Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

1984. MÁRCIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉFLAP 3 flz egészségügyi KISZ-bizottság Megkapta a KISZ KB Vörös Vandorzaszlajat Második alkalommal kap­ta meg a KISZ Központi Bi­zottságának Vörös Vándor­zászlaját (először három év­vel ezelőtt) a szolnoki egész­ségügyi KISZ-bizottság. A vándorzászlót tegnap délu­tán Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára a megyei Hetényi Géza kórházban rendezett ünnepségen adta át a KISZ- bizottságnak. Az ünnepségen részt vett Badari László, a városi pártbizottság titkára és Hegyi Istvánná, a megyei' KISZ-bizottság titkára. Az egészségügyi KISZ-bi- zottság jól koordinálja a ti­zenhét városi egészségügyi KISZ-alapszervezet munká­ját, és az országban először egészségügyi úttörőszázadot hozott létre. A KlSZ-bizott- ság egészségőr csapatokat szervez az Újvárosi Általá­nos Iskola vállalkozó szel­lemű úttörőiből. Gyakorlati és elméleti tanfolyamokon az elsősegélynyújtás, az egész­séges életmód, az élet és a testi épség védelmének alap­elveit ismertetik meg a paj­tásokkal. A tegnapi ünnep­ségen új egészségőr úttörő­ket is avattak. Az egészség- ügyi századnak több mint hetven tagja van. Gép és műtrágya a mezőgazdaságnak Étolaj és technológia Martfűről (Folytatás az 1. oldalról.) üzembe helyett, jelenleg mintegy félezer dolgozót fog­lalkoztató Martfűi Növény­olajgyár tevékenysége iránt kezdettől fogva nagy az ér­deklődés a KGST-ben. Az országban 280 ezer hektá­ron termő napraforgóból és csaknem 75 ezer hektáron betakarításra kerülő repcé­ből az idén. a tervek sze­rint, együttesen mintegy 131 ezer tonna étolajat, vala­mint 135 ezer tonna fehér­jetakarmány-darát állít elő a martfűi gyár, amelynek szakemberei ugyancsak részt vesznek a nemzetközi szer­vezet szekciójának munká­jában. Évente mintegy 10 ezer tonna napraforgó- és repceolajat exportál a válla­lat Martfűről a KGST-pia- cokra, és több, a gyárban kidolgozott, meghonosított technika, technológia iránt érdeklődnek a tagországok. Ilyen például a Martfűn, a gyár veszélyes üzemeiben meghonosított biztonság- technika, amellyel kapcso- . latban a martfűi szakembe­rek NDK-beli és csehszlová­kiai üzemekben tartottak fe­lülvizsgálatot, és Bulgária részére adtak át dokumen­tációkat. A napraforgódara előállí­tásában fontos olajosmag-hé- jazás színvonalas technológi­ája, az őrlés nélküli présélé- si módszer, a nehéz fizikai munka csökkentésére fej­lesztett magkirakó és da­rabberakó berendezések ugyancsak felkeltették a KGST-országok szakembe­reinek a figyelmét a Mart­fűi Növényolajgyár iránt. A gyárban alkalmazotthoz hasonló szennyvíztisztítási technológia kidolgozásában vesznek részt, a Mélyépterv szakembereivel együtt. a martfűiek Lengyelországban. A gyár szakemberei tervez­ték azt a héj-utántisztító be­rendezést, amelyből hatot gyárt ebben az évben bul­gáriai megrendelésre a kun­szentmártoni Uniszöv ipari szövetkezet. A szovjet part­nereknek pedig héjtüzelési technológia dokumentációját adják át a martfűiek. Ez utóbbira alapozták a Tisza melletti növényolajgyárban Tűzhelyek A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár és a Főváro­si Javító-szerelő Vállalat márkaboltot nyitott tegnap Budapesten, az Akácfa utca 7. szám alatt. Az új üzletben a salgótarjáni üzem teiljes termékskáláját árusítják minta alapján. A jelenlegi kollekció nyolcféle gáztűz­hely, köztük újdonságként az energetikai rendszert, a világon elsőnek valósítva meg olyan, olajos mag héjá­nak eltüzelésével előállított gőzt hasznosító turbinaüze­met, amely a gyár elektro­mos energiaszükségletének 40 százalékát fedezi. A megye üzemeinek a KGST tagországaival kiala­kított együttműködésére jó példa a Szolnoki Mezőgép Vállalat és az NDK-beli Fortschritt Kombinát kap­csolata, amely már másfél évtizede tart, s amelyet most megújítottak. Güntner Salcman, a kom­binát vezérigazgatójának ve­zetésével küldöttség járt Szolnokon, és a Mezőgép Vállalat vezetőivel áttekin­tették az 1985-ig szóló koope­rációs együttműködés eddi­gi eredményeit. Megállapí­tották, hogy a VI. ötéves tervben dinamikusan, évi 20 százalékkal nőtt a közös termelés volumene, s 1984- ben eléri a/ 30 millió rubel értéket. Az idén egyebek között négyezernyolcszáz E—299-es jelű silóadaptert, 4400 E—318-as jelű rendke­zelő adaptert és tekintélyes mennyiségű pótalkatrészt szállít a szolnoki vállalat a kombinátnak. A tegnap befejeződött há­romnapos tárgyaláson meg­állapodtak abban, hogy 1986-tól. tehát a hetedik öt­éves tervben, hosszabb távra szóló, részegység-szakosítási egyezmény keretében dolgoz­nak, és továbbfejlesztik, tar­talmában, minőségében gaz­dagítják a kooperációs együttműködést. Űj vonása lesz a kapcsolatoknak, hogy a Szolnoki Mezőgép az NDK részére szánt termékeit a jövőben teljes egészében maga állítja elő, és biztosít­ja a hozzá szükséges anya­gokat. Mérsékelten tovább nő az export. Terv szerint az E—299 jelű silóadapter­ből 7 ezerre növelik az évi darabszámot. Az E—318-as jelű rendkezelő adaptert pe­dig korszerű új típussal váltják fel. A Fortschritt Kombinát 1985. évére szóló igényének háromnegyedére aláírták a kooperációs szer­ződést. Az NDK-beli kül­döttség tegnap elutazott Szolnokról. márkaboltja kétféle színesre zománcozott is, s hat fajta hagyományos tüzelésű készülék. Ezek kö­zött is akad egy teljesen új, amely kis méretű, jól illeszt­hető a konyhába, s főként ki­egészítőként, esetleg nyara­lókba ajánlják. A bolt indu­lókészlete 600 ezer forint ér­tékű, s a tervezett évi for­galom tízmillió forint. Életszínvonal 1984 A zavartalan ellátás ára Szolnokon Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Ülést tartott tegnap az or­szággyűlési képviselők Szol­nok megyei csoportja Szol­nokon a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola ki­helyezett tagozatán. A képviselőket elsőként Papp Lajos a csoport vezető­je tájékoztatta az országgyű­lés tavaszi ülésszakának elő­készítésével kapcsolatos fel­adatokról. Ezt követően dr. Sipos Károly a megyei tanács elnökhelyettese számolt be a közoktatás megyei helyzeté­ről és fejlesztésének tenniva­lóiról. A beszámolót követő vitában több hozzászólás, ja­vaslat hangzott el. A program befejezéseként a képviselők a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kihelyezett tagozatának te­vékenységével ismerkedtek meg. Még pótolhatók a veszteségek Fagykárok a balatoni szőlőkben Befejezték a szőlők metszé­sét a balatoni történelmi borvidéken. Ezt az új ter­més szempontjából szinte döntő fontosságú munkát az idén beható tudományos vizsgálatok előzték megi s a tapasztalatok szerint jó, hogy, így történt. A Badacsonyi Szőlőtermelési Rendszer gaz- dafságainak szőlőskertjeiből vett minták rügyeinek vizs­gálata során ugyanis az ösz- szes rügyek 11,2 százaléka bámult volt, tehát fagykárt szenvedett, a fürtképződmé­nyeknek pedig 13,7 százaléka bizonyult élet-, illetve fejlő- désképtelennék. E hátrányo­kat gondosabb metszéssel, több tápanyag adagolásával és a kordonkarok szakszerű lekötésével igyekeztek és igyekeznek a továbbiakban pótolni. A ' szakemberek ügyelnek arra, hogy a vesz- szők ne kerüljenek magasra, inkább lefelé álljanak, mert így jobb a rügyek kibonta­kozása, az új vesszők fejlő­dése. A vizsgálatok képet adnak arról is, hogy várhatóan mi­lyen arányban jelentkezik az idén a szőlő egyik veszedel­mes kártevője, az atka. A k l,í maikiam rákba n teremtett mesterséges tavaszban idő előtt előbújt atkák számából következtetnek a fertőzött- ségre, s ennek alapján hatá­rozzák meg, hogy az egyes táblákon milyen erősségű, úgynevezett lemosó permete­zés szükséges. A laboratóriumi vizsgála­tok kedvezőtlen eredményei és a jelenlegi nagy csapadék­hiány — mint a szakemberek ezt hangsúlyozzák — nem je­lenti azt, hqgy idén rossz lesz a szőlőtermés. Az időjá­rás, a szakértelem, a gondos munka még pótolhatja a pil­lanatnyi hátrányokat. Barát és ellenfél egyaránt elismeri, hogy Magyaror­szágon az emberek elég jól élnek. Az ellátás biztonságos, választékos, a fogyasztás színvonala megfelel a gaz­daság fejlettségének, sőt va- lemelyest magasabb. Az élelmiszerellátás évek óta kiegyensúlyozott, magas szintű, az emberek táplálko­zása élettanilag, gasztronó- miailag is megfelelő. Az A fejlődés legszembetű­nőbb a tartós fogyasztási cifckék vásárlásában, ellátott­ságában. A háztartások közt elvétve található már olyan, amelyben nincs mosógép, hűtőszekrény és televízió. S egyre több helyen a szükség­letek magasabb szintű ki­elégítése van napirenden, a meglévő készülékek, auto­mata mosógéppel, fagyasztó- szekrénnyel, színes televízió­val való kicserélése, illetve kiegészítése. Évente jelenleg is több mint 90 ezerrel nö­vekszik a személygépkocsik száma, az év végéig megha­ladja az 1,3 milliót. Így csak­nem minden második aktív kereső háztartásában lesz már autó... A lakosság ellátása né­hány terméket — építőanya­got, színes televíziót — le­számítva tavaly is zavarta­lan volt. Ez jelentős ered­mény, ha figyelembe vesz- szük, hogy a külgazdasági egyensúly javításának kény­szerű meggyorsítása az ex­port fokozásával, az import korlátozásával járt együtt, s ez óhatatlanul csökkentet­te a belföldi árualapokat. A nehezebb helyzetben nőtt az árpolitika szerepe, a vásárló­erő korlátozásában a piaci egyensúly folyamatos fenn­tartásában. A korábbi idő­szakhoz és a tervezetthez ké­pest felgyorsult az árszínvo­nal növekedés; üteme. A VI. ölt vés terv négy esztendeje alatt — az 1984. évi 7—8 szá­zalékos növekedést is figye­lembe véve — az átlagos fo­gyasztói árszint összesen 29 százalékkal emelkedik. A magyar gazdaságpoliti­ka eredménye, hogy az inf­lációs folyamatok nem lép­ték át az áralakulás irá­nyíthatóságának, kézbe n­tarhatóságának kritikus ha­tárát. Az ár- és béremelések költségáthárítási gyakorla­ta u. i. könnyen láncreak­ciószerű hatásokat ered­ményezhet. Hazánkban a fogyasztási . javaknak több Végül az áremelések ne­gatív hatása, hogy nagyobb arányban csökken a lakos­ság megtakarítási készsége, mint amit a drágulások okoz­ta többletkiadások indokol­nának. Éveken át tapasztal­hattuk, hogy a megtakarítá­sok elértéktelenedésétől va­ló félelem felerősíti a költe- tekezést, a máról holnapra egykoron hárommillió kol­dus országában — nyugod­tan állíthatjuk — nincs éhe­ző ember, társadalmi mére­tekben inkább a túltáplált- ság, a szükségesnél több ka­lória fogyasztása okoz gon­dot. (Magas a zsiradék- és az alkoholfogyasztás.) A ruházkodás megfelelő szín­vonalú, szerény mértékben képes a divatigények kielé­gítésére. mint a fele szabadáras ter­mék, de azért itt sem sza­bad a vásár. Az áremelés szabályokhoz kötött, bejelen­tési kötelezettséggel jár. Az alapvető fogyasztási cikkek változatlanul hatósági ára­sak, változtatásuk központi döntést igényel. A szabályozott keretek kö­zött tartott hazai áremelke­dések sem probléma- és fáj da lömmé n tese k. A termé­kek, a szolgáltatások drágu­lása álta.ában mindenkit hátrányosan érint, de az alacsony jövedelmű rétegek nehezebben tudják azt ki­védeni, elviselni, mint a ma­gas jövedelműek. Mert ne­kik nincsenek megtakarítá­saik s minden fillérnek megvan a helye. Keveseb­bet költenek például zöld­ségre, gyümölcsre, öltözkö­désre, kirándulásra, üdülés­re. (A kávé-, a dohány-, az alkoholfogyasztás viszont ebben a körben is jelentős, de a családi költségvetés gondjait — a . tapasztalatok szerint — ezek rovására nem hajlandók enyhíteni.) Az alacsony jövedelmű réte­geknél lehetőség van az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének részbeni el­lensúlyozására. Az áremelések negatív ha­tása továbbá, hogy a pénz­beli társadalmi juttatások reálértékét, a természetbe- niek (például a közétkezte­tés) minőségét veszélyezte­tik. csökkentik. Az alacsony nyugdíjak, a két és több gyermek után fizetett csalá­di pótlék reálértékét sike­rült megőrizni, sőt valame­lyest (4—6, illetve 9 száza­lékkal) növelni is a VI. öt­éves terv . négy esztendejé­ben. Az átlag feletti nyugdí­jak reálértéke 8—10, illetve a magasabb kategóriákban 10—15 százalékkal csökkent. A gyermekgondozási segély reálértéke 18 százalékkal lesz kisebb 1984-ben az 1980. évinél. élést. Ez a fajta életvitel- váltás társadalmilag kétsze­resen káros. Egyrészt árfel­hajtó hatású, a piaci egyen­súly fenntartását veszélyez­teti. Másrészt távlatvesztést eredményez korlátozva a munkahelyi ambíciókat, az anyagi ösztönzők hatását. E kedvezőtlen folyamat megállítása, visszafordítá­sa nem egyszerű és nem is gyorsan megoldható feladat. De elkezdődött. A lakossági betétek kamatlábát — tar­tós lekötés esetén — tavaly ■s az idén is emelte az Or­szágos Takarékpénztár. A kerek összegű tákaréklevél- betétekre két év után ma már 6.5 százalék, három év után 7 százalék, öt év után 8 százalék, hót év után pe­dig 9 százalék kamatot szá­mol el a takarékpénztár. Vagyis a lakosság tartós be­tétei a tavalyi és az idei 7 százalékot meghaladó inflá­ciós ráta mellett is megőrzik, sőt valamelyest növelhetik is reálértéküket. Nyilván en­nek az intézkedésnek is része volt abban, hogy tavaly is­mét élénkült a takarékba he­lyezett összegek gyarapodá­sa. így 1984 elején a lakos­ság betétállományának össze­ge átlépte a 200 milliárd fo­rintos határt. A felsorolt hátrányok el­lenére bizonyos esetekben nincs más választás, mint az áremelés. Pontosabban lenne más megoldás is: vál­tozatlan, stabil árak mellett vállalhatnánk az állandó áruhiányt. Csakhogy az áru­hiány még több és még na­gyobb hátrányok forrása. Ki­próbáltuk már, s tapasztalat­ból tudjuk, hogy az a leg­drágább. amit nem lehet kapni. Szó szerint is. Mert minden áru, amiből kevés van. legyen az tégla, cserép vagy tv, a spekuláció tárgyá­vá válik. A felár, ha már elkerülhetetlen, inkább le­gyen tehát hivatalos, elis­mert, mint illegális. Szá­moljon véle a vásárló, az árstatisztika, a gazdaságpoli­tika, s ne a spekuláns bolti eladó jövedelmét gyarapítsa. A forint értéke Jó lenne persze elkerülni az áremeléseket. De hát ez óhaj, jókívánság mindaddig, amíg az árstabilitásnak nincs meg a gazdasági, még pontosabban a hatékonysági fedezete. Szándékosan nem árufedezetet említünk. Hi­szen többnyire vannak ki­használatlan kapacitások, lehetne több árut train élni. De az ehhez szükséges nyers­anyag- és energiaimport le­hetőségei már korlátozottak. A külgazdasági egyensúly javítása — a korlátozott be­hozatal mellett a kivitel erőteljes ösztönzése — álta­lában szűkíti, mérsékli a belföldi árualapokat. A bel­ső egyensúly olyan érték, vívmány, amely nehéz hely­zetben is védelmet kíván, viszont nem javítható a külső egyensúly rovására. Ezért is kényszerülünk nem éppen kellemes és népsze­rű lépésekre. Mentségül legyen mondva, hogy a mostani zord idők­ben sem a lakosság fogyasz­tásának csökkentése, hanem az elért magas szint megőr­zése a feladat. Jellemző, hogy a népesség kevesebb mint egy tizede élt 2000 fo­rintnál kisebb összegű egy- főre jutó személyes jövede­lemből az 1980-as évek ele­jén (főleg a nagycsaládosok és a régi nyugdíjasok). Húsz évvel ezelőtt még az ország háromnegyed része, tíz esz­tendeje pedig a népességnek még mindig több mint egy­negyede élt ilyen szegényes szinten. A 2000 forint vá­sárlóértékének húsz éve 1100, tíz éve pedig 1200 fo­rint felelt meg. Sokat romlott a forint, avagy sókat javult az élet tíz-húsz esztendő alatt? Né­zőpont vdolga is, hogy ki mit vesz észre. Emberi tulajdon­ság. hogy a jót megszokjuk, természetesnek tartjuk, az áldozatot, a negatív hatást, a vélt sérelmet pedig nehe­zen feledjük. (Következik: 3. Az érde­keltség és ösztönzés lehető­ségei és korlátái) Kovács József ötven légi óra elteltével kötelező műszaki vizsgára kell előkészíteni a mezőgazdasági repülőgépeket. Képünkön Pólyák Pál szerelő a MÉM repülőgépes szolgálat dolgozója a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben készíti elő a gépet. Vásárlások, kedvünkre Költekezés vagy takarékosság?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom