Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. ÁPRILIS 14. Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az W. oldalról.) Az iskolaügyben minden fokon meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Döntő a szerepük abban hogy mi­lyen felkészültségű, világné­zetű és erkölcsű emberek al­kotják ma és a jövőben a magyar társadalmat. Az ő feladatuk, hogy utódainkat — családdal közösen — gon­dolkodó, tanult, haza- és munkaszerető emberekké ne­veljék. Ha a társadalom tisz­telettel és megbecsüléssel ve- sqi körül a pedagógust, akkor megteremti annak Lehetősé­gét, hogy igaz szocialista em­ber legyen. Ha folyamatosan élünk az erkölcsi elismerés lehetőségeivel, akikor a pe­dagógusi pálya valóban élet­hivatássá válik művelői szá­mára. Sarlós István befejezésül újra megerősítette: a kor­mány — a párt politikájának megfelelően — a magyar ok­tatási ' rendszer fejlődésére, a tananyag korszerűsítésére, a pedagógiai módszerek fino­mítására a jövőben is jelen­tős eszközöket használ fel. Bízunk abban, hogy a társa­dalom egésze által támoga­tott iskola mindinkább be­tölti emberformáló, népneve­lő funkcióját. Bízunk abban, hogy az iskoláinkból olyan tudású fiatalok kerülnek ki, akiik képességükkel, a szocia­lizmus iránti elkötelezettsé­gűikkel. az új iránti készségükkel jól megáll­ják helyüket az élet­ben és kezdeményezői lesz­nek a gazdaság, a kultúra, a társadalmi együttélés folya­matos megújulásának. — A miniszteri expozéban kifejtett elgondolásokkal egyetértek, s azokat a Köz­ponti Bizottság és a kormány nevében elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Sar­lós István. Pedagógus központú tézissorozat Palásti József né (Borsod m. 15. vk.), a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola tanára a gimnáziumok gondjairól szólt. Az itt beve­zetett, úgynevezett fakultá­ciónak olyan feladata is len­ne, hogy segítse a gyakorlati elhelyezkedést is. ám erre alig képes a jelenlegi rend­szer. Minden fakultációs cso­portban vannak a tárgyakat kényszerből választó tanulók, akiknél a kényszerűséget az Iskola korlátozottt lehetősé­gei, vagy saját motiválatlan­ságuk, belső ösztönzésük, megalapozott pályaválasztási elképzeléseik hiánya okozza. A fakultáció továbbfejleszté­sére több ígéret hangzott el a korábbiakban, a most tár­gyalt dokumentumban azon­ban nincs utalás a korrek­cióra. Dr. Mórocz Lajos (Fejér m. 6. vk.) altábornagy, se- regtestparancsnok rámuta­tott: az oktatás és a felső- oktatás fejlesztési program­ja logikus rendbe szedi a célokat, a követelményeket és a feltételeket, lényeges viszont, hogy a követelmény­rendszer tartson lépést az élet követelményeivel, a szükséges szubjektív és tár­gyi feltételekkel, s nem utol­sósorban a pedagógusok és a tanulók teljesítő képessé­gével. Szólt arról is, hogy a Néphadseregben is érzékelni lehet azt a nagy fejlődést, ami a fiatalok politikai és technikai felkészültségében bekövetkezett az utóbbi évek­ben. Ugyanakkor tapasztal­hatók az iskolai nevelés, ok­tatás gyengeségei is. Kapinya Miklósné (Tolna m. 2. vk.), a Magyar Se­lyemipari Vállalat tolnai fo­nógyárának üzemtechnikusa hangsúlyozta: speciális kép­zés, szakmaváltás feltételei­nek megteremtése nemcsak az oktatási intézmények, ha­nem a termelő egységek, vál­lalatok feladata is. Egyetér­tett a fejlesztési program azon célkitűzéseivel. hogy növelni kell az érettségivel záruló, tehát a magasabb általános és szakmai kép­zést nyújtó iskolák számát. Ám még hosszú távon szük­ség lesz a szakmunkásképző iskolákra, mert ma ez az egyetlen olyan iskolatípus, amely az általános iskola teljesítőképességének átla­gos, reális szintjén ad to­vábbtanulási lehetőséget szé­les rétegek számára. Tőzsér Gáspár (Nógrád m. 4. vk.), a Nógrádi Szénbá­nyák Vállalat bányabizton­sági megbízottja szóvá tette , a bányász szakemberek utánpótlásának nehézségeit is. Elmondotta: a vájárisko­lákba nehezen akad jelent­kező, így csak a munkavi­szonyban álló felnőttek át­képzésével sikerül enyhíteni a szakemberhiányt. Sajnos, a dolgozók egy jelentős része azA-t nem tanulhat tovább, mert nem rendelkezik a 8 általános iskolai végzettség­gel. Ugyanakkor erőteljesen csökken a dolgozók általános iskoláiban tanulók száma. Mészáros István (Békés m. 11. vk.), a szarvasi Álla­mi Tangazdaság igazgatója Békés megye közoktatási fej­lesztésének sajátos gondjai­ról szólt. Részben a törté­nelmi örökségek miatt a me­gyében az értelmiség aránya még ma is igen alacsony, az országos átlagnak mintegy fele. Ennek káros hatása ma már az élenjáró ágaza tokban, így a mezőgazdaság­ban is jelentkezik, de külö­nösen a pénzügyi közgazda­ság! szakemberek hiányát érzik meg a vállalatok, szö­vetkezetek. Dr. Király István (Buda­pest, 31. vk.), az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem ma­gyar irodalom-történeti tan­székének egyetemi tanára a tézissorozat realizmusát és pedagógusiközpontúságát mél­tatta, mondván: azzal, hogy a program a pedagógus alak­ját. élet- és munkakörülmé­nyeit állítja középpontba, távlatot ad az oktatásnak. A magyar oktatásügy nagy vív­mánya demokratizmusa és aizon lényegi koncepciója, amely a teherbíró, szilárd művelődésügyet az alapok fe­lől építi, és egy kulturálisan, emberileg mind egységesebb társadalmat tekint eszmé­nyinek. A képviselő vélemé­nye szerint mind fontosabbá válik az oktatásban a telje­sítményelv, melynek jegyé­ben a válogatást is vállalni tudó differenciálásra is szük­ség van. Gyuricza László (Vesz­prém m., 2. vk.), a Veszprém megyei tanács elnöke felszó­lalásában kitért arra, hogy a (körzetesített iskolák számára a megnövekedett terheikhez nem biztosították a tárgyi feltételeket. A városi isko­lákban egy tanteremre, egy pedagógusra jutó tanulók aránya ma rosszabb a falusi átlagnál. Ez a városi iskoláik fejlesztését indokolja. Vi­szont más tényezők a’ falpsi iskolák fejlesztését teázik szükségessé. Ebben az össze­függésben megkérdőjelezte a program azon céljának telje­síthetőségét, mely szerint a nevelési-oktatási alapellá­tást valamennyi gyermek számára — legalább az isko­la kezdő szakaszában — le­hetőleg a lakóhelyén kell biztosítani. Bata János (Pest m., 12. vk.), a gyömrőá Ruhaipari KTSZ elnöke szerint a felnö­vekvő fiatalok soraiból úgy pótolhatók a hiányzó szak­emberek, ha a szakmunkás- képzés feltételei javulnak. Ezeket az intézményeket is sújtja a pedagógus- és tan­teremhiány, a ' tanműhelyek, a megfelelő gépek és felsze­relések, a szemléltető eszkö­zök szűkössége. Fontos len­ne, hogy a nagyüzemi szak­munkásképzés "mellett a ki­sebb szervezetek, a kisiparo­sok jobban érdekeltek legye­nek a kihaló, illetve hiány­szakmára is kiterjedő kép­zésben. Dr. Végh György (Zala m. 5. vk.), a keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem tanszékve­zető tanára kiemelte, hogy a fejlesztési irányokat helyesen foglalja össze a program, s az egyik legfontosabb. és ugyanakkor legnehezebb fel­adatnak a „művelt értelmisé­gi állampolgár’’ nevelését ne­vezte. Ezt csak igen magas általános és szakmai mű­veltségű, a hallgatósággal folyamatosan bensőséges kap­csolatot fenntartó oktatói karral lehet elérni. Szólt a kutatási tevékenységről is. Sajnos — mondotta — az egyetemi kutatások feltéte­leinek megteremtése máig sem megoldott. Pásztóhy András (Somogy m., 4. vk.). a s?entgáloskéri Béke Mgtsz elnöke szóvá tet­te: annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés brut­tó értékének több mint ötven százalékát az állattenyésztés állítja elő. az ágazat számá­ra nem képeznek egyetemi szintű szakembereket. A kép­viselő szerint ezzel hozható összefüggésbe az, hogy ma még nagy jelentősége ellenéi re is alacsony az állattenyész­tésben dolgozó szakemberek társadalmi elismertsége. Ja­vasolta, hogy ai kaposvári Ál­Mcgválasztották az Alkotmányjogi Tanács tagjait, elnöke: Bognár Rezső akadémikus, Hajdú megyei képviselő lett, tit­kára pedig Rőder Edit, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhe­lyettese, budapesti képviselő lattenyésztési Főiskolát emel­jék egyetemi szintre. Sztrapák Ferenc (Bács-Kis- kun m. 6,'vk.), újságíró, a Petőfi Népe főszerkesztője hangsúlyozta, hogy mind több szakmában elengedhe­tetlenné válik az automatizá­lás tanítása, s válik, nélkülöz­hetetlenné a nyelvi, kommu­nikációs kifejező képesség növelése. Sokan és sokáig ta­nulnak, oroszul, angolul, né­metül, franciául — az ered­mény mégsem kielégítő. Az idegen nyelvű oktatást az ed­diginél sokkal inkább minő­ségi kérdőként kell felfogni. A iköz- és felsőoktatási programmal foglalkozó elő­terjesztés vitájában elhang­zottakra Köpeczi Béla mű­velődési miniszter válaszolt. Köpeczi Béla válasza A miniszter bevezetőjé­ben megköszönte az elhang­zott észrevételeiket, javasla­tokat. Majd így folytatta: a szakmai és társadalmi viták után különösen jó volt azt tapasztalni, hogy az ország- gyűlésben a társadalom kü­lönböző rétegeinek képvise­lői szólaltaik meg és fejez­ték ki egyetértésüket prog­ramunkkal. Ez a társadal­mi konszenzus szükséges ah­hoz, hogy ne csak a tervek véglegesítésére kerüljön sor, hanem arra is, hogy elkezd­jük, vagy inkább folytassuk annak az ákciótervmék a végrehajtását, amelyet a Mi­nisztertanács az 1983. decem­beri ülésén jóváhagyott. Köpeczi Béla néhány té­mát emelt k,i a vitából. Többen kifejezték aggo­dalmukat: vajon a tartalmi korszerűsítési programnak megvan-e a megfelelő tár­gyi, személyi bázisa, rendel­kezünk-e azokkal a féltéte­lekkel, amelyek ezeknek a céloknak a megvalósításához szükségesek. — Mi a fejlesztési terve­inkben azt vettük számítás­ba — mondotta a minisz­ter —, hogy ha a társadalom elismeri a közoktatás és a felsőoktatás jelentőségét, előrehaladásunk szempontj á- bóli, akkor biztosítania kell azokat az eszközöket, ame­lyek szükségesek e célok el­éréséhez. Elvégeztük számí­tásainkat: biztos, hogy a je­lenleginél nagyobb anyagi eszközökre lesz szükségünk. A második kérdéscsoport: a pedagógusok ügye. Közép­ponti helyüket általánosan elismerték. Tudjuk, ismerjük helyüket és felelősségüket, nemcsak az oktatásiban, ha­nem az egész társadalomban. Biztatni kell a pedagóguso­kat azzal is. hogy anyagilag segítjük helyzetük javítását. A kormány napirenden tart­ja a pedagógusok béremelé­sének és más objektív fel­tételek javításának ügyét. A miniszter szólt a peda­gógusképző intézmények fej­lesztéséről ft, majd a har­madik kérdéscsoportra, a tartalmi korszerűsítésre tért ki. Több megjegyzés szerint javítani, eredménye­sebbé, hatékonyabbá kell tenni az oktatást a különböző szakterületeken. A humán és természettudományi tár­gyak arányának alakulása világtendencia. A természettudományok nagyobb helyet foglalnak el az oktatás műveltség-anya­gában. Ez azonban nem je­lenti feltétlenül azt, hogy a humán tárgyak oktatásának hatékonysága csökkenjen — mondotta. — Mind az anya­nyelvi kultúra, mind a tör­ténelmi, társadalmi ismere­tek fejlesztéséért nagy erő­feszítéseket kell tennünk, hogy ne csak ismereteiket szerezzenek ezeken a stúdi­umokon a fiatalok, hanem egy bizonyos eszme- és ér­tékrendszer felé is fordulja­nak. A felszólalók megerő­sítették a szakképzéssel kapcsolatók téziseket. Ez az egyetértés nagyon fontos, és a következő időknek a fela­data lesz az, hogy a gazda­sági egységek és az oktatás közötti kapcsolatokat tovább fejlesszük. Köpeczi Béla az irányítás kérdéseiről elhangzottakra reagálva leszögezte: a neve­lő testületek önállóságát erő­síteni kívánjuk, és ehhez tar-, főzik az is, hogy az igazga­tók pályázati rendszerben, nyerik el állásukat. Az irányítás ügyében tol­mácsolta a minisztérium el­ismerését azért a nagy segít­ségért, gondért, felelősségért, amellyek a tanácsok az is­kolaügyet fejlesztették. Szerepelt a hozzászólások­ban az idegen nyelv oktatá­sának kérdése. Az e tárgy­ban született határozat meg­valósítása .meglehetősen nagy nehézségekbe ütközik — állapította meg a minisz­ter. Ezek a gondok össze­függnek a pedagógusellátás­sal, és azzal, hogy az ide- gennyelvi oktatás időszáka meglehetősen rövid, ráadá­sul gyenge, vagy nem meg­felelő módszereket alkalma­zunk e téren. Ami pedig a túlterhelést jelenti, Köpeczi Béla elmon­dotta: — Már ebben az esz­tendőben változtatunk az óratervéken, hogy fokozato­san, 1987-ig új tanterveket és tankönyveket dolgozunk ki. Nem kívánunk egyik év­ről a másikra azonnali vál­toztatásokat végrehajtani, in­kább különböző módszerék­kel hívjuk fel a figyelmet a hiányosságok és a korrek­ciók szükségességére. Az oktatásbeli minőség, mennyiség összefüggéseiről szólva kifejtette: a szocia­lista oktatás nem mondhat le arról, hogy a nagy töme­gek műveltségi szintjét emel­je. hogy a kultúrát minden­kihez igyekezzék eljuttatni. Ugyanakkor fontos, hogy a téhetséget gondozzuk, a . ki­válóságra figyelemmel le­gyünk, hogy teremtsük meg a lehetőséget a kitűnőségek számára az előbbrehaladás- hoz. E tekintetben különösen fontos támogatni a kollégiu­mi mozgalmat, amely lehe­tővé teszi a kiválasztást is. A felsőoktatásról szólva el­mondotta : közismert, hogy az egyetemi hallgatók lét­számát tekintve Magyaror­szág nem foglal el előkelő helyet a világban. Szüksé­gesnek látszik annak meg­vizsgálása, hogy bizonyos szakmákban emeljük-e a be­iskolázási létszámot, különös figyelemmel természetesen a munkaerő-szükségletre. Az intézményhálózat fejlesztési tervét később dolgozzuk ki, tekintetbe véve egyrészt a szétaprózottságot, másrészt a túlcentralizáltságot is. Befejezésül Köpeczi Bé­la szólt arról, hogy oktatási törvény készül és a jövő év első felében a törvényjavas­lat az országgyűlés elé kerül, így tehát mód lesz még ar­ra. hogy bizonyos most fel­vetett kérdéseket újból meg­vitasson az országgyűlés — ha szükségesnek tartja. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a köz­oktatás és a felsőoktatásfej- lesztési programját egyhan­gúlag elfogadta. Ezután a napirendnek meg­felelően megválasztották az Alkotmányjogi Tanács tag­jait. Apró Antal bejelentet­te, hogy a Hazafias Nép­front Országos Elnöksége ja­vaslatot terjesztett ejő . az Alkotmányjogi Tanács tiszt­ségviselőinek és tagjainak megválasztására, ezt a ja­vaslatot egyébként a képvi­selők között már korábban szétosztották. Az országgyű­lés dr. Bognár Rezső aka­démikust (Hajdú-Bihar m., 6. vk.), a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi taná­rát az Alkotmányjogi Ta­nács elnökének, dr. Rőder Editet (Budapest, 51. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács el­nökhelyettesét az Alkot­mányjogi Tanács titkárának, Avar Istvánt (Budapest, 67. vk.), a Katona József Szín­ház színművészét, dr. Csen­des Bélánét (Budapest. 60. vk.), a XX. kerületi Ady Endre úti általános iskola igazgatóját, dr. Eleki Jánost (Békés m. 7. vk.), a TOT főtitkárát, Fock Jenőt (Győr- Sopron m., 5. vk.), a MTESZ elnökét, Herczeg Károlyt (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgo­zók Szakszervezetének fő­titkárát, Huszár Istvánt (Borsod-Atoaúj-Zemplén m., 19. vk.), az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézeté­nek főigazgatóját, Med- vetzky Antalnét (Baranya m. 4. vk.), a Pollack' Mi­hály Műszaki Főiskola do­censét, Szépvölgyi Zoltánt (Budapest, 57. vk.), Budaoest Főváros Tanácsának elnö­két, dr. Gellért Györgyöt, a Legfelsőbb Bíróság nyugal­mazott elnökhelyettesét, dr. Kilényi Gézát, az Államigaz­gatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettesét, dr. Kovács István akadémikust, az MTA Állam- és Jogtudo­mányi Intézetének igazgató­ját, dr. Nagy Lászlót, a Ma­gyar Jogász Szövetség fő­titkárát, dr. Takács Imrét, az ELTE egyetemi tanárát az Alkotmányjogi Tanács tagjaivá egyhangúlag választotta. meg­Interpellációk Dr. Tóth Dankó István (Borsod m. 16. vk.), encsi körzeti orvos a közlekedési miniszterhez interpellált az Encsen áthaladó nemzetközi gyorsvonat megállításának ügyében. Válaszában a köz­lekedési miniszter közölte, június 3-tól az új vasúti me­netrend életbelépésétől az encsi lakosok kérésének ele­get tudnak tenni. Az inter­pelláló képviselő és az or­szággyűlés a közlekedési mi­niszter válaszát tudomásul vette. Ketten ellenszavazat­tal éltek, s három képviselő tartózkodott a szavazástól. Mag Pál (Csongrád m. 11. vk.), a szentesi Baromfifel­dolgozó Vállalat igazgatója az igazságügyminiszterhez interpellált a lakásügyekben rendkívül nehezen végre­hajtható jogerős bírói ítéle­tek tárgyában: Felhívta a figyelmet arra, hogy külö­nösen gyakoriak az ilyen ügyek az elváltak életében. Megkérdezte a minisztert: lát-e lehetőséget az ilyen helyzetek megoldására. Válaszában dr. Markója Imre igazságügyminiszter megállapította, hogy a kép­viselő interpellációja valós problémát vet fel. Igaz ugyanis, hogy a bírósági íté­letek végrehajtásában — különösen a családjogi pe­rekben — gondok jelentkez­nek. Ezek elsősorban a vá­lások kimondásával nem egyszer együttjáró lakásügyi döntések végrehajtására vo­natkoznak. 1982-ben átfogó­an felülvizsgálták a lakás­ügyekre vonatkozó jogsza­bályokat. A korszerűsített jogszabályok minden felté­telt biztosítanak a törvényes és színvonalas jogalkotás­hoz. Ennek ellenére a csa­ládjogi törvény soronlevő felülvizsgálata keretében foglalkoznak azzal a kér­déssel is: a házasság felbon­tása esetén hogyan lehetne mindkét felet érdekeltté tenni abban, hogy nem kí­vánt együttlakásukat meg­szüntessék. A rendelkezések gyakorlati végrehajtása már több nehézséggel jár. A kép akkor kezd kedvezőtlenné válni, amikor a tanácsoknak kell lakást biztosítani ah­hoz, hogy a végrehajtás megtörténhessen. A lakás­hiány miatt ugyanis érthető, ha a tanácsok előre sorolják a sokgyermekes, nehéz kö­rülmények között élő csalá­dok elhelyezési gondjainak megoldását. A miniszter en­nek ellenére kifejezte meg­győződését, hogy még szá­mos olyan módszer van, amellyel a bíróságok és a bírósági végrehajtók, vala­mint a lakásügyi hatóságok javíthatják a lakásügyi vég­rehajtást, s ígéretet tett in­tézkedésekre is. A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő elfogad­ta, az országgyűlés 19 ellen- szavazattal, 26 tartózkodás­sal tudomásul vette. Kovács Istvánná (Pestm. 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai gyáregységének munkásel­látási felelőse Tóth Illés ál­lamtitkárhoz, a Magyar Pos­ta elnökéhez interpellált: választókerületében, a 20 ézer lakosú Kerepestarcsán mikor számíthatnak a tele­fonhálózat bővítésére, kor­szerűsítésére? Az államtitkár válaszában elmondta, hogy a kormány népgazdasági érdeknek, össztársadalmi ügynek te­kinti a telefonhelyzet jelen­tős javítását. A szegedi jó tapasztalatok nyomán — el­vileg a kerepestarcsai tele­fonhálózat bővítése is lehet­séges a lakosság és a közü- letek összefogásával. A Ma­gyar Posta elnöke ígéretet tett, hogy a közeljövőben megvizsgálják a fejlesztés lehetőségeit. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az or- száegyűlés — 5 ellenszava­zattal, 3 tartózkodással — tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés ta­vaszi ülésszaka — amelynek második napján Apró Antal és Péter János felváltva el­nökölt — befejezte munká­ját. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom