Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
1984. FEBRUÁR 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vízgazdálkodás számokban Bővülő vízellátás Csökkent a folyók A szolnoki Volánnál Diesel-motorak Zil autókba Záporoztak a kérdések Falugyűlés Nagyréven siennyezettsege A Statisztikai Kiadó gondozásában megjelent az új Vízgazdálkodási zsebkönyv, amely több évtizedre, s részletesebben az 1977 és 1982 közötti évekre visszatekintve a vízért és a víz ellen folytatott küzdelem erőfeszítéseit, eredményeit szemlélteti adatsoraival. Ebből kitűnik, hogy 1960 óta egy év — 1973 — kivételével minden esztendőben visszatérő gond a belvíz, s a megáradt folyók, patakok 9 alkalommal léptek ki medrükből. A folyók mentén kiépített, csaknem 4200 kilométer hosszú fő védelmi vonal több mint 2 millió hektárnyi területet mentesít az árvíztől. A belvízelvezető-hálózat kiépítettségének aránya 78 százalék. Az ország . felszíni vízkészletének 95 százaléka folyóink felső szakaszairól, külföldről érkezik, de nem nyáron, vagy ősz elején kapjuk a legtöbb vizet, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Ezért épülnek nagy víztározók, amelyek száma az utóbbi négy évben huszoneggyel nőtt, s így összesen 271 helyen, több mint 400 millió köbméter vizet tartalékolhatunk az ínségesebb időkre, a folyamatos ellátáshoz. Az ország vízellátása gyors ütemben bővült: 1961 —1982 között 720-ról 1664- re emelkedett a közüzemi vízellátásban részesített települések száma, s a 9 ezerről 38 ezer kilométerre bővített vízvezeték-hálózaton a korábbi 3,5 helyett 8,5 millió lakos jut ivóvízhez. A szennyvíz-elvezető csatornák kiépítésének üteme lassúbb volt. Az említett 21 év alatt 332-ről 461-re nőtt a közcsatorna-hálózattal rendelkező települések, s 2,3 millióról 4,6 millióra a vezetékes szennyvízelvezetési szolgáltatásban részesülő lakosok száma. A szennyvíz mennyisége is növekedett, s ezért nagy erőfeszítésre volt szükség, hogy a kellő tisztítás se maradjon el. Szerény eredmény, hogy 1978—1981 között a folyókba és a tavakba jutó szennyvíz mennyisége évi 2,1 milliárdról 1,9 milliárd köbméterre csökkent de ebből még mintegy 800 millió köbmétert kellő tisztítás nélkül engednek be. A folyók és patakok is jelzik a változásokat: a Bodrogban, a Murában, a Sió-csatornában, a Keleti-főcsatornában és a Heves megyei Tárná patakban javult a víz minősége, ám a Szamosé, a Zaláé és több kisebb pataké romlott. Az idén befejezi Zil tehergépkocsijainak dieselesítési programját a 7-es számú szolnoki Volán Vállalat: ezzel két év után négy üzemegységének közel 300 Zil típusú teherautója már Dieselmotorral fut majd az utakon. Az energiamegtakarítás fokozására indult program során, tavaly, elsőként 122 gépkocsi motorját cserélték ki a benzinnél jóval olcsóbb gázolajat fogyasztó IFA-motorokra. Az átalakítási munkák mintegy 16 millió forintba kerültek, de az 1983-as üzemanyag-felhasználás adatait figyelembe véve a költségek már az év végére megtérültek a vállalatnak. A használt teherautók átalakítása mellett 19 új Zil teherautót is vásároltak, a kocsikba azonban a 13-as számú Autójavító Vállalatnál már román gyártmányú Dac típusú Diesel-motort szereltek az eredeti helyett. A vállalat üzemanyag-felhasználása az idén tovább csökken miután 35 Dac-motorral ellátott új gépkocsi áll munkába. A dieselesítési program befejezéseként a kocsipark utolsó benzinmotoros teherautói pedig folyamatosan kerülnek motorcserére a műhelyekbe. KI fizet a fűtésért? NEB-vizsgálat a hideg szobák miatt Távfűtési gondok Jászberényben is Január közepén kilenc jászberényi lakó levélben közölte a helyi Városgazdálkodása Vállalattal, hogy nem hajlandó fűtési díjat fizetni. A Szövetkezet út 24. számú tanácsi garzonlakások bérlői a levelük másodpéldányát a Népi Ellenőrzési Bizottságra is elküldték. A kilenc eltökélt aláíró már többször is panaszkodott, eredmény nélkül, de ahogyan írták, ,.már tűrhetetlen, hogy a lakásokban reggel 14—15, délelőtt 17—18 fok van, és délután sem éri el a 20 fokot a hőmérséklet”. Az előzményhez annyit tudni kell. hogy Jászberényben 200 Szövetkezet úti lakásnak van távfűtése. A fűtéssel nem is volt addig baj, amíg ’82 októberében be nem kapcsolták a nyáron átadott 60 lakást is. Azóta Jászberényben is ismerkednek a lakók és az illetékesek a fűtési gondokkal. Különösen a 60 lakás legtávollabbi, garzon részében elégedetlenek a bérlők. Molnár Józsefné II. emeleti 12. számú lakó felháborodásában felkereste szerkesztőségünket is. — Hiába panaszkodtunk, leveleztünk ide-oda, nem változott semmi. A legtöbben nyugdíjasok vagyunk, egész nap otthon tartózkodunk, a hőmérséklet pedig csak estefelé emelkedik valamit. Didergőnk a szobában, takarókkal bebugyolálva fogadjuk a vendéget. A vállalatnál egymást váltják a fűtők, de meleget csak ritkán csinálnak, pedig ha akarnak, tudnak. Ellenőrzéskor például minden rendben van, de jönnének most ki. A lépcsőházban a túlméretezett radiátorok kevés melege a kitárt ajtókon szökött ki. A garzonrész folyosóin ugyanakkor hiányzott a fűtőtest. A lépcsőházban asszonyok panaszkodtak egymásnak, envhe télben a hideg szobákra. Molnárné szobájában 22 fokot mutatott a hőmérő (!?), de a második emelet 15-ben már hűsugárzóval segítettek a langyos radiátoroknak. Az első emelet 11-ben lakó Boda Józsefné a derekára tekert plédben nyitott ajtót. Éppen ebédjét melegítette és gondosan zárta a szoba ajtaját, nehogy a villanytűzhelytől felmelegedett szoba lehűljön. Pedig szobájában az előírás szerinti hőmérséklet volt. — A 20 fok nekem már hideg, érszűkületem van, jobban fázom, mint a fiatalok, 22—23 fok kellene. Igaz, hogy a korábbi lakásomban drágább volt a fűtés, de olyan meleget csináltam, amilyet akartam. Fürödni is a lpnyomékhoz járok, itt nem merek megfürödni. Az első emelet 15 számú lakásból bosszúsan nyitott ajtót Káldi Józsefné. — Hagyjanak engem végre békén, beteg vagyok, feküdnöm kell. Elegem van az ellenőrzésekből, úgysem lesz melegebb. A konyhában, szobában 16 fok volt, a fürdőszobában alig több. A Népi Ellenőrzési Bizottság már korábban felfigyelt a visszatérő panaszokra, és a lakók bejelentésére vizsgálatot rendelt el. Három egymást követő napon próbaméréseket végeztek a lakásokban, anélkül, hogy előre értesítették volna a vállalatot, illetve a fázós háziakat. Az előírás és a tervek szerint zárt ajtók mellett 1,5 méter magasban a fürdőszobában 24, a szobában 20, a konyha—előszobában pedig 16 fok melegnek kell lennie. A 23 mérésből ötször mértek 20 fok alatti hőmérsékletet a szobákban, a fürdőszobákban viszont csak háromszor találtak 24 fokot. A folyosóvégi szélső lakásokból hiányzott leginkább az otthon melege. Vastag Lajos, a második emelet 14-ből állította, hogy szobájában két év alatt fűtési idényben most az ellenőrzéskor érte el először a 20 fokot a hőmérő. Többen hitetlenkedtek és kétségbe vonták a mérőműszer pontosságát: „az nem lehet, hogy ilyen hidegben 21 fok legyen”. Pedig hamarosan a vállalat is újabb ellenőrző mérésekkel zaklatta a lakókat. És az eredmények megközelítőleg egybeestek. Nagy György igazgató érdekes összefüggésre mutatott rá. — Csak akkor volt megfelelő hőmérséklet a garzonokban, amikor az első 140 lakásban már az ablakon engedték ki a meleget. Az új 60 lakásnak külön hőközpontja van, ami a helyi áramlást vezérli, azonban a beszabályozása nem a szükséges nulla fokon történt. Nincs garancia a pontos működésre annak ellenére, hogy a külső hőmérséklettől függően automatikusan fű- tenek a kazánok. A különböző egyeztetéseken nem értünk el eredményt. Tudjuk, hogy hideg van egyes lakásokban, ezért többet fűtöttünk. Mi lett az eredménye? A múlt évben 900 ezer forint veszteségünk keletkezett a távfűtésen, amit nem lehet senkitől se behajtani, mégis voltak panaszok. A népi ellenőrök megállapították, hogy a panaszok részben jogosak, továbbá azt is, hogy a kivitelezők — a Szolnok megyei ÁÉV és a Jászsági Építőipari Szövetkezet — a 60 lakás fűtési rendszerét a szegedi Tervező Szövetkezet tervei alapján készítették. Hiányzik azonban a folyosóról és néhány lakás konyhájából a radiátor. A szélső fal nagyobb hőleadását sem ellensúlyozza semmi odabent. Az is kiderült, hogy a forró víz a hőközpontban egy vezetéken visszaszökik a már felfűtött lakásokba. emellett még több „apró” üzemeltetési hiányosságra is fény derült. A vizsgálat lezárult. Megszülettek az intézkedések, „elindultak” a levelek, hogy a Városgazdálkodási Vállalat, a tanács, a tervezővel és az építést lebonyolító szolnoki Tervező-Beruházó Vállalattal közösen megoldja a 2 éves problémát. A NEB közbelépése tehát reményt csillant a megoldásra, a fizetési vitára pedig Nagy György a következőket válaszolta. — A távfűtésért a lakók minden légköbméter után 23,4 forintot fizetnek évenként, ez a tényleges költség mintegy negyede. Jó szándékunkat mutatja, hogy a szükségesnél több olajat tüzeltünk el, ott ahol az előírt hőmérséklet hiányzik, de csakis ott, méltányolni fogjuk a bejelentéseket. A szükséges radiátorokat amint lehet felszereljük, az apróbb hiányosságokat is hamarosan megszüntetjük. Lukácsi Pál Legfőbb céljuk: ne csökkenjen a község lélekszáma Amikor hétfőn este háromnegyed hatkor a nagyrévi művelődési házban még jó ha ötvenen voltunk, bizony egy fabatkát sem adtam volna a hat órára hirdetett falugyűlés sikeréért. Honti Bálint, a HNF községi bizottsági titkára nem osztotta nézetemet. Alapos előkészítés — Bízom abban, itt hat körül telt ház, százötven, kétszáz ember lesz, mivel alaposan előkészítettük ezt a fórumot. A tavalyi is nagyon aktív, sikeres volt: sokan jeljöttek, és remélem, most sem lesz másként. — Mit jelent az alaposság? — Azt hogy a Népfront huszonöt aktívája az előző napokban végigjárta a választópolgárokat, és névre szóló meghívókat küldtünk az • embereknek. Kértük őket, ne hallgassanak, bár én ahogy ismerem őket, ez felesleges volt. — Merne vállalkozni arra, hogy előzetesen „megjósolja” a hozzászólók témakörét? — Bizonyos vagyok, a legtöbben a jó, vezetékes ivóvizet kérik, de valószínű, szó lesz a hiányzó állatorvosi státuszról is, mivel a falu lakossága évente eddig több mint háromezer szerződött sertést hizlalt meg. A körzeti orvosi ügyelet miatt is nagy a zúgolódás, és valószínű, a kenyér- és süteményellátással kapcsolatban is lesznek kritikai észrevételek. (Nem szeretnék a dolgok elébe vágni, de ami Honti Bálint „jóslatát” illeti, majdnem telitalálatnak bizonyult). Mint ahogyan ez a hétfői időzítés is az volt, hiszen a kezdésre több mint százhatvanan tisztelték meg jelenlétükkel ezt a fontos fórumot. Tóth András a tiszakürti Községi Közös Tanács — oda tartozik Nagyrév is — elnöke röviden ismertette az elmúlt év községet érintő eseményeit, eredményeit. Szólt arról, hogy a tanács tavalyi költségvetése 14 millió 880 ezer forint volt: elég ahhoz, hogy az intézmények zavartalan működését bizKórdés: Ezután a hozzászólások következtek. Szusszanásnyi szünet után csak úgy záporoztak a kérdések. Az ivó- vízellátással kapcsolatban kért szót Varga Károly, Hajdú Lászlóné nyugdíjas, Tuba Imre vízkezelő, 'Vinczle Sándor termelőszövetkezeti dolgozó. Lukács József és Köljes iGyuláné nyugdíjasok az utak rossz állapotát kifogásolták, amelyekhez az is Jhozzájárul, hogy többen nem tartják rendben a házuk. kertjük előtti utcafrontot. Murányi Károly termelőszövetkezeti dolgozó kérte: minél hamarabb kerítsetosítsa. A felújítások jó része — az elhangzottak szerint — inkább a tiszakürti- eket érintette. Ami Nagyrévet illeti, itt a gyarapodás, fejlődés főleg társadalmi munkák (révén1 következetti be. Rendbe hozták a Hősök terét, a művelődési ház köré, valamint az orvosi rendelőhöz betonjárdát húztak, elkészült a buszváró alapja. Arról is szólt a tanácselnök, hogy a jó ivóvízellátás 1986- ban rendeződik, amikorra társulásos alapon elkészül a vízmű. Ehhez természetesen az itt élőknek is pénzbeli támogatással kell hozzájárulni. Ismertette, hogy az építkezőknek lesz elegendő családi telek, szólt arról, hogy szeretnék korszerűsíteni az orvosi rendelő fűtését. A megjelentek tudomást !sze-i reztek arról is, hogy rendszeres szociális segélyként 590 ezer forintot osztottak ki a tanácshoz tartozó három községben, és rendkívüli segélyként is adtak 221 ezer forintot. (Ugyanakkor; jó lett volna tudni, hogy ebből az összegből mennyi jutott a nagyréviekre, hiszen a a itt élőket elsősorban az érdekelte volna.) Még arról is tájékoztatta a választópolgárokat, hogy a tervek szerint számolnak a régi temető újbóli megnyitásával, és a művelődési ház karbantartására is gondot fordítanak. A beszámolót követően Arany Elemér kirendeltségvezető vázolta a nagyrévi tanácsi csoport munkáját. A tagjainak jelentős érdemük van abban, hogy az ezer lakost tavaly is másfélmillió forint értékű társadalmi munkát (út-, árok-karbantartás, fásítás, parkosítás, járdaépítés, stb.) végzett a szűkebb „hazáért”. az ivóvíz nek új állatorvost, mivel errefelé sok a háztáji jószág. Szamos Józsefné takarítónő pedig arról érdeklődött: miért és kinek vásároltak a faluban több mint 200 ezer forintért új szolgálati la/- kást? Turóczi László megemlítette, hogy csak 300 forint csúszópénzért kapott megfelelő kályhát. Kovács Imre nyugdíjas felszólalása viszont nagy tapsot kapott. Beszélt a hétvégi orvosi, állatorvosi ügyeletekről, amelyeket sokan sérelmeznek. Ehhez hozzájárul az is, hogy a legtöbb, itt élő idős ember tájékozatlan, mikor igényelhet betegség esetén mentőt. Aki például ilyenkor szívességi alapon kér egy betegnek magángépkocsit, ez legtöbbször minimum 200 forint költséget jelent. Egyben arra kérte a tanács jelenlévő vezetőit, hogy éljenek a nagyobb feladatkörükkel, segítsenek abban, hogy ne elköltözzön, hanem megmaradjon a népesség. Jakus Imre a községi párt-végrehajtóbizottság nevében szólt az elhangzottakhoz. Egyben közölte, hogy a fiatal, szövetkezeti tagok a műút mellett ingyen kaphatnak telket, ha tizenöt évig itt dolgoznak. Ö is szorgalmazta, kellene egy állatorvos, mivel félő, ha nem lesz, csökken az állattartási kedv. Dr. Tóth Éva, a megyei tanács osztályvezetője arra kérte a tanács illetékeseit, hogy igyekezzenek a faluban olyan feltételeket biztosítani, amelyek az itt élők közérzetét kedvezően befolyásolják. Tóth András tanácselnök válaszában ígérte, hogy a vízprobléma 1986-ra, a vízmű megépítésére rendeződik. Ö is egyetértett abban, hogy a területi átszervezések révén több, lakossági ügyintézés körülményessé vált, mivel például Mezőtúr a jelenlegi csatlakozások között szinte megközelíthetetlen. Egyben vállalta, hogy az itt élők, menetrenddel, közjegyzői ügyelettel kapcsolatos kérését továbbítja az illetékeseknek. A szolgálati lakásról szólva megemlítette: ezt a majdani, érkező állatorvosnak vásárolták. Ügy vélte: tapasztalatai szerint a hétvégi orvosi ügyelet is megfelelő. Őszinte százötven perc A teljességhez tartozik: jó néhány közbeszólás, egyet nem értés élénkítette, tarkította az elnöki válaszokat. Mintegy jelezve amikor bólintottak, illetve amikor az érvelést (állatorvosi, orvosi ügyelet, kútkifolyók száma) nem tartották elég meggyőzőnek. Egy bizonyos: hallatlanul aktív, szókimondó falugyűlés volt, amelyet az is igazol, hogy fél kilenc körül fejeződött be. Most már csak arra van szükség, hogy a tanulságokat minden érintett fórumon levonják, érdemben foglalkozzanak a felvetésekkel. Mert ha nem ez történik, várható, hogy a húsz éve még ezernyolcszáz lelkes falu mai ezer körüli lélekszáma tovább csökken. Ez pedig semmiképpen nem kívánatos. D. Szabó Miklós Mozgássérültek részére az országban egyedül a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának kisújszállási üzemegysége készít önhajtós kerekesszékeket és utcai háromkerekű kocsikat. Termelése a megrendelésekhez igazodik Energiatakarékosság Kiadvány sikeres pályázatokról A MTESZ az energiatakarékosságért címmel kiadvány jelent meg, amely a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövet*-' ségének energiatakarékossági pályázataira 1980 és 1982 között beérkezett díjnyertes, illetve elfogadott pályamű- veket ismerteti, rendszerezi, csaknem 200 pályamunka bemutatásával. A kiadvány a pályamunkák rövid tartalmi ismertetése mellett közli a szerzők nevét és a munka nyilvántartási számát is. Ezzel a pályaművek teljes anyagát megismerhetővé, hozzáférhetővé tették. Százharminc pályamunka műszaki megoldásai az ipar csaknem valamennyi területén felhasználhatók. Negyven módszert mezőgazdasági hasznosításra ajánlanak.
