Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. ÁPRILIS 14. Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az W. oldalról.) Az iskolaügyben minden fokon meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Döntő a szerepük abban hogy milyen felkészültségű, világnézetű és erkölcsű emberek alkotják ma és a jövőben a magyar társadalmat. Az ő feladatuk, hogy utódainkat — családdal közösen — gondolkodó, tanult, haza- és munkaszerető emberekké neveljék. Ha a társadalom tisztelettel és megbecsüléssel ve- sqi körül a pedagógust, akkor megteremti annak Lehetőségét, hogy igaz szocialista ember legyen. Ha folyamatosan élünk az erkölcsi elismerés lehetőségeivel, akikor a pedagógusi pálya valóban élethivatássá válik művelői számára. Sarlós István befejezésül újra megerősítette: a kormány — a párt politikájának megfelelően — a magyar oktatási ' rendszer fejlődésére, a tananyag korszerűsítésére, a pedagógiai módszerek finomítására a jövőben is jelentős eszközöket használ fel. Bízunk abban, hogy a társadalom egésze által támogatott iskola mindinkább betölti emberformáló, népnevelő funkcióját. Bízunk abban, hogy az iskoláinkból olyan tudású fiatalok kerülnek ki, akiik képességükkel, a szocializmus iránti elkötelezettségűikkel. az új iránti készségükkel jól megállják helyüket az életben és kezdeményezői lesznek a gazdaság, a kultúra, a társadalmi együttélés folyamatos megújulásának. — A miniszteri expozéban kifejtett elgondolásokkal egyetértek, s azokat a Központi Bizottság és a kormány nevében elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Sarlós István. Pedagógus központú tézissorozat Palásti József né (Borsod m. 15. vk.), a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanára a gimnáziumok gondjairól szólt. Az itt bevezetett, úgynevezett fakultációnak olyan feladata is lenne, hogy segítse a gyakorlati elhelyezkedést is. ám erre alig képes a jelenlegi rendszer. Minden fakultációs csoportban vannak a tárgyakat kényszerből választó tanulók, akiknél a kényszerűséget az Iskola korlátozottt lehetőségei, vagy saját motiválatlanságuk, belső ösztönzésük, megalapozott pályaválasztási elképzeléseik hiánya okozza. A fakultáció továbbfejlesztésére több ígéret hangzott el a korábbiakban, a most tárgyalt dokumentumban azonban nincs utalás a korrekcióra. Dr. Mórocz Lajos (Fejér m. 6. vk.) altábornagy, se- regtestparancsnok rámutatott: az oktatás és a felső- oktatás fejlesztési programja logikus rendbe szedi a célokat, a követelményeket és a feltételeket, lényeges viszont, hogy a követelményrendszer tartson lépést az élet követelményeivel, a szükséges szubjektív és tárgyi feltételekkel, s nem utolsósorban a pedagógusok és a tanulók teljesítő képességével. Szólt arról is, hogy a Néphadseregben is érzékelni lehet azt a nagy fejlődést, ami a fiatalok politikai és technikai felkészültségében bekövetkezett az utóbbi években. Ugyanakkor tapasztalhatók az iskolai nevelés, oktatás gyengeségei is. Kapinya Miklósné (Tolna m. 2. vk.), a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonógyárának üzemtechnikusa hangsúlyozta: speciális képzés, szakmaváltás feltételeinek megteremtése nemcsak az oktatási intézmények, hanem a termelő egységek, vállalatok feladata is. Egyetértett a fejlesztési program azon célkitűzéseivel. hogy növelni kell az érettségivel záruló, tehát a magasabb általános és szakmai képzést nyújtó iskolák számát. Ám még hosszú távon szükség lesz a szakmunkásképző iskolákra, mert ma ez az egyetlen olyan iskolatípus, amely az általános iskola teljesítőképességének átlagos, reális szintjén ad továbbtanulási lehetőséget széles rétegek számára. Tőzsér Gáspár (Nógrád m. 4. vk.), a Nógrádi Szénbányák Vállalat bányabiztonsági megbízottja szóvá tette , a bányász szakemberek utánpótlásának nehézségeit is. Elmondotta: a vájáriskolákba nehezen akad jelentkező, így csak a munkaviszonyban álló felnőttek átképzésével sikerül enyhíteni a szakemberhiányt. Sajnos, a dolgozók egy jelentős része azA-t nem tanulhat tovább, mert nem rendelkezik a 8 általános iskolai végzettséggel. Ugyanakkor erőteljesen csökken a dolgozók általános iskoláiban tanulók száma. Mészáros István (Békés m. 11. vk.), a szarvasi Állami Tangazdaság igazgatója Békés megye közoktatási fejlesztésének sajátos gondjairól szólt. Részben a történelmi örökségek miatt a megyében az értelmiség aránya még ma is igen alacsony, az országos átlagnak mintegy fele. Ennek káros hatása ma már az élenjáró ágaza tokban, így a mezőgazdaságban is jelentkezik, de különösen a pénzügyi közgazdaság! szakemberek hiányát érzik meg a vállalatok, szövetkezetek. Dr. Király István (Budapest, 31. vk.), az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem magyar irodalom-történeti tanszékének egyetemi tanára a tézissorozat realizmusát és pedagógusiközpontúságát méltatta, mondván: azzal, hogy a program a pedagógus alakját. élet- és munkakörülményeit állítja középpontba, távlatot ad az oktatásnak. A magyar oktatásügy nagy vívmánya demokratizmusa és aizon lényegi koncepciója, amely a teherbíró, szilárd művelődésügyet az alapok felől építi, és egy kulturálisan, emberileg mind egységesebb társadalmat tekint eszményinek. A képviselő véleménye szerint mind fontosabbá válik az oktatásban a teljesítményelv, melynek jegyében a válogatást is vállalni tudó differenciálásra is szükség van. Gyuricza László (Veszprém m., 2. vk.), a Veszprém megyei tanács elnöke felszólalásában kitért arra, hogy a (körzetesített iskolák számára a megnövekedett terheikhez nem biztosították a tárgyi feltételeket. A városi iskolákban egy tanteremre, egy pedagógusra jutó tanulók aránya ma rosszabb a falusi átlagnál. Ez a városi iskoláik fejlesztését indokolja. Viszont más tényezők a’ falpsi iskolák fejlesztését teázik szükségessé. Ebben az összefüggésben megkérdőjelezte a program azon céljának teljesíthetőségét, mely szerint a nevelési-oktatási alapellátást valamennyi gyermek számára — legalább az iskola kezdő szakaszában — lehetőleg a lakóhelyén kell biztosítani. Bata János (Pest m., 12. vk.), a gyömrőá Ruhaipari KTSZ elnöke szerint a felnövekvő fiatalok soraiból úgy pótolhatók a hiányzó szakemberek, ha a szakmunkás- képzés feltételei javulnak. Ezeket az intézményeket is sújtja a pedagógus- és tanteremhiány, a ' tanműhelyek, a megfelelő gépek és felszerelések, a szemléltető eszközök szűkössége. Fontos lenne, hogy a nagyüzemi szakmunkásképzés "mellett a kisebb szervezetek, a kisiparosok jobban érdekeltek legyenek a kihaló, illetve hiányszakmára is kiterjedő képzésben. Dr. Végh György (Zala m. 5. vk.), a keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára kiemelte, hogy a fejlesztési irányokat helyesen foglalja össze a program, s az egyik legfontosabb. és ugyanakkor legnehezebb feladatnak a „művelt értelmiségi állampolgár’’ nevelését nevezte. Ezt csak igen magas általános és szakmai műveltségű, a hallgatósággal folyamatosan bensőséges kapcsolatot fenntartó oktatói karral lehet elérni. Szólt a kutatási tevékenységről is. Sajnos — mondotta — az egyetemi kutatások feltételeinek megteremtése máig sem megoldott. Pásztóhy András (Somogy m., 4. vk.). a s?entgáloskéri Béke Mgtsz elnöke szóvá tette: annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés bruttó értékének több mint ötven százalékát az állattenyésztés állítja elő. az ágazat számára nem képeznek egyetemi szintű szakembereket. A képviselő szerint ezzel hozható összefüggésbe az, hogy ma még nagy jelentősége ellenéi re is alacsony az állattenyésztésben dolgozó szakemberek társadalmi elismertsége. Javasolta, hogy ai kaposvári ÁlMcgválasztották az Alkotmányjogi Tanács tagjait, elnöke: Bognár Rezső akadémikus, Hajdú megyei képviselő lett, titkára pedig Rőder Edit, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese, budapesti képviselő lattenyésztési Főiskolát emeljék egyetemi szintre. Sztrapák Ferenc (Bács-Kis- kun m. 6,'vk.), újságíró, a Petőfi Népe főszerkesztője hangsúlyozta, hogy mind több szakmában elengedhetetlenné válik az automatizálás tanítása, s válik, nélkülözhetetlenné a nyelvi, kommunikációs kifejező képesség növelése. Sokan és sokáig tanulnak, oroszul, angolul, németül, franciául — az eredmény mégsem kielégítő. Az idegen nyelvű oktatást az eddiginél sokkal inkább minőségi kérdőként kell felfogni. A iköz- és felsőoktatási programmal foglalkozó előterjesztés vitájában elhangzottakra Köpeczi Béla művelődési miniszter válaszolt. Köpeczi Béla válasza A miniszter bevezetőjében megköszönte az elhangzott észrevételeiket, javaslatokat. Majd így folytatta: a szakmai és társadalmi viták után különösen jó volt azt tapasztalni, hogy az ország- gyűlésben a társadalom különböző rétegeinek képviselői szólaltaik meg és fejezték ki egyetértésüket programunkkal. Ez a társadalmi konszenzus szükséges ahhoz, hogy ne csak a tervek véglegesítésére kerüljön sor, hanem arra is, hogy elkezdjük, vagy inkább folytassuk annak az ákciótervmék a végrehajtását, amelyet a Minisztertanács az 1983. decemberi ülésén jóváhagyott. Köpeczi Béla néhány témát emelt k,i a vitából. Többen kifejezték aggodalmukat: vajon a tartalmi korszerűsítési programnak megvan-e a megfelelő tárgyi, személyi bázisa, rendelkezünk-e azokkal a féltételekkel, amelyek ezeknek a céloknak a megvalósításához szükségesek. — Mi a fejlesztési terveinkben azt vettük számításba — mondotta a miniszter —, hogy ha a társadalom elismeri a közoktatás és a felsőoktatás jelentőségét, előrehaladásunk szempontj á- bóli, akkor biztosítania kell azokat az eszközöket, amelyek szükségesek e célok eléréséhez. Elvégeztük számításainkat: biztos, hogy a jelenleginél nagyobb anyagi eszközökre lesz szükségünk. A második kérdéscsoport: a pedagógusok ügye. Középponti helyüket általánosan elismerték. Tudjuk, ismerjük helyüket és felelősségüket, nemcsak az oktatásiban, hanem az egész társadalomban. Biztatni kell a pedagógusokat azzal is. hogy anyagilag segítjük helyzetük javítását. A kormány napirenden tartja a pedagógusok béremelésének és más objektív feltételek javításának ügyét. A miniszter szólt a pedagógusképző intézmények fejlesztéséről ft, majd a harmadik kérdéscsoportra, a tartalmi korszerűsítésre tért ki. Több megjegyzés szerint javítani, eredményesebbé, hatékonyabbá kell tenni az oktatást a különböző szakterületeken. A humán és természettudományi tárgyak arányának alakulása világtendencia. A természettudományok nagyobb helyet foglalnak el az oktatás műveltség-anyagában. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy a humán tárgyak oktatásának hatékonysága csökkenjen — mondotta. — Mind az anyanyelvi kultúra, mind a történelmi, társadalmi ismeretek fejlesztéséért nagy erőfeszítéseket kell tennünk, hogy ne csak ismereteiket szerezzenek ezeken a stúdiumokon a fiatalok, hanem egy bizonyos eszme- és értékrendszer felé is forduljanak. A felszólalók megerősítették a szakképzéssel kapcsolatók téziseket. Ez az egyetértés nagyon fontos, és a következő időknek a feladata lesz az, hogy a gazdasági egységek és az oktatás közötti kapcsolatokat tovább fejlesszük. Köpeczi Béla az irányítás kérdéseiről elhangzottakra reagálva leszögezte: a nevelő testületek önállóságát erősíteni kívánjuk, és ehhez tar-, főzik az is, hogy az igazgatók pályázati rendszerben, nyerik el állásukat. Az irányítás ügyében tolmácsolta a minisztérium elismerését azért a nagy segítségért, gondért, felelősségért, amellyek a tanácsok az iskolaügyet fejlesztették. Szerepelt a hozzászólásokban az idegen nyelv oktatásának kérdése. Az e tárgyban született határozat megvalósítása .meglehetősen nagy nehézségekbe ütközik — állapította meg a miniszter. Ezek a gondok összefüggnek a pedagógusellátással, és azzal, hogy az ide- gennyelvi oktatás időszáka meglehetősen rövid, ráadásul gyenge, vagy nem megfelelő módszereket alkalmazunk e téren. Ami pedig a túlterhelést jelenti, Köpeczi Béla elmondotta: — Már ebben az esztendőben változtatunk az óratervéken, hogy fokozatosan, 1987-ig új tanterveket és tankönyveket dolgozunk ki. Nem kívánunk egyik évről a másikra azonnali változtatásokat végrehajtani, inkább különböző módszerékkel hívjuk fel a figyelmet a hiányosságok és a korrekciók szükségességére. Az oktatásbeli minőség, mennyiség összefüggéseiről szólva kifejtette: a szocialista oktatás nem mondhat le arról, hogy a nagy tömegek műveltségi szintjét emelje. hogy a kultúrát mindenkihez igyekezzék eljuttatni. Ugyanakkor fontos, hogy a téhetséget gondozzuk, a . kiválóságra figyelemmel legyünk, hogy teremtsük meg a lehetőséget a kitűnőségek számára az előbbrehaladás- hoz. E tekintetben különösen fontos támogatni a kollégiumi mozgalmat, amely lehetővé teszi a kiválasztást is. A felsőoktatásról szólva elmondotta : közismert, hogy az egyetemi hallgatók létszámát tekintve Magyarország nem foglal el előkelő helyet a világban. Szükségesnek látszik annak megvizsgálása, hogy bizonyos szakmákban emeljük-e a beiskolázási létszámot, különös figyelemmel természetesen a munkaerő-szükségletre. Az intézményhálózat fejlesztési tervét később dolgozzuk ki, tekintetbe véve egyrészt a szétaprózottságot, másrészt a túlcentralizáltságot is. Befejezésül Köpeczi Béla szólt arról, hogy oktatási törvény készül és a jövő év első felében a törvényjavaslat az országgyűlés elé kerül, így tehát mód lesz még arra. hogy bizonyos most felvetett kérdéseket újból megvitasson az országgyűlés — ha szükségesnek tartja. Határozathozatal következett: az országgyűlés a közoktatás és a felsőoktatásfej- lesztési programját egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirendnek megfelelően megválasztották az Alkotmányjogi Tanács tagjait. Apró Antal bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Elnöksége javaslatot terjesztett ejő . az Alkotmányjogi Tanács tisztségviselőinek és tagjainak megválasztására, ezt a javaslatot egyébként a képviselők között már korábban szétosztották. Az országgyűlés dr. Bognár Rezső akadémikust (Hajdú-Bihar m., 6. vk.), a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát az Alkotmányjogi Tanács elnökének, dr. Rőder Editet (Budapest, 51. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettesét az Alkotmányjogi Tanács titkárának, Avar Istvánt (Budapest, 67. vk.), a Katona József Színház színművészét, dr. Csendes Bélánét (Budapest. 60. vk.), a XX. kerületi Ady Endre úti általános iskola igazgatóját, dr. Eleki Jánost (Békés m. 7. vk.), a TOT főtitkárát, Fock Jenőt (Győr- Sopron m., 5. vk.), a MTESZ elnökét, Herczeg Károlyt (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Huszár Istvánt (Borsod-Atoaúj-Zemplén m., 19. vk.), az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatóját, Med- vetzky Antalnét (Baranya m. 4. vk.), a Pollack' Mihály Műszaki Főiskola docensét, Szépvölgyi Zoltánt (Budapest, 57. vk.), Budaoest Főváros Tanácsának elnökét, dr. Gellért Györgyöt, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökhelyettesét, dr. Kilényi Gézát, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettesét, dr. Kovács István akadémikust, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóját, dr. Nagy Lászlót, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárát, dr. Takács Imrét, az ELTE egyetemi tanárát az Alkotmányjogi Tanács tagjaivá egyhangúlag választotta. megInterpellációk Dr. Tóth Dankó István (Borsod m. 16. vk.), encsi körzeti orvos a közlekedési miniszterhez interpellált az Encsen áthaladó nemzetközi gyorsvonat megállításának ügyében. Válaszában a közlekedési miniszter közölte, június 3-tól az új vasúti menetrend életbelépésétől az encsi lakosok kérésének eleget tudnak tenni. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a közlekedési miniszter válaszát tudomásul vette. Ketten ellenszavazattal éltek, s három képviselő tartózkodott a szavazástól. Mag Pál (Csongrád m. 11. vk.), a szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója az igazságügyminiszterhez interpellált a lakásügyekben rendkívül nehezen végrehajtható jogerős bírói ítéletek tárgyában: Felhívta a figyelmet arra, hogy különösen gyakoriak az ilyen ügyek az elváltak életében. Megkérdezte a minisztert: lát-e lehetőséget az ilyen helyzetek megoldására. Válaszában dr. Markója Imre igazságügyminiszter megállapította, hogy a képviselő interpellációja valós problémát vet fel. Igaz ugyanis, hogy a bírósági ítéletek végrehajtásában — különösen a családjogi perekben — gondok jelentkeznek. Ezek elsősorban a válások kimondásával nem egyszer együttjáró lakásügyi döntések végrehajtására vonatkoznak. 1982-ben átfogóan felülvizsgálták a lakásügyekre vonatkozó jogszabályokat. A korszerűsített jogszabályok minden feltételt biztosítanak a törvényes és színvonalas jogalkotáshoz. Ennek ellenére a családjogi törvény soronlevő felülvizsgálata keretében foglalkoznak azzal a kérdéssel is: a házasság felbontása esetén hogyan lehetne mindkét felet érdekeltté tenni abban, hogy nem kívánt együttlakásukat megszüntessék. A rendelkezések gyakorlati végrehajtása már több nehézséggel jár. A kép akkor kezd kedvezőtlenné válni, amikor a tanácsoknak kell lakást biztosítani ahhoz, hogy a végrehajtás megtörténhessen. A lakáshiány miatt ugyanis érthető, ha a tanácsok előre sorolják a sokgyermekes, nehéz körülmények között élő családok elhelyezési gondjainak megoldását. A miniszter ennek ellenére kifejezte meggyőződését, hogy még számos olyan módszer van, amellyel a bíróságok és a bírósági végrehajtók, valamint a lakásügyi hatóságok javíthatják a lakásügyi végrehajtást, s ígéretet tett intézkedésekre is. A miniszteri választ az interpelláló képviselő elfogadta, az országgyűlés 19 ellen- szavazattal, 26 tartózkodással tudomásul vette. Kovács Istvánná (Pestm. 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai gyáregységének munkásellátási felelőse Tóth Illés államtitkárhoz, a Magyar Posta elnökéhez interpellált: választókerületében, a 20 ézer lakosú Kerepestarcsán mikor számíthatnak a telefonhálózat bővítésére, korszerűsítésére? Az államtitkár válaszában elmondta, hogy a kormány népgazdasági érdeknek, össztársadalmi ügynek tekinti a telefonhelyzet jelentős javítását. A szegedi jó tapasztalatok nyomán — elvileg a kerepestarcsai telefonhálózat bővítése is lehetséges a lakosság és a közü- letek összefogásával. A Magyar Posta elnöke ígéretet tett, hogy a közeljövőben megvizsgálják a fejlesztés lehetőségeit. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az or- száegyűlés — 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással — tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelynek második napján Apró Antal és Péter János felváltva elnökölt — befejezte munkáját. '
