Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-29 / 100. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. ÁPRILIS 29. IHetl vMágliiradé ) Szovjet—olasz külügyminiszteri tárgyalások voltak a hét ele­jén Moszkvában. A képen (középen): Giulio Andreotti és vendéglátója, Andrej Gromiko HÉTFŐ: Andreotti olasz kül­ügyminiszter moszkvai tár­gyalásai — Húsvéti békeme­netek Nyugat-Európa több országában, százezrek részvé­telével — Tüntetések és ösz- szecsapások a Dominikai Köz­társaságban. KEDD: Sadlt Bendzsedid al­gériai államfő budapesti láto­gatása — A londoni rendőr- gyilkosság nyomán Nagy-Bri- tannla megszakítja a diplo­máciai kapcsolatokat Líbiával — Iraki küldöttség Moszkvá­ban. SZERDA: A Varsói Szerződés katonai tanácsa Prágában ülé­sezik — A hágai Nemzetközi Bíróság első nyilvános tár­gyalása a nicaraguai panasz ügyében — Tanácskozás Moszkvában az SZKP prog­ramjának tervezetéről — Rea­gan kínai látogatásra indul. CSÜTÖRTÖK: Csernyenko fo­gadja a finn elnököt — A Biztonsági Tanács ciprusi vi­tája — Vita a közvetlen el­nökválasztásról a brazil kong­resszusban — Craxi olasz kor­mányfőt meghívják az NDK- ba. PfiNTÉK: Újabb brit—kínai tárgyalási forduló Hongkong­ról — A Costa Ricából, a CIA segítségével betört Arde el­lenforradalmi szervezet elis­mert kudarcát Nicaraguában — Békekonferencia Okinavá szigetén. SZOMBAT: Rasid Karami megbeszélései Bejrutban egy nemzeti egységkormány meg­alakítása érdekében, izraeli katonai lépések a Bekaa völ­gyében — Általános sztrájkra készülnek Bolíviában. Miről tanúskodtak a hús­véti békemenetek? A húsvéti békemenetek ha­gyománya az aldermastoni felvonulással kezdődött: vagy negyedszázada tették meg először brit békeharcosok, húsvét hétfőjén, a mintegy nyolcvan kilométeres utat London, s a katonai célokat is szolgáló nukleáris központ között. Az idei esztendőben a százezres menetek elsősor­ban azokban a nyugat-euró­pai országokban zajlottak, amelyek a Pershing—2 típu­sú rakéták, valamint a ro­botrepülőgépek telepítésének színhelyei. A megmozdulások egyetemességét jellemezheti azonban, hogy nagyszabású békekonferenciát rendeztek a Japánhoz tartozó Okinava szigetén is. tiltakozásul az ellen, hogy a távol-keleti szi­getország kikötőit a hetedik amerikai flotta hadihajói ITomahawk fajtájú robotre- ülőgépekkel a fedélzetükön eresik fed. Mindez bizonyíthatta, hogy ióllehet a telepítés megkez­dését nem sikerült megaka­dályozni, a küzdelem nem torpant meg. s tovább foly­tatódik. A béke híveinek szerte a világon érthető biz­tatást adhatott a Varsói Szer­ződés külügyminiszteri bi­zottságának budapesti állás­foglalása. Ez az okmány a maga realitásában mutatott rá. milyen veszélyeket jelent a telepítés, s a megváltozott helyzetben lehetetlen úgy tárgyalni Genfben, mintha mi sem történt volna. Más­felől az is nyilvánvaló lett, hogy nem történt jóvátehe­tetlen. Ha a NATO készséget mutat olyan intézkedések megtételére, amelyek vissza­állítanák a telepítést megelő­ző állapotokat, a Varsói Szer­ződés tagállamai is felfüg­gesztenék a szükséges ellen- intézkedések vérgehajtását, s újra megnyílna az út a tár­gyalások előtt. Elejét venni a feszültség további fokozódásának — ez a kívánalom láthatólag mind több atlanti országban is kifejezésre jut. A holland kormány még mindig bizony­talankodik, a rakéták befo­gadása ügyében, s Hágában különböző áthidaló megoldá­sokat latolgatnak. Ésszerű ál­láspontot fejtettek ki a nyu­gatnémet szociáldemokrata szakértők, akik a moszkvai Za Rubezsom számára nyi­latkoztak. Az olasz külügymi­niszter az elmúlt napokban a szovjet fővárosban tárgyalt, s Craxi miniszterelnök meg­hívást fogadott el az NDK- ba. Nemsokára Moszkva ven­dége lesz Howe brit külügy­miniszter. és Cheysson, a francia diplomácia vezetője, bejelentette: Mitterrand francia elnök útja a Szov­jetunióba még ebben az év­ben realizálódhat. A nyugat-európai hivatalos mozgás természetesen nem mentes az ellentmondásoktól. A fontosabb NATO-hatalmak kormánykörei mindeddig nem mutattak világos kész­séget. hogy visszatérjenek a telepítés előtti helyzethez, ami valóban kedvező irányt jelenthetne. Ugyanakkor részben a tömegnyomás kö­vetkeztében, részben a nyu­gat-európaiaknak a Washing­tonnál viszonylag sokkal na­gyobb enyhülés érdekeltsége miatt Londonból, Párizsból, Rómáiból, Bonnból és más­honnan pozitívnak tűnő jel­zések is érkeztek. A nemzetközi diplomáciá - ban mindenesetre szembetű­nő az élénkség és nyoma sincs a „tavaszi fáradt­ságnak ...” Mit tükröz a latin-ameri­kai nyugtalanság? Különböző országok, kü­lönböző körülmények — fe­lületesség lenne egy kosárba tenni Közép- és Déli-Amerika államait, jóllehet a hét hí­reiben vissza-visszatémek a tüntetésekről, rendőri be­avatkozásokról, a nyugtalan­ság hullámáról szóló jelen­tések. A karib-tengeri Dominikai Köztársaságban a kormány gazdasági megszorításai je­lentették a pohárból kicsor­duló cseppet. Három napig polgárháború képét mutatta az ország, több száz a halot­tak és a sebesülték, több ezer a letartóztatottak száma. Brazíliában a vita az elnök- választás módja miatt rob­bant ki. Az ellenzék közvet­len választást kíván, a kor­mányzat az eddigi gyakorla­tot, a többszörösen megszűrt, közvetett- elektori voksolást pártolja. Miután a parla­mentben csupán néhány sza­vazaton múlt az alkotmány­módosítás, ismét elemi erő­vel törtek ki az utcai tünte­tések. Chilében a terror gé­pezetének fokozásául a má­jus elsejei felvonulásokat, s május 11-nek, a tavalyi nagy tiltakozási nap évfordulójá­nak megünneplését szeretnék akadályozni. Bolíviában há­romnapos általános sztrájk­ra készülnek. Mégis mi mondható rokon- vonásnak a latin-amerikai tömegek harcában? Washing­ton igyekszik olyan képet festeni a kontinensről, hogy ott minden rendben van, s ha előfordulnak tiltakozások vagy zavargások, mindez „külső felforgatás” következ­ménye. Az események azon­ban bizonyítják, hogy a la­tin-amerikai országok sú­lyosbodó: politikai-gazdasági válsága nyomán történt a ■fobbanássorozat.! S a belső mdítékok előbb-utóbb ame- fikaellenes élt is kaphatnak, miután Latin-Amerika leg- reakciósabb vezetőit, a dik- ’■ tatárakat az Egyesült Álla­mok támogatja, s ugyanő hajtotta végre a grenadai in­váziót, s áll a Nicaraguával szemben folytatott titkos há­ború hátterében is. Ha van „külső tényező”, amely elősegíti a latin-ame­rikai nyugtalanságot. nem kell messzire menniök a washingtoni illetékeseknek: helyben megtalálhatják... Réti Ervin Húsvétkor az NSZK számos városában béketüntetéseket tar­tottak. Képünkön: ,,Vissza a feladónak!’’ — ez olvasható azon a rakétamaketten, amelyet a hamburgi demonstráció résztve­vői vittek, elítélve az amerikai nukleáris rakéták nyugat-eu­rópai telepítését Tüntetések és zavargaSÜU. ' vőUáT^^Bominikában. A képen: Santo Domingo egyik utcája azután, hogy a rendőrök össze­csaptak a kormány gazdaságpolitikáját elítélő tiltakozókkal Szovjet— amerikai konzultáció Moszkvában április 27-én és 28-án szovjet—amerikai konzultáció volt az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó kon­ferenciával kapcsolatos kér­désekről. A tanácskozáson Oleg Grinyevszkij nagykövet, a konferencián részt vevő sízovjet delegáció vezetője, valamint James Good by nagykövet, az amerikai kül­döttség vezetője volt jelen. Mitterrand— Craxi találkozó Francois Mitterrand fran­cia államfő pénteken este Rómába érkezett és kétórás kötetlen tárgyalást folytatott Bettino Craxi olasz miniszter- elnökkel a Közös Piac prob­lémáiról és a kelet—nyugati kapcsolatok helyzetéről. Az plasz kormány szóvi­vője a tanácskozásról nyilat­kozva kijelentette: „a lé­nyegre törő,' nyílt és építő szellemű megbeszélésen.” a felek egyetértettek abban, hogy a brüsszeli csúcstalálko­zó kudarca után a Közös Pi­ac „az újjáéledés jegyeit mu­tatja”. A kelet—nyugati kap­csolatokat illetően a tárgya­lópartnerek kiemelték Fran­cois Mitterrand tervezett moszkvai és Bettino Craxi NDK-beli látogatásának fontosságát és! hangsúlyozták, hogy mindkét ország érdekelt az enyhülés légkörének hely­reállításában. Francois Mitterrand tegnap reggiel visszarepült Párizsba. Dominika Katonai ellenőrzés Katonai egységek szállták meg pénteken este a Domi­nikai Köztársaság nagyobb városaiban a szakszerveze­tek székházait. Mint hivata­los forrásból közölték, a fő­városban. Santo Domingóban a katonaság nemcsak a szak­szervezetek, hanem a bal­oldali pártok székházait is elfoglalták. A dolgozók nagy része péntekien sem jelent meg munkahelyén, zárva marad­tak az üzletek^ az iskolákban szünetelt az oktatás. A vá­rosok törmelékkel és bari­kádokkal teli utcáin rendőri rohamkocsik, karhatalmi jár­őrök cirkálnak, a levegőben helikopterek köröznek. Hivtalos bejelentés szerint .a hétfőn kezdődött tünteté­sek, zavargások és lázongá­sok során 5000 embert vet­tek őrizetbe, ötvenötén vesz- teték életüket, a sebesültek száma meghaladja a négy­százat. Hitelt érdemlő forrá­sok azonban a halálos áldo­zatok számát több százra be­csülik. MOSZKVA Május 1. méltó megünnep­lésére készülődnek Szovjet- unió-szerte. Moszkvában és a szövetségi köztársaságok fő­városaiban befejezéséhez kö­zeledik a főbb útvonalak, te­rek díszítése. Az ország va­lamennyi nagyobb települé­sén ünnepi felvonulást ren­deznek május 1. tiszteletére. SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter tegnap fo­gadta Lionel Sotót, a Ku­bai Köztársaság moszkvai nagykövetét. A találkozókról kiadott közlemény szerint a baráti légkörű megbeszélése­ken eszmét cseréltek a szov­jet—kjubai kapcsolatok to­vábbi fejlődésének kérdései­ről. Konsztantyin Csernyenko fogadta a Görög KP főtitkárát Konsztantyin Csernyenko, az SZKP sK-B főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke teg­nap Moszkvában fogadta Ha- rilaosz Florakiszt, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát. A találkozón szovjet és gö­rög részről is megállapították, hogy az úgynevezett ciprusi török állam kikiáltása szepa­ratista lépés, amely ellenté­tes az ENSZ-közgyűlésének és az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak több határozatával, alá­ássa a ciprusi probléma igaz­ságos rendezésének politikai alapjait. Népének akaratával összhangban Ciprus független, szuverén .területileg egysé­ges, minden külföldi katonai jelenléttől mentesen el nem kötelezett politikát folytató álam kell, hogy legyen. Konszantyin Csernyenko és Harilaosz Florakisz megerő­sítette azt is, hogy pártjaik véleménye szerint a Görögor­szág ég Törökország közötti vitás kérdéseket békési úton kell rendezni. A találkozón végezetül hangsúlyozták, hogy az SZKP és a Görög Kommunista Párt kötelességének tekinti a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységének erősítését, te­kintélyének ég befolyásának növelését. A nemzetközi kommunisita mozgalom előtt álló feladatok megoldásának záloga a marxizmus-leniniz- mushoz való hűség, a marx- izmus-leninizmus elveinék védelme. Nézeteltérések Reagan kínai megbeszélésein Pekingben Teng Hsziao- ping, a KKP Központi Ta­nácsadói Bizottságának el­nöké tegnap tárgyalásit foly­tatott Reaglan amerikai el­nökkel. A találkozóról adott kínai szóvivői tájékoztatás megállapítja: Kína és az Egyesült Államok számos nemzetközi kérdésben azo­nos nézeteket vall, de van­nak' közöttük nézeteltéré­sek is. Teng hangsúlyozta, hogy a kínai—amerikai viszony döntő problémája a tajvani ügy, ennek megoldása meg­oldaná a két ország közötti kapcsolatok gordiuszi csomó­ját is. Amerikai részről közölték, hogy a kínai fél szabott ha- (táridőtt laqnikorra az Egye­sült Államoknak; be kellene szüntetnie tajvani fegyver­szállításait. Az amerikai tisztségviselő szerint Teng azt mondtatta, hogy „erősöd­nek az elrettentést szolgáló erők”, s ebben az összefüg­gésben nem emelt kifogást az amerikai erő ellen. Teng szerint. Kínai belső fejlődése egyúttal az Egyesült Álla­mok érdeke is. Reagan egye­bek között kifejtette, hogy Washington „nemzetek erős közösségét szeretné a Szov­jetunió keleti és nyugati ol­dalán egyaránt”, közölte egy amerikai szóvivő. A tegnapi napon a Fehér Ház hivatalosan is sajnál­kozásét fejezte ki, amiért a kínai televízióban péntek es­te közvetített Reagan-beszéd- ből — továbbá a Zsenmin Zsipaóból — kihagyták a szovjetellenes megjegyzése­ket, továbbá az amerikai tár­sadalmi rendet dicsőítő ré­szeket. Szombat délután a kínai külügyminisztérium szóvivője az amerikai pana­szokra reagálva leszögezte: „nem kívánatos, hogy a kí­nai tömegtájékoztatás nyil­vánosságot biztosítson Rea­gan elnök egy harmadik or­szágot érintő megjegyzései­nek”. fl Rudá Právo a légi incidensről Az Egyesült Államok nemcsak légi incidenst provo­kált, hanem abból métg poli­tikai tőkét is próbál ková­csolni Csehszlovákia ellen — állapította meg a Rudé Právo tegnapi kommentárja. Mint jelentettük egy amerikai he­likopter április 20-án az NSZK jfielöl megsértette Csehszlovákia légterét és emiatt a csehszlovák kor­mány tiltakozott. Michael Burch, a Pentagon szóvivője azt állította, hogy a csehszlovák határon két vadászgép állítólag figyel­meztetés nélkül támadta meg az amerikai katonai helikop­tert. Ennek ellentmond a nyugatnémet határőrség meg­állapítása is, miszerint a he­likopterre i nem tüzeltek, csupán visszatérésre kény­PRÁGA Sadlii Bendzsedid, a Nem­zeti Felszabadítási Front (FLN) pártja főtitkára, al­gériait elnök Csehszlovákiá­ban tett hivatalos baráti lá­togatását befejezve tegnap elutazott Prágából. Sadli Bendzsedid hivatalos baráti látogatásra hívta meg Gus- táv Husákot, aki a meghívást elfogadta. LONDON Kéthetes ázsiai kőrútjának befejeztével tegjiap hazaér­kezett Londonba Sir Geoff­rey Howe brit külügymi­niszter. szerítették. Az amerikai szó­vivő egyébként még olyan nevetséges állításokkal is megpróbálta kisebbíteni az ügy jelentőségét, hogy a he­likopter a pilóta figyelmet­lensége, tévedése következté­ben hatolt be Csehszlovákia légterébe, és úgy próbálta magyarázni az ügyet, hogy tapasztalatlan kezdőnek tün­tette fel a helikopter vezető­jét, aki egyszerűen nem fi­gyelte a térképet. A Rudé Právo hangoztatja, hogy a jelenlegi helyzetben veszélyes játék hasonló inci­denseket megkockáztatni. Az NDK és -Észak-Korea légteré­nek az elmúlt hónapban tör­tént ugyanilyen megsértésére utalva arra a következtetésre jut, hogy fokozódnak az amerikai határprovokációfc a szocialista országok ellen. MINNEAPOLIS Több mint háromszáz ame­rikai békeharcost vettek őri­zetbe a hatóságok Minneapo- lisban az atom- és hagyomá­nyos fegyvereket gyártó Haneywell cég székháza előtt. A tüntetők — dolgozók, értelmiségiek és egyházi sze­mélye^ — a washingtoni kormány fegyverkezési poli­tikája ellen tiltakoztak. A cég 1983-ban 1,1 milliárd dolláros szerződést kötött a Pentagonnal. BARCELONA A hat számottevő politikai párt péntek esti barcelonai tömeggyűléseivel befejező dött a 21 napos választási kampány Katalóniában. A Spanyolország ipari centru­mának számító tartomány­ban vasárnap több mint négymillió szavazásra jogo­sult állampolgár újjáválaszt­ja a tartományi parlamentet. A parlament jelöli majd ki az autonóm, kormány tagjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom