Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-28 / 99. szám
Köszöntjük a munkában élenjárókat és a felszabadulási munkaverseny résztvevőit! Színvonalas szolgáltatások Kitüntetett ä fészek, takarékszö vetkezetek A fogyasztási szövetkezetek számára tavaly kiírt munkaversenyben elért eredményeik alapján a megye több áfésze és takarékszövetkezete kitüntetést kapott, amelyet a napokban vettek, illetve vesznek át. A Kiváló Szövetkezet címet érdemelte ki a Tisza- földvár és Vidéke Áfész, valamint a besenyszögi Takarékszövetkezet. Földváron május 3-án adják át a kitüntetést, a besenyszögiek pedig ma délután vehetik át. Ez utóbbiak területén a múlt évben 19 százalékkal nőtt a forgalom. Ágazati dicséretben részesült a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet, a fegy- verneki Áfész és a karcagi Üttörő-Vasas Lakásszövetkezet. Tiszafüreden a takarék- szövetkezet szolgáltatásainak bevétele 19 százalékkal volt több tavaly, mint 1982- ben. A fegyvernek) Áfész túlteljesítette forgalmi tervét minden tevékenységi területén, az árbevétele 1,7 százalékkal haladta meg a tervezettet. A megyei tanács, a Mészöv és a KPVDSZ dicséretében részesült a Törökszent- miklós és Vidéke Áfész, az újszászi Takarékszövetkezet és a tiszafüredi Otthon Lakásszövetkezet. Megyei elismerést kapott a szolnoki Gagarin Lakásszövetkezet. A törökszentmiklósiak a kereslethez és a piaci viszonyokhoz jól igazodó árukínálatukkal szerezték meg a jogot a megyei dicséretre és a vele járó vándorserlegre. Az újszászi Takarékszövetkezet több éves kiemelkedő eredményéért, a Gagarin Lakás- szövetkezet pedig egyebek mellett a közösségi élet szervezéséért, a lakóitelep kulturális ellátottságának javításáért kapta meg a dicséretet, hasonlóan a füredi Otthon Lakásszövetkezethez. NKFV beruházás Hajdúszoboszlói gáztároló Üj kompresszortelep építését kezdték meg a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat hajdúszobosz- ló—gólyási üzemében. A negyedszázaddal ezelőtt felfedezett hajdúszoboszlói gázmezőnek ma is jelentős (szerepe van az ország energiaellátásában. Az eredetileg felmért szénhidrogén-meny- nyiségnek ugyan 90 százalékát már kitermelték, de az újabb kutatások szerint meghosszabbítható a gázmező élettartama— A Hajdúszoboszló környékén kitermelt földgáz helyén található az ország legnagyobb természetes föld alatti gáztárolója is. Az idén ezt is tovább bővítik, így aztán a következő téltől a . korábbi gázmennyiség kétszeresét tárolhatják a föld alatt Hajdúszoboszlón. Társadalmi munkáért Elismerő oklevél Törökszentmiklósnak fl gödöllői egyetemen Hiállítás Szolnok megyéről Szolnok megye bemutatkozik címmel rendezett kiállítást nyitottak meg a napokban a gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyisztor György nevét viselő, kiváló kollégiumában, a Szolnok megyei diákklub megalakulásának tízéves jubileuma alkalmából. A klub eredményesen segíti az agrár- és gépészmérnök hallgatókat abban, hogy már az egyetemi évek alatt megismerkedhessenek megyéjük gazdasági, politikai és kulturális életével. A klubprogramok keretében a nagyüzemek és termelést rendszerek részvételével rendezett fórumok, a megyében szervezett üzemlátogatások és a napokban megnyitotthoz hasonló megyei hetek pedig nemcsak az egyetemisták gyakorlati munkával, élettel kapcsolatos látókörét szélesítik, hanem egyúttal megkönnyítik számukra a munkahelyi beilleszkedést is. Tegnap délután Törökszient- miklóson a városi tanács nagytermében ünnepi gyűlésre került sor, amelyen a tanácstagokon kívül részt vettek a társadalmi tevékenységükért kitüntetett üzemek, szocialista brigádok, kollektívák, intézmények képviselői, valamint az elismerésben részesített dolgozók. Kóródi Antalné tanácselnök 'bevezető beszédében méltatta a helybeli üzemek, kollektívák, lakosok városszépítő és gyarapító társadalmi munkáját, amelynek értéke tavaly közel 30 millió forint volt. Ezt követően Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese szólt arról, hogy a megyék közötti társadalmi munkaversenyben tavaly Szolnok megye országos második helyezést ért el, ami tiszteletre méltó és szép eredmény. Egyúttal átnyújtotta a városi tanács elnökének azt a vándorzászlót és oklevelet, amelyet a megyei településfejlesztési versenyben elért második helyéért kapott a város. A díjjal 650 ezer forint pénzjutalom is jár. A továbbiakban Tóth Lajos, a népfront megyei bizottsága titkárhelyettese méltató szavak kíséretében adta át Kóródi Antalnénak a HNF Országos Tanácsa elismerő oklevelét és emlékplakettjét a tavaly végzett társadalmi munkáért. A díjhoz a Minisztertanács 500 ezer forint jutalmat adott. Az ünnepség befejezéseképpen két közösség és 19 személy vehette át a Társadalmi munkáért plakett, illetve jelvény arany fokozatát. Nehéz, de szép Agrárpályára készülők hiva,ás “ érettségi előtt Segített a döntésben a televízió—Kedvcsináló volt a szakkör Milyen pályáit válasszak? Szülők és diákok együtt próbálnak válaszolni a nehéz kérdésre. Az évek során kialakult érdeklődési kör, a család, a barátok véleménye, a kellő tájékoztatás végül megkönnyítheti az elhatározást. Az érettségi vizsga előtti hetekben azonban már minden végzős diák választott. [Ez alkalommal azokról lesz szó. akik a mezőgazda- sági pálya valamelyikét írták be a jelentkezési lapra, akik ezt a nehéz, de szép hivatást választották. A karcagi Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában a matematika óra előtti szünetben Egyed Anita a mezőgazdasági pályára jelentkezettek egyike mondta el, miért is választott így: — A televízió sokat segített a döntésben. Igaz, már az általánosban is érdekelt a biológia és a kémia, a rokonságban is van erdész, no meg a növényekkel és az állatokkal foglalkozó szakemberek általában elragadtatással beszélnek szakmájuk szépségeiről. Hát. lassan összeállt bennem a kép leendő foglalkozásomról... A kecskeméti Mezőgazdasági Főiskola dísznövényszakára jelentkeztem, s ha netán nem vennének fel... akkor jövőre újból megpróbálom. Addig egy laborba mennék legszívesebben dolgozni. Iskolánkból évente átlagosan öt-hat tanuló választja életcéljának a mezőgazdasági munkát — válaszol kérdésemre Türke János, a karcagi gimnázium igazgatóhelyettese. — A többségnél már harmadikban kiderül, mi érdekli a legjobban. Hogy azonban érettségi után a végzős diák merre indul útnak, az csak legtöbbször a negyedikben dől el. Katona Mihály vékony, szőke fiú, mintha tévedésből ülne a IV. b-ben. fiata- labbnak látszik a koránál. Lelkesen beszél a pályaválasztás indítékáról: — Hatodikban döntöttem el először, hogy állatorvos leszek, már akkor a biológiai szakkörrel állatműtéteket néztünk végig. Otthoni kedvenceim a kutya, a macska és a halak az akváriumban, megtanultam lovagolni is. Most, az érettségi előtt kissé lejjebb adtam, a tanulmányi eredményem miatt az állatorvosi egyetem helyett a hódmezővásárhelyi Állategészségügyi Főiskolára jelentkezem. Ha nem érek el elég pontszámot. máshoz kezdek, majd később térek vissza az eredeti gondolatomhoz. Egyet azonban biztosan tudok: akármi is lesz belőlem, az állatok mindig ott lesznek körülöttem. — Az iskolacsengő szakítja félbe beszélgetésünket, kezdődik a matekóra. Berente Sándor a jászapáti vasútépítő gépészeti szakközépiskola tanulója. Az osztályból egyedül jelentkezett a mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolára: — Egyelőre csak tovább szeretnék tanulni. Megszerettem a gépész szakmát, s nem hátrány az sem, ha főiskolai végzettsége van az embernek. A mezőgazdasági pályáról még nem sokat gondolkodtam. Az a lényeg, hogy közel legyek a gépekhez. A főiskolán lesz matematika és fizika, azokat pedig szeretem. Sínen az öntöde korszerűsítése Importot pótol a törökszentmiklósi gömbgrafitos öntvény Nehéz dolga van annak, aki manapság beruházásba fog, de az sincs könnyebb helyzetben, aki rekonstrukcióba kezd, merthogy a gazdasági körülmények nehézségei. . . Kétségtelen: a lehetőségek korántsem határtalanok. Ám az is vitathatatlan, hogy aki ma nem fordít kellő figyelmet a fejlesztésre — aligha tud lépést tartani a holnappal. A Mezőgép Vállalat törökszentmiklósi gyárának kettes telepén, pontosabban a régi öntöde mögött zsúfolásig telített tájkép tárul elém: gödrök, halmok, csövek, szerelvények, ember ember és gép gép hátán... Az alapozás Golgota-zajai: tompa puffanások, csörgésA törökszentmiklósi gyár 1974 óta gyárt nagy szakítószilárdságú öntvényeket. Ennek és a korábbi új technológiák bevezetésének következtében szükségessé vált az öntöde rekonstrukciója. Mit foglal ez magában? Mindenekelőtt azt, hogy a jelenlegi, minimálisnak mondható technikai fölszereltség a közepes színvonal fölé emelkedik. A számok nyelvén: ez idő szerint 2200 tonna öntvényt gyártanak, a felújítás után ez a mennyiség csaknem a duplájára, vagyis 5200 tonnára nő, amit ugyanezzel a létszámmal teljesítenek majd. A kapacitás bővülésével a különleges figyelmet érdemlő gömbgrafitos öntvénygyártás úgyszintén növekszik. Igaz, aránya az össztermelésben továbbra is 40 —50 százalékos marad. Ugyanakkor ez az 1200 tonna olyan minőségű, melynek révén a Mezőgép Trösztnek nem kell importból beszereznie a nagy szilárdságú öntvényeket, amelyeket elsősorban az exportra gyártott termékekhez használnak föl. A vékonyabb falú öntvényekből könnyebb alkatrészek gyárthatók, a mozgékonyabb gépek pedig versenyképesebbek a piacon. A korszerűsítés keretében modern berendezéseket, gépeket állítanak termelésbe — ezzel száz-száztíz ember nehéz fizikai munkáján A felsorolt tények és számok önmagukért beszélnek. De hogyan folyik a nagyszabású, két év múlva megtérülő, rekonstrukció? Tóth Pál György és Egyed András sokatmondó sóhaja jelzi: nem könnyű a válasz, illetve nem volt az a dolog kezdetén. Tudniillik már a fölújítással járó bővítésekre vonatkozó építési engedélyt sem volt egyszerű megszerezni, mivelhogy a jövőben autópályává fejlődő 4-es úthoz majdan csatlakozó 46zörgés, dübörgés. Nem titkolt elégedettséggel vezetnek körül a beruházáson. A zaj nem csitul. Keresünk egy csöndesebb zugot. A „kerékasztalhoz” Tóth Pál György az öntöde első embere és Egyed András technológiai vezető ül le, később csatlakozik Tóth László, az tizem irányítója.! Pár perc szünet. Hol is kezdjük? — fogalmazódik meg bennük a kérdés. Megszokott dolog ez, hiszen annyi mindent mondhat az, ki a történések sűrűjében él. Röpke szemlét tartván az eltelt időszak eseményein, — egy, a jelennél sokkal többet ígérő jövő tervének körvonalai bontakoznak ki. könnyítenek. Ez a felújítás persze, tulajdonképpen mind a 160 mezőgépest érinti. Képesítik a homokszállítást, a forma összeállítását, a formaszekrény súlyozását, az öntvénytisztítást és a rámo- lást. A formázótér korszerűsítésének „pillére” a lengyel öntödei mozgóasztal, melyre rádolgoznak az NDK gyártmányú formázógépek. A régi műhelycsarnok is kétszeresére, 1400 négyzet- méterre bővül. A két új indukciós kemence az olvasztást teszi mozgékonyabbá. A héjformázást nagy sorozatok gyártására alkalmas NDK- beli gépekkel újítják meg. A konkurrencia miatt valószínűleg nehezebben! találónak rá elegendő munkát. A nagy teljesítményű berendezések itt is megduplázzák a termelést és nemcsak köny- nyebbé válik az ezer tonna előállítása, de kevesebb dolgozót kell majd foglalkoztatni. Jelentősen csökken a selejt, korszerűsödik a minőségi ellenőrzés, a műszerezettség, illetve a folyamatok irányítása javul. A gyorselemző készülékekkel a szilárd és a folyékony vasat is vizsgálhatják, a homoklaboratóriumban pedig az öntéshez használatos homokot elemezhetik mindenféleképpen. S nem utolsósorban jobban be tudják majd tartani a környezetvédelmi előírásokat. os út „döfi” az öntödét. Az engedély egyelőre 1995-ig érvényes. Aztán? Ha mindenképpen muszáj, elköltöznek, ez a technológia viszonylag könnyen áttelepíthető. Ennél is nagyobb gondot okoz az, ami az efféle vállalkozások alapja: a pénz. A tröszt 37 millió forintot adott. Ennek alapján indult meg a tervezés. Az alaptőke később speciális keretből egészült ki 55 millióra. Később kitűnt, hogy ez az 55 millió semmiképpen sem elegendő a rekonstrukcióhoz, hiszen számolni kell azzal, hogy a költségek állandóan emelkednek. Másrészt menetközben derült ki: a korábban vásárolt indukciós kemencék felújításra szorulnak, mivel az idő elteltétével a szabványok változtak. Továbbá: a környezet- védelmi követelmények nőttek, ezeknek eleget tenni — még több pénzt emészt föl. Mindennek tetejébe különböző okok folytán már csupán az alaptőkére számíthatnak. Ez viszont tényleg csekélynek bizonyult. Mit lehetett tenni? Állami támogatást kértek. Kértek, csakhogy azt sem olyan könnyű megkapni, hiszen az ismert, hazánkba is begyűrűző acélválság miatt a honi kohászati vállalatok és az alacsonyabb rezsiköltséggel, kisebb szériagyártásra alkalmas, rugalmasan gazdálkodó középvállalatok közötti konkurrenciaharc az állami támogatás megszerzését is nehezíti. Némelyek talán már úgy érezték: ez a feladat kifog rajtuk, hiszen a „megkapjuk, nem kapjuk”? kérdése szinte egy wagneri zenedráma borús motívumaként árnyékolta be a kilátásokat. Végül megkapták a támogatást Saját ötletekkel A rekonstrukció a jelenlegi tervek szerint 110 millióba kerül. Ezt reális, mindent magába foglaló kalkulációnak tartják a törökszentmiklósiak. Bár igyekeznek leszorítani a költségeket; például azon is törték a fejüket, hogyan lehetne saját erőből megoldani a vasszerkezetek elkészítését, illetve összeszerelését. Ez azonban meghaladja erejüket — kénytelenek a zsebükbe nyúlni. A felújítás bontással is együttjár. Az előkészítési munkálatokat a mezőgjépel-f sek gyorsan, tervszerűen elvégezték. A technológiai terveket a Kohászati ®yár- építő Vállalat salgótarjáni irodája, az épületek terveit pedig az Agrober elkészítette. Az építési területet a KÉV Metro tavaly szeptember közepén átvette, az alapozási munkákat vállalta. Hogyan zajlik a beruházási munkák mellett a termelés az öntödében? Tóth László üzemvezető a fejét ingatja: „Alig férünk. Jósze- rint a régi öntőcsarnokon belül tudunk dolgozni, a kiszolgáló helyiségeket már elhódították tőlünk. De sebaj, csak már kész lenne. Majd az újjászületett öntödében. ..!” Az utolsó mondat jogán: a bizonyításra várhatóan 1985 júliusában nyílik lehetőségük. Sz. Tamás Tibor Kétszer annyi termék jó minőségben Lejtők és emelkedők Kizárólag torontáli szőnyegeket szőnek a békésszentand- rási Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet tiszasasi részlegében. A műhely és a beldolgozó- bálózat 24 helybéli nőnek biztosít munkát F. T.
