Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-18 / 66. szám

XXXV. évf. 66. sz. 1984. március 18., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA libanoni helyzetkép Egyre ingatagabbá válik a tűzszünet A Lausanne-i megbékélé- ;i konferencia elhúzódásá­val párhuzamosan napról lapra ingatagabbá válik a tedden este életbe lépett li- lanoni tűzszünet. Pénteken ;ste és a tegnapra virradó íjszakán már nehéztüzérteé- ;i fegyvereiket is bevetették i Bejrutot keleti és nyugati •észét elválasztó „zöld vona- on” és a Szűk el-Garb tér­iégében szembenálló polgár^ láborús ellenfelek. A liba- íoni hadsereg, a jobboldali nilíciák, a Haladó Szocialis­ta Párt és a siíta Amal moz­galom képviselőiből alakult katonai vegyesbizottság többszöri közbelépése sem volt képes gátat vetni a tűz­szünet folyamatos megsérté­sének. A Haladó Szocialista Párt katonai vezetője szerint a tűzszünet megszilárdítása attól függ, hogy a falangista többségű jobboldali milíciák tiszteletben tartják-e a meg­állapodást. Nabih Berri, az Amal vezetője viszont rá­mutatott, hogy előzetes po­litikai rendezés nélkül nem lehet szó komoly és haté­kony tűzszünetről. Bár a négyes katonai bi­zottság Lausanne-ból hatá­rozott utasítást kapott a csa­patszétválasztás és a tűzszü- neti felügyelet megszervezé­sére, a gyakorlati intézkedé­sek kidolgozása és kivitele­zése a jelek szerint hosszabb időt igényel. A Bejrút kele­ti és nyugati részét elválasz­tó „zöld vonal” mentén ne­héz és bonyolult feladat a harcoló felek 700—700 méte­res visszavonását feltételező ütközőövezet kialakítása. Fadi Frem, az Izraellel együttműködő jobboldali milíciák, a „Libanoni Erők” Majorok 1984-ben Sorvad, ugyanakkor fejlődik is a tanyavilág 3. oldal Családi magazin 4. oldal ü hitlerista megszállás Negyven éve történt... 5. oldal automata indítja az öntözöművet (Folytatás a 2. oldalon) A kollégiumi mozgalom negyedszázados jubileuma Megyei konferencia Mezőtúron Pénteken délután a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán ünnepélyes megnyitóval megkezdődött a megye felsőoktatási intézményei hallgatóinak találkozója. A háromnapos rendez­vény idejére a vendéglátók változatos programról gondoskod­tak. Felvételünkön a házigazda intézmény citeraegyüttese látható, pénteken este kulturális bemutatón szerepeltek. A ta­lálkozóról tudósításunk az 5. oldalon olvasható Szakmai gyarapodást szolgáló rendezvények Tartalmas program a közgazdász napokon Tegnap tartották Mezőtú­ron a középfokú iskolák kol­légiummozgalmának me­gyei konferenciáját. A résztvevők — harminc középfokú oktatási in­tézmény küldöttei: nevelőta­nárok, diákok — számára Vincze Sándor, a megyei ta­nács vb művelődési osztályá­nak vezetője tartott előadást. Bevezetőjében arról szólt, hogy a szocialista kollégiumi mozgalom meghirdetését meg­előzően már korábban kiala­kult a magyar kollégiumi ha­gyományok megújításának gondolata. A Művelődési Mi­nisztérium és a KISZ KB 1959-ben adta ki kollégiumi irányelveit, és megindult a diákotthonok kollégiumokká való újra szervezése; ezzel a bentlakásos nevelés új sza­kasza kezdődött meg ha­zánkban. A középiskolai diákotthoni hálózat ekkor már viszonylag fejlett volt, a 14 gimnázium, az 5 techni­kum, és a fokozatosan felső­fokúvá váló tanítóképző mel­lett 16 diákotthon működött. Ezekben mintegy hétszáz kö­zépiskolás és csaknem négy­száz szakmunkástanuló la­kott. A megyében a mezőtúri Te­leki Blanka Leánydiákott­honban volt az első, amely elérte a fejlődésnek azt a fokát, hogy 1959-ben kol­légiummá nyilváníthatták. Az országosan is elsők között megalakult mezűtúri kollé­giumot további, jelentős ne­velési hagyományokkal ren­delkező, az új befogadására képes diákotthonok a kisúj­szállási fiú-, a karcagi és a törökszentmiklósi fiú-, és le­ánydiákotthon, a szolnoki gép­ipari- és az ugyancsak szol­noki közgazdasági technikum diákotthonának kollégiummá minősítése követték. Üj kollégiumok is épültek a megyében: Szolnokon, Jászberényben, Mezőtúron, Kisújszálláson, Karcagon, Jászapátin, Martfűn, és más­hol. Az 1983—84-es tanévben már a 21 középiskolai kollé­giumban két és fél ezer ta­nuló, a 9 szakmunkásképző intézet melletti kollégiumban és diákotthonban pedig ezer­kétszáz szakmunkásjelölt ka­pott elhelyezést. A kollégiumi nevelést el­ső sorban a diákok tanulmá­nyi eredménye, közösségi és közéleti magatartása méri, dicséri. A kollégisták tanul­mányi eredményei — a mező- gazdasági jellegűek kivételé­vel — magasabbak az iskolai átlagnál. Külön örvendetes, hogy a kollégisták 80 száza­léka munkás és paraszt szár­mazású. Egyre eredménye­sebb más vonatkozásban is a kollégiumok nevelőmunjtá - ja. Egészséges politizáló lég­kör jellemzi az intézménye­ket, a kollégisták fele rend­szeresen építőtáborban dol­gozik. Az 1960-as évek végétől a kollégiumok között megyei és országos versenymozgalom bontakozott ki, a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola kollégiuma ebben a versenyben ötször lett országos első, s elnyerte a KISZ KB Vörös Zászlaját. Ugyancsak jelentős sikereket ért el a szolnoki közgazdasá­gi szakközépiskola kollégiu­ma, amely 1982-ben megkap­ta a Kiváló Kollégium címet. A megyei konferencia dél­után szekcióüléseken folytat­ta munkáját, majd megvá­lasztották az országos kollé­giumi konferencián résztve­vő megyei küldötteket. Ganz-müszerek a mező­gazdaságnak Űj típusú automata mérő­műszereket alakítottak ki a Ganz Műszer Művekben, el- 6őtsjoirhan a mezőgazdasági üzemek számára. Egy NSZK- beli és egy argentin cég már rendelt is azokból, s ha a műszerek kiállják a próbát, a gyár nagyobb tételek vá­sárlására számíthat. /Hazánkban eddig 15 ilyen komplett műszert szereltek fel a Ganz-gyár szakemberei. Ezek a készülékek egyidejű­leg mérik a termőtalaj és a levegő hőmérsékletét, a pára- tartalmat, a szélerősséget — a kapott adatokat összegzi, s program szerint kimutatja, hogy kíván-e a talaj öntözést vagy sem. A műszerhez csat­lakozó automata segítségével — szükség esetén — bekap­csolódik a zsiliprendszer, ami friss vízzel árasztja el a ter­mőföldet. Ily módon igen gazdaságosan és takarékosan oldható meg az öntözés. A Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok megyei Szervezete 1970-es megala­kulása óta nemcsak azzal járult hozzá a megye gazda­sági fejlődéséhez, hogy a párt- és állami szervek fel­kérésére tagjai társadalmi munkában részt vettek a he­lyi gazúaságpoiitikai felada­tok meghatározásának elő­készítésében és segítséget nyújtottak az időszerű gaz­dasági kérdésekre adandó válasz felkutatásában. A szervezet hat — ipari, építő­ipari, kereskedelmi, élelmi- szergazaasági, pénzügyi és munkaerőgazdálkodási — szakosztálya, valamint az if­jú közgazdász kör azzal is hozzájárult továbblépésünk­höz, hogy rendezvényeiken tagságuknak lehetőséget te­remtettek a szakmai művelt­ség gyarapítására, időszerű, vitatott problémákban való elmélyülésre. Az idei év rendezvényei is változatos és hasznos prog­ramot kínálnak a szakmájuk iránt igazán érdeklődőknek. Az építőipari szakosztály áprilisban az építőiparban 1983. január elsején beveze­tett elszámolási rendszerről eddig szerzett gyakorlati ta­pasztalatokról szervez vitát, a jászsági csoport tagjainak pedig a Magyar Nemzeti Bank egyik vezető munka­társa tart előadást a ma ér­vényes beruházási szabályo­zóknak a fejlesztési lehető­ségekre gyakorolt hatásáról. Májusban az ipari szakosz­tály rendezvénye számíthat élénk érdeklődésre: a vállal­kozási formák működésének Szolnok megyei tapasztala­tait értékelő fórumot tarta­nak. Valószínűleg hasonlóan sok érdeklődője lesz dr. Már­ton Jánosnak, az Agrárgaz­dasági Kutató Intézet fő­igazgatójának a mezőgazda- sági termékek külpiaci elhe­lyezésének lehetőségeiről az MKT jászsági csoportjánál tartott előadásának is. Közös programot szerve­zett júniusra az építőipari és a munkaerőgazdálkodási szakosztály: az építőiparban 1983-ban bevezetett kísérleti bérszabályozás eddigi hatá­sait elemzik. Egyik munkafázistól a (másikig görgősor továbbítja » szek­rényeket A gyártósorhoz helyi kivitelezésben készült el a pneumati­kus fúrógép A közelmúltban új termék, az F 300 ET típusú, energia- takarékos fagyasztóláda soro­zatgyártását kezdték el a Hű­tőgépgyár jászárokszállási klímatechnikai gyáregységé­ben. A gyár műszaki fejlesz­tő gárdája által konstruált 300 liter űrtartalmú mélyhű­tő közületi és lakossági hasz­nálatra egyaránt alkalmas. Sorozatgyártásának elkezdé­séhez a célgépen és szerszá­mokon kívül, több mint 5 millió forintos beruházásra volt szükség, amely során görgős továbbítópályát, au­tomata habosítógépet és zsu- gorfóliás csomagolót helyez­tek üzembe. A korszerű új termékből ,az idén mintegy 8 \ezret gyártatnák, elsősorban hazái piacra. Kompresszor-előszerelés Futószalagon a Hűtőgépgyár új terméke Az NSZK gyártmányú gép automatikusan ada gólja a fagyasztóláda szigeteléséhez szüksé­ges habosító anyagot

Next

/
Oldalképek
Tartalom