Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

xxxv. évf. 92. sz. 1984. ápr. 19., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: A fásítási hónap megyei ünnepsége A tudomány világa Kevesebb volt a közúti baleset KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1934. április 17-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1984. április 17-én Kádár Jtánps elvtyfirs el/nökleitéve! ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt vettek a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Közponi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, az elő­készítő munkában közreműködő tudomá­nyos és gyakorlati szakemberek, valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Közpon­ti Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztésének feladataira vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülése óta végzett külpolitikai te­vékenységét. I A Központi Bizottság *■ megállapította, hogy a nemzetközi helyzetben to­vábbra is érvényesülnek a korábbi kedvezőtlen folya­matok. Az imperializmus —; mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok — szélső­séges körei a fegyverkezési verseny üj, veszélyes szaka­szát akarják rákényszeríteni a szocialista országokra, az egész emberiségre. Folytató­dik az amerikai közép-ható­távolságú nukleáris fegyve­rek nyugat-európai telepíté­se. A világ békéjét és biz­tonságát is veszélyeztetik a helyi fegyveres konfliktusok és válságok. A Központi Bizottság kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi feszültség csökkentése, a kölcsönös bi­zalom helyreállítása vala­mennyi ország és nép közös érdeke. A szocialista orszá­gok ebben a helyzetben még álllhatatosabban folytatják békepolitikájukat. A Magyar Népköztársaság aktív külpo­litikai tevékenységet folytat, a nemzetközi feszültség eny­hítése érdekében fenntartja és fejleszti kapcsolatait a más társadalmi rendszerű or­szágok felelős tényezőivel. A magyar társadalmi szervek szolidárisak és a kapcsolatok bővítésére törekszenek min­den olyan mozgalommal, szervezettel, amely síkraszáll a béke megőrzéséért. A szocialista országok kö­vetkezetes béketörekvéseit tükrözi az a ma is érvényes fontos javaslatuk, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kölcsönösen mond­janak le az erőszak alkalma­zásáról egymással szemben, és állapodjanak meg a kap­csolatok békés fejlesztésében. A nemzetközi feszültség csökkentését szolgálják az újabb közös kezdeményezé­sek ás, amelyek Európának a vegyi fegyverektől való men­tesítésére, valamint a kato­nai kiadások kölcsönös befa­gyasztására és csökkentésére vonatkoznak. A szooialista országok azt várják, hogy kezdeményezéseikre a NA- TO-államök mielőbb pozitív választ adjanak. Hazánk támogatja a Szov­jetuniónak az atomfegyver­kísérletek általános eltiltásá­ra, a világűr militardzálásá- nak megakadályozására vo­natkozó javaslatait és más fegyverzetkorlátozási törek­véseit. Nagyra értékeli kész­ségét a békés együttműkö­désre, az egyenjogú és érde­mi tárgyalásokra minden ál­lammal, amely hajlandó gya­korlati . lépésekkel elősegíte­ni a nemzetközi feszültség csökkentését, a bizalom lég­körének -kialakítását. A Központi Bizottság üd­vözli a kelet—nyugati párbe­széd fenntartására irányuló törekvéseket, beleértve a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferenciát, va­lamint a közép-európai had­erők és fegyverzetek csök­kentéséről folytatott bécsi tárgyalásokat. Szükségesnek tartja, hogy ezeken a fóru­mokon megállapodás szüles­sék a bizalomerősítő intéz­kedésekről, a katonai szem­benállás csökkentéséről. A Magyar Népköztársaság a maga részéről kész megtenni mindent azért, hogy a kato­nai erőegyensúly a fegyver­zetek minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg, a kedvezőtlen folyamatok meg­állíthatók és visszafordítha­tok legyenek. n A Központi Bizottság hangsúlyozta: pártunk a jövőben is következetesen azon munkálkodik, hogy tö­retlenül fejlődjék az éllet minden területét átfogó ma­gyar—szovjet együttműködés és erősödjék a szocialista or­szágok összeforrottsága, né­peinek barátsága. A Magyar Szocialista Mun­káspárt üdvözli a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1984. fehruár 13-j és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 1984. április 11-i döntéseit és állás­foglalásait. Mély meggyőzö- détse. hogy a SzcA^jetuntió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága — élén Konsz- tantyin Csernyenko elvtárs- sal, az SZKP KB főtitkárá­val, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökével — következetesen, céltudato­san folytatja a XXVI. kong­resszuson és az azt követő központi bizottsági plénumo- íkon meghatározott irányvo­nalat. Kívánjuk, hogy a szovjet nép további kiemel­kedő sikereket érjen el a fej­lett szocialista társadalom tökéletesítésében, a lenini békepolitika megvalósításá­ban. Hazánk és a szocialista or­szágok kétoldalú együttmű­ködésének bővítését jól szol­gálták párt- és álilamj veze­tőink legutóbbi látogatásai és megbeszélései. Kádár János elvtársnak a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaságiban tett hi­vatalos, baráti látogatása to­vább erősítette országaink széles körű kapcsolatait, jó­szomszédi viszonyát. A nyílt, elvtársi légkörű megbeszélé­sek újabb lendületet adtak pár Íjaink, népeink együtt­működésének folyamatos bő­vítéséhez. Ez alkalommal is megmutatkozott, hogy kap­csolataink fejlődése elvi ala­pokon, kölcsönös tiszteleten, a különbségek és a sajátos­ságok elismerésén és figye­lembevételén nyugszik. Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák' Szocialista Köz­társaság miniszterelnökének hazánkban tett látogatása erősítette országink együtt­működését, hozzájárult kap­csolataink sokoldalú tovább­fejlesztéséhez, a kölcsönös bizalom és az internaciona­lizmus szeillemében elmélyí­tette a két szomszédos, szo­cializmust építő ország né­peinek barátságát. Willi Stophnalk, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének magyarországi tárgyalásai előmozdították az együttmű­ködésünkben rejlő lehetősé­gek további kiaknázását. Né­peink barátsága, a két ország közötti (kapcsolatok fejleszté­se egyúttal erősíti a szocia­lista közösség összeforrottsá- gát, és jól szolgálja közös nemzetközi törekvéseinket. Pártküldöttségünk hivata­los baráti látogatása Kubá­ban tovább mélyítette párt­jaink, országaink kapcsolata­it, erősítette szolidaritásun­kat a kubai néppel. o A Magyar Népköztár­J* saság a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is változtalanul arra törek­szik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alap­ján tovább építse kapcsola­tait az eíltérő társadalmi rendszerű országokkal. A nyugat-európai vezető politi­kusokkal folytatott megbe­Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a KB székházá­ban fogadta Andrej Gromi- kót, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­sága- Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he- lyetesét. a Szovjetunió kül­ügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták eigymást a két párt te­vékenységéről és soron lévő feladatairól, véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, vala­szélések igazolták, hogy a vé­leménycsere elősegítheti egymás jobb megértését, hoz­zájárulhat a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez. Margaret Thatchernek, Nagy-Britannia és Észalk-lr- ország Egyesült Királysága miniszterelnökének buda­pesti látogatása a magyar— brit államközi kapcsolatok fejlődésének jelentős esemé­nye volt. Betti no Craxinak, az Olasz Köztársaság miniszterelnöké­nek hivatalos magyarországi látogatása előmozdította a magyar—odasz kapcsolatok további gyümölcsöző fejlődé­sét. A tárgyalásokon kifejezés­re jutott, hogy a feszültebb nemzetközi helyzetben is le­hetséges az érdemi párbeszéd a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok kép­viselői között. m A Központi Bizottság nagyra értékelte Javi­er Pérez de Cuellarnak, az Egyesült Nemzetek Szerveze­te főtitkárának hazánkban tett látogatását, amely elő­segítette a világszervezettel és szakosított intézményeivel fennálló kapcsolataink fej­lesztését. e A Központi Bizottság **• kifejezte, hogy a Ma­gyar Népköztársaság válto- ’zatlanul a közel-keleti válság igazságos, tartós rendezésé­ért száll síkra. A Libanon belügyeibe való sorozatos imperialista katonai beavat­kozás kudarca azt mutatja, hogy a térség problémáit politikai eszközökkel, vala­mint a sokoldalú magyar— szovjet együttműködés elmé­lyítésének fő irányairól. A találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Várkonyi Péter külügy­miniszter, Rajnai Sándor ha­zánk szovjetunióbeli nagy­követe, a Központi Bizottság tagjai, továbbá. Vlagyimir Bazovszkij. a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Andrej Gromiko a nap fo­lyamán megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A szovjet dip­lomácia vezetője ugyancsak koszorút helyezett el a Sza­badság téri Szovjet Hősi Emlékműnél. mennyi érintett fél számára elfogadható módon lehet megoldani. Közvéleményünk figyelem­mel kíséri az Afrika déli ré­szén zajló eseményeket, ha­zánk támogatja a Mozambi­ki Népi Köztársaság, vala­mint az Angolai Népi Köz­társaság kormányának a né­pi hatalom megszilárdítá­sára irányuló erőfeszítéseit. Megerősíti szolidaritását a fajüldöző politika ellen, a függetlenségért és a társa­dalmi haladásért küzdő af­rikai nemzeti felszabadító mozgalmakkal. A magyar nép határozottan elítéli a Nicaraguái Köztár­saság ellen egyre nagyobb méreteket öltő agressziós cselekményeket, amelyeket a reakciós rendszerek, az ellenforradalmi erők az Egyesült Államok közremű­ködésével hajtanak végre. Támogatja a Nicaraguái Köztársaság igazságos har­cát és a térség békéjében ér­dekelt minden erőnek a kö­zép-amerikai válsághelyzet tárgyalásos megoldására irá­nyuló erőfeszítéseit, kezde­ményezéseit. g A Központi Bizottság nagyra értékelte azo­kat a találkozókat és meg­beszéléseket, amelyeket pár­tunk az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a tőkés és a fejlődő világ or­szágaiban tevékenykedő kommunista pártokkal foly­tatott. A közös törekvések meg­valósítását és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szol­gálta a Görög Kommunista Párt, a Libanoni Kommu­nista Párt küldöttségének magyarországi látogatása, pártunk képviselőinek részr vétele az Osztrák Kommu­nista Párt, a Luxemburgi Kommunista Párt, a Német Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt, a Portu­gál Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt kongresszusán, valamint de­legációnk megbeszélései a Finn Kommunista Párt, a Mexikói Egyesült Szocialis­ta Párt és a Holland Kom­munista Párt vezetőivel. Kapcsolataink további el­mélyítését szolgálta pártkül­döttségeink látogatása Ni­caraguában, valamint Bis­sau-Guinea és a Zöldfoki- szigetek afrikai függetlensé­gi pártja, az Etióp Dolgozók Pártja Szervező Bizottsága delegációjának hazánkban tett látogatása. A nemzetközi béke, biz­tonság, a népek közötti jobb megértés ügyének előmozdí­tásához járultak hozzá pár­tunk küldöttségeinek tárgya­lásai a Finn Szociáldemok­rata Párt, a Finn Centrum­párt, a Francia Szocialista Párt, a Jemeni Szocialista Párt, a Mexikói Intézmé­nyes Forradalmi Párt képvi­selőivel valamint a Német Szociáldemokrata Párt, a Spanyol Szocialista Munkás­éért delegációjával hazánk­ban folytatott megbeszélé­sek. II. A Központi Bizottság át­tekintette gazdaságirányítási rendszerünk működését, és meghatározta továbbfejlesz­tésének feladatait. a A Központi Bizottság '■ megállapította: az 1968 óta érvényes gazdaság- irányítási rendszer a gyakor­latban • működőképesnék, eredményesnek bizonyult. Elősegítette a népgazdaság gyarapodását, az ország elő­rehaladását, népünk életszín­vonalának, életkörülményei­nek javítását, a szocialista társadalom építését. Fejlőd­tek a szocialista termelési és tulajdonviszonyok, tervsze­rűbbé vált a gazdasági elő­rehaladás. Nőtt a vállalatok önállósága, hatásosabban ér­vényesült az anyagi érdekelt­ség, a munka szerinti elosz­tás szocialista elve. Fokozó­dott a vállalatok, a dolgo­zók érdekeltsége a szervezett, jó minőségű munkában. r% A Központ; Bizottság " megállapította: a szo­cialista építőmunkában nö­vekvő társadalmi, gazdasági követelményekkel kell szá­molni. Feladataink megoldá­sa, hosszú távú társadalmi, gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gaz­dasági- feltételeket, de min­denekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a hazai mun­kánkat, maximálisan kihasz­náljuk gazdasági adottsága­inkat, a szocialista rendszer­ben rejlő lehetőségeket. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az ország adottságainak megfelelő, ha­tékonyan működő gazdaság- irányítási rendszer a szocia­lista társadalom építésének, a gazdaságpolitikai célok el­érésének nélkülözhetetlen eszköze. Alapvető követel­mény, hogy az irányítás ossz, hangban legyen az ország gazdasági fejlettségével, és segítse az építőmunka fel­adatainak megoldását. Gazdasági tevékenységünk középpontjában az elkövet­kező években is a minőségi tényezők kibontakoztatása, a gazdaság jövedelemteremtő képességének és nemzetközi versenyképességének fokozá­sa áll. Gyorsítani kell a mű­szaki haladást, csökkenteni a fajlagos anyag, és energia­felhasználást, ésszerűsíteni a munkaerő-gazdálkodást. Javítani kell a köztulaj­donnal való gazdálkodást, s fejleszteni a dolgozók tulaj­donosi tudatát. Olyan intéz­kedéseket kell tenni, amelyek mozgósítják a kollektívákat, s jelentős energiákat felsza­badítva a gazdasági hatékony­ság javulását eredményezik. Tovább kell javítani a nép- gazdasági tervezést, erősíteni a központi gazdaságirányító tevékenységet, növelni a vál­lalatok önállóságát, és kezde­ményezőkészségét, bővíteni a szabályozott piac szerepét. . A Központi Bizottság **■ úgy foglalt állást, hogy. a gazdaságirányítás fo­lyamatos, összehangolt tö­kéletesítése fogja át az irá­nyítási rendszer minden ele­mét: a tervezést, a gazda­sági szabályozást, az intéz­ményi és szervezeti rend­szert, és segítse az emberi tényező szerepének telje­sebb kibontakoztatását. A szocialista állam gaz­daságszervező funkciójának megfelelően a központi gaz­daságirányítás fő feladatai a következők legyenek: a népgazdasági terv és az át­törni költségvetés kidolgo­zása, végrehajtásának szer­vezése, ellenőrzése, a gaz­dasági folyamatok összehan­golása. az irányítás eszkö­zeinek a kimunkálása és működtetése. A népgazdasági terv a tár­sadalmi érdek érvényesíté­(Folytatás a 2. oldalon) Kadar János fogadta Andrej Gromikót Kádár János és Andrej Gromiko találkozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom