Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-05 / 30. szám
1984. FEBRUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sújtólégrobbanás történt Sajtótájékoztató a komlói bányaszerencsétlenség okairól Bodrogi Jenő, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség elnökhelyettese, a csütörtöki komlói bányaszerencsétlenség körülményeit vizsgáló bizottság elnöke tegnap tájékoztatta az újságírókat a vizsgálat eddigi tapasztalatairól. Elmondta, hogy a bizottság eddig több csoportban, több alkalommal járt a helyszínen és a vizsgálatok folytatódnak. Megállapították, hogy a bányában sújtólégrobbanás történt, ehhez szénpor-robbanás kapcsolódott. Ennek okait azonban még nem sikerült tisztázni. A bizonyos, hogy a robbanást megelőzően nem volt bányatűz, ezen a munkahelyen hosszabb ideje nem végeztek robbantásos munkát. Feltehető, hogy a sújtólégrobbanást valamilyen villamosberendezés szikrája idézhette elő. A másik kérdés, amire a vizsgálat során választ várnak, hogy hogyan koncentrálódott annyi metán a levegőben, amely elérte a kritikus robbanási határt, s ezt — jelzőkészülékeik segítségével — miért nem fedezték fel időben az ott dolgozók. A vizsgálat azt már megállapította, hogy a bányában általában jó a szellőzés, megfelelő az áramló levegő gyorsasága és meny- nyisége is. A szerencsétlenség színhelyén azonban a jelek szerint kisebb szellőzte- tési zavar keletkezett, ennek okait is vizsgálják. Eddig hét tanút hallgattak ki, a történtekre azonban egymástól eltérően emlékeztek, az általuk elmondottak ellentmondásosak voltak, így következtetéseket ezekből nem lehet levonni. A tanú- kihallgatásokat hétfőn folytatják és még további 18—20 embert hallgatnak meg. Jelenleg a bányaszerencsétlenség négy sebesültjét kezelik kórházi intenzívosztályon, közülük háromnak az állapota már olyan mértékben javul, hogy ők rövidesen elhagyhatják az intenzív osztályt. Közgyűlés a repülö- és ejtőernyős klubban A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tegnap tartotta iklubközgyűlését az MHSZ Szolnok megyei repülő- és ejtőernyős klubjának tagsága. Az összejövetelen megjelent Vass Lajos ezredes, az MHSZ megyei titkára, és Lakatos Vilmos alezredes, az MHSZ országos központja repülőfőnök-helyettese. Kaszab András klubtitkár értékelte az elmúlt év munkáját. A vitorlázó és motoros repülés területén az eredményeken kívül arról is szólt, hogy a versenyzők egy részének hiányos az elméleti felkészültsége. Elismerést érdemel viszont Telepovszki Tibor, aki a klub történetében először repült vitorlázó- géppel 500 kilométernél nagyobb távolságot. Az ejtőernyős és a hőlégballon szakosztály váltakozó sikerű évet tudhat maga mögött, a motoros sárkányrepülők viszont országos versenyeken nyertek, értek el dobogós helyezéseket, és részt vettek az augusztus 20-i vízi- és légi- pamáldén. Lakóházakat építenek Űregerdőn — Elégedetlenek a közvilágítással Tanácstagi beszámolók után Jászberényben Jászberény 68 tanácstagi körzetében a november 1-én kezdődött tanácstagi beszámolók január 12-én fejeződtek be. A két és fél hónapos időtartamra, a korábbiaktól eltérően azért volt szükség, mert a városi tanács végrehajtó bizottsága kötelezte a városgazdálkodási osztályt és a városgazdálkodási vállalatot, hogy képviselőik valamennyi beszámolón jelenjenek meg. (Kötelezés nélkül ez korábban is így volt, de gondot okozott az időpontok egyeztetése.) Több éves tapasztalat ugyanis, hogy a felvetődő kérdések, észrevételek mintegy 80 százaléka a tevékenységi területükhöz tartozik. A tanácstagi beszámolókon négy és fél ezer választópolgár vett részt, 400 hozzászólás és 500 közérdekű bejelentés. illetve kérés hangzott el. Az utóbbiak egyötöde nem ítélhető reális igénynek, de a megvalósítható jogos kérések közül már három nap múlva 360-ra intézkedés született, a többivel se vártak 8 napnál tovább. A beszámolókon felvetett kérdések mintegy felére azonnal, a többire 15 napon belül írásban kaptak választ az állampolgárok. Most Í6 (Jászberényben is) a kommunális jellegű problémák foglalkoztatják főképpen az embereket. A tanács saját fejlesztési alapjából egyre kevesebbet tud áldozni a közművek építésére, ezt a herényiek tudomásul is vették. Nemcsak pénzüket adták, hanem munkával is segítették utcájukban az útépítést. jár; dafel újítást, a víz- és szennyvízvezetékek bővítését. Kevesebb szó esett a belvízelvezetésről (talán az aszályos év miatt), annak ellenére, hogy a csapadékcsatornák. átereszek fenntartási. bővítési költsége nőtt, a pénz pedig nem. Változatlan az elégedetlenség a közvilágítás miatt, pedig a városi tanács a tervezett 3,7 millió forint helyett 400 ezerrel többet fizetett az éjszakai világosságért. Legtöbb helyen üdvözölték a kukás és a konténeres szemétszállítást, de hangot adtak az előforduló problémáknak is. Az elszállítás rendszerességével. illetve a 110 literes kukák vásárlásával volt gond. A válaszokban elhangzott, hogy a számítottnál háromszor több szemetet kell a válla- lalatnak összegyűjtenie, a konténeres autók számát négyről hatra* növelte, és havi 20 forintért a kukás autókhoz szükséges edényeket már bérbe is ad. Természetesen nem váratlan kérdések hangzottak el a gázellátásról!. Érthető, hogy foglalkoztatta a herényieket a város további fejlődését meghatározó új energiahordozó megjelenése. A kereskedelemről, ellátásról nem voltak szenvedélyes hozzászólások, méltatlankodó megjegyzések — a pb-gáz és esetenként a tüzelőanyag-ellátás akadozása kivételével. A zöldséggyümölcs áruház, a Lenin úti ABC, valamint a nagyáruház bővítésének ez évi átadását várja a közönség. A külterületi körzetekben az autóbuszjáratok, a tanyavillamosítás, segélykérő-telefon, bolti ellátás foglalkoztatta a választókat.' A zárt kertnek nyilvánított öreg- erdő körzetben általános igény jelentkezett a lakó- házépítésre. Négy körzetben, ahol különösen elszórtan helyezkednek el a tanyák, a ’82-es beszámolóhoz hasonlóan családlátogatással oldották meg a beszámolót. Ismét beigazolódott, hogy a tanácstagok aktivitása mennyire meghatározza a körzet fejlődését. Az ilyen beszámolókon nem volt ritka hetven ember megjelenése sem. Ellenkező esetben a városi tanács, a Hazafias Népfront és más társadalmi aktívák igyekezete nemcsak a beszámolókon, hanem az egész éves munkában is hatástalan. — lukácsi — A KISZ KB székhazában Fórum a diák-közművelődésről Hétfőn kezdődik a téli vásár A ruházati kereskedelem ebben az évben február 6-tól 18-ig rendezi meg a hagyományos téli szezonvégi vásárt. A kiárusításra szánt áruk értéke országosan — eredeti áron — megközelíti a 2 milliárd forintot, ez valamivel kevesebb, mint tavaly volt. A vállalatok a téli cikkeket kínálják olcsóbban — 20—40 százalékos kedvezménnyel. Nem árusítják azonban kedvezménnyel a tőkés importból származó cikkeket, valamint azokat a termékeket, amelyeknek utánpótlása a későbbiekben gondot jelentene. A fővárosi és vidéki centrum áruházakban összesen 400 millió forint értékű a vásári áru. Konfekcióárukból, illetve cipőkből többet kínálnak, mint tavaly, felsőkötöttáru és fehérnemű azonban kevesebb lesz. A diákév rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseményeként tegnap, a KISZ Központi Bizottságának székházában kétnapos tanácskozás kezdődött a diákok közművelődéséről. A hazánkban eddig egyedülálló, újszerű rendezvényen első alkalommal találkoztak a fiatalok közművelődésével foglalkozó, s a legkülönbözőbb területen dolgozó szakemberek. A házigazdák, — a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa, valamint kulturális osztálya — meghívták a tanácskozásra a Művelődési Minisztérium, az országos hatáskörű szervek, intézmények és kulturális vállalatok, a társadalmi és a tömegszervezetek, valamint a közművelődési intézmények vezetőit, munkatársait, a megyei tanácsok és a megyei KISZ-bizottságok illetékes szakembereit, a tanintézetekkel kapcsolatban álló közművelődési intézmények — művelődési házak, ifjúsági házak, ifjúsági parkok — képviselőit, a kulturális nevelőtanárokat Ugyancsak jelen vannak a rendezvényen a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a MOKÉP, a TIT, a Hanglemezgyártó Vállalat, az Országos Rendező Iroda és az Ifjúsági Rendező Iroda képviselői, s egész sor más, a diákművelődésben szerepet vállaló intézmény illetékesei. A tanácskozás első napján Vitányi Iván, a Művelődéskutató Intézet igazgatója a tizenévesek művelődésének, szórakozásának jellemzőiről, Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője a közművelődési intézményeknek a diákok művelődésében betöltött szerepéről, Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára pedig az ifjúsági szövetség diák-közművelődési törekvéseiről tartott előadást. Délután a résztvevők szekcióüléseken cserélték ki tapasztalataikat. Paprikaföldröl Irhabundákat készítő szíícsnépek mellé ttcsSdi“ A Körös-vidéket művelő szövetkezetekben sem ki- méltók az utóbbi esztendőik gazdasági változásai a nagyüzemeik egyik klasszikusan alaptevékenységet folytató ágazatát, a zöldségtermesztést. Ahogy az öcsödi Szabadság Tsz elnöke sorolja, abban a közös gazdaságban is sok fejtörést okozott a szakembereiknek olyan, az adottságaikat figyelembe véve optimális nagyságrend kialakítása, amellyel a lakosság ellátásából rájuk háruló feladatoknak is eleget tehetnek, ugyanakkor rentábilis marad az évről évre több ráfordítást igénylő, * meglehetősen kézimunka igényes ágazat. — Jelenleg tíz hektáron termesztünk konyhakerti növényeket. A termésükkel a négy zöldségboltunk áruellátását, választékát javítjuk. A zöldségtemnő terület csökkenése és általában a növénytermesztés gépesítése révén hovatovább munka nélkül maradt tagjainknak, elsősorban nőiknek, a szövetkezetnek kellett más munka és keresti lehetőségről gondoskodnia. Huszonegyméhány asszony és lány foglalkoztatási gondjának megoldásában egy éve ilyenkor a Pannónia Szőrrnefcornfékició Vállalat kunszentmártoni üzeme volt a segítségünkre. A Hunyadi utcában, az egykori iskolaépület — amit a tanácstól bérei egy év óta a termelőszövetkezet — gyerekzsivaj helyett szőrmenyíró, tűző- és szűcsgépek zajától hangos. Az étkezőnek használt helyiségben tudunk csak zavartalanul beszélgetni Héjjas Józseffel, a gazdaság kereskedelmi főágazatá- nak vezetőjével. — Mintegy 130 ezer forintot költöttünk a szőnmefcon- íekeionádó részlegünk, kialakítására. Bakfis, kamasz és lányka méretű irhabundákat készítenek itt a téeszibeli asszonyok, lányok bérmunkában a kunszenti gyárnak. Az üzem biztosította a gépeket, és a Pannónia szakemberei vállalták a tagjaink betanítását is. ötezer 212 bunda került ki tavaly a részlegben dolgozók keze alóli. Ctsaknem kétmillió forint árbevételt hozott a bérmunka az első évben a szövetkezetnek. Az ennek 12 százalékát kitevő tiszta nyereségünk egy részét elvitték a részleg kialakításának költségei, de az 1984-re szerződött hatezer szőrmekabát elkészítésének már a teljes hasznát elkönyvelhetjük majd. A báránybőr kabátok készítésének a kiszabás t ól a felgomlbozásig valamennyi, mintegy tizenkét műveletét végző téeszbeliek munkáját hozzáértő szakember irányítja. Komlósi Vendelt a kunszenti gyárból „delegálta” az öcsödi téesz részlegébe a Pannónia. — Negyvenhárom éve dolgozom a szakmában, — mondja az idős szűcsmester — gondolhatják milyen sok tanuló végzett a kezem alatt. Mégis talán az itteni asz- szonyok voltak a leg tanulékonyabbak. Tavaly januárban még csak 150 Irhát tudtak elkészíteni, idén az első hónapban már 600-nál is többet. Az asszonyok némelyike több munkaműveletet is jól elsajátított, így hát nem gond a szabadságon lévők, a betegek helyettesítése sem. Elégedett az új részlegben dolgozó téesztagok munkájával Dorna Gyuiáné, a kunszentiek vezető meósa is. A késztermékeik szerdánkénti elszállítása előtt szakavatott szemmel vizsgálja az Orsi, Szilvi névre „keresztelt” lányka és foakfis irhákat, meg a Csaba éá Robi fantázianevet viselő kamaszméretű kabátokat. Nádudvariné: — Több idő jut a családra, az otthoni munkára is Elégedett a meós: a téesz- ben készülő szőrmekaBátok csaknem kétharmada, első osztályú Molnámé: — Azelőtt csak kirakatban vagy másokon láttam irbabundát — Százötven bundát vettem ma át, — mutatja a minősítési naplóját — száztíz közöttük az első osztályú. Általában a téeszlben készülő termékek 64 százaléka teljesen kifogástalan minőségű. A sokéves gyákoriattail rendelkezőket és sok szakmunkást foglalkoztató gyári műhelyekben sem jolbb az arány. Az egyik műhelyrészben a bundáik „alkatrészeinek” — elejének, újjának, fazonjának. zsebeinek — kartonból kivágott sablonjait jl- lesztgeti a különböző színűre festett bőrökre Molnár Gábonné. Jószerivel már maga sem tudja, — mondja nevetve — hogy paradicsomot, káposztái élőket palán- tázott-e ügyesebben annak idején, vagy a szabászkéshez szokott hozzá jobban a kézié. — Nyolc órás műszakban -hatóiét kabát komplett anyagát szabom ki. Nem volt inekem bajom a munkával meg a keresettel a kertészetben sem tavaszitól őszig. A téli hónapokban viszont nehezen akadt munka. Volt úgy, hogy villanyvasáliófcat szereltünk össze a szarvasi ipari szövetkezetnek, máskor hagymát tisztítottunk a konzervgyárnak. Megint másik télen pedig bevásárló kosarakat fontunk fűzvesszőből. Itt a szőnmekonfékcio- nálóban egész éviben van munkánk, és a kereset se rosszabb, mint a kertészetben volt. Mondják az asszonyok, hogy a teljesítmény bérük megközelíti a havi háromezer forintos áblogot. Az egyik szűcsgépinél szorgoskodó Nádudvari Istvánné hozzáteszi: — Áz egy hold háztáji is jár mdndegydkőnknefc, hiszen téesztagok maradtunk továbbra is. AJki akarja és győzi, az műveli a hétvégeken, aki nem, az megválthatja terményben. Én például kukoricát meg árpát igényeltem, mert sertések híznak, borjak nevelkednek a portánkon. A családra, a házikörüli tennivalóikra is több idő jut a nyolc órás műszak mellett, hiszen a Hunyadi utcához legtöbbünknek a lakása közelebb esik, mint a paprikaföldhöz. Kunszentmártonban Harangozó János kereskedelmi főosztályvezetőtől iudtam meg, hogy a termelésbővítés Kiég kiaknázatlan lehetősé; geit keresve tatáit jó partnerre az öcsödi téesziben a Pannónia Szőrme. — A minőségi irhafélék készítésére nem alkalmas, csöklRent minőségű alapanyagot korábban színezett natúrbőrként adtuk el különböző ipari szövetkezeteknek. Gondoltuk, ha ma- gung dolgozzuk fel, természetesen a gyárinál kisebb üzemi költséggel, akkor nagyobb árbevételre, jövedelemre tehetünk szert. Alkalmasnak találtuk erre az Öcsödön kialakított részleget, az ott foglalkoztatott téesztagok munkáját. Egy kamasz méretű bundához szükséges ikét és fél, három négyzetméternyi csokiként minőségű báránybőrért másfélezer forintot kaptunk. A téesziben készülő 'kabátokat 2200—2500 forintos termelői áron tudjuk értékesíteni. Nekünk tisztes hasznunk van rajta, az öcsödiefcnek pedig jói jött a bérmunka. Azt hiszem jól járt a kereskedelem is, hiszen olcsóhban hdfezá- férhető, divatos termékkel bővítettük a ruházatát gyorsan kinövő korosztály téli- kábát választékát. — temesközy —
