Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

Nemzeti összefogással szocialista céljainkért! Az idén 50 ezer raklapot gyárt nyárfából az Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat részére a tiszabői Petőfi Tsz. Eddig mintegy tízezret szállítottak megrendelőjüknek Kapható az új Bit-let Mi történt március eleje óta? Mármint a mikroszámító­gépeket is árusító hazai üz­leteikben? Ennek nézett utá­na a Bit-let munkatársa. Az ötlet hetilap havonta meg­jelenő számítástechnikai melléklete azért érezte ak­tuálisnak a témát, mert amint azt éppen a hetilap egy február végi számából megtudtuk, a Vám- és Pénz­ügyőrség új számítási mód­szert vezetett be: alacso­nyabb értéket állapított meg a külföldről behozott számí­tógépekre. a vám csökkent, a gé­pek száma is. Mindaddig te­hát, amíg a számítógépek hazai árusítása a magámpia- con múlik, a géptelenség, ez a képtelen állapot — ahogy a Bit-let cikkének címe is jelzi — megmarad. A Bit-let áprilisi számának olvasói megismerkedhetnek egy új Sinclair géppel, a ql-gyel. A számítástechnikával meg nem fertőzötteknek szánt új rovatból, a Beszállókártyá­ból megtudhatják, hogy mi köze a mosógépnek a mikro­elektronikához. A Bit-let szerkesztői megtartva ígére­tüket a sokakat érdeklő Lo­go számítógépnyelv „csináld magad” változatának két hó­nappal ezelőtti közlése után, most közük a program to­vábbfejlesztés; lehetőségét. Ügy tűnik, hogy a számí­tástechnikai témában koru­kat meghazudtolóan „profi” tizenéves középiskolás diá­kok is egyre nagyobb szám­ban kémek szót a lapban. A Sorvezető rovat két írást is közöl a HT iskolaszám ító- géppel kapcsolatban, mindkét cikknek diák a szerzője. A Bit-let eddigi számai­nak utolsó oldalán mindig megtalálhatták a félgépnye- rő pályázatot. Minden máso­dik szám után egy ZX 81 mikroszámítógép kerül ki- sorsolásra a pályázat megfej­tői között. Most a fél gép he­lyett öt gép megnyerésére kínál lehetőséget az utolsó oldal pályázata. Kísérlet Jászkiséren w Epítésigazgatás madártávlatból A községek megnövekedett önállósága nagyobb jártassá­got, szákmai tudást követel a tanács építési előadóitól is. Az építésigazgatás sokrétű, naprakész informcáiókat igénylő feladatai nehézségét okoznak a gyakorlott ügyin­tézőknek is. A hatósági és műszaki ügyek intézésétől értékes órákat rabolnak el a helyszínelések. Ez utóbbi­ról pedig nem lehet lemon­dani. mert például egy hely­telen beépítési előírás (mely a tervezés alapja) elronthat­ja az utcaképet. Homonnai János, a jász- kiséri nagyközségi tanács építési főelőadója az építés- igazgatási munka megköny- nyítésére új módszert dolgo­zott ki. Kísérleteit felkarol­ta az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium épí­tészeti és településfejlesztési főosztálya is. Módszerének lényege a légifényképezés meghonosítása a. tanácsok építési munkáiban. — A MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálatának hőlégballon- és repülőgép- modell csoportjával közösen, a múlt éviben légifelvétéle- ket készítettünk Jászkisór- ről. A szükséges enegdélyek beszerzése előtt a kísérlet tá­mogatására megnyertem a tanács vezetőit, akik szintén az államigazgatási munka egyszerűsítését látták az el­képzelésben. A légifelvételek alkalmazása rendkívül szé­les körű lehet. Elég', ha arra gondolunk, hogy madártáv­latból az íróasztalon láthat­juk az egész falut. A fény­képekről leolvasható az épü­let és tetőformák, állapotuk, az árnyék a magasságra en­ged következtetni, tájékozód­hatunk a beépítettségről, vé­dőtávolságok megsértéséről, megkönnyítik az építésren­dészeti munkát..., hogy csak a legfontosabbakat említsem. A légifelvételek nem lépték- IheHyesekt csak megközelítő pontosságot adnak, de nem is az a céljuk, hogy a térké­pekkel konkurráljanak. A kísérletek Jászkiséren múlt év decemberében feje­ződtek be, ez év második fe­létől p>edig már alkalmazzák ezt a mindennapi munkában. Repülőgépmodellről és hőlég­ballonról 300, illetve 600 mé­ter magasságiban készített felvételek költsége nem je­lentős (Jászkiséren ez mint­egy 20 ezer forint). A téli vagy a vegetációs időszakban készített fényképek más-más információt szolgáltatnak. A színes felvételek árulkodnak a környezetvédelmi ártal­makról, a növények fajtáiról, állapotukról. A fényképek alapján az építési előadó már csak a problémás he­lyekre megy helyszínelni, na­gyobb súlyt fektethet káros jelenségek megszüntetésére.. Az így szerzett ismerethal­maz megkönnyíti a fejlesztési koncepciók döntés-előkészí­tését. — lukácsi — Hz OTP első negyedévi mérlege Az OTp összegezése szerint a lakosság betétállománya az első negyedévben hat mii- liárddal növekedett és elérte a 203 milliárd forintot. A be­tétállomány növekedése há­rom százalékkal kisebb volt, mint a múlt év első három hónapjában. A tartós, egy év­nél hosszabb lekötésű beté­tekbe ugyan több pénzt he­lyeztek el az emberek, mint tavaly az év elején, — a ta­karéklevelek és ifjúsági' be­tétek tulajdonosai például 50 százalékkal nagyobb össze­get vettek fel számláikról, mint tavaly. Lakásvásárlásra, építésre, felújításra az OTP a tavalyi 4,7 milliárd forinttal szem­ben az idén az első negyed­évben 6,4 milliárd forintot folyósított. Nemzetközi műemléki nap Az UNESCO és a Műem­lékek és Történeti Együtte­sek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) kezdeményezésé­re világszerte — Magyaror­szágán is — tegnap rendez­ték meg először a nemzetkö­zi műemléki napot. Az a cél, hogy ezen a napon a szak­emberek még jobban ráirá­nyítsák a figyelmet a műem­lékekre, s különösen azokra az értékekre, amelyeknek megmentésében a közvéle­mény támogatására, társadal­mi összefogásra van szükség. Ebből az alkalomból Buda­pesten az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága és az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség a Magyar Nemzeti Galé­ria épületében tudományos ülésszakot rendezett. Munkahelyi adatbank Munkahelyi adatbankot szervezett Syőrött a munka­helyi tanácsadó szolgálat. Az adatbank teljes áttekin­tést nyújt a győri és a Győr környéki állásajánlatokról. Naprakészen tájékoztatja az álláskeresőket a munkahelyet kínáló vállalatokról, a betöl­tésre váró munkakörökről, a hozzájuk szükséges iskolai végzettségről, a szakképesí­tésről, a munka egészségügyi jellemzőiről, a kereseti lehe­nincs más dolguk, csak be kell ír­niuk elképzeléseiket a gép­be, s az néhány másodperc alatt kiválasztja a tárolóból és képernyőre vetíti a betáp­lált kívánságnak legmegfele­lőbb állást és annak összes jellemzőit. tőségekről. Az álláskeresőknek Jászalsószentgyörgyön, a Vadaskertben A fásítási hónap megyei ünnepsége Elismerés az erdészeti munkában élenjáróknak > A fásítási, erdőtelepítési munkákra alkalmas, a tavasz kezdetétől a rügyfakadásig tartó időszak immár negyedszá­zada — egy 1958-ban megjelent kormányhatározat alapján — a fásítás hónapja. Minden esztendőben ilyenkor számbaveszik a fásítási mozgalom eredményeit, méltatják az erdészek, a társadalmi fásítások szervezőinek munkáját. Hagyomány már az is, hogy ezeket az ünnepségeket úgymond természet­közeiben rendezik meg. mint ahogyan az idei fásítási hónap megyei rendezvényét is a kései tavaszban lassan zöldülő fák alatt tartották, meg tegnap délelőtt Jászalsószentgyörgyön, az öt hektáros Vadaskerti erdőben. Az ünnepséget Matúz Já­nos, a megyei tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. Jóllehet, -- hangzott el beszédében — megyénk az úgynevezett erdősítési ada­taival utolsó előtti helyen áll az országban, a fejlesztés üteme nem lebecsülendő: az elmúlt 25 esztendő alatt 0,7 százalékról 5,1 százalékra nőtt megyénkben az erdőte­rületek aránya, jelenleg meg­közelíti a 29 ezer hektárt. Ünnepi beszédet Rada An­tal, a MÉM Erdészeti és Fa­ipari Hivatal osztályvezetője tartott. Hangsúlyozta a fák, az erdők hármas — gazdasá­gi, közjóléti és védelmi — funkciójának jelentőségét. A mezőgazdaságnak, az ipar­nak és a háztartásoknak fa­anyagot, mellékterméket ad­nak; szolgálják az ember pi­henését, felüdülését; vízkész­letmegtartó és oxigénitermelő hatásukkal regeneráló szere­pet töltenek, be a környeze­tükben; és mindezek mellett a települések fáinak, az utak és csatornák melletti faso­roknak, az üzemeiket övező fásításoknak az esztétikai ér­téke se lebecsülendő. Mind­ezek felismerése révén került előtérbe — a mező- és erdő- gazdasági tevékenység mel­lett — a társadalmi fásítá­sok szerepe. Ebben az évben például mintegy 3 millió cserje, suháng és facsemete vár elültetésre az országban, csaknem 16 milUó forint ér­tékben. Az idled fásítási hó­nap akciói elsősorban a lakó- és üdülőkörzetek szebbé, kellemesebbé tételét szolgál­ják. A vadaskerti ünnepségen jelen voltaik1 azok az erdésze­tekben, mezőgazdasági nagy­üzemek erdészeti ágazatai­ban dolgozók, társadalmi ak­ciókat szervezők is, akije ki­emelkedő munlklát végeztek, az átlagosnál többet tettek a megye erdősítésében, fásítá­sában. Közülük többen ki­tüntetést kapták, a MÉM Er­dészeti és Faipart Hivatal plakettjét, illetve elismerő oklevelét. Az ünnepség résztvevői a vadaskerti fák alatt Mi újság a háztájiban ? II kisgazdaságok jelentősége a húsiparban A megye állattenyésztésé­nek számottevő részéit a kis­gazdaságok adják. Náluk ta­lálható a szarvasmarha-állo­mány 18, a tehénállomány 24, a sertés 57 és a juh 12 száza­léka. A Szolnok megyei Állatfor. galmi és Húsipari Vállalatnál nagy hagyományai vannak a vágósertés, vágómarha és vágójuih termeltetésének és forgalmazásának. Alföldi me­gye lévén a takarmányterme­lés feltételei kedvezőek, s ezért a közgazdasági és jö­vedelmezőségi viszonyok dön­tik el, hogy az emütett ál­latfajok tenyésztése hogyan alakul. At*-, elmúlt időszakban a közgazdasági ösztönzők leg­jobban a sertéságazatnak kedveztek, ezért a termelés növekedése abban a legszem­betűnőbb. Ebből következik, hogy a kisüzemek sertéshiz­lalásának ma már kiemelke­dő szerepe van, a vágómar­ha és vágójuh tenyésztésben viszont a nagyüzemek a meg­határozók. A korábbi idő­szakra jellemző egyenlőtlen vágóállat-leadás után a kis­üzemi sertéstartás fokozato­san növekedett és növekszik napjainkban is. A sertéstenyésztést a nagy­üzemek megbízotti rendszer­ben szervezik és vágóhídi át­adás kivételével-a teljes for­galmazást ellátják. E hálózat munkájának színvonala ja­vult, teljesebb lett az infor­mációcsere és a kölcsönös tájékoztatás. A kisgazdaságokban tartott vágómarhák száma a statisz­tikai adatok szerint fokoza­tosan csökken, azonban ez csak látszólagos, mivel az elmúlt éveikben emelkedet a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és állami gazda­ságok útján történő értékesí­tés. Mindenesetre a VI. öt­éves terv folyamán valójá­ban még a szektor törzsállo­mányának stabilizálódásával se lehet számolni. A vágómar­ha árutermelés szi n ten tartása és növelése így egyre inkább a nagyüzemekre hárul. Vágójuhot is igen keveset vásárolnak fel. Az áruterme­lés növekedésével az ÁHV továbbra se számol, mert a kisüzemi juhtenyésztés mennyiségének korlátot szab a szálas és tömegtakar­mányok szűkössége, valamint a legelőterületek rohamos csökkenése. A megol­dásra váró feladatok közül legfontosabbak: a takarmá­nyozási, tartástechnológiái és állategészségügyi gondok megszüntetése. Az ÁHV a kisgazdaságokat jó minőségű kosok beszerzésével és ki­helyezésével., támogatja, és lehetőséget teremt az egyéb­ként szétszórt, különböző minőségű állományok kon­centrált hizlalására is. Korábban a kistermelés el­sősorban azokban a közsé­gekben és üzemekben került előtérbe. ahol szerényebb volt a közösből származó jö­vedelem. Manapság viszont ott nagyobb a szerződési kedv, ahol a közös gazdaság állattenyésztésének mérete és színvonala is kiemelkedik. Ebből is látszik, hogy a kö­zös és háztáji gazdaságok együttműködése mind szoro­sabbá válik. N. T. Öntözőgépvásár Szolnokon A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén mint­egy ötvenezer hektár az ön­tözésre eddig bejelentett me­zőgazdasági terület. A mes­terséges csapadékpótlásban részesülő növényi kultúrák nagyobb része a Tisza II. vízlépcső öntözőrendszerének területére, Szolnok megyébe esik. Máris több ezer hektá­ron adagolják a létfontossá­gú vizet a búzára, a rétekre, a legelőkre, a lucernásokra. Intenzíven öntöznek Be- senyszög, Tiszaföldvár, Jász- ladány, Kisújszállási, Cibak­háza, Karcag, Mezőhék hatá­rában. / A legújabb kormányintéz­kedés az öntözés alap- és változó vízdíjának a megszű­néséről, valamint a gépek vásárlásához nyújtandó 60— 70 százalékos állami támoga­tásról már az első napokban érezteti hatását, több helyein az öntözött területek bővíté­sét tervezik. A várható gép- vásárlási igények kielégítésé­re a Szolnok megyei Agroker Vállalat is felkészült, jelen­leg kilenc millió forint érté­kű öntözőgép-készlet van raktáron. Kaphatók dízel és elektromos szivattyúk, KF— 120 típusú körforgó, magajá­ró, RAIN—ROLL—90 T jelű öntözőberendezés és külön­böző alumínium csövek. A jövő héten feltöltik a raktá­rát „Tisza II.” öntözőfejekkel is. Az öntözőberendezésekhez szükséges alkatrészekből is kellő kínálat áll rendelke­zésre. A vevőket a rak­tári készletből azon­nal — húsvét kivéte­lével — akár szombato­kon és vasárnapokon is ki­szolgálják. „Forródrótot” tar­tanak az öntözőgépeket gyár­tó szekszárdi Mezőgép Válla­lattal és a raktáron esetleg nem levő, de igényelt beren­dezéseket igyekeznek gyorsan beszerezni. E. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom