Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-06 / 55. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁRCIUS 6. Szovjetunió: ülönös figyelemmel tekint ezekben a hetekben a világ Moszkva felé, várta az állásfoglalásokat, s a múlt heti választási beszédek alkalmat is adtak erre. Megszólalt a Szovjetunió valamennyi jelentős vezetője, összefoglalták munkaprogramjukat, s ezzel tartalmat nyert az utóbbi időben sokat emlegetett folyamatosság fogalma: megőrizni mindent, ami bevált, elsősorban a kipróbált alapelveket, de megújítani, ami arra szorul. Jelenleg, amikor az emberek aggódva nézik a feszültség és az enyhülés küzdelmét, jól esett olvasni ezeket a beszédeket, önbizalmat fejeztek ki, hitet a jövőben és nemcsak az általánosságok erejéig. Hosszútávú elgondolásokról, konkrét tennivalókról számoltak be, feladatokról. amelyek egész történelmi időszakot igényelnek. Természetesen békéset. Kiderült: erős a szovjet társadalom, rendelkezésre állnak az eszközök, a hatalmas ipari és tudományos apparátus — annál inkább hozzá lehet nyúlni ahhoz, ami elavult. „Komolyan át kell alakítani — hangzott — a gazdaságirányítás rendszerét.” Erről is őszintén szóltak, a kijavítandó, a felszámolandó jelenségekről. Nyilvánvalóan az ilyen átfogó tervekhez hosszú évek, évtizedek szükségesek, a szovjet társadalom elsősorban erre összpontosítja erejét, s érdeke. hogy ezt nyugodt körülmények között tehesse. Az ország biztonságának megőrzése nagyon sokba kerül ugyan, kimondhatjuk bátran, a fegyverkezés sokat nyel el — de egy pillanatra se gondol a szovjet kormány arra, hogy lasítsa szociális programjának végrehajtását, hiszen mindennek fő célja a nép életének javítása. A Szovjetunióban nyilván sokan így sóhajtanak fel: bárcsak minden erőnket erre fordíthatnánk! De nincs így. A szocialista nagyhatalomnak válaszolnia kell azokra a kérdésekre, kihívásokra, amelyeket a nemzetközi élet támaszt. A világ most is nagyon várta: mit mond az új főtitkár? S íme, pártjának és a vezető testületnek egységes álláspontját kifejezve Konsztantyin Cser- nyenko kezet nyújtott Washington felé. Beszédének egyik legfontosabb mondata így hangzik: a Szovjetunió szeretné, ha áttörés következne be a szovjet—amerikai múlt es jovo kapcsolatokban és az egész nemzetközi helyzetben. Lépjenek túl azokon a feszült állapotokon, amelyeket a múlt három-négy esztendőben az Egyesült Államok magatartása létrehozott. Csakhogy ennek a múltnak keserű tapasztalatai óvatossá tették a szocialista külpolitikát. Nem formális kézrázást igényel, nemcsak barátságos szavakat, tetteket is. A szovjet kormány és szövetségesei egy sor javaslatot terjesztettek már elő. Valamennyi érvényes most is, csak őszintén tárgyalni kellene róluk, és megállapodni. A szocialista javaslatok segítségével el lehetne érni az áttörést. És vannak normák — hangsúlyozta Csernyenko — amelyekhez minden hatalomnak tartania kellene magát. Közöttük a legfontosabb a nukleáris fegyverkezési hajsza megállítása, a veszélyes atomesaközöknek befagyasztása, amíg egyszer majd ennek a fegyvernek minden fajtája el nem tűnik a föld színéről. A beszédekből egyértelműen kiderült, hogv ez a cél és a Szovjetunió társadalmd-gazdasági- szociális feladatai teljes összhangban vannak. De mik a realitások? Mit mond a másik oldal? A szovjet politika nem veszi egy kalap alá a nyugati kormányokat. Tudja, ott sem mindenki helyesli az amerikai magatartást, és kész más normák szerint cselekedni, alkalomadtán magát a washingtoni szövetségest is erre ösztönözni. mostani szovjet megnyilatkozások feltehetően szaporítják az ilyen nyugati partnerek számát (erre utalnák már bizonyos sajtóvisszhangok), hiszen nyilvánvaló lett: az új főtitkár és a többi szovjet vezető személyében nemcsak az országuk erejében bízó, hanem nagyszabású gazdasági, szociális és társadalmi, békés terveken dolgozó és azokat végrehajtó emberekkel van dolguk. Aki együttműködést afjar — bármilyen ideológiai ellentét válassza is el Moszkvától — az nem tévesztheti ezt szem elől. Joggal mondhatta az SZKP főtitkára: bíznak abban, hogy végső soron sikerül az események menetét a nemzetközi együttműködés irányába terelni. De most — ezt is hangsúlyozták a szovjet vezetők — Washingtonon a sor. Tatár Imre Kádár János fogadta a csehszlovák kormányfőt (Folytatás az 1. oldalról.) séges a további lehetőségek feltárása, valamint a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok bővítése is. Eredményesnek értékelték a Magyar —csehszlovák Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Vegyesbizottság és más kormányszervek munkáját. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit áttekintve rámutattak, hogy a kölcsönös tapasztalatcserék e téren is hasznos szerepet töltenek be. Az eszmecserét követően Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Lubomír Strougalt. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—csehszlovák politikai és gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének újabb lehetőségeiről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a két szomszédos szocialista ország együttműködésének további kibontakoztatása a kölcsönös érdekek alapján eredményesen szolgálja a népeink közötti barátság és bizalom elmélyítését, s egyben a szocialista közösség egységének erősítését. A találkozón részt vett Lázár György, valamint Ondrej Durej és Kovács Béla. Délután a két kormányfő szűk körű megbeszélést tartott. A nap folyamán partnertárgyalásokra is sor került. Marjai József Rudolf Rohlicekkel folytatott eszmecserét. A Külügyminisztériumban Roska István és Jindrich Rehorek, az Országos Tervhivatalban Kovács Gyüla és Václav Urban, a Külkereskedelmi Minisztériumban Vas János és Alois Hiloch tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról. Este Lázár György és felesége a Parlament vadásztermében díszvacsorát adott Lubomír Strougal és felesége tiszteletére. A díszvacsorán Lázár György és Lubomír Strougal pohárköszön :5t mondott. Szovjetunió Legfelsőbb tanácsi választások Végleges eredmény ma várható A Szovjetunióban vasárnap megtartott legfelsőbb tanácsi választásokat nagyfokú politikai aktivitás jellemezte. A központi választási bizottság jelentése szerint este hat óráig a szavazásra jogosultak 99,59 százaléka élt állampolgári jogával. A Legfelsőbb Tanács két kamarájába — a nemzetiségi és a szövetségi tanácsba — közvetlen, egyenlő és titkos szavazással összesen 1500 képviselőt választottak meg ötéves időtartamra. A legfelsőbb tanácsi választások végleges eredményét várhatóan ma hozzák nyilvánosságra. Usztyinov Indiában Hivatalos látogatásra tegnap az indiai fővárosba érkezett Dmdtrij Usztyinov, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter, a Szovjetunió marsallja. Usztyinovot az Indiai Köztársaság kormánya hívta meg. Usztyinov és Ramasvami Vemkataraman indiai hadügyminiszter megkezdte tárgyalásait. A szovjet honvédelmi minisztert fogadta Indira Gandhi indiai kormányfő. II jószomszédság hidjai magyar—jugoszláv kapcsolatok rendezettek, kiegyensúlyozottan, egymás sajátosságainak figyelembevételével fejlődnek. Ez ma már valamennyiünk számára természetes. E folyamat újabb állomását jelenti, hogy Kádár János hivatalos, baráti látogatást tesz J ugoszláviában. Együttműködésünk bővelkedik eseményekben: a két párt, a két kormány, a magyar és jugoszláv szervezetek képviselőinek találkozóiban. Emlékezetes, hogy Kádár János 1977-ben tett hivatalos, baráti látogatást Jugoszláviában, majd 1980- ban ott volt azon a szomorú eseményen, amikor végső búcsút veitek a jugoszláv nép nagy fiától, a kiemelkedő államférfitól, Joszip Broz Titótól. Egy esztendő múlva Lazar Mojszov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének akkori vezetője járt hazánkban. Az eszmecserék azóta is rendszeresek a két. párt. a két kormány képviselői között. A kedvezőtlen külső feltételek és a belső nehézségek ellenére gazdasági együttműködésünk is folyamatosan fejlődik. Arucsereforgalmunk tavaly 583 millió dollár volt. az idén pedig várhatóan meghaladja a 600 millió dol- lá’-t. Kapcsolataink stabil.itá- cánpV jelentős biztosítékai a hosszú távú kooperációs megállapodások, amelyek kézzelfogható eredményei árucserénk több, mint 40 százalékát teszik ki- Közülük kiemelkedik a közúti jármű- gyártásban megvalósult kooperáció. Jelenleg mintegy hatezer Rába-kamion fut a jugoszláv utakon, cserébe részegységeket, öntvényeket, alkatrészeket kaptunk-ka- punk déli partnereinktől. A magyar motorvonatok is népszerűek J ugoszláviába n: napjainkban már csaknem ötven segíti az ottani közlekedést. Ahogy hírlik, a Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG különlegesen kiképzett olimpiai szerelvényei februárban jelesre vizsgáztak Szarajevó és Belgrad között. Az autórajongók örömére a jugoszláv Crvena Zasztava és a magyar MO- GÜRT 1980-tói együttműködik a személygépkocsi-gyártásban. A többi között a Magyar Gördülőcsapágv Művek készít autóalkatrészeket, amelyekért évente 1500— 2000 Zasztava érkezik hazánkba. A vegyipari vállalatok kapcsolatai lis jók': a húsz esztendőre szóló műtrágya gvártási szerződés értelmében nitrogénműtrágya- komoonenseket adunk el és foszforműtrágvát kapunk erűik Ugyancsak húsz évre szól a fa- és cellulózipari megállapodás: cellulózért papírfát szállítunk két jugoszláv gyárnak. A csupán kiragadott példák is tanúsítják, milyen sokoldalú a gazdasági együttműködésünk, ez persze nem jelenti azt, hogy még ne volnának kiaknázatlan lehetőségek. Ezek közé sorolják a szakemberek a számítástechnikát, az energetikai berendezések, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek gyártását, a mezőgazdaságban a közös nemesítési kísérleteket. A magyar—jugoszláv együttműködés sajátos és virágzó területe a kishatár- menti forgalom. Kevesen tudják, hogy hazánk először Jugoszláviáivá] kötött ilyen megállapodást. Az itteni forgalom tavaly a teljes magyar—jugoszláv kereskedelem 22 százalékát tette ki. S hogy milyen haszna van ennek. azt leginkább a határ két oldalán élők tanúsíthatják. De nem is csak termékekben mérjük ezt a hasznot. hanem az emberi kapcsolatokban. Szeretettel ápolják az összekötő szálakat az emberek, a városok, a megyék. Például Baranya és Eszék. Szeged és Szabadka, Csongrád. Bács-Kiskun és a Vajdaság, vagy Vas megye és Szlovénia. Azt is szoktuk mondani, hogy a nemzetiségek az ösz- szekötő híd szerepét töltik be a két ország között. És ezt komolyan gondoljuk, mi is és déli szomszédaink is. Bizonyság erre például, hogy az összes magyarországi szlovén kulturális együttest gálaestre hívták meg Ljubja- nába. s most Jugoszláviából érkezett szakemberek segítik felkészülésüket Szombathelyen. Vagy, hogy több tucat diákunk anyanyelvén tanulhat Jugoszláviában, és fordítva, ottani fiatalok tanulhatnak nálunk. Az iskolai bizonyítványok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről négy esztendeje állapodott meg a két ország. elképesen mondhatjuk, megvannak a hídjaink a pártközi, államközi, a gazdasági együttműködésben is, amelyek az idők folyamán már kiállták a próbát, s gazdagítják a jó- szomszédságot. Kádár János mostani látogatása szervesen illeszkedik hazánk nemzetközi tevékenységébe, a magyar—jugoszláv kapcsolatok folyamatosságába. Mérlegkészítésre és előretekintésre nvújt alkalmat a Magyar Népköz tár« a rag és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság viszonyában. véleménycserére a nemzetközi kérdésekben. Kocsi Margit j D Varsói Szerződés tagállamainak új javaslata a NüTO-nak A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége mélységesen aggódik az egyre növekvő ütemben folytatódó fegyverkezési verseny miatt, mert az rendkívül veszélyes következményekkel jár a nemzetközi békére és biztonságra. A Varsói Szerződés tagállamai a fegyverkezési verseny megfékezéséért és a leszerelésért — különös tekintettel a nukleáris leszerelésre — lépnek fel. Amellett vannak, hogy olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvének szigorú betartása mellett a fegyveres erők és a fegyverzet tényleges csökkentéséhez vezetnek. A fegyverkezési versenyt azok a nagy mértékben növekvő katonai kiadások táplálják, amelyek — a különböző országok gazdasági fejlettségétől függetlenül — egyre súlyosabb teherként nehezednek a népekre, lassítják a gazdasági és a társadalmi fejlődést. A katonai kiadások csökkentése — elsősorban az összes, nukleáris fegyverrel rendelkező állam, valamint más, katonailag jelentős ország részéről — igen hatásos eszköze lenne a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a leszerelésnek. A felszabaduló anyagi eszközöket a társadalmigazdasági fejlesztés céljaira lehetne fordítani, így a fejlődő országok ilyen szükségleteire is. A nemzetközi feszültség fokozódásának körülményei között különösen fontossá válnak a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére irányuló intézkedések. Minden államnak, főleg a nagy katonai potenciállal rendelkező államoknak, erőfeszítéseket kell tenniök a katonai kiadásók befagyasztására és csökkentésére. Különösen jelentősek lennének ilyen intézkedések a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO-tagországok részéről, hiszen ezekre az országokra jut a világ katonai kiadásainak nagy része. A Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott Politikai Nyilatkozatukban javasolták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO tagországai haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról, és az azt követő, százalékos arányban vagy abszolút összegben kifejezett csökkentésükről. Ezt a felhívást megerősítették és pontosították a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-án, Moszkvában tartott találkozóján. Akkor ismét felhívással fordultak a NATO-tagországokhoz: haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról 1984. január 1-i hatállyal, és folytassanak megbeszéléseket annak érdekében, hogy a későbbiekben e kiadásoknak kölcsönös, gyakorlati csökkentésére vonatkozó, konkrét intézkedéseket tartalmazó megállapodásra jussanak. Továbbra is érvényesek a Varsói Szerződés tagállamainak együttesen vacv külön- külön tett, javaslatai a katonai kiadások befagyasztására és jelentős mértékű csökkentésére. A Varsói Szerződés tagállamai tárgyalási javaslatuk mogtételoVor azzal számolnak. hogy a lehető legrövidebb időn belül konkrét megállapodásokat érnek el a katonai kiadások befagyasztásában és azt követő csökkentésében. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és szociális fejlődés szükségleteinek kielégítésére lehetne fordítani, többek között a fejlődő országokban. A katonai kiadásök csökkentésének hozzá kell járulnia a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez és az áttéréshez a leszerelésre. A katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről javasolt tárgyalások szerves részét képeznék a fenti cél elérésére tett általános erőfeszítéseknek. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezik készségüket: együtt a NATO tagországaival kölcsönös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mindkét fél számára elfogadható alapon olyan, realista megoldásokat keressenek, amelyek lehetővé tennék a katonai kiadások befagyasztásával és csökkentésével kapcsolatos kérdések áttekintésekor felmerült nehézségek leküzdését. Felhívják a NATO tagállamait, hogy ugyanilyen szellemben tevékenykedjenek. A prágai és a moszkvai nyilatkozat javaslatainak kiegészítéseképpen a Varsói Szerződés tagállamai a következő lehetséges lépéseket ajánlják a katonai kiadások csökkentésére: — Kölcsönös példa alapján a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai katonai költségvetéseinek kismérték kű, jelképes, egyszeri csökkentése úgy. hogy minden állam maga határozza meg a csökkentés összegét. Ezt követően ezen költségvetések befagyasztása bizonyos időre. például 3 évre. Ez a javaslat hivatott elősegíteni az áttérést a katonai költségvetések további tárgyalások útján történő, még radikálisabb csökkentésére; — Első lépésként a Varsói Szerződés és a NATO nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamai katonai költségvetéseinek egyidejű, előzetesen egyeztetett, közös összeggel történő csökkentése; az egyes országokra vonatkozó csökkentés konkrét összegét az egyeztetett ősz- szegnek a bruttó nemzeti termék arányában történő felosztásával kell megállapítani; — A Varsói Szerződés és a NATO érintett tagállamai katonai költségvetéseinek olyan, konkrét leszerelési intézkedésekhez kapcsolódó csökkentése, amelyek a leszerelési tárgyalások során kerülhetnek kidolgozásra. A leszerelési tárgyalások minden egyes résztvevője a megfelelő megállapodás után megnevezné azt az összeget, amellyel csökkenti katonai költségvetését; — A katonai költségvetések felső határának kölcsönösen egyeztetett megállapítása. a jelenlegieknél alacsonyabb szinteken. A konkrét megállapodások eléréséért maximális erőfeszítéseket kell tenni; érdemi, konstruktív légkörű tárgyalásokat folytatni; olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek hozzájárulnak a tárgyalások előrehaladását szolgáló kedvező légkör kialakításához, ám tartózkodni kell olyan lépésektől, amelyek megnehezítek a tárgyalásokat. Pozitív szerepet játszhatna a katonai kiadásokat illető kölcsönös mértékletesség csakúgy. mint más, hasonló, a kölcsönösségen alapuló intézkedés. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogv a javasolt tárgyalások elősegítenék a politikai légkör javulását Európában és a világon. megfelelnének a nemzetközi helyzet folytonos romlása miatt, a fegyverkezési verseny fokozódása miatt aggódó népek alapvető törekvéseinek. A Varsói Szerződés tagországai bíznak abban, hogy e javaslatukra mielőbb pozitív válasz érkezik.
