Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

1984. MÁRCIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megemlékezések a Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulóján Koszorúzások, ünnepségek megyeszerte A szolnoki városi pártbizottság nevében Varga Sándorné első titkár helyezi el a koszorút Tegnap országszerte meg­ünnepelték a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 65. évfordulóját. A for­radalmi ifjúsági napok már­cius 21-i központi ünnepsé­gét az idén Tatabányán ren­dezték meg, amelyen részt vett Havasi Ferenc a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Ko­szorúzásokkal, ifjúsági nagy- ígyűlésekkel, fáklyás felvo­nulásokkal, kiállítások meg­nyitásával és más rendezvé­nyekkel emlékeztek meg mindenütt fiatalok és idő­sebbek az első magyar pro­letárállam létrejöttéről. A dicsőséges magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 65. évfordulója alkal­mából tegnap koszorúzási ünnepséget tartottak Buda­pesten a Dózsa György úti Tanácsköztársasági-emlék- műnél. Tegnap délelőtt Szolnokon a Tanácsköztársaság kikiál­tásának 65. évfordulója al­kalmából a dicső százhar­minchárom nap harcainak emléktáblájánál — a Nem­zeti Tallinn étterem előtt — koszorúzási ünnepségre került sor- A Himnusz el­hangzása után Berki Ferenc- né. a szolnoki városi párt- bizottság titkára idézte fel a korabeli eseményeket. —- Március 21. a naptár­ban egy tavaszi nap, törté­nelmünkbe mégis 1848. már­cius 15-e után sorsforduló­ként került. Népünk múltjá­nak néhány, kiemelkedő ese­ménye összeforrt a tavasz- szal, hiszen e hónapok alatt több történt a dolgozó em­berekért, a munkásokért az országban, mint korábban évszázadok során. A továbbiakban arról szólt, hogy így volt ez Szolnokon is. Ebben, az akkor Fodor Kávéháznak nevezett épület­ben olyan helybeli, munkás- mozgalmi vezetők tanácskoz­tak és fordultak meg. mint F. Bede László. Ecseki Ist­ván, Jászi Ferenc, Vágó Bé­la, Hoksári János, Palla István és mások. Noha kö­zülük néhányan az önkény áldozatai lettek, a Tanács- köztársaságot leverték, de megmutatta a nép szabad­ságvágyát, forradalmi hitét, a párt és a munkásosztály vezető szerepét. Ezután a hála és a kegye­let koszorúit helyezték el az emléktáblánál. A városi párt- bizottság nevében Varga Sándorné első titkár, a vá­rosi tanács képviseletében dr. Szénási István vb-titkár, a Hazafias Népfront részé­ről Zakár Zoltán városi el­nök koszorúzott- A március 21-i ünnepség az Internacio- nálé hangjaival fejeződött be. Hasonló ünnepségeket, megemlékezéseket tartottak Szolnokon több helyen, to­vábbá a megye városaiban és községeiben az 1919-es emlékműveknél, emléktáb­láknál. II forradalmi ifjúsági napok alkalmából Kitüntetések, elismerések, díjak fiataloknak Tegnap ünnepséget tartot­tak a megyei tanácsnál, amelyen Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese a megyei tanács székházában fiatal mezőgazdasági és élel­miszeripari dolgozóknak a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter adományoz­ta kitüntetéseket adott át. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Kozma József, a jász­apáti Velemi Tsz traktoro­sa, Palla Sándor, a jászszent- andrási Haladás Tsz mező- gazdasági gépszerelője. Bá­lint József, a jásztelki Tol- buhin Tsz mezőgazdasági gépszerelője. Kűri Andrásáé, a jászkiséri Lenin Tsz köny­velője. André Ferenc, a jász­árokszállási Kossuth Tsz autószerelője. Molnár Zsu­zsanna, az öcsödi Szabadság Tsz üzemgazdasági csoport- vezetője, öze Lipát, a cibak- házi Vörös Csillag Tsz esz­tergályosa. Patai Ferenc, a mezőhéki Táncsics Tsz mes­terszállási gépszerelője, Ha- czher Zoltán, a kunszent­mártoni Körösmenti Tsz nö­vénytermesztési brigádveze­tője, Sánta István, a kőtelki Ady Tsz öntözési és meliorá­ciós ágazatvezetője. Farkas András, a tiszaíöldvári Le­nin Tsz öntözési ágazatve­zetője, Juhász Ferenc, a zagv- varékasi Béke Tsz géplaka­tosa, Sas János, a zagyva- rékasi Béke Tsz pénzügyi osztályvezetője. Mohácsi Zsolt, a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz osztályvezetője, Bereczki Józsefné, a kende- resi November 7. Tsz cipő­üzemi dolgozója. Túri Jó­zsef, a kunhegyesi Kunság Népe Tsz traktoros brigád­vezetője. Tarkó Pál, azabád- szalóki Lenin Tsz mezőgaz­dasági gépszerelője. Princz Péterné, a kunmadarasi Kos­suth Tsz üzemgazdásza. Czi- nege Lajos, a tiszaörsi Pe­tőfi Tsz állattenyésztési bri­gádvezetője. Illés Tóth Mar­git, a karcagi Magyar—Bol­gár Barátság Tsz állatfel­vásárlója. Bíró Sándor, a karcagi Május 1. Tsz trak­torosa. Kiss Zoltán, a kisúj­szállási Nagykun Tsz- állat- tenyésztési iőágazatvezetője, Kovács József, a mezőtúri Dózsa Tsz autószerelője, Vas Ferenc, a mezőtúri Magyar- Mongol Barátság Tsz mű­szaki főágazatvezetője. Bagi László, a rákóczifalvi Rákó­czi Tsz üzemi KlSZ-bizott- ságának titkára, ifj. Pinczi Mihály, a rákóczifalvi Rá­kóczi Tsz gépszerelője, ifj. Juhász György, a tószegi Petőfi Tsz növényvédő ága­zatvezetője. Polgár István, a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz területi agronómusa, Ka- rancsi Lajos, a törökszent­miklósi Béke Tsz állatte­nyésztési főágazatvezetője, Árvái Károly, a túrkevei Vö­rös Csillag Tsz húsüzemi szakmunkása, Debreceni Sán­dor. a túrkevei Vörös Csil­lag Tsz kovácsa, Dalka Ist­ván, a Szolnok megyei Sü­tőipari Vállalat szakmunká­sa. Tegnap délután a KISZ Szolnok megyei Bizottságán a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata kereté­ben, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászló- bontásának 27. évfordulója alkalmából kitüntetési ün­nepséget tartottak. Az ün­nepségen megjelent Fodor Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. Az el­ismeréseket Hegyi Istvánná, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára adta át. If­júságért. Érdemérmet kapott: Dobrosi Dénes, a kunszent­mártoni József Attila Gim­názium igazgatója. Gaál Sán­dor, a túrkevei ifjúsági fú­vószenekar alapítója, veze­tője és Szentesi László, a Mészöv elnöke. KISZ Ér­demérmet Bobák József, a jászberényi Hűtőgépgyár la­katosa, Szabics Sándor, a karcagi Magyar—Bolgár Ba­rátság Termelőszövetkezet autószerelője. Szabó Katalin, a Középtiszavidéki Áfész. közművelődési előadója, Tóth Istvánná, a KISZ mev gyei Politikai Képzési Köz­pontjának tanára, Tóth Ká­roly, a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Termelő­szövetkezet KlSZ-bizottságá- nak titkára és Zsák Miklós, a szolnoki Járműjavító üzem osztályvezető-helyettese ve­hetett át Kiváló Ifjúsági Ve­zető érmet tizenöten, Arany­koszorús KISZ-jelvényt né­gyen kaptak. , A martfűi 1201-es számú II. Rákóczi Ferenc Üttörő- csapat a kambodzsai gyer­mekváros létrehozásáért vég­zett kiemelkedő munkája el­ismeréseként elnyerte az Or­szágos Béketanács, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság és a KISZ KB emlékplakett­jét és emléklapját. A kitün­tetést tegnap ünnepi csa­patgyűlésen Sándor László, a Hazafias Népfront megyei titkára adta át. A martfűi úttörőcsapat több ízben szolidaritási vá­sárt. illetve hulladékgyűjté­si akciót szervezett, és az így előteremtett pénzössze­get a kambodzsai gyermek­város építésének javára fi­zette "be. A forradalmi ifjúsági na­pok tiszteletére Kiváló Szö­vetkezeti Munkáért kitünte­tésben részesítették: Varga Ferencné tanárt, a tiszafü­redi Kossuth téri Általános Iskola nevelőjét. Borza At­tila tanárt, a Tiszaföldvár Ószőlői Általános Iskola igazgatóhelyettesét, Kiss Éva Katalint, a tiszafüredi Zrí­nyi Ilona Általános Iskola tanulóját és Szilágyi Sán­dort, a mezőtúri Áfész ifjú­sági bizottságának titkárát. A forradalmi ifjúsági na­pok alkalmából tegnap dél­után Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban a Fiatal Alkotók Klubja tagjainak elismerése­ket adtak át. Pályázatuk alapján 1984-re ösztöndíjat kapott Dede Géza, a Szolnok megyei Néplap fotóriporter- gyakornoka és Hargitai La­jos. a Szolnok megyei Nép­lap fotólaboránsa. A múlt évben végzett színvonalas művészeti tevékenységéért nívódíjban részesült Nagy Ferenc jászkiséri amatőr kép­zőművész. s ugyancsak ní­vódíjjal ismerték el dr. ör­si Julianna túrkevei múze­umigazgató tudományos munkáját. Az alföldi szénhidrogéniparról Milliós műszaki fejlesztés II meteorológia segítsége az olajiparnak Zavartalan gázszolgáltatás A februári hóvihar követ­keztében mintegy hatszáz tonna olaj esett ki a terme­lésből a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat­hoz tartozó békési olajme­zőkön. Csupán az ottani dol­gozók emberfeletti munká­jának köszönhető, hogy a berendezések nagyobb mér­vű szétfagyása nem követ­kezett be. Ez az ítéletidő is figyelmeztet arra: az olaj­iparban is számolni kell a meteorológiai viszonyokkal és a rendkívüli időjárásra megfelelően fel kell készül­ni. Ezt segíti elő a Közpon­ti Meteorológiai Intézet az­zal, hogy meteorológiai ál­lomást épít Algyőn. Bizton­ságosabbá válik ezáltal az ottani atmoszférikus pb-tá- roló üzemeltetése. Jó egy évvel ezelőtt a szeghalmi szénhidrogénme1- zőn végzett kutatások az egyik kút kitörése miatt vál­tak közismertté az ország­ban. Azóta csendesen és eredményesen dolgoznak az ottani olajbányászok. Ennek köszönhetően az idén öt szeghalmi kúton — a Kőo­lajkutató Vállalat kutatási alapjának segítségével — próbatermelést végez a NKFV hajdúszoboszlói üze­me. Ehhez anyaggal, szere­lési és mérési munkával hoz­zájárul a vállalat többi üze­me is. Licencvásárlásra és egyéb műszaki fejlesztési felada­tokra az utóbbi időben 28 millió forintot fordított a NKFV. A bevezetett négy li- cenc gazdasági eredménye meghaladja a százmillió fo­rintot. A vállalat dolgozói tavaly 181 újítást nyújtottak be. melynek becsült gazda­sági eredménye 42 millió forint. A Sarkadkeresztúr— Algyő kondenzátum vezeték intenzifikálása című műsza­ki fejlesztési téma megvaló­sítása probán-butánból 3,563 tonna, izopetánból pedig 290 tonna többlettermelést ered­ményezett. A téli földgázellátásban mind nagyobb szerephez jut­nak a föld alatti gáztárolók. A szovjet gázelőszállítások következtében a téli időszak kezdetén jelentős tárolt földgázkészlettel rendelke­zett a Nagyalföldi Kőolaj­és Földgáztermelő Vállalat. Október végén például a hajdúszoboszlói föld alatti gáztárolóban 601 millió köb­méter, a kardoskútiban 120 millió köbméter földgázt tá­rolt a vállalat. A tél folya­mán az előző évinél napi kétmillió köbméterrel több földgáz jutott az országos hálózatba. Az igények növekedése azt jelzi, hogy a következő téli időszakban még több föld­gázra lesz szükség. Ezért a beruházások — köztük az endrődi és az üllési gázü­zem — terv szerinti üzembe­állítása nélkülözhetetlen a zavartalan földgázellátás­hoz. * * * ‘ A DH hibainformációs rendszer az utóbbi hét évben szép eredménnyel járt az NKFV-nél. Az elfogadott ja­vaslatok száma meghaladta a 3,5 ezret, termelési érték­növekménye elérte a négy- százmillió forintot. A dolgo­zóknak 970 ezer forint jutal­mat fizettek ki a javaslato­kért. Az NKFV hajdúszoboszlói üzemében lezárult a közép­alföldi alacsony fűtőértékű gáztelepek termelésbe állí­tásához szükséges létesítmé­nyek háromhónapos üzem­próbája. A hiányosságokat a folyamatos üzemelés mel­lett várhatóan az év köze­pére számolják fel teljesen. Szintén ebben az üzemben — mintegy tízmillió forint ráfordítással — megkezdik a terméktöltő állomás bővíté­sét. Az NKFV-re az idén 1,65 milliárd értékű beruházási feladat megoldása vár. Eb­ből az összegből 121 millió forintot tesz ki a vállalati beruházás. Kiemelt felada­tot jelent — többek között — az Endrőd III. mező ter­melésbe állítása, a szeghal­mi próbatermelő létesít­mény, az üllési termelőbe- rendezések építése, a gyűjtő­állomási és a gázüzemi re­konstrukciók, a kútbekötő és segédgázos termelő veze­téképítés. iFűróberendezés javított iszapszivattyúját ellenőrzi a Kőolaj­kutató Vállalat szolnoki (gépműhelyében Balázs Béla és Beyiz István Faültetések rügyfakadásig Fásított területeink arányát tekintve Magyarország köztu­dottan az erdőben szegényebb országok közé tartozik Euró­pában A felszabadulás óta következetes országfásító mun­kát folytatunk, és bár az utóbbi negyven esztendőben több mint öt százalékkal nőtt a területi arány, még mindig csak egyhatodát borítják erdők hazánknak. Ez egy millió 700 ezer hektárt jelent. A szűkebb hazánkban jelenleg nyilvántartott 26 és félezer hektárnyi erdő 4,7 százalékát teszi ki Szolnok megye területének. Az országban meglévő erde- ink kétharmada a legutóbbi 30 év céltudatos erdőtelepí­tési és erdőfelújítási tevé­kenységnek eredményeként jött létre. Ennek köszönhető, hogy hazánk élőfakészlete jelenleg megközelíti a 2(i0 millió köbmétert. Megyénk­ben ez mintegy két és fél millió köbméterre tehető. Az élőfakészlet növekedésével gyarapodott a kitermelhető készlet is, országosan az 1950. évi hárommillió köb­méterről az elmúlt évben 8 millió köbméterre. Az éven­te kitermelt fa mennyisége még így is csak mindössze 60 százalékát fedezi a hazai szükségleteknek. Komplex módon, hármas funkciót töltenek be az er­dők. ezek a magas szintű és produktív növényi életközös­ségek: gazdasági, közjóléti és védelmi funkciót. Faanya­got, mellékterméket adnak a mezőgazdaságnak. • az ipar­nak. a háztartásoknak; szol­gálják az ember pihenését, felüdülését, talajvédő, víz­készlet-megtartó és oxigén­termelő Hatásukkal jótékony és regeneráló hatást fejte­nek ki a környezetre. Mind­ezek mellett nem mellékes a települések fáinak, az utak és csatornák melletti faso­roknak, valamint az üze­meket. mezőgazdasági ma­jorokat . övező fásításoknak az esztétikai értéke sem. Kell tehát a fa, kellenek az erdők! A fásítási, erdőtelepítési munka időhöz kötött: a ta­vasz kezdetétől a rügyíaka- dásig tartó néhány hét al­kalmas erre. Általában már­cius utolsó és április első két hete közé esik ez az idő­szak, hagyományosan ez a fásítás hónapja. Nagyobb­részt ezekben a hetekben te­lepítik — ma már korszerű gépek segítségével — az új erdeinket a téeszek, az álla­mi és az erdőgazdaságok, és a telepítések mellett ilyen­kor újítják fel a kitermelt erdőket is. Országosan 30— 32 ezer hektár új erdő tele­pítése szerepel a IV. ötéves tervben, amiből 6500 hek­tárt 1984-ben kell megvaló­sítani. Emellett több mint 20 ezer hektáron kell felújíta­ni a hazai erdőket. Van bő­ven tennivaló megyénkben is, hiszen a tervidőszakra ütemezett 2400 hektár új er­dőnek eddig egyharmadát tudták eltelepíteni a nagy­üzemek. Száz hektárnál na­gyobb területen 1981 és 1983 között a kőtelki Ady, a jász­berényi Kossuth és Zagyva­menti, valamint az abádsza- lóki Lenin Tsz-ben telepítet­tek új erdőt. Az idei fásítási hónap or­szágos megnyitó ünnepségét Győrött rendezik meg már­cius 23-án. Ezt követően tartják meg a megyei ün­nepségeket, — a Szolnok megyeit április 18-án Jászal- sószentgyörgyön — amelyek keretében az erdőtelepítés­ben és fásításban érdekeltek számba veszik az eddigi ered­ményeket, meghatározzák a további tennivalókat. Ün­nepélyes faültetéssel vagy emlékfásítással is színesítik ilyenkor a hagyományos ta­vaszi akció megnyitó prog­ramját. Nem elég azonban csupán a néhány hétig tar­tó hónap idején hangoztat­nunk az erdők és fásítások gazdasági, társadalmi jelen­tőségét, környezetvédelmi hasznát. A mindennapok feladata kell. hogy legyen az erdőtelepítési programok kö­vetkezetes végrehajtása, a fásítási tennivalók társadal­masítása. a meglévő erdeink, fáink védelme! T. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom