Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-10 / 84. szám
A nemzetközi helyzetről, a szovjet—amerikai kapcsolatokról Csernyenko nyilatkozata a Pravdának Az első nemzetközi visszhangok A nemzetközi helyzetről, ezen belül a fegyverkorlátozás, a szovjet—amerikai kapcsolatok időszerű kérdéseiről nyilatkozott Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára a Pravdának. A lap kérdéseit és Konsztantyin Csernyenko válaszait, amelyek a lap tegnapi számában jelentek meg, az alábbiakban rövidítve közöljük. KÉRDÉS: Hogyan értékeli e pillanatban a nemzetközi helyzetet? Van-e valamilyen jele annak, hogy az Egyesült Államok politikájában pozitív változások kezdődtek? VÁLASZ: A nemzetközi helyzet sajnos nem javul, továbbra is nagyon veszélyes. Ennek oka az, hogy az Egyesült Államok kormányzata továbbra is a katonai erőre épít, katonai erőfölényt próbál kivívni és saját elképzeléseit alkarja ráerőszakolni más népekre. Ezt erősítette meg Reagan elnöknek a közelmúltban a georgetowni egyetemen elhangzott beszéde is. Ha Washingtonban el is (hangzanak njéha békés zsarnok, ezek mögött a legjobb szándékkal sem lehet felfedezni a legkisebb jelét sem annak, hogy ezeket a szavakat gyakorlati tettekkel kívánnák alátámasztani. Az új szavak használata tehát nem jelent új politikát. (Folytatás a '2. oldalon.) Az Agrober Vállalat szolnoki irodájában főleg mezőgazdasági beruházások terveit készítik. A tervek közel kétharmadának a kivitelezését is lebonyolítja a vállalat. Jelenleg többek között a Tisza II öntözésfejlesztési tanulmánytervén dolgoznak, amely hat megyét és mintegy 250 ezer hektár területet érint A műszaki és közgazdasági heteket Hangyái Károly, a MTESZ Szolnok megyei szervezetének elnöke nyitotta meg Tegnap délután Szolnokon, a megyei tanács nagytermében nyitották meg a 15. Szolnok megyei műszaki és közgazdasági heteket. A megnyitó rendezvényen — amelynek elnökségében helyet foglalt Majoros Károly, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára és Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke — Hangyái Károly, a MTESZ Szolnok megyei szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Kapolyi László akadémikus, ipari miniszter tartott előadást iparfejlesztésünk időszerű kérdéseiről. Kapolyi László előadását azzal vezette be, hogy manapság igen sok helyen tartanak hasonló találkozókat, és ez jó, hiszen a VII. ötéves terv kidolgozásának időszakában, a KGST-országok középtávú együttműködési feladatait meghatározó tárgyalások közepette minden megyében, régióban nagyon időszerű megismerni azokat a népgazdasági összefüggéseket, amelyek a helyi gazdasági vezetőket orientálhatják területük adottságainak legcélszerűbb kiaknázására. Annál is időszerűbb a „szűkebb haza” határain túltekinteni, mert a világpiac új értékrendjéhez való alkalmazkodás — ma ez már világosan látszik — a kezdetben gondoltnál sokkal „keményebb” /munkát követel. Hazánkat — folytatta az ipari miniszter — a hetvenes években történt két nyersanyagár-emelkedés után 20 százalékos cserearányromlás sújtotta. 1973 és 1978 között nem tudtunk elég gyorsan reagálni a változásokra, akkor halmozódtak fel külföldi adósságaink, amelyeknek mérséklése azóta is — még évekig — gazdaságpolitikánk középpontjában áll. A magyar iparnak ezekben az esztendőkben három feladatot kellett megoldania: a behozatal korlátozása ellenére növelni kellett exportteljesítményeit, és fokoznia az élőmunka és az eszközök kihasználásának hatékonyságát. A legsürgetőbb teendőket tekintve — nemzetközi elismerésre is méltó — eredményeket értünk el: népgazdaságunk kétmilliárd dolláros (1978) külkereskedelmi passzívumát a legutóbbi évekre félmilliósnál nagyobb aktívumra sikerült változtatni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a külgazdasági egyensúly javulását nagyban segítő változás háromnegyed részben az import korlátozásának, és nem az exportteljesítmények növekedésének számlájára írható. Kétségtelenül nehezíti helyzetünket, hogy a legsürgetőbb feladat — a külgazdasági egyensúly javítása — közepette kellene iparunknak, egész népgazdaságunknak a mai világpiaci követelményekhez alkalmazkodni. Nemcsak arról van szó, hogy kénytelenek vagyunk adósságállományunk mérséklésére koncentrálni. A hetvenes évek elején nem vettük észre: korántsem csak a nyersanyagárak robbanásszerű emelkedéséről van szó, hanem megkezdődött egy — a számítástechnika, a méréstechnika, a folyamatszabályozás és a mikroelektronika rohamos térhódításával fémjelzett — technológiai korszakváltás is. A tudományos kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása révén a takarékosság új korszaka kezdődött: a fejlett ipari országokban ma már nem csupán a drágább energiahordozók olcsóbbra cserélésének problémája foglalkoztatja az ipar irányítóit, a technológiák korszerűsítése révén igyekeznek olcsóbbá tenni a termelést, takarékoskodni mind az energiával, mind a munkaerővel. Éppen azért van nehéz helyzetben a magyar gazdaság — emelte ki Kapolyi László — mert ha műszaki, technológiai hátrányának ledolgozása nem kezdődik meg időben, újabb súlyos cserearányromlás érheti. (Hátrányunk érzékeltetésére elhangzott: iparunkban, a teljesítmények feleakkorák, mint a fejlett országokban, 80 százalékát teszik ki a csehszlovák és az NDK-beli- nek. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a magyar munkás kevésbé hatékony eszközöket működtet: vizsgálatok bizonyítják, hogy ergonómiailag általában jobban megterhelt, mint japán társa). Iparunk intenzív fejlesz- (Folytaiás a 3. oldalon) Megnyitották a műszaki és közgazdasági heteket A cél: megelőzni egy újabb cserearányromlást Kapolyi László ipari miniszter előadása Az Alföldi Téglaipari Vállalat kisújszállási gyára ebben az évben 20 millió kis méretű téglaegységnek megfelelő B 30-as és B 29-es téglát szállít a kereskedelemnek. Képünkön a gyártósor egy része Rokonok keresésére indult, s barátokra talált Körösi Csorna Sándor ünnepségek Budapesten GZ3 Ha újra itt a nyár... Keddi jegyzet Megőrizni a tó jeliegét Beszélgetés a kiskörei üdülőkörzet jövőjéről 3. .oldal Sporteredmények 5—6. oldal Andrej Gromiko hazánkba látogat Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa meghívására Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter április második feléiben hivatalos, baráti látogatást tesz hazánkban. Kecskeméten KGST minőségügyi tanácskozás Tegnap Kecskeméten megkezdődött a KGST minőségügyi szakemberednek egyhetes tanácskozása. Az ülésen, amelyen valamennyi KGST tagország küldöttsége részt vesz, megvitatják a tagországok időszerű minőségügyi problémáit, elsősorban a kölcsönös . szállításokban részt vevő termékek KGST-szab- ványokon alapuló minőség- vizsgálati és minőségtanúsítási rendszerének kialakítását és alkalmazását. E feladatot a tagorSiZágok kormányfői szintű értekezlete jelölte ki abból a célból, hogy az együttműködést a párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölésével egyszerűsítsék. Á minőségtanúsítások kölcsönös elismerése számottevő idő- és költségmegtakarítást eredményezhet az áruszállításoknálKörösi Csorna Sándor szüT letósének 200. évfordulója alkalmából ünnepi díszülést rendezték tegnap a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A tanácskozáson Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, a Körösi Csorna Sándor Országos Emlékbizottság elnöke „Nemzeti tudat, nemzeti egység” címmel előadást tartott. Többek között elmondta: —. Körösi Csorna a XVIII. század végén, abban az évtizedben született, amikor két hatalmas átalakulás: az ipara forradalom és a feudalizmus alkonyát jelentő francia forradalom alapjaiban rázta meg Európát. A nagyenyedi kollégium diákja, majd a sok nemzet fiataljait vendégül látó göt- tingeni egyetem hallgatója ékkor elkötelezi magát a kor új, nemzeti eszméje mellett. Harmincöt eszitendősen, 13 élő és holt nyelv ismeretéiben, tarisznyájában alig néhány hónapra elegendő pénzzel vágott néki az ismeretlen Ázsiának azért, hogy megtalálja népének őshazáját. Mikor önként vállalt útjára elindult, népe a függetlenné válás útját kereste, s társait, lehetséges barátait a népek sokaságában — emelte ki a szónok. Körösi Csorna hitt abban, hogy a magyarság az idők végéig fennmarad, s gazdája lesz a hazájának. Lépteit a reform- mozgalom egészének lelkesedése kísérte, s a nemzet legjobbjai fogtak össze támogatására. — Körösi Csorna nagyságát jól példázza, hogy sosem tért le arról az útról, amelynek sikerében kortársai annyira hittek: megmaradt egyszerű, humanista tudósnak. Rokonok keresésére indult, s helyettük barátokra talált egy idegen nép fiaiban. Nagy jelentőségű siker volt ez: Európa üzenete vo.t minden, a gyarmatosítás korában elnyomott népnek arról, hogy egyenlőek vagyunk: ha akarjuk, megérthetjük egymást, ha akarjuk, felfedezhetjük rmnden nép szellemi értékeit, ha akarjuk, megtaláljuk a barátság népeket, nemzeteket összekötő szálait — mondotta végezetül Sarlós István. A díszülésen felidézte Körösi Csorna Sándor alakját P. K. Szungon indiai művelődési miniszterhelyettes, a nagy magyar orientalista emlékezetére rendezett ünnepségek alkalmából hazánkba érkezett indiai delegáció vezetője. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia élnöke „Körösi Csorna Sándor az Akadémia emlékezetében” címmel tartott előadást. Az ünnepi ülésen Ligeti Lajos akadémikus, a Körösi Csorna Társaság tiszteletbeli elnöke Öshazaikutatás és ti- betisztiika című t udományos referátumában méltatta Körösi Csorna Sándor munkásságát. A Körösi Csorna Sándor bicentenárium ünnepi 1 etének eseményeként ugyancsak tegnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia székházának aulájában a Zarándok tudós címmel emlékkiállítás nyílt. Délután a X. kerületi Körösi Csorna sétányon felavatták Tóth Béla szobrász- művésznek a nagy magyar orientalistát megörökítő alkotását. Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 84. sz. 1984. április 10., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
