Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-06 / 81. szám
1984. ÁPRILIS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felszabadulásunk 39. évfordulója alkalmából a munkában élenjáróknak Koszorúzás, ifjúsági nagygyűlés a Gellérthegyen Elismerések A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, élelmiszeripari vállalatok hatvannyolc élenjáró dolgozója kapta meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést, és tizen- ketten vették át a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért elismerését. Kiváló Munkáért kitüntetést kaptak: Ács István, a jánoshidai Vöröshajnal Tsz elnöke; Vígh Károly, a jász- alsószenagyörgyi Petőfi Tsz traktorosa; Szabó Attila, a jászapáti Velemi Endre Tsz autóbuszvezetője; Gál Ferenc, a jászboldogházi Arany Kalász Tsz elnökhelyettese; Fekete János, a jászdózsai Tarnamenti Tsz növényvédő- szakirányítója; Szabari István, a jászjákóhalmi Béke Tsz elnöke; Szász Lászlóné (Balázs Margit), a jászla- dányi Egyetértés Tsz tehenészeti dolgozója; Káli Lajos, a jászkiséri Lenin Tsz kertésze; Herczeg Ignác, a jászárolkszállási Kossuth Tsz növénytermesztője; Tóth István, az öcsödi Szabadság Tsz buszvezetője; Gazsi István, a csépai Tiszamenti Tsz elnöke; Samu László, a cibak- házi Vörös Csillag Tsz traktoros brigádvezetője; Izbéki Ferenc és Bíró Sándor traktoros, a mezőhéki Táncsics Tsz-bői; Kulcsár István, a nagyrév! Tiszazug Tsz elnökhelyettese ; Konfár József, a kunszentmártoni Körösmenti Tsz gépszerelője; László Lajos, a kuncsorbai Búzakalász Tsz energetikusa; Balogh János, a besenyszögi Kossuth Tsz brigádvezetője; Egyed László, a kőtelki Ady Tsz műhelyvezetője; Tihi Ferenc gépkocsivezető és Papp Sándor fejőmester, a tiszaföldvári Lenin Tsz-ből; Sápi Ferenc üzemi pártvezetőség titkára és Katona Emil elnökhelyettes, a tiszasülyi Béke-Barátság Tsz-ből; Gyárfás László, az újszászi Szabadság Tsz cukorrépa ágazatvezetője; Volner János főágazatvezető és Tóth István traktoros, a zagyva- rékasi Béke Tsz-ből; Gombás Géza, a kunhegyesi Kunság Népe Tsz műszaki főágazatvezető je; Kovács Lajos, az örményesi Új Élet Tsz műszakvezetője; Péntek Lajos, a tiszabői Petőfi Tsz lakatosa; Kun István, aken- deresi November 7. Tsz háztáji agronómusa; Bozsó András, a kengyeli Dózsa Tsz sertésgondozója; Bokorádi Jánosné (Bukta Anna) műszakvezető, Takács József brigádvezető és Bodzás Pál kőműves, az abádszalóki Lenin Tsz-ből; Gazdag Ferenc, a kunmadarasi Kossuth Tsz statisztikusa; Gál Miklós, a tiszaburai Lenin Tsz mező- gazdasági gépszerelője; Gulyás Kálmánná (László Ilona), a tiszafüredi Hámán Kató Tsz anyagkönyvelője; Sallai János, a tiszaszent- imrei Aranykalász Tsz traktorosa; Pataki Mihály, ati- szagyendai Lenin Tsz személyzeti vezetője; Füleki István, a tiszaroffi Aranykalász Tsz erdészeti ágazatvezetője; Bezzeg ^Sándor, a jászberényi Kossuth Tsz mezőőre; Csanádi Sándor, a jászberényi Zagyvamenti Tsz bérszámfejtője; Kormos Istvánná (Sipos Margit), a jászberényi Lenin Tsz juhte- nyésztési ágazatvezetője; ifj. Varga József traktoros és Gál Elek traktoros, a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ből; Szappanos Sán- dorné, a karcagi Május 1. Tsz könyvelője; Demeter Lajos, a kisújszállási Nagykun Tsz nehézgépvezetője; Varga Kálmán, a mezőtúri Dózsa Tsz elnökhelyettese; Vetési Imre, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz üzemanyag-raktárosa; Sepsi Sándor, a tószegi Petőfi Tsz traktorosa; Brachtl János GITR-szaktanácsadó és Hérnék Erzsébet szarvasmarha- telep-vezető. a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ből; Márkus Mihály, a törökszentmiklósi Tisza táj Tsz osztályvezetője; Radó Lajos, a törökszentmiklósi Béke Tsz borjúgondozója; Nagy Pál, a túrke- vei Vörös Csillag Tsz szarvasmarhatelep-vezető je; id. Kovács Géza, a szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz halásza ; Kalmár Zoltán, a jászapáti Jásztej Tsz Közös Vállalat csoportvezetője; Schmotzer Adolf, a tiszafüredi Kuntej Tsz Közös Vállalat tmk-vezető je; Tóth György, a kunszentmártoni Szövetkezeti Építőipari Közös Vállalat igazgatója; Balogh Istvánná (B. Szabó Erzsébet), a szolnoki Baromfi- keltető és Termelő Tsz Közös Vállalat csoportvezetője; Nagy Jánosné (Tímár Erzsébet) laboráns és Mészáros Ferencné (Pádár Mária) pénztáros, a Szolnok megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomástól; dr. Szécsi Pál igazgatóhelyettes, főállatorvos és Demény Gábor üzemmérnök, a Szolnok megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomástól; Gulyás Jusztina, a törökszentmiklósi Földhivatal főelőadója; Holka Pál dagasztó szakmunkás és Bukta Lajosné (Kontár Piroska) nyújtógépkezelő, a Szolnok megyei Sütőipari Vállalattól. A TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését kapták: Baráth András, a jászboldogházi Aranykalász Tsz műszaki vezetője; Bíró Gusztáv, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz raktárosa; Cseh Istvánná, a kőteleki Ady Tsz betanított munkása: Deli Sándorné, a jászapáti Velemi Tsz növénytermesztője; Drávucz Ferencné, a jászla- dányi Egyetértés Tsz ba- romfigondozója; Kovács Tibor, a Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkavédelmi felügyelője; Majnár Ferenc, a tiszaburai Lenin Tsz juhásza; Pocsai Károly, a kisújszállási Tisza II. Tsz elnökhelyettese; Szarka Sámuel, a kunmadaras! Kossuth Tsz erőgép vezetője; Szőke Istvánná, a mezőhéki Táncsics Tsz baromfigondozója; Karakas Béla, a tószegi Petőfi Tsz elnökhelyettese és Hajdú Attila, a Teszöv főellenőre. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesültek a tanácsi irányítású kereskedelemben több éve kiemelkedő munkát végzők: Király Béláné, az ÉKV üzletvezető-helyettese; Csíkos Péter, az ÉKV csoportvezetője; Vágott István, az Ideál boltvezető-helyettese; Molnár András, az Ideál árukísérője; Péter Sándorné, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat szakácsa; Bugán lmréné, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat üzletvezetője és Pillió Mihály, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat karbantartója. A Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült: Kovács Ferenc, a Kunmadaras Vas-Elektro- mosipari Szövetkezet lemezműhely-vezető je; Terbe Kálmán, a Kunhegyes Vegyesipari Szövetkezet munkavédelmi vezetője; Boros Bálint, a Szolnok Vörös Csillag Ruha Isz modellkészítője; dr. Sólyom Gábomé, a Szolnok Háziipari Szövetkezet elpöke; Tarjányi Béláné, a Szolnok megyei Fodrász Szövetkezet férfifodrásza; Csete Antalné, a Mezőtúr Fonalnemesítő és Szőnyeg- szövő HISZ fonalmeósa; Bárányt István, a Jászberény Jászsági Cipőipari Szövetkezet elnöke; FFudu Lőrinc, a Törökszentmiklós Gépgyártó és Javító Szövetkezet gépkocsivezetője. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott dr. Varga Istvánná szolnoki városi vezetőügyész-helyettes; Szabó László, az OTP Szolnok megyei Igazgatóságának beruházási csoportvezetője; Kovács Sándorné, az OTP kisújszállási fiókjának vezetője. Szerdán délelőtt a Gellérthegyen — a hagyományokhoz híven — koszorúzási ünnepségen, majd ifjúsági nagygyűlésen emlékeztek meg a fiatalok Magyarország 39 évvel ezelőtti fel- szabadulásáról. A Felszabadulási Emlékmű talapzatán a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága, valamint a kerületek képviselői helyezték el a hála koszorúit, kegyelettel és tisztelettel emlékezve azokra a hősökre, akik életüket áldozták hazánk felszabadításáért. A Gellérthegyre vezető kanyargós lépcsőkön hosszú sorokban vonultak a fiatalok a körös-körül zászlódíszben pompázó Jubileumi parkiba, az ifjúsági nagygyűlés színhelyére. Mintegy 15 ezren népesítették be a hegyoldalt, amikor díszlövés dördült, s zászlót vivő lovasok felvonulása után megkezdődött az ünnepi megemlékezés. A résztvevők között ott volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és a KISZ Központi Bizottságának képviseletében Szandtnerr Iván, a KB titkára. Jelen voltak a társadalom és a tömegszervezetek képviselői, s részt vett az ünnepségen Vlagyimir BazQvszikij. a Szovjetunió budapesti nagykövete, Nyi- kolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Nyiikolaj Sevkun altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport politikai csoportfőnöke. A nagygyűlésen Nyitrai István, a KISZ KB titkára mondott beszédet. — Akik átélték a második világháború borzalmait, közvetlen tapasztalatokat szereztek a háborús pusztítás emberkínzó gyötrelmeiA Parlament tavaszi ülésszakának napirendjére tűzött két törvényjavaslatot vitattak meg és ajánlottak beterjesztésre tegnap az Országházban rendezett bizottsági munkaülésen. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága először közösen tanácskozott a terv- és költségvetési bizottsággal a népi el- lenőzésről szóló, 1968-ban megalkotott törvény módosításáról. Ennek szükségességéről és céljairól dr. Markö- ja Imre igazságügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket, kommentálva a módosításra váró jogszabály új rendelkezéseit. Mint elmondta: a népi ellenőrzésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelkezések módosítását mindenekelőtt a gazdaságirányítás hatékonyabbá tételére, a gazdálkodásért viselt felelősség következetesebb érvényesítésére, a törvényesség és az állampolgári fegyelem erősítésére irányuló igények indokolják. További indok, hogy az Alkotmány módosítása során megváltozott a jogállása a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének: tagja lett a Minisztertanácsnak. ' A törvénytervezet — mondta a miniszter — továbbfejleszti a népi ellenőrzés jellegének meghatározását, kimondva azt, hogy a népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet amely feladatait az fel- lampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába való bevonásával, társadalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg, ről. Nekünk fiataloknak mindez történelem. De pontosan tudjuk, és becsülni is megtanultuk: mit jelentett népünknek, országunknak a felszabadulás, a Vörös Hadsereg és' más népek fiainak — köztük hazánk legjobbjainak — élete árán kivívott szabadság. Soha nem feledjük azt az áldozatot, azt a támogatást, amelyet a szovjet néptől kaptunk a felszabadító harcok és az újjáépítés során. Népünk több évtizedes építőmunkájának eredményei igazolják, hogy kis nemzetek is alkothatnak nagyot, s a világ élvonalába tartozhatnak. Talán sohasem szolgáltattunk erre annyi bizonyítékot, mint ma, amikor a szocialista Magyarország vívmányai elismerést váltanak ki barátainkból és ellenfeleinkből egyaránt. Ez nekünk, magyar fiataloknak természetesen nemcsak tartást, és hitet ad, hanem igazi embert próbáló feladatokat és lehetőségeket is. A mai fiataloknak a szocializmus változásokkal teli időszakában kell helytállniuk, olyan körülmények között, amikor mind nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Közös feladatunk, hogy jobban kiaknázzuk a fiatal nemzedékek alkotóerejét, hogy a haladás szolgálatába állítsuk a változás, a megújulás igényét és képességét. — Ezekben az ünnepi pillanatokban tisztelettel hajtunk fejet a felszabadítók, az ellenállók, a neves és a névtelen hősök emléke előtt. Nagyra becsüljük mindazok hitét és életművét, akik élni tudtak a szabadsággal, s lerakták a szocializmus alapjait Magyar- országon. Most rajtunk a sor. Nekünk kell megoldani az új és újabb feladatokat. Nekünk kell megvédenünk a békét, együtt, közös akarattal az idősebb korosztályokkal, hazánk barátaival, szövetségeseivel. Mi vállaljuk ezt a feladatot, ezt a harcot, mégpedig tevékenysége minden munkafázisban. Egyértelműen meghatározzák az új rendelkezések — az alkotmánymódosításra is tekintet- % tel — a KNEB, mint a Minisztertanács közvetlen irányítása alatt álló testületi szerv feladatait, másrészt az elnökének jogállását, tennivalóit. Az eddiginél részletesebben, a korszerű követelményeknek megfelelően határozzák meg a népi ellenőrzés feladatait. A témához hozzászóló képviselők közül Szabó Kálmán (Budapest) javasolta — s a miniszter is egyetértett vele —, hogy a törvényben jusson kifejezésre: a törvényesség és az állampolgári fegyelem megszilárdításán, a társadalmi tulajdon védelmén túl a népi ellenőrzésnek feladatkörében hozzá kell járulnia a nemzeti vagyon megóvásához és gyarapításához is. Barta László (Szolnok megye), Novák Béla (Pest m.) a népi ellenőri szervezet és a tanácsi apparátus együttműködésének jobbítását szorgalmazta, Horváth Lajos (Baranya m.) az országgyűlési bizottságok és a népi ellenőrök közötti, egymás munkáját sokféle információval segítő-segít- hető kapcsolatokról szólt. * * * Tegnapi ülésén a Parlamentben a köz- és a felsőoktatás fejlesztési programjáról szóló téziseket vitatta meg az országgyűlés kulturális bizottsága. A nagy jelentőségű témáról készült — kutatók, gyakorló szakemberek és társadalmi szervezetek vitái nyomán kikristályosodott — tervezethez Kömért múltunk erőt, példát ad. s olyan jövőt képzelünk, amelyért élni érdemes — hangsúlyozta végezetül. Az ünnepi beszédet követően látványos műsor szórakoztatta a fiatalokat. Az események három színpadon váltották egymást, a Honvéd művészegyüttes táncosai tavaszhívogató népi játékot adtak elő, válogatott tornászok tartottak bemutatót, s a fiatalok különböző népek táncaiból összeállított táncképekkel személyesítették meg a népek barátságának eszméjét. Nagy sikert aratott az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport ének- és tánckara, s a KISZ Központi Művészegyüttes legfiatalabb táncosainak produkciója. A látványos zárójelenetben az MRT Gyermekkórus^ az ünnepi műsor valamennyi résztvevőjével közösen énekelte el az Internacionálét, miközben a háttérben nemzeti színű, vörös és kék zászlók, valamint a főváros lobogói emelkedtek a magasba. Az ünnepi rendezvény után, — késő délutánig — színes műsorok, népszerű együttesek koncertjei néptáncbemutatók szórakoztatták a fiatalokat. Szerdán fiatalok és idősebbek országszerte koszorúzáson, ünnepségéken köszöntötték legnagyobb nemzeti ünnepünket, hazánk fel- szabadulásának 39. évfordulóját. Heves megye fiataljai az ország legmagasabb pontján, a kókestetői felszabadulási emlékműnél ünnepeltek. Zalaegerszegen előbb a Szovjet Hősök temetőjének emlékműjénél, majd a felszabadulási emlékműnél rótták le kegyeletüket a megye állami és társadalmi vezetői, majd ünnepi nagygyűlést rendeztek a Hevesi Sándor Színházban. Emlékünnepséget rendeztek szerdán Nemesmedvesen, az utolsóként felszabadult magyarorszáigi területen is. peczi Béla művelődési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Mindenekelőtt hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az oktatás helyzete, gondjai és javításának lehetőségei első alkalommal kerülnek dokumentum formájában a képviselők elé. Kiemelte, hogy a köz- és a felsőoktatás korszerűsítése csak folyamatként, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális összefüggések figyelembe vételével mehet végbe. Szólt arról, hogy a koncepciót elsősorban a tartalmi korszerűsítésre törekvés jellemzi; A legfontosabb célok között említette a közismereti képzés színvonalának javítását, vagyis azt, hogy minden iskolatípusban növekedjék a tanulók általános műveltsége. E szempontból az általános iskoláké az elsőbbség, hiszen színvonaluk emelése segíti a középfokú, majd az egyetemi, főiskolai oktatás megalapozását is. A középfokú iskolarendszer az elképzelések szerint alapvetően nem változna. Ám a szakközépiskolákat az itt elsajátítható általános műveltség szempontjából közelíteni kell a gimnáziumokhoz, amelyeknek pedig a jövőben az is feladata lenne, hogy a később nem továbbtanuló fiatalokat felkészítse a bekapcsolódásra a társadalmi munkamegosztásba. Más szempontból veti fel a gyakorlati élettel való kapcsolat szükségességét az a szakmai képzésre vonatkozó elképzelés, amely szerint az iskoláknak az eddiginél jóval szorosabb együttműködést kell kiépíteniük az üzemekkel. Országgyűlési bizottságok üléseztek
