Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁRCIUS 4. IHeti vllágháradé ) Nagy feltűnést keltett Amin Dzsemajel libanoni elnök damaszkuszi .látogatása. A képen (balra): Dzsemajel Hafez Asz- szad Szíriái elnökkel tárgyal HOLNAPTÓL Vendégünk Lubomir Strougal HÉTFŐ: A jugoszláv áléinak Moszkvai tárgyalásai — Választások Baszkföldön: nem módosultak az alapvető erőviszonyok — Az afrikai egységszervezet miniszteri tanácsának ülése Addisz Abe- bában KEDD: Meglepetés New Hampshire-ben, a demokraták előválasztásán Hart megelőzi Mondale-t — Súlyos harcok Irak és Irán között — Trudeau kanadai kormányfő bejelenti lemondási szándékát. SZERDA: Az ENSZ főtitkára pozitívan nyilatkozik négy szocialista országban tett körútjáról — A Conta- dora-csoport külügyminisztereinek értekezlete Panamavárosban. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai tengerészgyalogosok befejezik a kivonulást Bejrútból, de a hadihajók Libanon partmenti vizein maradnak — Dzsemajel Damaszkuszhan — A Szovjetunió ellenszavazata megakadályozza az ENSZ- csapatok Bejrútba küldéséről szóló francia javaslat elfogadását. FENTEK: Konsztantyin Csemyenko beszédével befejeződnek a választási gyűlések a Szovjetunióban — Magyar felszólalás a stockholmi konferencián — Választási előkészületek Nicaraguában. SZOMBAT: Harcok Salvadorban — Kobl kancellár az Egyesült Államokba látogat. Melyek voltak a Szovjetunióban megtartott választási• gyűlések legfontosabb témái? Ma képviselőket választanak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két házába, s a választások napját, immár hagyományosan, nagyfokú politikai aktivitás előzte meg. Egymás után rendezték meg a választási gyűléseket, amelyek során az utolsó napokban a Politikai Bizottság tagjai is a szónoki emelvényre léptek. Maguk a szovjet vezetők is hangsúlyozták, hogy a választási kampány mindig számadást jelent az eltelt öt évről és programot ad — a pártkongresszusok elvi iránymutatása alapján — a legfontosabb gyakorlati feladatok elvégzésére. Ennek jegyében beszélt Gromiko külügyminiszter a valódi tárgyalások lehetőségéről és feltételeiről; Usztyinov honvédelmi miniszter a Szovjetunió határozottságáról, hogy minden körülmények között fenntartja a stratégiai egyensúlyt; Gorbacsov és Tyihonov a gazdaság korszerűsítésének, az irányítási mechanizmusok tökéletesítésének folyamatáról. Végezetül Konsztantyin Csernyen- ko főtitkár adott szinte ösz- szegezést a kül- és belpolitika legfontosabb vonatkozásairól. A beszédeket természetesen azért is nagy figyelem kísérte, mert nem sokkal azután hangzottak el, -hogy Jurij Andropov halála miatt személyi változás történt az SZKP élén. Ismét nyilvánvaló lett, hogy a kulcsmondat: az SZKP és a szovjet állam töretlen folyamatossággal képviseli eddigi politikáját — állandó megújulást jelent, az új követelményeknek megfelelően. A választási kampány során elhangzott megnyilatkozásokból kitűnt, hogy változatlanul a gazdaság maga- szabb szintre emelése, a tartalékok mozgósítása és hasznosítása. a fegyelem, a munkaszervezés javítása, egyszóval a minőségi fejlesztés áll a középpontban. Ez az a betonalap. amely egyrészt biztosítja a védelmi képességet, s ezáltal kiemelkedően fontos tényező a béke megóvására, másrészt az életszínvonal és életkörülmények szüntelen javítását. (Az SZKP főtitkára külön is hangsúlyozta, hogy jóllehet a védelmi képesség fenntartására — az ismert imperialista kihívások következtében — nem kis áldozatokat kellett hozni, mégis folytatódott a szociálpolitika fejlesztése. Ha úgy tetszik, ez a belpolitika egyben külpolitika, békepolitika is, hiszen az építést és az egyensúly fenntartását állítja középpontba. A Csemyenko-beszéd azonban emellett valóságos ösz- széfüggő stratégiáját kínálta a nukleáris háború elhárításának, részletesen felsorolva és nyomatékosan megismételve mindazokat a lehetőségeket, ahol mód nyílna tárgyalásokra, megegyezésekre, s a feszültség enyhítésére. E tekintetben is kitűnhet a folyamatosság — a tárgyalásokhoz viszont mindig két fél szükséges. A nyugati hatalmakon. s mindenekelőtt az Egyesült Államokon múlik, mennyire hajlandók komolyan tárgyalni az előterjesztett. ésszerű javaslatokról, amelyek a fegyverzetkorlátozás legkülönbözőbb formáit érintik. Miért nem küldenek ENSZ- csapatokat Bejrutba? Nem voltunk híjával a héten a Libanonnal foglalkozó híreknek. Befejeződött az amerikai tengerészgyalogosok kivonása Bejrútból, de a bőrnyakúak továbbra is ott maradtak a partközeiben cirkáló hadihajókon, s a nagyobb nyomaték kedvéért Weinberger hadügyminiszter szemleutat tett a hatodik flotta egységeinél. A négyhatalmi erők alaposan megfogytak, egyedül a francia légiósok és ejtőernyősök tartózkodnak Bejrútban, de ők is távozásra készülődnek. Párizs közben ENSZ-cs§pa- toknak a libanoni fővárosba való küldését indítványozta a Biztonsági Tanácsban, de a Szovjetunió ellenszavazata következtében erre nem kerülhet sor. Moszkva nem azért vétózott, mert általában a kéksisakosok bevetése ellen van. (ENSZ-csapatok tartózkodnak például, a Szovjetunió hozzájárulásával is, a Golan- fennsíkon, vagy Unifil néven Dél-Libanonban, igaz 1982 nyarán bebizonyosodott, hogy nem túl nagy hatékonysággal.) A Szovjetunió azonban joggal úgy vélte, hogy a jelenlegi, sajátos bejrúti körülmények között, az ENSZ-csapatok odavezénylé- se több bonyodalmat okozna, mint esetleges hasznot. Az Egyesült Államok például nem mutatott hajlandóságot arra, hogy visszavonja hadihajóit a libanoni vizekről, s ugyancsak elzárkózik minden olyan konferencia elől, amely hosszabb távra próbálna megoldást keresni. Nem tett le arról a gyakorlatáról sem, hogy a hajóágyúk rendszeresen lőjjék Libanon földjét. Ebben a helyzetben az ENSZ kék zászlaja csak elfedhetné Washington és a libanoni jobboldal szándékait, védettséget biztosítana számukra az erőátcsoportosításhoz, s egy újabb offenzívára való felkészülésre. Vannak rossz tapasztalatok az elmúlt évtizedek történetéből: ENSZ- csapatok jelenlétében számoltak le a mai Zaire-ban, Lumumbával, a törvényes kormányfővel a hatvanas évtized kezdetén. Közben egy utazás is magára vonta a figyelmet, amióta elnökké választották, Amin Dzsemajel első ízben kereste fel Damaszkuszi. A látogatás hátterében az elmúlt napok libanoni változásai álltak: a kormányhadsereg felbomlása; az ellenzéki erők előretörése; a drú- zok és síiták fennhatóságának biztosítása Nyugat-Bej- rútban. A hírek szerint a szíriai fővárosban megállapodás jött létre arra vonatkozólag, hogy a libanoni elnök felmondja az Izraellel aláírt különszerződést, folytatódik a nemzeti megbékélési konferencia Svájcban és egységkormányt alakítanak. Ezzel együtt életbe lépett az újabb, kilenc esztendő óta a 184. tűzszünet. A hivatalos részletek mindezidáig nem ismeretesek, s nem tudni azt sem, milyen formák között történik meg a szerződés érvénytelenítése. A helyzetet bonyolítja, hogy Izrael máris katonai ellenlépésekkel fenyegetőzött, s a libanoni szélsőjobboldal — nyilván külföldi támogatással — ezúttal még a Maronita elnöknek is ellentmond. A jelek szerint az olvasó az elkövetkező napokban sem fog szűkölködni a Libanonnal kapcsolatos jelentésekben. Milyen következményekkel járt a New Hampshire-i előválasztás? Az amerikai szokásoknak megfelelően New Hampshire-ben megkezdődött az előválasztások sorozata. Az előválasztás tulajdonképpen afféle közvéleménykutatásnak is beillő szavazás, a két nagy párt. a republikánusok, illetve a demokraták soraiban. Az Egyesült Államoknak;' ötven állama van és New Hampshire, népességét tekintve, a legkisebbek között található, az első előválasztás győztesei és vesztesei azonban óhatatlanul reflektorfénybe kerülnek, s ennek országos kihatása van. Feljegyezték, hogy 1952 óta nem választottak olyan elnököt, aki ne győzött volna pártja színeiben a New Hampshire-i tesztelés során. A köztársaságiaknál nem volt baj a papírformával, Reagan gyakorlatilag ellenfél nélkül végzett az első helyen. A demokratáknál azonban nyolcán álltak a szorí- tóba, s megleoetésre Gary Hart szenátor vitte el a szavazatok negyven százalékát, jócskán megelőzve a favoritnak tartott Walter Mondáié-! Máris megkezdődött a nagy átcsoportosítás. A három sereghajtó kiszállt a versenyből, hasonló megfontolásokat mérlegel McGovern, s a feketebőrű jelölt, Jackson tiszteletes. aki alatta maradt a várakozásoknak, inkább jövő politikai pályáját építi, minthogy komolyan hinne esélyeiben. Hárman maradtak tehát: Mondale, aki élvezi a pártgépezet, s a szakszervezet támogatását, a legtöbb pénze van, de nyomja a múltbeli kudarc: Carter melletti alel- nöksége nem jó ajánlólevél. Hart-ot hívei szeretik „Ken- nedy-embernek” feltűntetni, de programja egyelőre nem világos, egyébként is a Ken- nedy-örökségnek lehetnek jó és rossz oldalai. Glenn, az űrhajós-szenátor eddig nem remekelt, ő egyébként a demokrata jelöltek közül a legjobboldalibb, tehát a legkisebb választási lehetőséget kínálja Reagannel szemben. Március 13-át szuperkedd- nek nevezi az amerikai politikai nyelv, e napon több fontos előválasztásra kerül sor, első ízben délen, Ala- bamában és Georgiában is. Lehet, hogy ez a kedd már döntést hoz, s gyakorlatilag eldől a demokrata elnökjelölt személye. Az sincs kizárva, hogy még jóidéig elhúzódik a belharc. A köz- társasági oldalon ezt aligha bánnák... Réti Ervin Lubomir Strougal 1924 október 19-én született Vese- li nad Luznici-ben. munkáscsaládban. Apját, aki 1921- től volt a CSKP tagja, a náci megszállás alatt az antifasiszta ellenállási mozgalomban való részvétele miatt elítélték, és a náci börtönben halt meg. Lubomir Strougal a tre- boni gimnázium elvégzése után a háború végéig munkásként dolgozott. Az ország felszabadulásakor rögtön belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Elvégezte a prágai Károly Egyetem Jogi Karát, ezt követően különböző pártfunkciókban a dél-cseh megyében dolgozott, 1957-ben CSKP dél-cseh megyei bizottságának első titkárává választották. A CSKP XI. kongresszusa óta tagja a CSKP Központi Bizottságának, s 1959-től jelentős állami funkciókkal bízták meg. Mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszter, majd — 1961—65. Konsztantyin Csemyenko választási beszéde címoldalt érdemlő fontosságú világeseményként jelent meg a tegnapi amerikai lapok hasábjain. Minta címekből is megállapítható, a washingtoni értékelések nem tévesztették szem elől a szovjet vezető szavaiban foglalt üzenetet. .,A szovjetek sürgetik az Egyesült Államokat, hogy szavait tettekkel támassza alá” — írja főcímben a The Washington Post. „Csernyen- ko sürgeti az Egyesült Államokat, tegyen lépéseket a viszony javítása érdekében” — jelzi a The New York Times moszkvai tudósítója. A New York-i lap egyébként egyenes idézetben is hosszú részleteket közölt a beszédből, különösen annak külpolitikai részéből. Mindenekelőtt azt emelte ki, hogy Konsztantyin Csemyenko „valóságos, gyökeres változást óhajt, de nem titkolta: moszkvai megítélés szerint ehhez washingtoni lépések szükségesek”. Csernyenko beszéde egyébként az amerikai elemzők számára nem mutat „jelenté(Folytatás az 1. oldalról) Az új izraeli—libanoni formula keresésével párhuzamosan, de attól elkülönítve megkezdődik a libanoni válság átfogó rendezésének folyamata. Első lépésként általános tűzszünetet rendelnek el a polgárháborús frontvonalakon. Ezt követően —előreláthatólag a jövő héten — Svájcban felújítja munkáját a nemzeti megbékélési konferencia, majd megalakul az alapvető politikai reformok végrehajtásáért felelős nemzeti egységkormány. Asszad szíriai elnök ígéretet tett arra, hogy minden eszközzel támogatja a libanoni nemzeti megbékélés, a nemzeti egység és a törvényes hatalom helyreállítását. Amin Dzsemajel tegnap Észak-Libanonban találkozott Szolimán Franzsijé volt köz- társasági elnökkel és Rasid Karami volt miniszterelnökkel, az ellenzék két prominens vezetőjével, míg azelőközött — belügyminiszter volt. 1960-ban a Nemzetgyűlés képviselőjévé, 1969-ben a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselőjévé választották. 1965-ben visszatért a pártmunkához, 1968-ig a CSKP KB titkáraként dolgozott, ekkor szövetségi miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. A CSKP KB 1968 novemberi ülésén a párt elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagjává a CSKP KB titkárává és a cseh területem folyó pártmunka irányításával foglalkozó iroda elnökévé választották. 1970-ben nevezték ki a CSSZSZK Szövetségi Kormánya elnökévé, s megbízását 1976-ban és 1981-ben megújították. A párt- és állami funkciókban sok éven át végzett kiemelkedő munkáját csehszlovák és külföldi kitüntetések egész sorával ismerték el. kény politikai változást” — ami pedig az Egyesült Államok szerepét illeti, a szovjet vezető „számottevő bírálattal” illette az amerikai kormánykörök „lármás milita- rizmusát”. De mindkét vezető amerikai lap tudósítója elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy Moszkva kész a kapcsolatok javítására, ha ebben a törekvésben cselekvőkész partnerre talál a másik oldalon. A tegnapi francia lapok ismertették Konsztantyin Csemyenko, az SZKP KB főtitkára pénteki beszédét. A L’Humanité címében kiemelte: Csemyenko állást foglalt amellett, hogy fordulat következzék be a nemzetközi kapcsolatokban, belpolitikai téren pedig megerősítette az eddigi irányzatot. A kommunista lap aláhúzta, hogy Csernyenko szólt a gazdaságirányítási rendszer átszervezésének szükségességéről s arról, hogy minőségi változásokat kell elérni a népgazdaságban. A jobboldali lapok címeikben azt emelték ki, hogy az SZKP főtitkára bírálta az Egyesült Államokat. ző este az izraeli—libanoni egyezmény érvénytelenítését ellenző Camille Samunt, a jobboldali Nemzeti Liberális Párt elnökét fogadta. Samun utóbb kijelentette, hogy nem száz százalékig elégedett a szíriai—libanoni csúcstalálkozó eredményeivel, de elismerte a pozitív elemeket és jelezte, hogy végső döntése megfelel Libanon legmagasabb érdekeinek. Ami az Izraellel kötött egyezmény kérdését illeti, ezt a libanoni alkotmányos szervek hatáskörébe utalják. Szíria ismételten értésre adta, hogy csak az izraeli megszállók távozása után vonja ki a saját erőit Libanonból, de a nemzeti egységkormány megalakulása után hajlandó részleges csapatvisszavonást végrehajtani. Damaszkusz megértéssel fogadta azt a bejrúti álláspontot, hogy Libanonnak új formulát kell találnia a májusi megállapodás helyettesítésére, az izraeli csapatkivonás elérésére. Indiában a hindu és a szikh közösség összecsapásaiban mintegy nyolcvanan vesztették életüket. A képen: a szeparatista szikhek kormányellenes jelszavakat kiáltoznak templomuk udvarán Meglepetésre a New Hampshire-i előválasztáson a demokrata elnökjelöltségre pályázó politikusok közül Gary Hart végzett az élen, súlyos csapást mérve a legesélyesebbnek tartott Walter Mondale volt amerikai elnökre. A képen: Hart feleségével és lányával a győzelem után Washington, Párizs Csernyenko beszédének visszhangja Megkezdődik a libanoni válság átfogó rendezése
