Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-08 / 57. szám

1984. MÁRCIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Milyen lesz az idei áruskála? Válaszol a Skála Tiszavidék áruház igazgatója — Legfontosabb felada­tunknak azt tartjuk 1984- ben — mondta Staud Károly, a Skála Tiszavidék Áruház igazgatója —, hogy megtart­suk árukínálatunk elmúlt évi színvonalát, s bővítése érdekében tovább erősítsük a helyi nagykereskedelmi vállalatokkal kialakult kap­csolatainkat. Természetesen közvetlen termelői beszerzé­seinket is folytatjuk, a vál­lalat kereskedelmi főosztá­lyán keresztül. Emellett nö­veljük a Skála-Coop márka és monopoMkkek részará­nyát, s még hatékonyabban akarjuk kihasználni az áru­házi árucserében rejlő le­hetőségeinket. — Nem zárt rossz évet ta­valy az áruház, bár nem vol­tak ideális körülmények az eladáshoz a Skálában sem. — Az 1983. évi forgal­munk 411 millió forint volt, a nyereségük pedig ötmil­lió. — A Skála Tiszavidék nagy önkiszolgáló élelmiszer részleget is működtet. Mit ígérnek a naponta oda be­térő vásárlóknak? — Csak olyant, amit egész éviben teljesíteni is tudunk. Kiemelt figyelmet fordítunk az alapellátást szolgáló cik­kek kínálatára, s természe­tesen folytatjuk a vásárlói szokások alakítását, a kor­szerű táplálkozásra ösztön­zünk, s figyelünk a háztar­tási munkát megkönnyítő cikkek választékára is. — Közelit a tavasz, mit jelent ez az áruházban? — Nyakunkon a negyen- órás munkahét is — a ta­valyinál is gazdagabb kész­étből, szabadidő-ruha, sport­tos árucikkek választékát kí­náljuk, de kiszolgáljuk a hobbikertesek, s a lakásépí­tők, otthonteremtők igényeit is. Az is a tavaszhoz, a nyí­ló időhöz igazodásunkat bi­zonyítja, hogy a kultúráit vásárlási körülményeket ut­cai standjainkon is igyek­szünk megteremteni, s attól se riadunk vissza, ha egv- egy nagyüzem alkalmi vásá­rok rendezésére, kitelepülés­re tart igényt. Bent az áru­házban sok bemutatót, kü­lönféle kereskedelmi akció­kat tervezünk. — A vevő az áru láttán mindig az árakra kiváncsi. — A minisztériumi irány­elvek figyelembe vételével élni kívánunk áreltérítési le­hetőségeinkkel. A magasabb, luxusigényeket kielégítő cik­kek rovására az alacsonyabb keresetű vásárlóiénak kedve­zünk. — Mindennek ellenére nem a legjobb \a hangulat az áruház dolgozóinak körében. — Sajnos, valamennyien érezzük azt az erkölcsi kárt, amit néhány volt munkatár­sunk okozott a kollektívá­nak a közületi vásárlók meg­károsításával. Reméljük, hogy a vizsgálat mielöbb be­fejeződik. Erről azonban most bővebbet nem mond­hatok, de azt igen; az ügy tanulságait máris leszűrtük, s igyekszünk megjavítani az álruház rendjét, biztonságát. Reméljük, hogy vásárlóink, törzsvevőink továbbra is bi­zalommal térnek be hozzánk, s elhiszik, hogy kétszáztíz be­csületes áruházi dolgozó áll a pultok mögött, a gondolák­nál. •— sj — i'érfi és női pálak, kendők rojtozását és készre csomagolását régzik a Jászapáti és Vidéke Áfész kendőző műhelyben. A 12 tagú kollektíva a lőrinci Szalag, és .Csipkegyár megren­delésére dolgozik Három és (él millió tonna előszállításban A terveknek megfelelően ól halad az előszállítás; a WÁV eddig 80 vállalattal cötött szerződést arra. hogy íz év első négy hónapjában íz átlagosnál nagyobb meny- íyiséget szállhassanak bizo- íyos árucikkekből. A szállítások jobb üteme­zésére, a csúcsidőszakok te- íermentesítésére, valamint a kapacitások egyenletesebb ■i i ha szn áfl áífera a MÁV gyekszik fokozni az előszál- ításokat. Elsősorban a ka­vics, homok, cement, beton és vasbeton áruk, valamint műtrágyák szállítására nyújt kedvezményt — fuvardíj­visszatérítést — a vasút. Az idén először az exportra fel­adott 20 lábas konténerek után — előszállítási kedvez­ményként — nem számítja lel a konténerenként! 440 forintos használat] díjat. A mostani szerződések alapján mintegy 3 és fél millió ton­na elf u varozás át vállalja a vasút. Telt házak a községi fórumokon Jánoshida Őszinte, nyílt eszmecsere A jánoshidi községi nép­frontbizottság és a tanács il­letékesei valószínűleg bátor emberek, mert az idei falu­gyűlés alkalmából dacoltak a televízió műsorával. Ma­gyarán szólva nem a szün­napra, hétfőre tették ezt a fontos fórumot, hanem keddre. Igazuk lett. mivel a kezdésre, este hat órára zsú­folásig megtelt a művelődé­si ház nagyterme. Molnár Ferenc tanácsel­nök beszámolója elején rö­viden szólt a külpolitikai helyzetről, majd a szűkebb „haza”, a falu tavalyi ered­ményeit, gondjait taglalta. Elmondta, hogy a lakos­ság ellátása a múlt évben nem volt zavartalan: főleg villamossági cikkekből), fű­tőolajból, vegyi- és mosósze­rekből akadozott a kínálat. Szólt a lakáshelyzetről is: a múlt évben tizenöt új ház épült a faluban, és már 890 épületbe kötötték be a veze­tékes ivóvizet. Ami a tavalyi, hasonló fó­rumon elhangzott közérde­kű javaslatokat illeti, az idén hozzákezdenek az óvo­da építéséhez, a tanulóknak kért politechnikai műhelyt pedig a készülő új iskolában alakítják ki. Az igények sze­rint módosították az ABC nyitvatartását, és megvaló­sult a fiatalok kérése: a mű­velődési házban ifjúsági klub szerveződött. Határidőre felépült az új bölcsőde, két új buszváróval gyarapodott a település, és a lakók pénzügyi segítsége eredményeképoen több utca szilárd burkolatot kapott. Az itt élők tavaly végzett társadalmi munkájának ' az értéke tizenöt és félmillió forint. Egyúttal az idei községpo­litikai elképzelésekhez is kérte a falubeliek kétkezi segítségét: augusztus 20-ra szeretnék befejezni az új iskola építkezési munkálata­it, elkezdik az óvoda alapo­zását, játszóparkot létesíte­nek, tovább akarják növel­ni a portalanított utak szá­mát is. Ezután megkezdődtek a hozzászólások. Legtöbben, mint Túróczi István munkás, és Berki Antal nyugdíjas is a távolsági buszváró áldat­lan helyzetét kifogásolták. A megálló kívül van a falun, mellette kétméteres árok húzódik. Szőlősi Antal ta­nácsi dolgozó a hízóátvevő­hely kivilágitatlansógót tet­te szóvá. Tóth Sándor va­gyonőr az elfolyó melegvíz hasznosítását boncolgatta, Tugyi Zoltánná kereskedő a bolti lopások növekvő szá­mára figyelmeztetett. Sülyi Zoltán a település tisztaságát Jászkisér kifogásolta. Majercsik Ist­ván kereskedő pedig felhív­ta a tanács illetékeseinek a figyelmét arra, hogy a to­vábbi lakossági elvándorlást csak valamilyen helyi mun­kaalkalommal lehetne fé­kezni. Dányi Józsefné áfész dolgozó az utcán csatangoló, kóbor kutyák számát sokall­ta, Révész Ferencné téesz- tag, pedig az üzletek bősé­gesebb áruválasztékát hiá­nyolta. Tóth István nyugdí­jas szerint a kéményseprő látogatása nála már csak a pénz beszedésére korlátozó­dik, Bálint József gépkocsi- vezető strandépítést javasolt az elfolyó melegvíz haszno­sítására, Danicz László kör­zeti orvos a bögrecsárdák veszélyeire figyelmeztetett, Czibak Sándorné eljáró munkásnő helybeli kereseti lehetőséget kért. Csizmadia Istvánné óvónő pedig a gyógyszertár zárvatartását sokallta. A válaszadásokat Bartus Pál, az Egyesült JászságiÁfész képviselője kezdte. Elmond­ta, az óhajtott új iparcikk­bolt építésére az áfésznek van pénze, és ha a téesz se­gít a kivitelezésben, a kérés gyorsan rendezhető. Ilymó- don bizonyára az áruválasz­ték is bőségesebb lesz. Öt követően Molnár Ferenc ta­nácselnök válaszolt a kérdé­sekre. ígérte, a kifogásolt buszmegálló áthelyezésére újabb tárgyalásokat folytat­nak az illetékesekkel. Egyet­értett abban, hogy a telepü­lés legsúlyosabb gondja: új munkahelyek létesítése, mi­vel az eljárók száma 750— 800 körül van. Tárgyalnak több vállalattal. A kért strand és a szolgáltató ház építésére nincs pénze a ta­nácsnak. Folytatják a bögrecsárdák fokozott ellenőrzését, a tu­lajdonosók pénzbírságolását. Ami a gyógyszertár nyitva- és zárvatartását illeti, az csak az új gyógyszerész munkába állásával rendező­dik. Miután a válaszokat a kérdezők elfogadták, a tele­pülésért végzett kiemelkedő társadalmi, közéleti munká­ért ötvenhat lakosnak és ti­zenhárom kollektívának, el­ismeréseket, jutalmakat nyújtott át a tanácselnök. Jánoshidán az idei falu­gyűlés este fél kilenc után ért véget. Jó volt látni, hal­lani: hogy ez a kedd esti fó­rum például szolgált arra, ha a lakosság magáénak érzi a szűkebb „haza” gondjait, ehhez a véleményét és a se­gítségét kérik, illetve meg­hallgatják a javaslatait, ak­kor eredményes, aktív, élénk a tanácskozás. Fejlesztés összefogással Nem volt gond megtalálni a falugyűlés színhelyét, csak az egy irányba siető embe­rek nyomába kellett szegőd­nöm. Az új általános iskola tornaterme feldíszítve várta Jászkisér lakóit, a bejárat­nál, a folyosókon a tanács dolgozói és úttörők fogadták, kalauzolták az érdeklődőket. A gyülekező közönség a tor­naterem egyik falát borító tervlapokat tanulmányozta. Jászkisér összevont rendezé­si tervét bocsátotta közszem­lére a tanács, hogy a jóváha­gyás előtt mindenki megis­merkedhessen vele, vélemé­nyét, javaslatát elmondhas­sa. Tiszay Józsefné. a Hazafi­as Népfront elnöke mondott megnyitót, majd Bánlaki Zoltán tanácselnök a hato­dik ötéves terv időszakára meghatározott célok időará­nyos teljesítéséről beszélt. Olyan községfeilesztési fel­adatokat tűztek ki. — ter­ven felüt — amelyek igazod­tak a néogazdasági célokhoz és lehetőségekhez. Gyprs előkészítés és döntés után nemcsak a község lakóit, ha­építési főelőadója ismertette a jelenlévőkkel a nagyköz­ség összevont rendezési ter­vét. Az 1975-ben elfogadott korábbi rendezési terv szi­gorú előírásai már nem vol­tak tarthatók, inkább gátol­ták, mint segítették a község fejlesztését. A nehezebb gaz­dasági feltételekhez és a fa­lu sajátosságaihoz rugalma­san igazodó új tervet a Vá­rosépítési Tudományos és Tervező Intézet a múlt év­ben készítette el. Még ezek után bocsátják társadalmi vitára, és a májusi tanács­ülés hagyja jóvá a javasla­tok, észrevételek, bírálataik! mérlegelése után. A falugyűlésen a tervvel kapcsolatban még nem ve­tődtek fel kérdések, annál többen szóltak viszont a rendszeres szemétszállítás bevezetéséről. Az előterjesz­tett 3 elképzelés közül a konténeres szemétszállítás­nak volt a legkedvezőbb visszhangja. Lakásonként egy évre 400 forintért vállal­ná a jászberényi Városgaz­dálkodási Vállalat hetenként 1—2-szer a szállítást. Dön­tés előtt természetesen ta­nácstagi körzetenként érde­mes e témát megtárgyalni. A tanmedencét most ta­vaszai vehetik birtokukba a falugyűlésekről jelentjük tanulók, és a tantestület már az idén sporttagozatos osz­tály indítását tervezi. Több hozzászóló foglalkozott az útépítésekkel, fásítással, volt aki a szennyvízszippantásra panaszkodott, a piactér, az ABC környékének rendezé­sét kérte. A Lenin Tsz Gagarin Szo­cialista Brigádja felhívással fordult a község brigádjai­hoz, hogy egy napi bérüket ajánlják fel a művelődési ház építésére. A befejezéshez közeledő, de már megye- szerte nagy érdeklődést kel­tő épület színvonalas beren­dezése és esztétikus belső ki­alakítása a tét. A hozzászólásokból ki­csendült, hogy a község ve­zetőinek optimizmusa nem alaptalan, többen hangoztat­ták. hogy az áldozatot nem­csak önmagukért, hanem az unokáikért is hozzák. Tiszavárkony Rózsametszés birkákkal nem a megyei es országos szerveket is megnyerték cél­jaik megvalósításához. Így ad olc-ó fűtési energi­át az évek óta lezárt hévíz­kút forró vize 13 intézmény­nek. épült tanuszoda az új iskola udvarán. 16 kilomé­ter kohósalak út és hozzá­kezdtek a művelődési ház felújításához. Az öt évre tervezett 49 millió forint ér­tékű társadalmi munkával, szemben a lakosság, intéz­mények és gazdasági egysé­gek eddig már 56 millióval járultak hozzá a gyorsított tempójú fejlődéshez. Természetesen maradt még tennivaló a hátralévő 2 évre is: be kell fejezni a művelődési házat, korszerű könyvtárrá fogják átalakíta­ni a Kötivizig volt épüietét.- tnvább épülnek (főleg lakos­sági pénzből) a kohósalak utak. javítani kell az ivóvíz­ellátást (100 köbméteres tá­rozó épül idén). gondolni kell a szolgáltatás fejleszté­sére. fásításra, közművelődé­si és az egészségügyi munka feltételeinek javítására. Homonnai János, a tanács Szó ami szó, a tiszavárko- myi falugyűlésen özvegy Ko­vács Bálintné jól az elevenbe hasított. Azt mondta: „Tüdő- gyulladásom volt, mégis éj­szaka felkeltem havat lapá­tolni a járdáról, mert min­dig azt hallom a tanácstól, hogy kötelesek vagyunk a házunk előtt rendben tartani azt. Most meg teherautók, vontatók törik darabokra a járdát. Amikor panaszt tet­tem a tanácsnál, azt mondta az előadó, hogy nem rá tarto­zik. Kérdem én, akkor minek ül ott? Talán oda. van ra­gasztva? Engem soha nem kellett figyelmeztetni arra, hogy fizessem be az adót. A tanácsi dolgozókat miért kell figyelmeztetni kötelességük­re?” Szóból ért az ember jelszó­val, köntörfalazás nélkül mondta javaslatait, fejtette ki véleményét a többi felszólaló is. Takács Gábor azt sérel­mezte, hogy a regionális víz­mű brigádjai sok segítséget nyújtanak a nagyközségi kö­zös tanácsnak, tagjaik mégis hiába igényelnek hobbitelke­ket, még választ se kaptak kérelmükre. Ugyanakkor sok szolnoki sógor-kbma-jóbarát kapott hobbi telket. Nosza, — javasolta; — ha ennyi a szol­noki sógor, vegyük igénybe az ő segítségüket is a kör­nyék fejlesztésében. Fejes Tóth Ernő azt kérte, hogy a gyógyszertár akkor legyen nyitva, amikor az orvos ren­del. Földes Istvánné azt pana­szolta, hogy a helyi üzletben olyan „friss” baromfit vett, hogy szinte foszlott, mintha meg lett volna már főzve. A kereskedők a higiéniával nem sokat törődnek. A sava­nyú káposztát például kézzel szedik a hordóból. Egye, aki­nek gusztusa van rá. Lázi Jó­zsef megszívlelendő megálla­pítást tett: „A Rákóczi út ki­építése azért maradt félbe, mert a további szakaszon la­kóik nem vállalták a költsé­geket. Azt mondták, építsen utat a tanács. Igen ám, de miből?” Baráth Istvánné (és mások is) azt tették szóvá, hogy hétvégeken sokszor nincs víz. Többezer ember nem tud inni, mosakodni, itatni a jószágot. Jobban meg kellene szervezni a vízműnél az ügyeletet. Szabó Mihály azt kérte, hogy a portalaní­tott. de megfelelő alap nél­küli belső utakra ne engedjék be a nehéz járműveket. Java­solta a szemétszállítás meg­szervezését is. Varga Sándor azt sérelmezte, hogy a község közepén birkákkal „gallyal­tatják” az általuk ültetett rózsákat. Többen tették szó­vá az utak elhanyagolt álla­potát. Ha jól meggondolom, ak­kor pillanatnyilag nem telje­síthető kéréssel — a gyer­mekorvosi körzet létesítését kivéve senki sem hozakodott elő. Ezért volt meglepő a számomra, hogy Mészáros József tanácselnök minden átmenet nélkül lezárta a vi­tát. Arra hivatkozott, hogy a válaszokra is kell idő. Meg­néztem az órát. A több mint kétszáz tiszavárkonyi részt­vevőnek jószerével annyi ideje sem maradt véleménye kifejtésére, mint a falugyű­lés két „hivatalos’’ előadójá­nak, a helyi népfront bi­zottság nevében felszólaló dr. Fekécsházi Szabóicsnénak, és az áfészt képviselő Rontó Jó­zsefnek. Ilyen alkalom pedig, hogy a közügyek iránt érdek­lődő emberek saját lakóhe­lyük ügyes-bajos dolgait megvitatni ilyen nagy szám­ban összejöjjenek, nagyon ritka. Szájaiban a falugyűlé­sen húsznál több felszólaló volt, mégsem zárták le befe­jezetlenül a vitát. Ügy lát­szik, vannak még olyan he­lyek, ahol gyakorolni kell a tanácsi demokráciát, nem­csak beszélni arról. A válaszok sem voltak ki- elégítőek. Arra a javaslatra például, hogy közadakozás­ból építsenek egy fodrászüz­letet, azt válaszolta a tanács­elnök. hogy rajtuk nem mú­lik, ők akár holnap kiadják az iparengedélyt. De arról egy szót sem szólt, hogy kit képzel el egy ilyen közadako­zás karmesterének, vagy; hogy egyáltalán lehetséges­nek tartja-e azt. Több kér­désre csak annyit jegyzett meg: majd írásban megkap­ják a választ. Az áfész kép­viselőjétől sem tudhatták meg a résztvevők, hogy miért foszlós a „friss” baromfihús, és hogy mit tesznek a higié- nikusabb kiszolgálás érdeké­ben. Más falugyűléseken megkérdezik: kielégítőnek tartják-e a válaszokat? A ti­szavárkonyi összejövetelt kurtán-furcsán lezárta a ta­nácselnök. A teremből kifelé jövet ilyen mondatokat hal­lottam: „Ki vagyunk rúgva.” „Az egész nem ért semmit.” Hallgattam az embereket és azon gondolkoztam: megen­gedheti-e magának egy vá­lasztott tisztségviselő, hogy az ő türelmetlensége miatt, ilyen rossz hangulatban ér­jen véget a falugyűlés? Készítették: L. jp. — D. Sz. M. — S. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom