Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-29 / 100. szám

1984. ÁPRILIS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „ Tudománytár” Beszélgetés a szerkesztővel, dr. Gazda István tudománytörténésszel Egyetemi és főiskolai napok Május 4-én, 5-én és 6-án Sárospatakon folytatódnak, s befejeződnek az országos egyetemi és főiskolai diák- napdk eseményei. Tizenki­lenc egyetem és főiskola több mint ezer hallgatója érkezik ez alkalomból a városba. Az ünnepélyes megnyitót május 4-én este tartják az ősi isko­laváros művelődési házá­ban. A' benevezett tánccso­portok, kórusok, zenekarok, vers- és 'prózamondók, az itt és ez alkalommal bemutatko­zó fiatal írók és költők szom­baton és vasárnap lépnek a zsűri és a közönség elé. Ve­télkedőjük eredményét má­jus 6-án, vasárnap hirde­tik ki. rakban látnám szívesen, de úgy vélem ott a helye a tör­ténelemmel, néprajzzal, földrajzzal, helytörténettel foglalkozó hivatásos és ama­tőr kutatók könyvespolcain is. — .Napjainkban is jóné- hány helytörténeti, honisme­reti munka lát napvilágot, ön hogyan ítéli meg ezek színvonalát? — A mostani honismereti munkák jórésze felületes. Ez összefügg azzal, hogy a szer­zők kevés forrásmunkára támaszkodnak. Persze ez nem csupán rájuk, de úgy­szólván valamennyi tudo­mányág kutatójára vonatko­zik, elsősorban pedig a tör­téneti munkák tudományos értékét csökkenti. Az egye­temek nem készítenek fel kellően a forráskutatásra. Így igény sem jelentkezik iránta a könyvtárakban, le­véltárakban, pedig régi, ér­tékes dokumentumok hever­nek még ma is feltáratlanul. — A „Tudománytár" könyvei között terveik sze­rint jónéhány, eddig nehe­zen hozzáférhető Jorrásmun- ka ilát napvilágot. Melyek lesznek ezek? — A következő kötet a családtörténeti irodalom 1561 és 1944 közötti össze­foglalóját adja. Megjelenik Gulyás Pál: A bibliográfiák kézikönyve című munkája, amely a könyvtárosok „alap­művének” is nevezhető. Ki­adjuk Kiss Áron Magyar gyerekjátékok 1891 című könyvét, amely az e tárgy­körben megjelent könyvek bibliográfiájával is kiegé­szül. Még ebben az évben az üzletekbe kerül — Budapes­ten az Illyés Gyula és az Akadémia könyvesbolt áru­sítja a műveket — Szentpé- tery Imre Chronológiája, va­lamint Pecz Vilmos Ókori lexikonja, ez utóbbi 4 kötet­ben. Török Erzsébet Tiszteletreméltó vállalko­zásba kezdett a közelmúlt­ban a Könyvértékesítő Vál­lalat; „Tudománytár” elne­vezéssel könyvsorozatot in­dított. Elsőként az ógörög— magyar szótár látott napvi­lágot, s nemrégiben jelent meg a sorozat második köte­te, Bodor Antal Magyaror­szág helyismereti könyvésze- te című munkája, amely az 1527 és 1944 között megje­lent, hazánkban fellelhető helyismereti, helytörténeti irodalom bibliográfiáját ad­ja. dományág legújabb kutatási eredményeit is közzétesszük bennük. Egyébként az elne­vezés nem új, a „Tudomány­tár” első kötete 1834-ben je­lent meg Magyarországon, s noha a sorozát akkoriban nem volt hosszú életű, indí­tásának 150. évfordulóján ezt a nevet választottuk új­ra. — Időzzünk kicsit a leg­újabb kötetnél, Bodor Antal nagyszabású munkájánál. Miért került be a válogatás­ba? — Mindenekelőtt azért, mert a helyismereti, hely- történeti kutatások alapvető forrásmunkája. Bodor Antal a Falukutató Intézet igazga­tója volt, nagyon körülte­kintő, szívós munkával dol­gozta fel a magyar helyis­mereti irodalmat. Bibliográ­fiája óriási időszakot ölel fel, tartalmazza mindazok­nak a munkáknak a leírá­sát, amelyek 1527 és 1940 között jelentek meg Ma­gyarország helységeiről. A kötet 14 ezer címet tartal­maz, egységes betűrendbe szedve. Bővített kiadás, hi­szen kiegészül az 1941-től 1944-ig terjedő időszak bib­liográfiájával, valamint a kiegyezéstől ’44-ig megje­lent megyetörténeti soroza­tok összefoglalójával. A kö­tetet elsősorban a könytá­A Győri Balett április 27-én Totem címmel bemutatta Markó Iván új koreográfiáját IFfmiegyzet I István, Manapság hajlamosak va­gyunk, rá, hogy még az esz­ményeink fölött is ironizá­lunk. Nem tagadás ez, csu- fpán dijvátos (magatartásfor­ma, amelynek alapja netán némi sznobság: ami egyszerű, ami nem bo­nyolult. az kevésbé ér­dekes, nem „téma”. Ez talán az egyik „indítók”, hogy ironikus vélemények övezik az első királyunk, István emlékét idéző filmet is. Lám, nem hiába avatta I. Istvánt szentté Róma, most is csodát tett — mondják műveltségük és tájékozott­ságuk büszke tudatában a bennfentesek — filmet csi­nált a zenéből! Sok szót nem érdemel ez a vélemény, — annál többet a jelenség. An­nál is inkább, nem, mert a Koltay Gábor rendezte ki­rálydombi filmet százezrek nézik élvezettel. A tény, hogy a legszélesebb nagykö­zönség előbb a rockopera ze­néjével ismerkedett meg. Dicséretes gyorsasággal je­lent meg a hanglemezpiacon az István, a király zenéje, s aligha van e honban lemez­játszóval, magnetofonnal rendelkező kései leszárma­zott — István népének ifjú­sága, — akinek ne lenne ked­vence ez a muzsika. Mert Szörényi Levente zenéje mu­zsika a javából, még ákkor is, ha a slágerlistákon szere­pel. Mondják persze erre is a mindentől fanyalgók. hogy eklektikus. Másmilyen nem is igen lehet, hiszen nem zenei laboratóriumban született mű, nem pódiummuzsika, ha­nem színpadi zene. Az vi­szont köztudott, hogy az iga­zi színpadon dráma játszó­dik, a drámát viszont kü­lönböző világú emberek hor­dozzák. Netán még érdemes megjegyezni: Boldizsár Mik­lós drámája időben is meg- élőzte Szörényi muzsikáját, tehát ha úgy tetszik, az sem igaz, hogy a lehetetlen vált lehetségessé, vagyis, hogy a zenéből született a film. Persze Szörényi igazán magas színvonalú muzsikája még e szerény védelemre se szorul, önmagában győzött. Más kérdés a Koltay Gá­bor rendezte film értékelése. Sietünk leszögezni, a min­dent tagadók véleményével ellentétben együtt örülünk a filmnek a rajongók táborá­val. Ez persze nem zárja ki, hogy egyes elvi, dramaturgiai a király kérdésekben ne legyenek fenntartásaink, ellenérzé­seink. A látszatát is kerülni akarjuk, hogy valamiféle színes, zenés történelemórát kérjünk számon a filmtől. Istvánról ki nők-kinek meg­van a maga gazdag vagy sze­rény ismeretanyaga. Az Ist­ván kontra Koppány véres dilemma megjelenítését sem szűkítjük magyarázkodássá. Boldizsár alapművéből a for­gatókönyv írói minden bi­zonnyal azért így írták meg a filmet, mert így gondolták legjobb tudásuk szerint. A lényeg jól rajzoltán benne van, érthető, követhető, s helyet hagy az alkotó „bele- érzéseknek” is. A gondunk a icicomával van. Mit értünk ezen? A gondolatok mögötti felesleges látványosságot. Nem látványt, hanem lát­ványosságot : a szem­nek talán kedves, de a lényeg megragadását zavaró tüzeket, fényeket, jeleket. Különösen olyankor, amikor szinte látjuk a láthatatlant: Kis János pirotechnikus hon- -véd szakaszvezető hogyan nyitja meg a Magyar Nép­hadseregben rendszeresített lángszóró tűzcsapját stb. Megkockáztatjuk: ez nem csupán a gondolati azonosu­lásban zavar, de a muzsika élvezetét is szegényíti. Így a film egyes részletei egy nagyszabású rockkoncert fel­vételévé válnak. A rendező védelmére: az István, a királyhoz hasonló monstre filmek dollárköltsé­ge csak százmilliókkal mér­hető. Koltay Gábor — saját • elmondása szerint — hat ka­meraállásból vette fel a ki­rálydombi előadást. A sze­rény adottságok nyilván a látvány dúsítására sarkall­ták. Egyfajta félelem vezet­te talán a trükkök, kimere­vítéseik alkalmazásakor, sőt a vágótechnikában is. Tehát: túlontúl sokat kap a szem, ez a film alapvető hibája — bármilyen furcsán is hang­zik ez a megállapítás. Mindezek ellenére öröm­mel nézhetjük az első ma­gyar rockopera-filmet, amely éppen országalapító nagy ki­rályunkat idézi. — ti — Szeged Elkészült a nyári program Elkészült a nyári szegedi ünnepi hetek kijzművelődési és szórakoztató programja. A szabadtéri játékok előadá­sai mellett mintegy félszáz esemény várja a látogatókat. A múzeumban, a művelődési házakban 13 állandó és 8 időszaki kiállítást tekinthet­nek meg az érdeklődők. A szegedi fogadalmi temp­lomban japán, francia és ju­goszláviai műveszek adnak orgonahangversenyeket. A városi tanácsháza udvarán a „Muzsikáló udvar” program­ja keretében műsort adi az Ars Renata együttes, a sze­gedi Kisopera együttes és egy Turkuból érkező finn kórus. Július 27—29. között a sze­gedi ifjúsági napokra érke­ző fiatalokat könnyűzenei műsorok, karneváli felvonu­lás. utcabál várja többek között. Július 22. és 24. kö­zött szakszervezeti néptánc­együttesek folklórestjeit tart­ják az újszegedi liget sza­badtéri színpadán. A sorozat szerkesztője dr. Gazda István tudománytör­ténész, aki a napokban Szol­nokon tartott előadást. Elő­ször azt kérdeztük tőle, hogy milyen szándék hívta életre a sorozatot? — Hiányt szeretnénk pó­tolni azzal, hogy az 1945 előtt megjelent, máig ko­moly tudományos értékek­kel bíró munkákat újra ki­adjuk. A könyvtárakban — különösen azokban, amelyek a felszabadulás után alakul­tak — többnyire nincsenek meg ezek a kézikönyvek, le­xikonok, bibliográfiák, hol­ott a tudományos kutató- munkátwz nélkülözhetetle­nek lennének. A könyvtáro­sok mindezideig csak drága pénzért, különböző aukció­kon tudtak hozzájutni a régi kiadványokhoz, s megjegy­zem, a pénzükért nem is biztos, hogy a legjobb mun­kákat kapták kézhez. Az aukciók ugyanis furcsán „átértékelték” a könyveket: az áraknak semmi közük a tartalomhoz, a könyvek „ko­rát” s nem a mondandó­ját kellett megfizetni. Sze­retnénk, ha a sorozat segít­ségével megszűnne ez a rossz gyakorlat is. A „Tudo­mánytár” könyvei nem bib­liofil kiadások, egyszerű el­járással készülnek, olcsóak, bárki számára könnyen be­szerezhetők. A lényeg az, hogy ugyanazt az ismeret- anyagot tartalmazzák, mint az eredeti művek, sőt annál többet is, hisz az illető tu­Népdalcsokor, citeraszó, pördiilö szoknya Szabolcsi együttesek szereplése Szolnokon Pénteken este Szolnokon a Megyei Művelődési és If­júsági Központ színháztermében a Bemutatkozik Szabolcs- Szatmár megye című kulturális rendezvénysorozat megnyi­tóját követően ünnepi műsort adott a pusztadobosi nép­dalkor és citerazenekar. valamint a mátészalkai Szatmár Táncegyüttes. A hangulatos előadáson a közönség népdal­csokrokat, citeramuzsikát hallgathatott, láthatta a gyér- mektáncosok farsangoló játékát és a felnőtt táncegyüttes látványos bemutatóját. Felvételeink az est egy-egy emléke­zetes pillanatát örökítették meg. Fotó: Hargitai Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom