Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
1984. ÁPRILIS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozás a fiatal értelmiség helyzetéről \ Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet kunszentmártoni üzemében ebben az évben is nagy mennyiségű férfi divatnadrágot készítenek. Az NSZK-beli Brühl cégnek jelenleg 10 ezer darabot szállítanak több színben Bőség baromfiból Februárban fél Szolnok kacsapecsenyét evett II törökszentmiklósi baromfifeldolgozó minta ABC-je az egyes Ötvöződjön a fiatalok lendülete és az idősek tapasztalata Majoros Károly hozzászólása Micsoda komfort! Ülünk a szolnoki ÉKV egyes ABC- jének kis irodájában, és két képernyőn beszélgetés közben még képeket is nézhetünk. Az egyik éppen az ABC göngyölegekkel teli udvarát „hozza be", egy teherautóról most érkezett árut pakolnak. A másik az áruház belsejét mutatja, vevőket, eladókat. Nagy Sándomé boltvezető már megszokta — ipari kamerák mutatják az irodában dolgozó vezetőnek, mi történik kint az áruházban. Erről még aligha nevezetes a jó öreg, de alaposan megfiatalított egyes. Arról viszont lassan nevezetes lesz az egyes, hogy hűtőpultjain gazdag választékú baromfi kínálja magát. Ügy látszik, jó az árukészlet, mert míg januárban összesen nyolcvanezer forint értékű baromfihúst adtak el, addig a kurta februárban már 436 ezer forintot hagytak a vásárlók ugyanezekért az élelmiszerekért a pénztárakban. Hirtelen ennyire megnőtt volna az étvágyunk ? Cserkészné, Horváth Judit az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadója még meg is toldja a feltételezést: — Februárban fél Szolnok kacsapecsenyét evett! Nagyné, a boltvezető vágja is a számot: — A harmincnyolc forintos kilónkénti árú kacsából 171 ezer forintért vették nálunk a vevők. Kiszámoltam, az olcsó kacsahúst kedvelők kereken 45 ezer forintot takarítottak meg. Ugyanis ez olcsó kacsa volt, exportból visszamaradtalak szoktuk mondani — nem volt semmi baja, hadd tegyem hozzá, gyönyörű pecsenye lett belőle. •Hadd tegyük mi is hozzá: ez a kacsa Törökszentmiklós- ról érkezett, mint a csirke, a tyúk és a libaszállítmányok, február elseje óta. Akkor kötött megállapodást a baromfifeldolgozó és az ÉKV. A feldolgozó vállalta, hogy a cikklistáján szereplő 33 féle baromfihúsból legalább 25— 28 félét állandóan szállít a rendelés szerint, azért nem mindent, mert vannak bizonyos idényáruk, így például a hízott liba. Nehogy valaki azt gondolja, hogy csak a szolnoki 1-es ABC a mintabolt február óta. A zagyvarékasi feldolgozó mintaboltja a Gólya ABC Szolnokon, s a 200-as élelmiszer Mezőtúron. A török- szentmiklósiak pedig a megyeszékhelyen kívül a jászberényi Pelyhespart 112-es boltját látják el termékeikkel. Mondják, a szolnoki egyesben nagyon jól sikerült a tö- rökszentmiklósiiak bemutatkozása. Remélik, így lesz ezután is. Tőlük sokszor érkezik tyúkmáj, bőrös levesaprólék, mellcsont, s a grillcsirkéik, a frissen vágottak is igen szépek, gusztusosak. Ha háziasszony az olvasó, most biztosan felsóhajt: és hol van az a régi csomag, az úgynevezett Csirke A-apró- lék, amiben mellétől, két combjától megfosztva, egész csirke apróléka volt, fejestől, lábastól. Sajnos, mintha az ipar ezt — most úgy 20—22 forint lenne egy-egy ilyen csomag ára — nem szívesen darabolná, kínálná. Az aprólékok mellé mindkét me- gyén'kbeli feldolgozó odarak egy-egy combot — s ettől mindjárt harminc-negyven forint a levesnekvaló... Ki érti? — a pénzét számoló háziasszony aligha... Azért reménykedjünk! A mintaboltok ellátói, valószínűleg márkájuk védelmében is igyekeznek minden jót és szépet kínálni. Kemecsey László, a törökszentmiklósi feldolgozó főmérnöke azt mondta: „Az együttműködést hasznosnak tartjuk és tovább akarjuk fejleszteni.” Ez a fontos! Talán eljön az az idő is, amikor a vásárlók úgy kérik a baromfihúst: „ugye, ez miklósi?” vagy: rékasd-e a szállítmányuk”? Addig azonban még folyik a verseny, ki hogyan tisztít, milyen gondosan darabol, mennyire friss, ami nála frissnek számít? Mindez, nyilván a vásárló örömére, szeme láttára. S, hogy közben egy havi 6—6,5 milliós forgalmú áruházban az addig százezret se elérő baromfibevétel már a fél millióhoz közelít? Nyilván a bolt se csalódott... — sj — (Folytatás az 1. oldalról.) egyike tehát olyan politikai, társadalmi légkör megteremtése, amelyben megállítható az értelmiségi munka további leértékelődése, hogy érvényre juthasson a teljesítmény színvonalát kifejező valóságos értéke és biztosított legyen az ésszerű fel- használása. Ez a célkitűzés és a megvalósítása szorosan összefügg az ország anyagi helyzetének javulásával. A továbbiakban Fábián Péter a fiatal értelmiség köz- életiségéről, annak rendkívüli jelentőségéről szólt, hangsúlyozva, hogy cselekvő, progresszív emberekre van szüksége a szocializmusnak. Meggyőzően beszélt arról, hogyan juthat el a pálya- és az életkezdés gondjaival küszködő fiatal az ideológiai tisztánlátáshoz, ebben a félig kész társadalomban, amelyet az ideológiai sokszínűség jellemez, de a marxizmus-leninizmus hegemóniája szilárd. Az idősebb nemzedék és a párt felelőssége is, hogy a kételyekből az igaz felismerése alakuljon ki. Ehhez idő, értelem és az ügyet szolgáló kölcsönös tolerancia kívántatik. Végezetül a fiatal értelmiség szerepének fontosságát hangsúlyozva a megyei párt- bizottság titkára a következőkkel fejezte be előadását; „Mondhatnám nincs olyan feladat, amelyben ne számíthatnánk a segítségükre. Csak az értelmiséggel együtt lehet felépíteni a szocializmust, nélkülük nem”. Felszólalások a vitában A vitaindító elhangzása után Bendó László, a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat termelési osztályvezetője kért szót. A fiatal műszaki értelmiség és a közgazdászok számára önálló alkotó munkára lehetőséget adó szakmai tanácsokról beszélt. Elmondta, hogy a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát a legtöbb vállalatnál] nem veszik komolyan. Szolnokon 12 ilyen tanács alakult, de igazán érdemi, anyagi megbecsüléssel együttjáró feladatokat csak egyetlen egy kapott és végzett. Az érdektelenség és a közömbösség megszüntetéséért a vállalatok vezetői, a KISZ-szervezetek is többet tehetnek. Kulcsár Mária fegyverneki tanítónő a falusi pályakezdő pedagógusok nehézségeiről beszélt többek között. Különösen továbbképzésük és tanulásuk meglehetősen szűkre szabott lehetőségeit fájlalta. Hubanov Mihály gépészmérnök, a Hűtőgépgyár KISZ-bizottságának titkára példák sokaságával bizonyította be, hogyan érvényesül a gyárkapun belül a KISZ érdekképviselete és érdekvédelme. Zsák Miklós, a szolnoki Járműjavító közgazdásza konkrét esetekkel elsősorban azt érzékeltette, hogy miként becsülik meg a fiatal értelmiségieket az üzemben. Megítélése szerint kollektívájukban a munka elismerése független a kortól. Dr. Kerékgyártó Imre, a DATE Karcagi Kutatóintézetének munkatársa azt érzékeltette, miként emelkedtek a követelmények a tudományos-kutatómunkával szemben. Dr. Szatmári István, a karcagi Kórház sebésze, a pályakezdő orvosok lakásgondjait ecsetélte. Megoldást jelentene, ha több szolgálati lakás lenne és a letelepedéshez munkáltatói kölcsönt kapnának. Bóta István, a kunhegyesi Kunság Népe Tsz üzemmérnöke, aki három éve dolgozik a szövetkezetben, elsősorban azt kifogásolta, hogy eddig még nem vették igazán igénybe szakDr. Majoros Károly hozzászólását dicséretnek beillő véleményével kezdte: olyan ez a konferencia, mint a tavaszi csokor, olyan sokszínű, sok figyelemre méltó vélemény, hasznos javaslat és észrevétel hangzott el. „Én diplomások fórumának nevezném ezt a találkozót”, — mondta. „Értelmiségi lehet az is, akinek nincs diplomája. Ki vitatná el, hogy Veres Péter, Szabó Pál, Papi Lajos, diploma nélkül is az értelmiséghez tartoznak, kultúrateremtők, hordozók és átadomápyozók.” Különösen nagy jelentősége van annak, hogy most minden értelmiségi betöltse ezt a szerepét. Most, amikor szocialista társadalmunkban a változás éveit éljük, tisztában vagyunk azzal, hogy ez a társadalom tökéletesítésre szorul. Felépítéséhez égyütt kell a fiatalok lendülete és az idősek tapasztalata. Harcolni a jobbért, ezt kell, hogy vállalja a fiatal értelmiség. Sokan bírálják a fiatalokat azért, mert arra törekednek, hogy a lehető legjobb körülmények között dolgozhassanak. De mi jelenti a jó körülményt? A magasabb fizetés? Az, hogy gyorsabban jutnák lakáshoz? Nem biztos, hogy a választásnál mindig ez az elsődleges szempont. Vannak , akiket mindenekelőtt az érdekel, milyen lehetőséget kapnak, és oda mennek dolgozni, ahol megmérettetnek, ahol olyan tudását. Honti László, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatának hallgatója jó szellemi műhelynek tartja a főiskolát, de ugyanakkor az a tapasztalata, nagy a szakadék az elmélet és a gyakorlat között. A nyári szakmai gyakorlat illúzióromboló — mondta. Dienes Eszter törökszentmiklósi népművelő, a fiatal alkotók körében az irodalmi szekció vezetője, a Szolnok megyében élő fiatal írók és képzőművészek munkáját mutatta be. Örömmel számolt be azokról a lehetőségekről, és elismerésekről, amelyeket az ifjú alkotók az utóbbi időben kaptak. László Gyula, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanára, a Jászkunság főszerkesztője az írástudók felelősségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy nincs tabu téma, bármiről lehet írni, de csak felelősséggel. Pásztor András, a KÖJÁL munkatársa szóvátette, hogy munkahelyén megtiltották a gazdasági munkaközösségek létrehozását. Ügy vélte, nem indokolt ez az általános tiltás, a jogi és etikai problémákat újból felül kellene vizsgálni. Fekete Sándor, a Néplap munkatársa, a szerkesztőségben dolgozó fiatal újságírók élet- és munka- körülményeiről beszélt. Rácz Lajos, a kisújszállási 625. sz. Szakmunkásképző Intézet tanára szerint a pályakezdő pedagógusoknak nagy előnye más diplomásokkal szemben, hogy azonnal önállóan dolgozhatnak. Szóvátette a pedagógusok alacsony fizetését. Dr. Rédl Jenő, a Hetényi kórház orvosa, a továbbképzés fogyatékosságairól beszélt és a tudományos munka lehetőségeinek hiányát kifogásolta. Kácso Anna újszászi óvónő elmondta, hogy igénylik a közéleti feladatokat és szükségesnek* tartaná, hogy maguk is keressék és kezdevezetőt találnak, aki partner, akitől tanulhatnak. Aki reálisan gondolkodik tudja, hogy az értelmiségi életmód sokba kerül. A tanult emberek igényesek, világot akarnak látni, és az is igaz, hogy teljesítményüket, az igazán színvonalas munkájukat jobban meg kellene fizetni. Erre egyelőre nincs lehetőség. Ezt a valamikori tévedést azonban az első adandó alkalommal korrigálni kell. Az értelmiség rangjának és tekintélyének megerősítése nagyon fontos. Gondoljuk csak végig, Szolnok megyében is az ipar és a korszerű mezőgazdaság fejlődésének feltétele a szellemi befektetés volt. Az értékítéletet helyre kell állítani kölcsönösen, hiszen afne- lyik társadalom nem becsüli a fiatalságát, az önmaga sírásója. Aki viszont a múltját nem becsüli, az gyökértelen marad. Van nemzedéki vita? Igen, de minek! Másfajta vitákra van szükség. Még a nézetek szenvedélyes összecsapására is, amelyben az érvnek kell dönteni és nem a hatalomnak. A vita és a kritika nem ugyanaz. A kritikában benne lehet a változtatni akarás igénye, ami nem biztos, hogy szembenállást jelent. A jó vitatkozzon a rosz_ szál, a haladó a konzervatívval — hangsúlyozta végezetül a megyei pártbizottság első titkára. ményezzék a közéleti szereplés megszokottól eltérő lehetőségeit. Dr. Fábiánná dr. Kocsis Lenke, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola adjunktusa az értelmiségivé válás előzményeiről, feltételeiről és buktatóiról szólt. Papp Istvánná szolnoki tanárnő a pedagógusok túlterheltségének és szakmai igényességük ellentmondásait feszegette. Hubai László, a KISZ KB képviselője a fiatal diplomások számának, szakmai összetételének alakulását mutatta be. Dr. Jemei Bálint, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági élet fellendüléséért nagyon sokat tehetnek a fiatal szakemberek is. Bosnyák Szabolcs, a Hetényi kórház főmérnöke az egészségügyben dolgozó technikai szakemberek és fiatal mérnökök sajátos helyzetét mutatta be. Dr. Nagy László, a Hetényi kórház sebésze az értelmiségi fiatalok megyei tanácsának elnöke, aki egyik kezdeményezője és szervezője volt a tegnapi fórumnak, arról a kedvező visszhangról szólt, amely a konferencia ötletét fogadta. A vitában utolsóként szólt Túri Gáborné, a kenderes! Szakmunkásképző Intézet tanára, aki a pedagógusok fizetésének, a pálya elnőiesedésének és a hivatás presztízsveszteségének összefüggéseit boncolgatta. Az elhangzottakat Fábián Péter röviden összefoglalta, hangsúlyozva, hogy nagyon jó kezdeményezésnek tartja a fórum megszervezését. Hasznosnak ítélte meg a párbeszédet, s felhívta a figyelmet arra, hogy mindazt, ami a konferencián elhangzott, a szervezők juttassák el az illetékesekhez. Az értelmiségi fiatalok konferenciája Vass Lajos zárszavával ért véget. K. K.
