Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-06 / 81. szám

1984. ÁPRILIS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felszabadulásunk 39. évfordulója alkalmából a munkában élenjáróknak Koszorúzás, ifjúsági nagygyűlés a Gellérthegyen Elismerések A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, élelmiszer­ipari vállalatok hatvannyolc élenjáró dolgozója kapta meg a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter által adományozott Kiváló Mun­káért kitüntetést, és tizen- ketten vették át a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa Kiváló Termelőszövet­kezeti Munkáért elismerését. Kiváló Munkáért kitünte­tést kaptak: Ács István, a jánoshidai Vöröshajnal Tsz elnöke; Vígh Károly, a jász- alsószenagyörgyi Petőfi Tsz traktorosa; Szabó Attila, a jászapáti Velemi Endre Tsz autóbuszvezetője; Gál Ferenc, a jászboldogházi Arany Ka­lász Tsz elnökhelyettese; Fekete János, a jászdózsai Tarnamenti Tsz növényvédő- szakirányítója; Szabari Ist­ván, a jászjákóhalmi Béke Tsz elnöke; Szász Lászlóné (Balázs Margit), a jászla- dányi Egyetértés Tsz tehe­nészeti dolgozója; Káli La­jos, a jászkiséri Lenin Tsz kertésze; Herczeg Ignác, a jászárolkszállási Kossuth Tsz növénytermesztője; Tóth Ist­ván, az öcsödi Szabadság Tsz buszvezetője; Gazsi István, a csépai Tiszamenti Tsz el­nöke; Samu László, a cibak- házi Vörös Csillag Tsz trak­toros brigádvezetője; Izbéki Ferenc és Bíró Sándor trak­toros, a mezőhéki Táncsics Tsz-bői; Kulcsár István, a nagyrév! Tiszazug Tsz el­nökhelyettese ; Konfár József, a kunszentmártoni Körös­menti Tsz gépszerelője; László Lajos, a kuncsorbai Búzakalász Tsz energetikusa; Balogh János, a besenyszögi Kossuth Tsz brigádvezetője; Egyed László, a kőtelki Ady Tsz műhelyvezetője; Tihi Ferenc gépkocsivezető és Papp Sándor fejőmester, a tiszaföldvári Lenin Tsz-ből; Sápi Ferenc üzemi pártveze­tőség titkára és Katona Emil elnökhelyettes, a tiszasülyi Béke-Barátság Tsz-ből; Gyárfás László, az újszászi Szabadság Tsz cukorrépa ágazatvezetője; Volner Já­nos főágazatvezető és Tóth István traktoros, a zagyva- rékasi Béke Tsz-ből; Gom­bás Géza, a kunhegyesi Kunság Népe Tsz műszaki főágazatvezető je; Kovács Lajos, az örményesi Új Élet Tsz műszakvezetője; Péntek Lajos, a tiszabői Petőfi Tsz lakatosa; Kun István, aken- deresi November 7. Tsz ház­táji agronómusa; Bozsó And­rás, a kengyeli Dózsa Tsz sertésgondozója; Bokorádi Jánosné (Bukta Anna) mű­szakvezető, Takács József brigádvezető és Bodzás Pál kőműves, az abádszalóki Le­nin Tsz-ből; Gazdag Ferenc, a kunmadarasi Kossuth Tsz statisztikusa; Gál Miklós, a tiszaburai Lenin Tsz mező- gazdasági gépszerelője; Gu­lyás Kálmánná (László Ilo­na), a tiszafüredi Hámán Kató Tsz anyagkönyvelője; Sallai János, a tiszaszent- imrei Aranykalász Tsz trak­torosa; Pataki Mihály, ati- szagyendai Lenin Tsz sze­mélyzeti vezetője; Füleki István, a tiszaroffi Arany­kalász Tsz erdészeti ágazat­vezetője; Bezzeg ^Sándor, a jászberényi Kossuth Tsz me­zőőre; Csanádi Sándor, a jászberényi Zagyvamenti Tsz bérszámfejtője; Kormos Ist­vánná (Sipos Margit), a jász­berényi Lenin Tsz juhte- nyésztési ágazatvezetője; ifj. Varga József traktoros és Gál Elek traktoros, a kar­cagi Magyar—Bolgár Barát­ság Tsz-ből; Szappanos Sán- dorné, a karcagi Május 1. Tsz könyvelője; Demeter Lajos, a kisújszállási Nagy­kun Tsz nehézgépvezetője; Varga Kálmán, a mezőtúri Dózsa Tsz elnökhelyettese; Vetési Imre, a mezőtúri Ma­gyar—Mongol Barátság Tsz üzemanyag-raktárosa; Sepsi Sándor, a tószegi Petőfi Tsz traktorosa; Brachtl János GITR-szaktanácsadó és Hér­nék Erzsébet szarvasmarha- telep-vezető. a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ből; Márkus Mi­hály, a törökszentmiklósi Ti­sza táj Tsz osztályvezetője; Radó Lajos, a törökszent­miklósi Béke Tsz borjúgon­dozója; Nagy Pál, a túrke- vei Vörös Csillag Tsz szar­vasmarhatelep-vezető je; id. Kovács Géza, a szolnoki Fel­szabadulás Halászati Tsz ha­lásza ; Kalmár Zoltán, a jász­apáti Jásztej Tsz Közös Vál­lalat csoportvezetője; Schmotzer Adolf, a tiszafü­redi Kuntej Tsz Közös Vál­lalat tmk-vezető je; Tóth György, a kunszentmártoni Szövetkezeti Építőipari Kö­zös Vállalat igazgatója; Ba­logh Istvánná (B. Szabó Er­zsébet), a szolnoki Baromfi- keltető és Termelő Tsz Kö­zös Vállalat csoportvezetője; Nagy Jánosné (Tímár Erzsé­bet) laboráns és Mészáros Ferencné (Pádár Mária) pénztáros, a Szolnok megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomástól; dr. Szécsi Pál igazgatóhelyettes, főál­latorvos és Demény Gábor üzemmérnök, a Szolnok me­gyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állo­mástól; Gulyás Jusztina, a törökszentmiklósi Földhiva­tal főelőadója; Holka Pál dagasztó szakmunkás és Bukta Lajosné (Kontár Pi­roska) nyújtógépkezelő, a Szolnok megyei Sütőipari Vállalattól. A TOT Kiváló Termelő­szövetkezeti Munkáért ki­tüntetését kapták: Baráth András, a jászboldogházi Aranykalász Tsz műszaki vezetője; Bíró Gusztáv, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz raktárosa; Cseh Istvánná, a kőteleki Ady Tsz betanított munkása: Deli Sándorné, a jászapáti Vele­mi Tsz növénytermesztője; Drávucz Ferencné, a jászla- dányi Egyetértés Tsz ba- romfigondozója; Kovács Ti­bor, a Szolnok megyei Ta­nács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkavédelmi felügyelője; Majnár Ferenc, a tiszaburai Lenin Tsz juhásza; Pocsai Károly, a kisújszállási Tisza II. Tsz elnökhelyettese; Szarka Sámuel, a kunmada­ras! Kossuth Tsz erőgép ve­zetője; Szőke Istvánná, a mezőhéki Táncsics Tsz ba­romfigondozója; Karakas Bé­la, a tószegi Petőfi Tsz el­nökhelyettese és Hajdú At­tila, a Teszöv főellenőre. Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetésben részesül­tek a tanácsi irányítású ke­reskedelemben több éve ki­emelkedő munkát végzők: Király Béláné, az ÉKV üz­letvezető-helyettese; Csíkos Péter, az ÉKV csoportveze­tője; Vágott István, az Ideál boltvezető-helyettese; Mol­nár András, az Ideál áru­kísérője; Péter Sándorné, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat szakácsa; Bugán lmréné, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat üzletve­zetője és Pillió Mihály, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat karbantartója. A Szövetkezeti Ipar Ki­váló Dolgozója kitüntetésben részesült: Kovács Ferenc, a Kunmadaras Vas-Elektro- mosipari Szövetkezet lemez­műhely-vezető je; Terbe Kál­mán, a Kunhegyes Ve­gyesipari Szövetkezet mun­kavédelmi vezetője; Boros Bálint, a Szolnok Vörös Csil­lag Ruha Isz modellkészítő­je; dr. Sólyom Gábomé, a Szolnok Háziipari Szövetke­zet elpöke; Tarjányi Béláné, a Szolnok megyei Fodrász Szövetkezet férfifodrásza; Csete Antalné, a Mezőtúr Fonalnemesítő és Szőnyeg- szövő HISZ fonalmeósa; Bá­rányt István, a Jászberény Jászsági Cipőipari Szövetke­zet elnöke; FFudu Lőrinc, a Törökszentmiklós Gépgyártó és Javító Szövetkezet gép­kocsivezetője. Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott dr. Varga Ist­vánná szolnoki városi veze­tőügyész-helyettes; Szabó László, az OTP Szolnok me­gyei Igazgatóságának beru­házási csoportvezetője; Ko­vács Sándorné, az OTP kis­újszállási fiókjának veze­tője. Szerdán délelőtt a Gellért­hegyen — a hagyományok­hoz híven — koszorúzási ünnepségen, majd ifjúsági nagygyűlésen emlékeztek meg a fiatalok Magyaror­szág 39 évvel ezelőtti fel- szabadulásáról. A Felszabadu­lási Emlékmű talapzatán a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága, valamint a kerüle­tek képviselői helyezték el a hála koszorúit, kegyelettel és tisztelettel emlékezve azokra a hősökre, akik éle­tüket áldozták hazánk fel­szabadításáért. A Gellérthegyre vezető kanyargós lépcsőkön hosszú sorokban vonultak a fiata­lok a körös-körül zászlódísz­ben pompázó Jubileumi parkiba, az ifjúsági nagy­gyűlés színhelyére. Mintegy 15 ezren népesítették be a hegyoldalt, amikor díszlövés dördült, s zászlót vivő lova­sok felvonulása után meg­kezdődött az ünnepi megem­lékezés. A résztvevők között ott volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, és a KISZ Központi Bizottságának képviseleté­ben Szandtnerr Iván, a KB titkára. Jelen voltak a tár­sadalom és a tömegszerveze­tek képviselői, s részt vett az ünnepségen Vlagyimir BazQvszikij. a Szovjetunió budapesti nagykövete, Nyi- kolaj Szilcsenko vezérezre­des, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője és Nyiikolaj Sevkun altábor­nagy, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport politi­kai csoportfőnöke. A nagygyűlésen Nyitrai István, a KISZ KB titkára mondott beszédet. — Akik átélték a második világháború borzalmait, közvetlen tapasztalatokat szereztek a háborús pusztí­tás emberkínzó gyötrelmei­A Parlament tavaszi ülés­szakának napirendjére tű­zött két törvényjavaslatot vitattak meg és ajánlottak beterjesztésre tegnap az Or­szágházban rendezett bizott­sági munkaülésen. Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága először közösen tanács­kozott a terv- és költségve­tési bizottsággal a népi el- lenőzésről szóló, 1968-ban megalkotott törvény módosí­tásáról. Ennek szükségessé­géről és céljairól dr. Markö- ja Imre igazságügyi minisz­ter tájékoztatta a képviselő­ket, kommentálva a módo­sításra váró jogszabály új rendelkezéseit. Mint elmondta: a népi el­lenőrzésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végre­hajtási rendelkezések mó­dosítását mindenekelőtt a gazdaságirányítás hatéko­nyabbá tételére, a gazdálko­dásért viselt felelősség kö­vetkezetesebb érvényesítésé­re, a törvényesség és az ál­lampolgári fegyelem erősíté­sére irányuló igények indo­kolják. További indok, hogy az Alkotmány módosítása során megváltozott a jogál­lása a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökének: tagja lett a Minisztertanács­nak. ' A törvénytervezet — mondta a miniszter — to­vábbfejleszti a népi ellenőr­zés jellegének meghatározá­sát, kimondva azt, hogy a népi ellenőrzés általános ha­táskörű állami ellenőrző szer­vezet amely feladatait az fel- lampolgárok széles rétegei­nek az ellenőrzési mun­kába való bevonásával, tár­sadalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg, ről. Nekünk fiataloknak mindez történelem. De pon­tosan tudjuk, és becsülni is megtanultuk: mit jelentett népünknek, országunknak a felszabadulás, a Vörös Had­sereg és' más népek fiainak — köztük hazánk legjobb­jainak — élete árán kiví­vott szabadság. Soha nem feledjük azt az áldozatot, azt a támogatást, amelyet a szovjet néptől kaptunk a felszabadító harcok és az újjáépítés során. Népünk több évtizedes építőmunkájának eredmé­nyei igazolják, hogy kis nem­zetek is alkothatnak nagyot, s a világ élvonalába tartoz­hatnak. Talán sohasem szol­gáltattunk erre annyi bizo­nyítékot, mint ma, amikor a szocialista Magyarország vívmányai elismerést válta­nak ki barátainkból és el­lenfeleinkből egyaránt. Ez nekünk, magyar fiataloknak természetesen nemcsak tar­tást, és hitet ad, hanem igazi embert próbáló feladatokat és lehetőségeket is. A mai fiataloknak a szocializmus változásokkal teli időszaká­ban kell helytállniuk, olyan körülmények között, amikor mind nagyobb erőfeszíté­sekre van szükség. Közös feladatunk, hogy jobban ki­aknázzuk a fiatal nemzedé­kek alkotóerejét, hogy a haladás szolgálatába állít­suk a változás, a megújulás igényét és képességét. — Ezekben az ünnepi pillanatokban tisztelettel hajtunk fejet a felszaba­dítók, az ellenállók, a neves és a névtelen hősök emléke előtt. Nagyra becsüljük mindazok hitét és életmű­vét, akik élni tudtak a sza­badsággal, s lerakták a szo­cializmus alapjait Magyar- országon. Most rajtunk a sor. Nekünk kell megoldani az új és újabb feladatokat. Nekünk kell megvédenünk a békét, együtt, közös akarat­tal az idősebb korosztályok­kal, hazánk barátaival, szö­vetségeseivel. Mi vállaljuk ezt a feladatot, ezt a harcot, mégpedig tevékenysége min­den munkafázisban. Egyér­telműen meghatározzák az új rendelkezések — az alkot­mánymódosításra is tekintet- % tel — a KNEB, mint a Mi­nisztertanács közvetlen irá­nyítása alatt álló testületi szerv feladatait, másrészt az elnökének jogállását, ten­nivalóit. Az eddiginél rész­letesebben, a korszerű köve­telményeknek megfelelően határozzák meg a népi el­lenőrzés feladatait. A témához hozzászóló kép­viselők közül Szabó Kálmán (Budapest) javasolta — s a miniszter is egyetértett ve­le —, hogy a törvényben jus­son kifejezésre: a törvényes­ség és az állampolgári fe­gyelem megszilárdításán, a társadalmi tulajdon védel­mén túl a népi ellenőrzésnek feladatkörében hozzá kell járulnia a nemzeti vagyon megóvásához és gyarapításá­hoz is. Barta László (Szol­nok megye), Novák Béla (Pest m.) a népi ellenőri szervezet és a tanácsi appa­rátus együttműködésének jobbítását szorgalmazta, Horváth Lajos (Baranya m.) az országgyűlési bizottságok és a népi ellenőrök közötti, egymás munkáját sokféle információval segítő-segít- hető kapcsolatokról szólt. * * * Tegnapi ülésén a Parla­mentben a köz- és a felsőok­tatás fejlesztési programjá­ról szóló téziseket vitatta meg az országgyűlés kultu­rális bizottsága. A nagy je­lentőségű témáról készült — kutatók, gyakorló szakembe­rek és társadalmi szerveze­tek vitái nyomán kikristá­lyosodott — tervezethez Kö­mért múltunk erőt, példát ad. s olyan jövőt képzelünk, amelyért élni érdemes — hangsúlyozta végezetül. Az ünnepi beszédet köve­tően látványos műsor szóra­koztatta a fiatalokat. Az események három színpadon váltották egymást, a Honvéd művészegyüttes táncosai ta­vaszhívogató népi játékot adtak elő, válogatott torná­szok tartottak bemutatót, s a fiatalok különböző népek táncaiból összeállított tánc­képekkel személyesítették meg a népek barátságának eszméjét. Nagy sikert ara­tott az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport ének- és tánckara, s a KISZ Központi Művészegyüttes legfiatalabb táncosainak produkciója. A látványos zárójelenetben az MRT Gyermekkórus^ az ün­nepi műsor valamennyi résztvevőjével közösen éne­kelte el az Internacionálét, miközben a háttérben nem­zeti színű, vörös és kék zászlók, valamint a főváros lobogói emelkedtek a magas­ba. Az ünnepi rendezvény után, — késő délutánig — színes műsorok, népszerű együttesek koncertjei nép­táncbemutatók szórakoztat­ták a fiatalokat. Szerdán fiatalok és idő­sebbek országszerte koszo­rúzáson, ünnepségéken kö­szöntötték legnagyobb nem­zeti ünnepünket, hazánk fel- szabadulásának 39. évfor­dulóját. Heves megye fiataljai az ország legmagasabb pontján, a kókestetői felszabadulási emlékműnél ünnepeltek. Zalaegerszegen előbb a Szovjet Hősök temetőjének emlékműjénél, majd a fel­szabadulási emlékműnél rótták le kegyeletüket a me­gye állami és társadalmi ve­zetői, majd ünnepi nagygyű­lést rendeztek a Hevesi Sán­dor Színházban. Emlékünnepséget rendez­tek szerdán Nemesmedvesen, az utolsóként felszabadult magyarorszáigi területen is. peczi Béla művelődési mi­niszter fűzött szóbeli kiegé­szítést. Mindenekelőtt hangsúlyoz­ta annak jelentőségét, hogy az oktatás helyzete, gondjai és javításának lehetőségei első alkalommal kerülnek dokumentum formájában a képviselők elé. Kiemelte, hogy a köz- és a felsőoktatás korszerűsítése csak folya­matként, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális összefüggések figyelembe vételével mehet végbe. Szólt arról, hogy a koncepciót el­sősorban a tartalmi korsze­rűsítésre törekvés jellemzi; A legfontosabb célok között említette a közismereti kép­zés színvonalának javítását, vagyis azt, hogy minden is­kolatípusban növekedjék a tanulók általános műveltsé­ge. E szempontból az általá­nos iskoláké az elsőbbség, hiszen színvonaluk emelése segíti a középfokú, majd az egyetemi, főiskolai oktatás megalapozását is. A középfokú iskolarend­szer az elképzelések szerint alapvetően nem változna. Ám a szakközépiskolákat az itt elsajátítható általános műveltség szempontjából kö­zelíteni kell a gimnáziumok­hoz, amelyeknek pedig a jö­vőben az is feladata lenne, hogy a később nem tovább­tanuló fiatalokat felkészít­se a bekapcsolódásra a tár­sadalmi munkamegosztásba. Más szempontból veti fel a gyakorlati élettel való kap­csolat szükségességét az a szakmai képzésre vonatkozó elképzelés, amely szerint az iskoláknak az eddiginél jó­val szorosabb együttműkö­dést kell kiépíteniük az üze­mekkel. Országgyűlési bizottságok üléseztek

Next

/
Oldalképek
Tartalom