Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-22 / 95. szám
Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Ha veszélyben a ki C»rrr !* A csönd ezer darabra törik, az idegek vi- gyázzba rándulnak. A tele- íoncsörgés azt jelzi: kitörés! Hegyi Ferenc — a helyszínelők pármondatos jelentése alapján — riadóztatja a többleteket is: Falucska Antalt, Mészáros Károlyt, Tanka Antalt és Tóth Lajost A közép-alföldi kitörésvédelmi csoport valamennyi tagjának indulnia kell. Nagyjából azzal is tisztában vannak, hogy mi történt, hová mennek, milyen ruházatban, meddig tarthat a „lokalizálás”. Csöndes hétköznapokon ugyan mindannyian akkor ébrednek, úgy dolgoznak, mint mások a Kőolajkutató Vállalatnál: Hegyi Ferenc a parancsnok fúrási főmérnök, társai főfúrómesterek. Ám ha riasztják őket, nem számít semmi. A család megszokta már (meg lehet ezt szokni?), és Szerencsére eddig egyetlen, mentő sem szenvedett komolyabb sérülést. A kitörésvédelmi szervezetet 1959 után kezdték kiépíteni a vállalatnál, öt év múltán öltött végleges formát. A legrátermettebb emberek s megfelelő eszközök alkotta védelmet Győry Gyula, a „Kőolajkutató” műszaki igazgató-helyettese idestova 17 esztendeje irányítja. A Dunántúlon is működnek 'kitöréselhárító kollektívák, csakhogy az Alföldön kétszer annyi kutat fúrnak, érthető tehát, hogy a Somlai Nándorral együtt vezetett négy (öt-öt embert számláló) kitörésvédelmi csapatra méginkább szükség van. A vállalathoz tartozó területen évente mintegy 130 ikutat „ásnak” — korszerű berendezésekkel. Joggal vetődik föl a kérdés: akkor miért a :kitörések? Ebben közrejátszanak előre nem látható földtani események, geológiai problémák, vagy meghibásodhat a kút valamelyik alkatrésze. De ami a döntő: a kezelő- személyzet megsértheti a technológiai fegyelmet. A lazaság, a felelőtlenség, netán a hozzáértés hiánya óriási károkat okozhat. Fölvillanó képek: a magasba szökő gázsugár gigantikus Sáklylája, a kísértetiesen dübörgő hatalmas lángoszlop körül tömlőkígyók, vízágyúk, azbesztruhás alakok, erőlködéstől remegő vállak, verítékben fürdő piszkos arcok. Nem lehet kérdés a „mit mentsünk?”, sokkalta inkább a „hogyan?” Hiszen a kiáramló gáz meny- nyisége — elvileg— egymillió köbméternél is több lehet naponta. A szerszámok, gépek pusztulásának kára sem csekély. És persze a környéket fenyegető veszély. .. Vajon milyen gyakran villannak föl ilyen képek? Győry Gyula készséggel sorolja az adatokat: az országban 1935-től (akkor kezdődtek nálunk a komolyabb kutatások) 44-ig minden 51. a szénhidrogén fölkutatására irányuló fúrás, a felszabadulásig 64-ig minden 107.. 65- től pedig minden 125. fúrás torkollott kitörésbe. Hogyan alakult ez a Kő- alajkutató Vállalatnál? Az 1945-ös történelmi sorsfordulóig minden ötödik, azt követően 64-ig minden 78., s ezután pedig minden 139. kút tört ki. 1965 egyébként fordulópontot jelentett, ugyanis ekkor fogtak mélyebb, azaz kétezer méter fölötti fúrásokhoz. Summázva: hazánkban eleddig ötvenöt gázkitörés következett be, ebből tizenöt kút összeomlott, illetve betemette önmagát. Legutóbb tavaly tavasszal Battonyán, ahol 5—6 ezer köbméter homokot hozott föl a kitörés. Negyven esetben viszont hatalmas emberi erőfeszítések árán helyreállították a kutat. Ebben mi, magyarok, szolnokiak mesterek vagyunk. A szocialista országok kitörésvédelmi szervezetében is vezető szerepet töltünk be. Mindenegyes bevetés, valóságos dráma. Eligazítás, bevetés. Tűz, robbanás kizúduló törmelék és alkatrészek „zápora” közepette. Az él főj tás a legkpróléko- sabban kidolgozott terv szerint zajlik. A megmaradt berendezéseket leszerelik, ketten kötélen leereszkednek az aknába, s végül csatlakoztatják a szerelvényt. — Ismét megteremtik az egyensúlyt, vagyis a lyukban lévő iszappal, illetve speciális folyadékkal ellensúlyozzák a rétegben uralkodó nyomást. Pattanásig feszült percek telnek el, míg végre helyére kerül az új tolózár. Az ember agyának olyannak kell lennie, mint a hologram: egyszerre látni minden dimenziót. És ami a legfontosabb: a fegyelem! A kitörés még a szélsőségekre nem hajlók természetét is érzékenyen megviselik. És: itt a kétely gyávává tehet. . De nem lehet. A mentők egyek az önuralomban, a bátorságban s a készültségben — valamennyiünkért. Sz. Tamás Tibor Fotó: Balogh P. László A fiatalok körében is visszhangra talált a felhívás R Soproni Ruhagyárból Nívódíjas újdonságok További újdonságokkal lepi meg a közeljövőben a vásárlókat a Soproni Ruhagyár. Nyár végén már kapható lesz az Ipari Minisztérium idei nívódíjának nyertese, a Thermo fantázianevű együttes. E terméfccsalád tagjait a tervezők őszi viseletnek ajánlják. A dzsekit, a nadrágot és a hozzá tartozó mellényt a PANYOVA Miami nevű kelméjéből készítik, amelynek nagy előnye, hogy nem nedvesedik át. lepergeti az esővizet. A felületét ugyanis különleges eljárással kezelik. Az öltözékegyüttest flanellal bélelik, így hűvösebb napokon is viselhető. A tervek szerint az idén 12 ezret adnak át a hazai kereskedelemnek. ‘Fiatal láncoknak elsősorban utazásokra, kirándulá- sdfcrasokra szánják a Nyári utazás elnevezésű öltözék- csoportot, amelynek darabjai akár mindennapos viseletre is alkalmasak. Az együttest a minap Arany- gyű&zűvel és a Gabi-Mami t|aei|kaszt őség Ikülöndíjával' jutalmazták. (Folytatás az 1. oldalról.) nyei, — újabb 800 hektáron öntözőtelep készült el. A fiatalok KISZ-vécTnökséget vállaltak az új telep célszerű, gazdaságos hasznosítása felett, előmozdítják a kultúrák rendszeres és szakszerű csapadékpótlását, s gondoskodnak arról, hogy ahol lehet kettős termesztéssel is növeljék az értékes takarmányfélék vagy más növényi kultúrák hozamát. Olyan kezdeményezés is (született, Ihogy Tiszaföldvá- ron és másutt a települések, gazdaságok KISZ-esei szombatonként és vasárnaponként öntözési műszakot tartanak. Segítik a gépek áttelepítését, a csapadékpótlás folyamatosságát. Mint ismeretes a tiszai ön- itözőgazdaságok együttműködése patrónusa a mezőgazda- sági célokat szolgáló Alkotó Ifjúság pályázatnak. Nos, ennek a mozgalomnak a keletében is születnek olyan kezdeményezések, amelyek az öntözés kiszélesítését, hatékonyságát és gazdaságosságát segítik. Rövidesen néhány helyen alkalmazni kezdik az energiatakarékos műbőr-tömlős öntözést, mely kevés munkaerővel. hatékonyan biztosítja a vízadagolást a szomjazó kultúrákra. Bevezetik a Szarvasi Öntözési és Meliorációs Kutató Intézet 'fiataljai által kifejlesztett öntözést elten őrző berendezést. Az elmés műszer, főleg az agregáttal üzemelő vízkivételi műveknél, emberi beavatkozás nélkül, automatikusan ellenőrzi az adagolt víz mennyiségét, hőmérsékletét, a víznyomást. Jelzi, a hibát, és ha a megadott értékek alá csökken valamelyik mutató, automatikusan kikapcsol. Az új öntözési módszerekről, eljárásokról a tervek szerint júniusban kétnapos országos bemutatót tartanak a TÖGE irányító gazdaságában, a tiszaföldvá- ri Lenin Tsz-ben. Petrezselyem vagy törpekörte? Kitüntetés kiváló vállalatoknak, pénzintézeteknek A külkereskedelmi, a közlekedési és a pénzügy miniszter, valamint a Magyar Posta elnöke, az érintett szak- szervezetek véleményével egyetértésben kiváló címet adományozott vállalatoknak, igazgatóságoknak, pénzintézeteknek Ez utóbbiak közé tartozik a besenyszögi takarékszövetkezet. amely ugyancsak elnyerte a kiváló elismerést. Károkat okozott a szélvihar Szolnok megyében, ahol befejező szakaszához érkezett a tavaszi mezőgazdasági munka, a hét végéig a vetésbe rüílet több ,miint négyötödén. 128 ezer hektáron földbe kerültek a tavaszi kultúrák az elmúlt napok szélviharai jelentékeny károkat okoztak. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben a csütörtöki orkán erejű szél kipusztította a tavaszi vetésű növények jelentős részét. A 280 hektár cukorrépát, 40 hektár petrezselymet, 10 hektár étkezési vöröshagymát és 70 hektár új telepítésű lucernát tépázott meg. A természeti csapást szenvedett területeken, bár rendkívül száraz a talaj. megkezdték a kipusztult növények újravetését. A húsvéti ünnepek alatt is dolgoznak a földeken, hogy mielőbb pótolják az érzékeny kiesést. Kárt Okozott a szélvihar a mezőtúri Dózsa Tsz határában is. 250 hektár cukorrépa illetve mák lett a szélvihar áldozata. A kiesés pótlására kukoricavetést terveznek, A kipusztult búza egy részének a helyére is kukorica kerül a kisújszállási Tisza II., a ti- szasülyi Lenin és a csépai Ti- szamenti Termelőszövetkezet határában. Afci anekdota főszerepleje a foldieper. Azaz, hogy Kovács (Kiss, Nagy, Szabó, srtb), a hivatalnok, akinek munkatársai körében így tavasztájt egyébről sem esik szó, mint a földieper termesztéséről. A szaporításról, a talaj, a trágya, a műtrágya minőségéről, a föld felfelmelegítésének különböző trükkjeiről. És persze a vég- , eredményről: a termés nagyságáról, tartósságáról, a be- érés időpontjáról —. s ki tudná felsorolni az összes szempontot. Kovács lassan-lassan amolyan kívülálló lett a társaságban, noha neki is volt kertje, de ő „parlagi” módon retket, hagymát, zöldborsót, petrezselymet termelt épp annyit, amennyire a családjának szüksége volt. A földieperhez külön érzék képesség kell — állították munkatársai, és Kovács bosszút esküdött. Amikor beköszöntött a földieper-idény, s a hivatal dolgozói kis műanyag dobozban vitték a közös „gusztálásna” termésük legszebbjét, Kovács egy reggel szerény papírzacskóból olyan földiepret rakott az íróasztalára, hogy kollégái elsárgultak az irigységtől. De Kovács nem volt irigy: elmondta, hogyan kell termelni a tökéletes földiepret. Nekilódult fantáziával mesélt házi készítésű tőzeges táptalajokról. virágzást. porzást serkentő kotyvalékiokról, mé- hekről, amelyek titokzatos módon tudják, mikor, melyik virág beporzását kell elvégezni. Kovács tekintélye óriásit nőtt: véleményére egyre többet adtak, a takarítónő az ő irodájában kezdte a munkát, sőt az irodaházi büfés odáig ment szimpátia-megnyilatkozásaival, hogy sosem csapta be egy fillérrel sem. És a következő évben a földi eper folyta^ tódött fejessalátával, majd jött a holland paradicsom- hullám és a törpekörte-tele- pítés. Kovács mindenben verhetetlennek bizonyult. Majd csak évek múlva „bukott le”, amikoris az egyik kollégája véletlenül felfedezte. hogy a „szaktekintély” minden mustrára Vitt termést a piacon vásárol. Ez az a sztori, amelynek nincs semmilyen tanulsága — ha így nézem. Ha úgy: akár több féle „eszmei” következtetésre is juthatunk. Mi maradjunk egy általános érvényűnél: a kiskert, a „hobbi”, a szabad időben, kicsiben végzett kertészkedés, gyümölcs-, szőlő-*, zöldségtermelés a városii ember életének részévé vált. A szabad idő félhasználásának szerkezetét kutató szociológusok bőséges adalékkal szogálihat- nak: ipari munkások, értelmiségiek, alkalmazottak egyaránt, évről évre többet áldoznak munkaidejükön túl erre a tevékenységre. Orvosok tudnának beszélni arról, hogy milyen áldásos mozgalom ez a mozgásszegény életet élők számára. (Bár a nétvégi megfeszített, kimerüléssel járó munkát ők se javasolják. Ugyancsak társadalomkutatók töprengenek: hol lehet meghúzni a határt, meddig rekreációs indíttatású a kertben végze” (melynek „végtermék^ egy család évi zöldség, ségleteinek kiqlégító'i hol csap át anyagi, ' .* mi presztízsbe — ahi,^' az „elrajzolt” fönti töm, ben is megjelent. Derékig járunk az idei tavaszban: sürgölődnek a méhek. megerősödtek a palánták, a kiskertek táján friss töldszagot, Virágillatot hordanak a böjti szelek. A kertszomszédok két szusszanás között meghányják-vetik a világ sorsát, óvatosan latolgatva a legfontosabbat: vajon lesz-e fagy az áprilisi holdtöltekor? Bevételről, hozamról, sikerről és sikertelenségről. presztízsről egyelőre szó sem esik ..-. — Vágner — Szeretet társadalmi munkában Írásunk szereplői valamennyien a Széchenyi lakótelepi gyermekváros nagycsoportos óvodásai. Az intézetben kapnak mindent: ruhát, ennivalót, törődést, de valami mégis hiányzik. Talán az esti mesék hangulata, egy meghitt családi vacsora melege, közös séták, amit szinte lehetetlen pótolni. Mégis akadnak emberek, kollektívák, akik megpróbálkoznak vele. Szolnokon például az Éva presszó alkalmazottai, tizennyolc apátlan-anyátlan csöppséget patronálnak társadalmi munkában. Hogy ez mit jelent? Annyit, hogy minden csütörtökön nyitás előtt egy órával — délelőtt tíztől tizenegyig — vendégül látják a csoportot. Természetesen a sütemény és a kóla ingyen kerül az asztalokra, így legalább a falatozók is elmondhatják családban felnőtt társaikhoz hasonlóan: én is voltam cukiban. Milyen finom tortát, sü- tit ettem, ti azt el sgm képzelitek! Szintén ilyenkor ünnepük a név- és születésnapokat, a karácsonyt és a húsvétot. A legutóbbi összejövetel — amelyen a fotóriporterünk is részt vett —, a korábbiakhoz hasonlóan közvetlen, hangulatos, családias volt. Képünkön: a névnapjukat ünneplő gyermekeknek köszöntő és ajándék jár; a köszöntés pillanata. Fotó: T. Z. Szöveg: D. Sz. M. ■- 1 Wm f mm • v| I mm,: ‘ I 1 fjjf 1 Jp
