Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Döntés az Alkotmányjogi Tanács létrehozásáról Módosították a népi ellenőrzésről szóló törvényt Napirenden a közoktatás fejlesztése Tegnap délelőtt 10 órakor megkezdő­dött az országgyűlés tavaszi ülés­szaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál. a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titká­ra, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg, megemlékezve a téli ülésszak óta elhunyt dr. Guba Sán­dor képviselőről, a kaposvári Mezőgazdasá­gi {Főiskola főigazgatójának munkásságá­ról. Az elhunyt képviselő emlékét az or­szággyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomá­sul vette a Népköztársaság Elnöki Taná­csának jelentését a téli ülésszak óta vég­zett munkáról, és döntött a jelenlegi ta­nácskozás napirendjéről-: 1. Az Alkotmányjogi Tanácsról szóló tör­vényjavaslat; 2. Az országgyűlés ügyrendjének kiegészí­tése az Alkotmányjogi Tanács működé­séről ; 3. A népi ellenőrzésről szóló, 1968. évi V. törvény módosításával kapcsolatos tör­vényjavaslat; 4. A köz- és felsőoktatás távlati fejleszté­si programja; 5. Interpellációk. Az országgyűlés az első két napirendi pontot együttesen tárgyalta. Elsőként dr. Markója Imre, Igazságügy-miniszter emel­kedett szólásra. Dr. Markója Imre expozéja Lázár György és Bettino Craxi megbeszélései — Aliig néhány hónap telt el azóta, hogy az országgyű­lés a leg utóbbi ülésszakán törvényt hozott az alkot­mány módosításáról. Ez a törvény egyebeik között azt az új rendelkezést is az al­kotmányiba iktatta, hogy az országgyűlés a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának ellenőr­zése céljából létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot. En­nek az alkotmányos rendel­kezésnek a végrehajtása­ként terjesztem elő — a Mi­nisztertanács megbízásából — az Alkotmányjogi Ta­nácsiról szóló törvényjavasla­tot, amely részletesen sza­bályozza e nagy jelentőségű aliköbmányvédő, a törvényes­séget öltalimazó szerv felada­tait, szervezetét és eljárását — mondotta bevezetőben Markója Imire, majd emlé­keztetett rá: az alkotmány elved és konkrét rendelkezé­sei nyomán — és annak vég­rehajtásaként — az elmúlt évtizedekben ,kiépült a szo­cialista magyar jogrendszer. Különösen történelműink utóbbi negyedszázadban lép­tünk e tekintetben jelentő­sen előre. Ez mindenekelőtt a Magyar Szocialista Mun­káspárt munkájának köszön­hető. Pártunk az elmúlt év­tizedekben mindig kiemelt figyelmet szentelt az al­kotmányosság és a törvé­nyesség ügyének, amelynek állapota és fejlődése nagy mértékben múlik azon is, hogy rendelkezünk-e az adott kor törekvéseit reáli­san tükröző, azit magas sizín- vonalon szolgáló jogrend­szerrel. Jogrendszerünk tovább­fejlesztése terén az elmúlt két év során is számottevő eredményeket értünk el. A társadalmi és a gazdasági fejlődés által megszabott kö­vetelmények alapján korsze­rűsített jogrendszerünk se­gítette az államélet, a szo­cialista demokrácia fejlesz­tését; biztosította a törvé­nyes rendet, az alkotmá­nyosság érvényre juttatását. Szilárd ikereteket és ösztön­zésit adott a gazdasági élet terén felmerült új, megnö­vekedett feladatok megoldá­sához. El elmozdíto t ta a la­kosság széles körét érintő, különböző típusú igények kielégítését. Markója Imre utalt olyan jelentős törvényhozási ak­tusokra. mint amilyenek az alkotmány módosítása, a vá­lasztási és közigazgatási rendszer politikai és jogsza­bályi reformja, a jogtaná­csosi és az ügyvédi tevé­kenységről szóló új törvényi szintű szabályozások, a köz­ponti gazdaságirányításra, az állami vállalatokra és szö­vetkezetekre, valamint a természetvédelemre, a tár­sadalombiztosításra, vagy a lakásgazdálkodásra vonatko­zó jogszabályi korszerűsíté­sek voltak. Markója Imre szólt a kor­mány jogalkotási tervében szereplő számos fontos el­képzelésről is, majd hang­súlyozta : nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a jogalkotás alkotmányossága, törvényessége szilárd le­gyen. Ez alatt elsősorban azt értjük, hogy összhangban legyenek a kölönböző szintű jogszabályok az al­kotmánnyal, illetve az alacsonyabb szintű jog­szabályok a magasabb szintűekkel, a jogi iránymu­tatások pedig a jogszabá­lyokkal. Emellett az alkot­mányosság és a törvényesség követelményének érvényesí­tése a jogalkotásban azt is jelenti, hogy a társadalom életét döntően befolyásoló kérdéseket, az állampolgárok alapvető jogait és köteles­ségéit törvényi szintű sza­bályozás rendezze. Tapasztalataink alapján nyugodt lelfciismerettel ki­jelenthetjük — mondotta —, hogy a magyar jogalkotás és a jogalkalmazás irá­nyítását is — általában az alkotmányosság és a tör­vényesség tiszteletben tartá­sa jellemzi. Eseti gondok azonban e tekintetben js nem egyszer észlelhetők. Az egy­re bonyolultabbá és diffe­renciáltabbá váló életviszo­nyok mind szélesebb körű szabályozása ebből a szem­pontból is sok hibalehetősé­get rejt magában. Mindezek miatt vált szükségessé, hogy az alkotmányosság védelmé­nek jogrendszerünkben már kiépített állami és jogi biz­tosítékait továbbfejlesszük. Ez tette indokolttá, hogy az országgyűlés az alkotmányos­ság érvényre juttatásának elősegítése céljából egy új, önálló szervnek: az Alkot­mányjogi Tanácsnak a -létre­hozását rendelje el. Az alkotmány szerint az Alkotmányjogi Tanács a jogszabályok és a jogi irány- mutatások alkotmányossá­gét ellenőrzi. Ennek megfe­lelően a javaslat egyrészt — általánosságban — úgy ha­tározza meg az Alkotmány- jogi Tanács feladatát, hogy az közreműködik a társa­dalom alkotmányos rendjé­nek védelmében, a jogsza­bályok és a jogi iránymuta­tások alkotmányosságának biztosításában. Utólagos ei­Dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter expozéját tartja lenőrzésről van szó. Az Al­kotmányjogi Tanács tehát nem kapcsolódik a jog­szabály-előkészítő tevékeny­ségbe. Nem foglalkozik majd a bíróságok, továb­bá az államigazgatási szervek és egyéb más szer­vek által elbírált egyedi ügyekkel, s az ilyen ügyek­ben hozott esetleges törvény- sértő döntésekkel és határoza­tokkal sem. A jogalkalmazás során ' felmerülő ilyen jelle­gű problémák megoldására jól kiépített jogorvoslati rendszerünk van, amelynek keretében minden érdekelt a megfelelő felettes szervhez, illetve fellebbezési fórum­hoz fordulhat sérelmével. Az Alkotmányjogi Tanács­nak a javaslat szerint fon­tos feladata lesz a közre­működés az alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésé­ben. Ennek szükségessége, ha nem is túl nagy gyako­risággal, de kétségtelenül felmerülhet, hiszen az alkot­mányos elvek és tételek tar­talma a- társadalmi-gazda­sági viszonyok fejlődése kö­vetkeztében változhat, még­pedig anélkül, hogy az adott alkotmányos rendelkezést módosítani kellene. Az Al­kotmányjogi Tanács az or­szággyűlésnek számol be te­vékenységéről, és a tanács, illetőleg tagjai ■ választására is visszahívására is az or­szággyűlés jogosult. A tanács összetétele szintén e szerv szoros kapcsolatát tükrözi az országgyűléssel. Az Alkotmányjogi Tanács 11—17 tagból áll, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot: el­nökét. titkárát és tagjainak többségét az országgyűlés a képviselők sorából, a többi tagot pedig más közéleti sze­(Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás — Az olasz miniszterelnök Vácszentlászlőra látogatott — Tanácskoztak a külügyminiszterek Plenáris tárgyalás a Parlamentben — Díszvacsora évente 4 és fél millió liter tejet szállítanak el a'környe- ző községek, falvak üzleteibe — valamint a tsz kenyér­gyárát. A vácszentlászlóli látogatás Laki József tsz-gazda háztáji gazdaságának megtekintésé­vel fejeződött be. ahol a fó­liasátrakban korai salátát termelnek. Bettino Craxi — útban Bu­dapest felé — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában megtekintette Amerigo Tot „A mag apo- teózisa” című alkotását, amelyet az idős művész ta­valy ajándékozott' az oktatá­si intézménynek. Az olasz kormányfő dél­előtti programján részt vett Szita' János, hazánk római és Emilio Paoio Bassi, Olaszor­szág budapesti nagykövete. Délután a Parlament dele- gáqiós termében plenáris üléssel folytatódott a magyar —olasz kormányfői találkozó. A magyar tárgyalócsopor­tot Lázár György vezette. Tagjai: Várkonyi Péter, Baj­nok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Eszter­gályos Ferenc, Palotás Rezső, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője és Szita János. A Bettino Craxi vezette olasz delegációban foglalt helyet Giulio Andreotti, Umberto La Rocca, a külügyminiszter ka­binetfőnöke. Antonio Shirel- li, a miniszterelnökség sajtó­irodájának vezetője. kor­mányszóvivő és Emilio Pao­lo Bassi. Az őszinte légkörű megbe­szélésen áttekintették a két­oldalú gazdasági kapcso­latokat. Közös álláspont­ra jutottak abban, hogy a fejlesztési irányok meg­határozása a soron kö­vetkező szakértői, szakmi­niszteri találkozók felada­ta lesz. Ügy ítélték meg, hogy a jövőben további lehetősé­gek nyílnak az együttműkö­désre a termelési kooperá­ciókban, valamint a harma­dik piacokon való közös fel­lépésben. A nemzetközi témákat il­letően — bár eltérően ítélték meg a feszültség kialakulá­sának okait — egyetértettek abban, hogy a kelet—nyuga­ti kapcsolatokban párbeszéd­re van szükség» amely elve­zet az érdemi tárgyalásokhoz. A nap folyamán Marjai József a Parlamentben fo­gadta Giulio Andreottit, aki­vel megbeszélést folytatott. Lázár György és felesége este a Parlament Vadász­termében díszvacsorát adott Bettino Craxi és felesége tiszteletére. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és a hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodó Bettino Craxi olasz miniszterelnök tegnap reggel, a magyar kormányfő par­lamenti dolgozószobájában szűk körű megbeszélést foly­tatott. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter és olasz partne­re Giulio Andreotti a Kül­ügyminisztériumban szintén tárgyalóasztalhoz ült. Meg­beszélésükön a kölcsönös ér­deklődés előterében álló nem­zetközi kérdésekről, valamint a két ország kapcsolatainak helyzetéről, azok további bő­vítésének és fejlesztésének le­hetőségeiről volt szó. Bettino Craxi hivatalos programja során a délelőtti ó rákiban megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét féléket is termelnek. Az ál­lattenyésztési ágazatban el­sősorban szarvasmarhát — mintegy 4500 állatot — gon­doznak, de az elmúlt évben például 170 ezer vadkacsát is neveltek. Jelentős a gumi­gyártó, a fémforgácsoló, a mezőgazdasági gépalkatré­szeket előállító, valamint az építőipari tevékenység is a szövetkezetben. A 2800 tsz- tag megtalálja itt a számítá­sát, hiszen megfelelő munkai- lehetőségekhez és jövedelem­hez jut. A tájékoztatást követően Bettino Craxi köszönetét mondott a szívélyes fogadta­tásért, s annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy ez a látogatás is hozzájárul az országaink közötti együttmű­ködés formáinak bővítéséhez. Magyar—olasz kormányfői tárgyalások kezdődtek Budapesten. A képen: Lázár György üdvözli vendégét, Bettino Craxit a Hősök terén, s ugyancsak koszorút helyezett el az első világháborúban meghalt olasz katonák emlékművén a Rákosik eres ztúiji temetőben. Bettino Craxi a délelőtti órákban a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetke­zetbe látogatott. A Pest me­gyei mezőgazdasági nagy­üzem központjában Marjai József, ' miniszterelnök-he­lyettes, Villányi Miklós, me­zőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Esztergályos Ferenc, külügyminiszter-he­lyettes fogadta, majd Furu- lyás János Tsz-elnök tájé­koztatta a mintegy 6 ezer hektáron gazdálkodó szövet­kezet tevékenységéről. Mint elmondta: mezőgazdasági és ipari főágazat egyaránt „üze­mel” a tsz-ben. A mezőgazda­ságon belül a klasszikus ér­telemben vett növényter­melés folyik, emellett takar­mánynövényeket és zöldség­Elismeréssel szólt a mindkét oirszágban jól funkcionáló szövetkezeti mozgalomról. Az olasz vendégek különös érdeklődést tanúsítottak a vadkacsatenyésztés iránt. A tsz-elnök szavaiból kiderült, hogy a feldolgozott, tisztított szárnyasok egy részét nyuga­ti exportként értékesítik; je­lentős mennyiséget juttatnak ebből Olaszországba csakúgy, mint a vácszentlászlói lucer­nából. A vendégek egy olasz szobrászművész parasztasz- szonyt ábrázoló kisplasztiká­jával ^ajándékozták meg a szövetkezet dolgozóit, lakik viszonzásul a tájegység nép­viseletét is tükröző népmű­vészeti babával kedvesked­tek. A program üzemlátogatás­sal folytatódott: az olasz kormányfő megtekintette a 98 százalékban gépesített te­henészeti telepet — ahonnan GZ3 lövő heti rádió- és tévéműsor 5—6. oldal A napokban végeznek az almafák metszésével a törökszent­miklósi Tiszatáj Tsz gyümölcsösében. A munkát januárban kezdték el Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. sz. 1984. április i3„ péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom