozzáférhetővé tette mindazokat az eszközöket, anyagokat, ismereteket, amelyek segítségével a nem kívánt terhesség megelőzhető, elkerülhető. Bevezetésre került a család- és nővédelmi tanácsadások rendszere, kiépült az egységes terhesgondozás, különböző új szűrési eljárásokat vezetett be az egészségügy, mint például a terhesek ultrahangvizsgálata, a genetikai szűrés, az RHDe térjünk vissza az egészségügyre. Nagy előrehaladás történt az országban az újszülöttek intenzív ellátásában. Kilenc, úgynevezett neonatális intenzív centrum jött létre. Ezek olyan felszereléssel — inkubátorral géppel, berendezéssel — ellátott részek, ahol az anyaméh körülményeit biztosítják a koraszülött csecsemő részére, és amely megkönnyíti, alaposabbá teszi a különböző életfunkciók észlelését. A korszerű műszerekkel és a jól képzett szakszemélyzettel rendelkező centrumok a hét 168 órájában biztosítják régiójuk veszélyeztetett új- és koraszülötteinek korszerű és folyamatos betegészlelését és gyógyítását. Fontos ezeknek la központoknak a slzerepe abban, hogy jelentősen csökkent minden veszélyeztetett csoport újszülöttkori halálozása. 1975-ben a 2500 grammnál kisebb súllyal születettek hat napon belüli halálozása 175 ezrelék volt, 1971-ben 102,2, de kifejezett az ennél nagyobb súllyal világra jöttek halálozásának csökkenése is: 4,2 ezrelékről 2,8-ra. Nemcsak a budapesti klinikákon működő centrumok eredményei érdemelnek elismerést, hanem azok is, amelyeket vidéki központok értek el: egyebek között Kétségtelen: a megyei kórház új épületének elkészülte megteremtette Szolnokon és a megyében a korszerű szülészeti, nőgyógyászati ellátás objektív feltételeit. (Például most már ott is van lehetőség a rászoruló újszülöttek számára az inten- Izív centrumokhoz hasonló ellátásra). A személyi feltételek is javultak: 1983. március 1-én átvette a 168 ágyas osztály vezetését az új főorvos, és ezzel a megyei szülészeti-nőgyógyászati szakfelügyelet is megoldóösszeférhetetlenség megelőzése, stb. Csak igénybe kell venniük a nőknek ezeket a lehetőségeket. Szociális téren is jelentős döntések láttak napvilágot, A gyermekgondozási segély bevezetése világszerte egyedülálló családvédelmi juttatás. Növekedett időről időre a családi pótlék összege. Ezek jelentőségét még akkor is hangsúlyozni kell, ha tudjuk, hogy azok a családok, amelyek több gyermek ifelnevelésére vállalkoznak, jelentős anyagi hátrányba kerülnek a gyermektelen, vagy csak az egy gyermeket vállaló családokkal szemben. Hangsúlyozni kell még akkor is, ha tudjuk, hogy abban a családban, ahol a nő igénybe veszi a gyest, menynyire megcsappan a család keresete, hogy a férfi általában pluszmunkák vállalására kényszerül. Győr, Miskolc, Szeged. Debrecen és Szombathely. Ha a megye helyzetét vizsgáljuk, sajnos megállapíthatjuk, hogy mi az elmúlt években nem tartottunk lépést az országos méretű előrehaladással. Ismert, hogy elavult, régi intézetben működött a megyei szülészeti osztály, ahol korszerű fej*-1 szerelések beszerzésére nem kerülhetett sor. Ehhez tartozik, hogy szubjektív gondok is nehezítették a megyei kórházban a szülészeti ellátást; hogy évekig nem volt megfelelő szülész szakfőorvosa a megyének; hogy a terhesgondozás színvonala is sok kívánnivalót hagyott maga után, illetve egyes területeken még ma sem megfelelő az ezirányú munka. A tavaly májusban megtartott megyei nő-, anya- és gyermekvédelmi munkaértekezleten hangzott el többek között, hogy az alacsony súllyal — elsősorban az 1500 grammal, vagy az alatt — született csecsemők halálozási aránya már több éve magasabb az országos átlaghál, és ez a)ra hívja fel a figyelmet, hogy az anyát terhességének a koraszülés szempontjából veszélyes időszakában fokozott gondozásban kell részesíteni. dott, lehetővé vált, hogy a megyében kialakuljon az egységes szemlélet. A megyéi tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztálya kiadta az egységes szakmai irányelveket, amelyeket a terhesgondozásban kötelező Egyéb intézkedésekre is betartani. sor került: a megyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán is bevezették a Riva- nol nevű gyógyszer és a vacuum aspiráció alkalmazásával végzett terhességmegszakítást azoknál a nőknél, egyet akik még nem hoztak világra gyermeket. Ez annál is fontosabb, mivel — a szülészorvosok tapasztalata szerint — egyre fiatalabb korosztályok — 15, 16, 17 évesek — jelentkeznek terhességmegszakításra, és ez viszonylag ártalmatlanabb módszer, kisebb a valószínűsége annak, hogy a nő megsérüljön, mint az addig alkalmazott hagyományos módszer esetében. Debrecenben például 1976 óta alkalmazzák eredményesen, amit a koraszülések számának csökkenése is bizonyított a módszer bevezetését követő 4—5 év múlva. Az első terhesség művi megszakítása a hagyományos módszerrel ugyanis nagyon megnöveli a koraszülés veszélyét. Ma arra is lehetőség van, hogy a megyei kórház az új módszerrel elvégezze az első terhesség megszakítását, lakjon a nő a megye bármely településén. Természetesen az lenne a legjobb, ha egyetlen nőnél sem kerülne sor művi terhességmegszakításra. Ha a nem kívánt terhesség ellen korszerűen védekeznének a nők, elsősorban is tablettaszedéssel. hiszen ezekből 5—6 féle készítmény van forgalomban. Ez év februárjától az Egészségügyi Minisztérium engedélyezte, hogy a megyei kórház szülészeti osztályán (meghatározott számban) finn importból származó, korszerű, méhen belüli fogamzásgátló eszközt helyezzenek fel. Az úgynevezett „réz-té” — mint a forgalomban lévő egyéb hurok is — azonban csak azoknál a nőknél alkalmazható, akik megszülték a tervezett gyermekeket, mert ezek az eszközök enyhébb méhgyjüllá- dást okozhatnak. Szexuális nevelés a családban Az is igaz, hogy tablettát a nők 18 éves kortól szedhetnek — csak kivételes esetekben kaphatnak engedélyt fiatalabb korban a tablet- tás védekezésre —, éppen ezért a családokban többet kellene foglalkozni a gyermekek szexuális nevelésével. Megértetni a gyerekekkel, hogy szerelem nélkül nem teljes az élet, de a szexualitás nem maga az élet teljessége. Ahhoz, hogy a fiatalság szexuális nevelése ne csak néhány kiváló pedagógus, orvos ügye legyen, először a szülőket kell meggyőzni, felvilágosítani. Megküzdeni az előítéletekkel — ma is bőven vannak még —, és valljuk be: a műveletienséggel. A szülők sokszor azért nem mondanak gyermeküknek igazat, vagy hagyják megválaszolatlanul a kérdést, mert nem tudják a helyes választ. Varga Viktória (Folytatjuk.) Következik: Az életet védik Intenzív centrumok az országban Korszerűbb feltételek a munkához
