Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁRCIUS 11. HBTFO: a Variói Szerződés országainak javaslata a kato­nai kiadások csökkentésére — Dzsemajel elnök felmond­ta az izraeli—libanoni meg­állapodást — Usztyinov mar­sall. szovjet honvédelmi mi­niszter megkezdte indiai hivatalos látogatását. KEDD: Konsztantyin Cser- nyenko. az SZKp főtitkára a pár ínul Ilkáról nyilatkozott — Befejezte budapesti tár­gyalásait Lubomir Strougal, csehszlovák kormányfő — Washingtoni tárgyalásai vé­geztével hazautazott Kohl nyugatnémet kancellár. SZERDA: Kádár János Belg- rádban Dragoszlav Marko- vlccsal. a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnökségé­nek elnökével tárgyalt — A KNDK kormányfője levél­ben válaszolt a szöuli mi­niszterelnöknek — Eaglebur- ger amerikai kfllügymlnisz- ter-helyettes lemond. CSÜTÖRTÖK: Francia haiók tüzet nyitottak spanyol ha- lászhajökra, az incidens mi­att feszültség támadt Párizs és Madrid között — Ugyan­csak tengeri incidens történt törők és görög hadihajók között — Li Hszien-nien kí­nai államfő pakisztáni láto­gatása után Jordániába ér­kezett. FENTEK: Mozambik meg­nemtámadási szerződés meg­kötésére kész a pretoriai kormánnyal — Véget ért az olasz vámosok sztrájkja — A stockholmi konferencián a semleges és el nem kötele­zett országok megegyeztek közös javaslatuk szövegé­ben. SZOMBAT: Maurov francia miniszterelnök madridi láto­gatása — Izrael átcsooorto- sítja megszálló erőit Libanon déli részén. Szidon térségé­ben — Törökország magya­rázkodását elfogadta a görög kormány. Hogyan jogadták a NATO- országokban a Varsói Szer­ződés államainak új kezde­ményezését? Diplomáciai emlékeztető, azaz a múltban gyakrabban iHeti világhiradö használt latin szóval; me­morandum ritkán keltett a világban akkora figyelmet, mint a hét elején a Varsói Szerződés államainak kezde­ményezését tartalmazó ilyen dokumentum. A hét szocia­lista ország egymás közötti megállapodása alapján a román diplomácia ‘kapott megbízást arra, hogy az em­lékeztetőt eljuttassa a NA- TO-országok kormányaihoz. Ebben lényegében az áll, hogy a két katonai-politikai szövetség tagállamai a jövő­ben ne növeljék, hanem csökkentse] saikat. E ■k katonai kiadá- végből tárgyalá­sokra lenne szükség, hogy a katonai kiadások befagyasz­tása már 1984. január 1-i hatállyal megtörténhessék, azt követően pedig konkrét leszerelési intézkedéseket le­hessen meghozni. A javaslat jelentősége rop­pant nagy, megfelelően an­nak. hogy a mai világban a fegyverkezés költségei, a ka­tonai kiadások is hihetetlen magasságba szöktek. A szak­értők különböző számokat említenek: van, aki 600 mil­liárd dollár évi kiadásról beszél, van, aki 700 miilli- ánrdra te6zi ezt az összeget, de egyszer-egyszer már 800 milliárdot is lehet hallani 1 Világos, hogy ha csökkenteni lehetne ezt a nagy-nagy összeget, az egyszerre szol­gálná a biztonság megszilár­dulását, az államokra nehe­zedő katonai terhek enyhü­lését, ugyanakkor pedig sok­sok pénzt szabadítana fel a gazdasági gondok megoldá­sára, a szociális igények ki­elégítésére. Margaret Thatcher, brit miniszterelnök asszony fogadta Fran­cois Mitterrand francia közársasági elnököt, akivel chequersi rezidenciáján bizalmas jellegű tárgyalásokat folytatott Ronald Reagan amerikai elnök a Fehér Házban Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral tárgyal a kdét—nyugati politikai viszony javításáról és az amerikai—nyugat-európai gazdasági kapcsolatokról Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára választó- körzete, Moszkva Kujbisev kerülete választási bizottságának elnökétől átveszi a parlamenti képviselői megbízólevelét, mi­után a március 4-i legfelsőbb tanácsi választásokon a legfel­sőbb államhatalmi szerv képviselőjévé választották Mégsem lehet azt monda­ni, hogy odaát, a NATO táborában egyetértéssel fo­gadták volna a Varsói Szer­ződés országainak javasla­tát. A fanyalgás oka az, hogy ez a kezdeményezés „telibe találja” a NATO urainak épp ellenkező előjelű törek­vését. Ott ugyanis az USA évi „tiszta” 3 százalékos, sőt mostanában már 4 százalé­kos növekedést sürget a ka­tonai kiadások terén. („Tisz­ta” azért, mert az inflációs ráta leszámítása után keli a 3—4 százalékos többletki­adásnak jelentkeznie.) Nyil­vánvaló, hogy az amerikai hadiipar akar így mind több megrendéléshez jutni Vi­szont a NATO-országok kö­zül jónéhány számára már nem annyira üzlet, inkább teher a fegyverkezés fokozá­sa. Nem véletlenül ott hal­lani józanabb hangokat, amelyek a szocialista or­szágokkal való tárgyalás szükségességét emlegetik, s ezért a mostani kezdemé­nyezés fontolóra vételét kö­vetelik. Lesz-e nemzeti megbéké­lés Libanonban? Ha minden jól megy, a most következő héten a svájci Lausanne-ban újra tárgyalóasztal mellé ülnek a libanoni dráma főszereplői, a különböző politikai irányza­tok és katonai szervezetek képviselői. Egyszer már meg­tették, de eredménytelen volt a találkozásuk. Akkor talán még bizonyos fokig Dzsemajel elnök sikerének is minősült a nemzeti meg­békélésre tett első kísérlet puszta ténye. Most egyértel­műen az ellenzék van fö­lényben: a drúzok, a siiták, általában azok az erők, ame­lyek Szíriával léptek szövet­ségre. S e pillanatban a vesztes oldalon állnak a fa- langisták, a Dzsemajelt tá­mogató, de széthulló csopor­tok, no meg maga az USA és Izrael! A kudarc leglátványosabb eleme, hogy Dzsemajel el kellett menjen Damaszkusz­ba, érvénytelenítenie kel­lett azt a megalázó alkut, amelyre tavaly májusában amerikai nyomásra Izrael­lel kötött. Érdemes vissza­emlékezni, mekkora hozsan­nával köszöntötte akkor Wa­shington és Tel Aviv azt az izraeli—libanoni megállapo­dást, amelyet a Camp Da- vid-i egyiptomi—izraeli kü­lönbéke egyenes folytatásá­nak tartott. A libanoni el­DAMASZKUSZ Tegnap rövid munkalátoga­tásra Szíriába érkezett Gej- dar Alijev, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a szovjet miniszterelnök első helyettese. A damaszkuszi repülőtéren a szovjet politi­kust Abdel Halim Haddam szíriai miniszterei nők-he­lyettes, külügyminiszter fo­gadta, más hivatalos szemé­lyek jelenlétében. TOKIÓ Abe Sintaro japán külügy­miniszter a hét végén parla­menti beszédében megerősí­tette, hogy országa kész ka­tonai technológiát átadni az Egyesült Államoknak — je­lentette a TASZSZ. Ezt a döntést — ellentétes lévén a japán kormány hivatalosan hangoztatott, a fegyverexpor­tot tiltó állásfoglalásával — a külügyminiszter a két or­szág közötti „biztonsági meg­állapodás” hatékony megva­lósítására hivatkozva próbál­ta megindokolni. HANOI A Mekong, a legjelentősebb indokínai folyam hasznosítá­sának további feladatairól tartottak tanácskozást Phnom Penhben Kambodzsa, Viet­nam és Laosz nemzeti Me- kong-bizottságainak képvise­lői. PHENJAN Phenjanban közleményben jelentették be, hogy életének 74. esztendejében elhunyt Kim ír. a Koreai Munkapárt KB PB elnökségének tagja, a KNDK első alelnöke. lenzék azonban nem tettele a fegyvert. S ha ráerőszakol­ták az erőpróbát, vállalta ... Viszont illúziókat kerget, aki azt hiszi, hogy egy csa­pásra megoldódott a libano­ni probléma. A nemzeti meg­békélés előfeltétele egy új libanoni alkotmány létreho­zása, amely szükségszerűen a jobboldal befolyásának korlátozásával járna. De ezt például a tévé képernyőjé­ről ismert, a magát büszkén fasisztának valló idősebb Dzsemajel és a libanoni re­akció több más vezetője sem fogadná szívesen. A nyu­gati támogatóik visszakozá­sa is inkább csak a fizikai jelenlét felfüggesztését je­lenti : hajókra szálltak a „bőmyakúak” és a többiek, de a hajók még ott vannak Bejrút előtt a tengeren. Wa­shington és a többi nyugati főváros új terveket ková­csol. Mint ahogyan az iz­raeli haderő átcsoportosítá­sa jobban védhető állásokba, Szidontól délre, szintén csak azt célozza, hogy adott eset­ben Tel Aviv hathatósab­ban érvényesíthesse a maga akaratát Libanonban. Mire ment Kohl kancel­lár Washingtonban? Egy nyugatnémet lap ka­rikatúrája, a minap úgy jellemezte a bonni kormány­fő törekvéseit, hogy Kohl kezében egy mágnes, amely­nek két sarkához szeretné vonzani Uncle Sam jelleg­zetes, sávos-csillagos cilin­derét meg a Szovjetuniót jelképező vörös csillagos sap­kát ... A nyugatnémet saj­tó a látogatás előtt nyoma­tékosan hangoztatta. hogy Kohl Washingtonban az el­nököt rá szeretné bírni egy mielőbbi amerikai—szovjet csúcstalálkozóra. A Fehér Házban azonban a jelek sze­rint éreztek „mágneses von­zást” ... Kohl egy sajtóérte­kezleten ugyan még azt bi­zonygatta, hogy Reagan is, ő is, szükségesnek tartja a kelet—nyugati párbeszéd új­jáélesztését, s „ha lehet, az együttműködést a Szovjet­unióval” — de a vendéglátó amerikai elnök semmilyen konkrét ígérettel ezt nem támasztotta alá. Nem csoda, hogy Moszkvá­ban úgy értékelték a nyu­gatnémet kormányfő ameri­kai tárgyalásait, mint ame­lyek egy „látszat-párbe­széd” létrehozását célozták. Mert a világközvélemény fi­gyelmét el akarják terelni az amerikai rákétatelepítés- ről és az európai katonai egyensúlynak a NATO javá­ra történő megváltozásáról, azért egyre csak a párbeszéd .fontosságáról szónokolnak. Az amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozó után is meg­erősítették Washingtonban azt. hogy nem változtatnak korábbi álláspontjukon, s végeredményben a bonni vendég sem hozakodott elő semmilyen tényleges javas­lattal. Az amerikai—nyugatné­met kétoldalú kapcsolatok­ról, bár nyilván ezek állták a Reagan—Kohl-találkozó középpontjában, kevesebb szó esett a hivatalos tájé­koztatókon. Pálfy /József Elutazott az NSZK szövetségi parlamentjének küldöttsége Tegnap hivatalos látoga­tását befejezve, elutazott Bu­dapestről az NSZK szövet­ségi parlamentjének küldött­sége, amely dr. Rainer Bar- zelnek, a parlament elnöké­nek vezetésével a magyar országgyűlés meghívására tartózkodott hazánkban. A magyar és az NSZK-be- li parlamenti küldöttség megbeszélése során tájékoz­tatták egymást munkájuk­ról, áttekintették a két or­szág törvényhozó testületéi közötti együttműködés hely­zetét, fejlesztésének további lehetőségeit. AZ NSZK szövetségi par­lamentjének delegációja fel­kereste a Medicor Műveket, ellátogatott Varga Imre szobrászművész műtermébe, és megtekintette Szentend­re nevezetességeit. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Nor­man Dencker, az NSZK bu­dapesti nagykövete. Usztyinov befejezte indiai látogatását Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, honvédelmi miniszter, a Szovjetunió marsallja hivatalos indiai látogatása befejeztével teg­nap hazaindult. A szovjet honvédelmi miniszter a re­pülőtéren ezekkel a szavak­kal köszönte meg a meleg, baráti fogadtatást: — Az önök gyönyörű or­szágában eltöltött napokban India állami és katonai ve­zetőivel fontos találkozóink voltak. Hasznosaknak és gyümölcsözőknek ítéljük meg ezeket a tárgyalásokat. Különösen mély benyomást tett ránk az Indira Gandhi asszonnyal folytatott meg­beszélés. A látogatás során lehetőség nyílott arra. hogy még közelebbről megismer­kedjünk a nagy indiai nép életével, fegyveres erőivel. — Azt a szilárd meggyőző­dést visszük magunkkal, hogy népeink és hadserege­ink sok tekintetben egysége­sek a béke és nemzetközi biztonság iránti közös törek­vésünkben, azon óhajukban, hogy a lehető legteljesebb mértékben erősítsék a köz­tük meglévő barátságot és együttműködést. A jövőben is mindent megteszünk a szovjet—indiai baráti kap­csolatok továbbfejlesztésié­ért. Tegnap hazaérkezett Moszkvába Dmitrij Usztyi­nov. Dmitrij Usztyinovot a re­pülőtéren Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a közpon­ti Bizottság titkára fogadta. Gürii—lirtk incidens Elfogadták a magyarázatot Görögország és Törökor­szág között pénteken este megszűnt a napok óta tartó feszültség. Jannisz Kapszisz görög külügyminiszter-he­lyettes Athénban sajtóérte­kezleten bejelentette, hogy a török kormány kielégítő ma­gyarázatot adott a tengeri incidensre, ezért a görög kor­mány eltekint ankarai nagy­követének hazahívásától és nem kéri fel távozásra Tö­rökország athéni nagyköve­tét sem. A görög külügyminisztéri­umba berendelt török nagy­követ kijelentette, hogy a török hadihajók légvédelmi gyakorlatot tartottak, s nem tüzeltek a görög hajókra, csupán a levegőbe kilőtt lő­szereik maradványai hullot­tak vissza a vízbe, s érhet­ték a görög hajókat is. KaD- szisz kijelentette, hogy a gö­rög kormány elfogadja e magyarázatot és azt, hogy Törökország „nem akart ve­szedelmes incidenst provo­kálni”. A két NATO tagország kö­zötti kapcsolatok azonban e pillanatnyi enyhülés ellené­re sem felhőtlenek. Pénte­ken közös közleményt adtak ki Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök háromnapos athéni tárgyalásairól, s a közle­ményben a két fél Törökor­szágot, a ciprusi török kö­zösséget és részben az Egye­sült Államokat teszi felelős­sé a ciprusi válság megol­datlanságáért. A közlemény szerint Görögország és Cip­rus Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fötitkár .további erő­feszítéseibe helyezi reménye­it a probléma igazságos meg­oldását illetően, míg Török­országot és a török ciprusi­akat a főtitkár erőfeszítései­nek akadályozásával vádolta. Ankara megelégedéssel nyugtázta Görögországnak azt a döntését, hogy nem rendeli vissza ankarai nagy­követét. A török külügymi­nisztérium szóvivője — nem sokkal azután, hogy Athén az égei-tengeri incidens ügyé­ben adott török magyarázat nyomán visszakozott — ki­jelentette: „Az ügy korrekt felülvizsgálatát Athén részé­ről kedvező hozzáállásnak tekintjük”. Hangoztatta, hogy az incidens miatt keletkezett feszültséget mindkét fél fel­oldani óhajtotta. Ankara — tette hozzá a külügyi szóvivő — a maga részéről az ügyet ezzel le­zártnak tekinti. Irak—Irán Heves összecsapások Pénteken az Irakhoz tarto­zó Madzsnun mesterséges sziget és Bászra környékén voltak a leghevesebb össze­csapások az iraki—iráni há­borúban. Bagdadban közöl­ték: az iraki csapatok 246 iráni katonát tettek harckép­telenné, lelőttek két iráni helikoptert Bászrától kelet­re, az iraki légierő pedig iráni célpontokat támadott. Hírügynökségi jelentések szerint a teheráni rádió új­fent vegyi fegyverek alkal­mazásával vádolta Irakot, s pénteki adásában közölte: ti­zenkét iráni katona sebesült meg ilyen fegyverek alkal­mazása következtében. Ha- semi Rafszandszani, az irá­ni parlament elnöke azt mondotta, hogy Irak a konf­liktus nemzetközivé szélesí­tésére törekszik. Iráni rész­ről egyébként azt közölték, hogy három nap alatt két­ezernél több iraki katonát tettek harcképtelenné. Változatlanul élénk a vál­ság megoldását célzó diplo­máciai tevékenység is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom