Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. ÁPRILIS 18. IA szerkesztőség postájából | Takarmány kell a hizlaláshoz! Ha meleg van Nem a gazda szeme hizlal­ja a jószágot. Ez volt a címe munkatársunk április 8-án megjelenő cikkének, témája pedig — többek között —. hogy miként segítik a Kun­hegyesen és környékén élő állattartókat a Középtiszavi- déki Áfész és a szövetkeze­ték. Új tápokat biztosítanak, házhozN szállítják a takar­mányt ... Mindezt olvasva Herczeg Istvánná szelevényi lakos papírt, tollat fogott, s megírta gondolatait. Öröm­mel olvasta az említett cik­ket. s kicsit irigyli is a kun- hegyesieket, az abádszaló- kiakat. Herczeg Istvánná három éve nyugdíjas, s hogy idejét hasznosan töltse, pecsenyeli­ba nevelésére kötött szerző­dést a szentesi BOV-val és a Kcrösmenti Tsz-szel. Április Kérem a szerkesztőséget, hogy levelemnek alkalomad­tán adjanak helyet az újság­ban. Az esetemet tanulság, okulás céljából méltónak tar­tom közlésre, hogy lássák az olvasók: nem veszett ki az emberekből a segítőkészség — így ikezdte sorait Jordán Sándorné tiszaföldvárí rok­kant nyugdíjas olvasónk. Április 6-ra berendelték a szolnoki SZTK rendelőinté­zetbe. Reggel 7.40-kor a Ba­logh nevű megállóban várt autóbuszra, de a következő megállóban már le akart száll­5-én meg is kapta a szállít­mányt. Azóta 512 gágogó ap­róságot kell naponta több­ször is jól tartania! Csak­hogy libatápot Szelevényen és környékén sehol nem kap. Legutóbb Szentesről hozatott. Érthető, hogy éjszakai nyu­galma is odavan. Egyébként szemes takarmányt se akikor vesznek az állattartók, ami­kor akarnak — írta. Levélírónk szívesen venné, ha meg vizsgálnánk: Szelevé­nyen és környékén miért ke­vés a szemes takarmány, a libatáp, amelyre nemcsak ne­ki van szüksége. Tudomása szerint mintegy tízezer libát nevelnek a községben. A „te­rítés” vizsgálatára nem vál­lalkozunk. hisz ez nem fel­adatunk, de a levelet közre­adjuk. ni. Egy ismeretlen férfi meg­kérdezte tőle: miért? Otthőn maradt a pénztárcám! — vá­laszolta idegesen. Ne törőd­jön vele — nyugtatta az ide­gen, majd ő kifizeti a jegyet oda is, vissza is. Á felkínált segítség szívélyesen hangzott, ezért levélírónk el is fogad­ta. Ám hiába kérte, hogy mondja meg a nevét, címét, ha hazaér, azonnal viszi ne­ki a buszjegyek árát. Mások­tól tudakolta meg a segítő kilétét, s vissza is adta neki a pénzt. Ilyen is van! Törzsgárdatagokat köszöntöttek A Jászapáti és Vidéke Áfésznál április 2-án azokat ünnepelték, akik 10, 20 vagy 30 esztendeje állnak a keres­kedelem. a szövetkezeti tag­ság, a iákosság szolgálatában. Amikor a felszabadulási év­fordulóra emlékeztek, akkor adták át a törzsgárdajelvé- nyeket és jutalmaikat is. Hárman arany, tizenöten ezüst, harmincán bronz jel­vényt kaptak. A törzsgárdatagokra min­dig számíthatnak, annak el­lenére, hogy a kereskedelem nem éppen a legvonzóbb szakma — írta Szabari Ist- vánné közművelődési előadó. Nehezíti a munkát az elnőie­sedés, a családos anyák lekö­töttsége, a sok fáradságot igénylő fizikai munka, a sza­bad szombatok hiánya. Végezetül a pillanatnyi „mérleg”: hat dolgozónak van 30 éves munkaviszony után arany, harmincnégynek 20 év után ezüst, száznyolc­nak 10 év után bronz törzs- gárdajelvénye. Miért nem lehet napozni az uszodában? Végre csodás napsütéses, meleg hétvége köszöntött ránk. Vasárnapra még a szél is elcsendesedett. Már ébre­déskor az volt kisfiúnk kí­vánsága, hogy menjünk ma uszodába. Meg is ígértük ne­ki. Persze, a délelőtt gyorsan elszaladt, mosás, főzés — közben némi kis gyors taka­rítás — aztán bekapkodtuk az ebédet és a már összeké­szített strandcuccokkal — irány a Damjanich! Milyen jó, hogy a'megye- székhely sok strandjából leg­alább ez az egy, a sportuszo­da befogadja a napfürdőzni. lubickolni vágyókat! — ör­vendeztünk útközben. Igen ám, de az előző napitól elté­rően, feltűnően csöndes volt az egész Marx parki paradi­csom, s az örömünk a kapu­nál végképp elillant: zárva találtuk. Egy éppen hazafelé induló vendégtől tudtuk meg: fél egykor bezárt. A családi program tehát felborult, a gyerek nyűgös­ködött, mi is morgolódtunk persze, hogy ha zord, télies időben is vendéget vár az uszoda, miért nem engedi be húsz fokon felüli, majdnem kánikulában őket?! M. S. Barátokra leltek A szolnoki Abonyi úti Ál­talános Iskolában működik „Orosz nyelv barátai” szak­kör. Tagjainak, valamint né­hány jól tanuló pajtásnak módja volt arra. hogy a ta­vaszi szünetben kijevben tölt­sön néhány napot. Nagy iz­galommal készültek a hosz- szú útra, többen először jár­tak külföldön — számolt be az eseményről a nyolcadikos Majoros Éva és Borsányi Il­dikó. léssel tapasztalták, hogy szovjet társaik összegyűjtöt­ték névadójuk, a Jurij Da- nyilovics Kudrj életével, munkásságával kapcsolatos tárgyakat, s azokat iskola- múzeum ukban őrzik ... Tea, finom sütemények mellett ismerkedtek, barátkoztak. Természetesen címeket is cseréltek. Végül így búcsúz­tak: viszontlátásra, két év ■múlva! Április 1-én indultak, s no­ha az utazás fárasztó volt — csodálatosnak, felejthetetlen­nek nevezték i niform átorain k) Kijevben a Rusz szállóban laktak. Nem tudtak betelni az 1500 éves város utcáival, tereivel, lenyűgöző műemlé­keivel. Részt vettek magyar —szovjet diáktalálkozón a 181. sz. iskoláiban. Meglepe­A csoport április 7-én ér­kezett haza. A gyerekek él­ményeik méséléséből talán még most se fogytak ki. S mindenkinek hálásak — a megyei, a városi tanács mű­velődési osztályának, a kísé­rő pedagógusoknak és szü­lőknek — akik lehetővé tet­ték az élményekkel teli uta­zást. A kirándulók egy csoportja Hozzászólás cikkeinkhez Megjavítják a buszvárót Életet ment(het) Hányszor beszélünk, írunk róla: becsüljük meg, védjük, óvjuk javainkat, — legyen az fű, fa, bokor, virág — és nyilvános telefon! Ugyanez vonatkozik a rendőrségi se­gélykérő telefonra is. Hiába! összeköttetésünk a „külvilág­gal” — természetesen indo­kolt esetben — a rendőrségi segélyhívó. Indokolt, sőt na­gyon indokolt eset pedig minden percben előfordulhat” — írta Irsai Tamásné. Gulyás Károly szolnoki ol­vasónk levelét Megtépázott buszváró címmel március 7- én közöltük. E felvetésre a Közterüetfenntartó Intéz­ménytől érkezett válasz, áp­rilis 6-án keltezték: „Szolnokon a 6-os busz Gátőrházi megállójában a váróhelyiséget a szélvihar rongálta meg. Javítását in­tézményünk a VT Kommu­nális Üzeménél megrendelte. A munkát április 15-ig el­végzik. Figyelemfelhívásukat ezúton is köszönjük. A szolnoki Széchenyi lakó­telepen ismét bebizonyoso­dott: milyen nagy szükség van a felsoroltakra. Április 10-én este egy házaspár ke­rült olyan szituációba, hogy gyorsan segíteniük kellett volna valakin. A■ férj rohant a rendőrségi segélykérőhöz. Nem (működött! „ ... Szerencsére a. taxik már majdnem mind fel van­nak szerelve CB-rádióval, így ők értesítették a mentő­ket. Sajnos, segiteni a gyors beavatkozással sem lehetett Közismert, hogy a Széche- nyin utcai fülkékből telefo­nálni igen nehéz, mert hosz- szú időbe telik, amíg az em­ber vonalat kap. Egyetlen * * * Megjegyezzük, hogy már­cius közepe óta azért — a száz új vonal „belépésével” — valamivel jobb a telefon­helyzet a Széchenyi lakóte­lepen is. Március 15-i la­punkban megírtuk, hogy az idén harminc új nyilvános telefonállomást helyeznek üzembe a megyeszékhelyen. Jövőre újabb tizenötöt. Min­den bizonnyal jut ezekből a lakótelepre is. Visszatérve a száz új, Szé­chenyi lakótelepi telefonhoz. Jó. ha tudják — mindenhol! — hogy segélykérő beszélge­tésre minden előfizető bár­mely időpontban fköteles te­lefonját bárkinek átengedni! Mikor lesz helyi járatú autóbusz Tiszafüredről Szőlősre? Tiszaszőlős lakói tavaly úgy döntöttek, hogy Tiszafü­red várossá nyilvánítása után egyesülnek az akikori társközségeiéi. A szőlősiek nem érdek nélkül határoztak. Egyik fontos szempont a köz­lekedés volt. Szerették volna, ha „megrövidül” a távolság a két település között, hiszen Füredre járnak vásárolni, dolgozni, szórakozni. S ha már „város” lett Szőlős, nyil­vánvalónak tartották hogy helyi járatú autóbusz közle­kedik majd Füredre. A dol­gok idáig nem így alakultak. A település Tiszafüred része ugyan, de ezt a kedvezményt nem élvezhetik a szőlősiek. A beutazás éppoly költséges, mint eddi®. Egy út nyolc fo­Módosult a gazdasági munkaközösségekről szóló jogszabály Több olyan jogszabály je­lent meg 1981 végétől, amely az állampolgárok számára lehetővé tette, hogy magán- vállalkozások szervezésével is bekapcsolódjanak a ter­melésbe. a szolgáltatásba, ez­zel is elősegítve a lakossági ellátás színvonalának javí­tását. A lehetséges szerveze­ti formáik közül a legelter­jedtebb és a legnépszerűbb formává a gazdasági munka­iközösségek váltak. A munkaközösségekről szó­ló jogszabály megjelenése óta igazolta a központi elgondo­lás helyességét, a közösségek életképességét, hasznosságát. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált az is, hogy időszerű egyes részletkérdések meg­változtatása, pontosítása. A változtatásokra elsősorban és nagyrészt a közösségek ala­kításának, gazdálkodásának könnyítése, rugalmasabbá té­tele, valamint a vállalkozá­sok tisztaságának megőrzése érdekében került sor. Nagyon sok vitára adtak lehetőséget a munkaközössé­gek tevékenységi körét meg­határozó rendelkezések. A gyakorlatban kialakult egy sajátos értelmezés, miszerint a munkaközösségek mindent csinálhatnak, kivéve amit a törvény, jogszabály nem utal kizárólag állami gazdálkodó szerv tevékenységi körébe. Ez számos zavart okozott, mert korábban a jogszabá­lyok alkotásakor még nem vették — vehették — figye­lembe a magánszemélyek társulásait^ így nem is ren­delkezhettek arról, hogy a kérdéses tevékenységet kik végezhetik. Ezért a Minisz­tertanács most úgy foglalt állást, hogy a gazdasági munkaközösségek csak azo­kat a tevékenységeiket nem végezhetik, amelyek gyakor­lását magánszemély számára az említett jogszabályok nem teszik lehetővé. A tevékeny­ségi körre vonatkozóan azon­ban mór korábban is több. a közösségek számára kedvező döntés született. így ma már lehetőség van például egyes településtisztasági szolgálta­tásra, bizonyos körben tűz- oltóikészülékek ellenőrzésére, javítására, villamos bizton­ságtechnikai mérések végzé­sére. Könnyebbséget jelent az is, hogy ma már csak a belföldi szállítmányozáshoz és a könyvkiadáshoz kell megkérni az ágazati minisz­ter előzetes jóváhagyását. Nincs szükség tehát előzetes hozzájárulásra pl.: a vas-, az acél- és a színesfémkohásza­ti. a színesfémöntészeti, a nyomdai paci árutermelési, az alumíniumöntészeti tevé­kenységekhez. Továbbra is érvényes azon­ban, hogy kereskedelmi fel­adatok ellátására munkakö­zösség nem alakítható. Lényeges könnyítés az is, hogy a vállalati gazdasági munkaközösség leendő tag­jainak nem kell a társasági szerződés jóváhagyásaikor hatósági erkölcsi bizonyít­ványt bemutatni. A nem vál­lalati munkaközösségeknek azonban két évig nem lehet tagja az. akinek iparjogosít­ványát visszavonták, vagy valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt kisipari te­vékenységet nem gyakorol­hat. Időmegtakarítást, rövidebb ügyintézési időt jelent a kö­zösség képviselőjének, hogy 1984. január óta a társasági szerződést a munkaközösség székhelye szerinti községi, nagyközségi, városi tanácsok­hoz kell benyújtani jóváha­gyásra. Szükségessé vált a vállala­ti gazdasági munkaközössé­gek önállóságának növelése is. A tapasztalatok szerint ugyanis a váLlalatok sokszor olyan feltételeket szabtak számukra,, amelyek megaka­dályozták a közösségek moz­gékonyságát, rugalmasságát, a reáis ár kialakítását. Ezért döntött úgy a Miniszterta­nács, hogy a vállalat igazga­tója nem kötheti feltételek­hez a vállalati munkaközös­ségek alakításának engedé­lyezését. Az önállóságot biz­tosítja az is, hogy a jövőben a vállalati eszközökért bérle­ti díjat kell meghatározni és fizetni a közösségnek, amit az együttműködési megálla­podásban is rögzíteni kell. E módosítások mellett a válla­latok a felelősök a munkakö­zösségek kötelezettségeiért, a tagok bev|itt vagyonáért és jövedelméért. Megyénkben ma már több mint 400 gazdasági munka- közösség dolgozik, ezek há­romnegyed része vállalati gazdasági munkaközösség. Az eddigi tapasztalatok szerint a munkaközösségek több te­lepülésen érezhetően segítet- téfc’a lakosság igényeinek ki­elégítését a kislakások terve­zésénél, építésénél és kar­bantartásánál, és néhány ed­dig „fehér foltnak” számító területen, mint például a liftjavítás, a takarítás. Kevés viszont azoknak a munikakö- zösségéknék a száma, ame­lyek a lakosság ellátásának számos más, ma még létező hiányát enyhítenék. Felméré­seink szerint — amelyek megegyeznek a közvélemény­nyel is — még sok kihaszná­latlan vállalkozási lehetőségi van apróbb, hiánycikknek számító háztartási felszerelé­sű tárgyak, alkatrészek gyár­tásában. Ezek közül többnek külföldön is lenne piaca ugyanúgy, mint a munkakö­zösségek anyagi-, műszaki lehetőségeinek és felkészült­ségének magfelelő, kis soro­zatban előállítható más ter­mékeknek (pl. speciális szer­számok, készülékek, műsze­rek, alkatrészek, kiegészítő berendezések). Az erre sza­kosodott sikeres kisvállalko­zásokra az országban több példa van. Az igényekhez ké­pest kevés a szolgáltatással foglalkozó vállalkozás is, fő­leg a kisebb települések la­kosságának ellátását javít­hatnák a helyben működő, esetleg felvevő, begyűjtő há­lózatot is kiépítő mukaikö- zösségek. A valós igények összegyűj­tésével. a termelés, az ellá­tás szervezésével a kereske­delem és a tanácsi szervek foglalkoznak. Javasoljuk a már működő és a most ala­kuló kisvállalkozásoknak, hogy e szervek segítségét igénybe véve, vagy saját is­mereteik alapján kapcsolód­janak: be ai felsorolt, széles lehetőségeket kínáló tevé­kenységbe. Dr. Tánczos Borbála a megyei tanács vb ipari osztályának főelőadója rintba kerül. Ha valaki he­tente kétszer jár Füreden: havonta elkölt 128 forintot utazásra. Ha helyi busz köz­lekedne, ezért a pénzért na­ponta tehetné meg ezt a tá­volságot. Nem mindegy te­hát, lesz-e helyi járatú autó­busz Tiszafüred és Tjszasző- lős, a város két része között. Rente Ferenc, a városi tanács elnöke mondta: — Megbeszéléseket folytat­tunk a Volán vezetőivel, mert mi mindenképpen sze­retnénk, ha lenne. Partnere­ink is elfogadják igényeink jogosságát, de kis türelmi időt kértek. Van ugyanis egy régi szabály miszerint ha két kilométernél nagyobb távol­ságra van a településeket jelző tábla, nem indíthatnak helyi buszokat. Szőlős és Fü­red között 4,8 kilométer a tá­volság. Ezt a szabályt a kö­zeljövőben talán megváltoz­tatják, hiszen rég nem tart­ható. Budapesten sok példa vám megkerülésére. Ott olyan településekre is helyi járatú buszokkal utaznak az embe­rek, amely nem is tartozik a fővároshoz. Tiszaszőlős pedig Tiszafüred város része. Mindenki bízik abban, hogy rövidesen kevesebbe fog ke­rülni a menetjegy. A tanács­elnök szerint a döntésre még várni kell, de hamarosan visszatérnek az érintettek a tárgyalóasztalhoz. — szi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom