Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
XXXV.évf. 39.sz., 1984. februári., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A tartalomból: A lelkes lakatos Nemzetközi körkép Fiatalokról—fiataloknak A KSH jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről Az 1983. évi népgazdasági terv fő célja, a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség fenntartása megvalósult. A kiviteli többlet nagyobb lett az előző évinél. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előző évi szinten maradt. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszközök állománya gyarapodott. Folytatódott a gazdálkodás szervezeti korszerűsítése. A gazdasági munka eredményeit mérsékelte a tartósan kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt keletkezett árveszteség, az aszály. Emellett a munka hatékonyságának fokozása, a termékek korszerűsítése, a versenyképesség javítása nem mindenütt tartott lépést a követelményekkel. Mindezek miatt egyes területeken az eredmények az előirányzottnál kisebbek. 1983-ban a nemzeti jöve- , delem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — valamivel meghaladta az 1982. évit. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erőforrások jobb hasznosítására irányuló programok végrehajtása eredményes volt. Az ágazatok többségében csökkent az egységnyi termelésre jutó anyag- és energiafelhasználás. Az energiaellátási az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A népgazdaság energiafelhasználása közel 2 százalékkal csökkent, az energiagazdálkodási program, a termelési szerkezet változása, valamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak, mind a lakosság kevesebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az energiaigények kielégítésében nagyobb szerep jutott a hazai forrásoknak. Folytatódott a kőolaj és kőolajtermékek helyettesítése más energiahordozóval. így földgázzal és villamosenergiával. A nemzeti jövedelemből belföldön 710—715 milliárd forintot, volumenben 2—3 százalékkal kevesebbet használtak fel, mint 1982-ben. A fogyasztásra jutó rész változatlan szintje mellett a felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés mérséklődése következtében — kb. 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturális ellátásának javítását szolgáló társadalmi-gazdasági programok legfontosabb fejlesztési céljai megvalósultak. Az életkörülmények javítását szolgáló több területen növekedett a lakossági, helyi erőforrások szerepe. A termelői és a fogyasztói árszínvonal a tervezett mértékben emelkedett, A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzete nem volt kiegyensúlyozott, a korábbinál több vállalatnak voltak likviditási nehézségei. A behozatali árak növekedése meghaladta a kiviteli árakét, a cserearány romlott. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál gyorsabban nőtAz ipari termelés összességében kb. 1. százalékkal, a tervelőirányzat alsó határának megfelelően emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit, az ipari szövetkezeteké 1,7 százalékkal csökkent. Az új típusú gazdasági szervezetek — kisvállalatok és kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek — és a magánkisipar teljesítményei jelentősen emelkedtek. Az ipari termelésben és értékesítésben nőtt az export aránya. Az ipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban jelentősen bővült. Az ipar belföldi célú értékesítése 1,9 százalékkal csökkent. Ezen belül a lakosságnak lényegében ugyanannyit, beruházási célra 6,2 százalékkal többet, a termelőfelhasználók számára 2,7 százalékkal kevesebbet értékesítettek. A termelés és értékesítés nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott külpiaci kereslet, a kedvezőtlen világpiaci áralakulás, a verAz energiafelhasználás csökkenésével összhangban mérséklődött a főbb energia- hordozók termelése. Szénből 25,2 millió tonnát, földgázból 6,5 milliárd köbmétert, kőolajból 2 millió tonnát hoztak felszínre, 1—3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A villamosenergiatermelés 25,7 milliárd kilowattóra volt, 4,1 százalékkal több, mint 1982-ben. A villamoserőművekben megfelelően kihasználták a széntüzelésű erőművek kapacitását. A Paksi Atomerőmű I. sz. blokkja —, amely az év egy részében még próbaüzem jelleggel működött — a vil- lamosenergia-termelés 9,6 százalékát szolgáltatta. A folyamatban lévő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák Márkushegyi bányaüzemében az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyitottak meg. Alumíniumkohászati termékekből pedig a belföldi értékesítés változatlan színvonala mellett a kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett. Vaskohászati termékekből a tőkés piacokra irányuló kivitel csökkent. tek, a költségvetési hiány az előző évinél és a tervezettnél kisebb lett. seny éleződése, esetenként a termékek egy részének alacsony műszaki színvonala, nem kielégí tő minősége és versenyképessége. Helyenként gátolta a termelést munkaerőhiány, egyes anyaggok és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcsolatok lazulása. A termékek korszerűsítése, a piaci igényekhez való alkalmazkodás a szükségesnél lassabban haladt. Az iparvállalatoknál és szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma 34 800 fővel, 2,3 százalékkal kevesebb volt, mint 1982-ben. A fő ágazatok közül legjelentősebben a könnyűiparban, a kohászatban és a gépiparban csökkent a létszám. A létszám- csökkenésből eredő termelési nehézségek enyhítésében jelentős szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A vállalatok és szövetkezetek termelékenysége az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján 3,1 százalékkal emelkedett. Gépállományuk kihasználtsága némileg romlott. Befejeződött, illetve műszakilag megvalósult a Székes- fehérvári Könnyűfémműben a félgyártmány-fejlesztő beruházás, a Dunai Vasműben a konverteres acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Műveik kombinált acélművének beruházása. A gépiparon belül az egyes vállalatok, alágazatok termelése differenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben a műszeripar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar növelte termelését, de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegcikkipar termelése is. Csökkent a villamos gépek és berendezések termelése és némileg a gép- és gépi berendezés-, valamint a közlekedési eszköz iparé is. A gépipar rubel viszonylatban növelte export- értékesítését, a nem rubel elszámolású gépexport csökkent. A vegyipari termékek közül nagy mértékben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédőszerek, a háztartási- és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrágyák, a műanyag alapanyagok és műanyagok, a szer(Folytatás az 5 oldalon) A népgazdaság 1983. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1983. év százalékban Nemzeti jövedelem 100,5—101,0 100,0—100,5 Belföldi felhasználás 96—97 97—98 Ipari termelés 101—103 kb. líll Országos építés-szerelés 97—98 97—98 Mezőgazdasági termékek termelése 101—103 kb. 97 Egy lakosra jutó reáljövedelem 98—98,5 100,0—100,5 Lakossági fogyasztás 99—99,5 kb. 100 Milliárd forint A szocialista szervek beruházásai, folyó áron 170—173 187 Ipar Az iparvállalatok és szövetkezetek termelése és termelékenysége ágazatonként (1983. év 1983., év százalékban) Termelés Termelékenység Bányászat Kohászat Gépipiar Építőanyagipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar 96,8 98,5 100,6 100,8 101,6 101,0 103,3 96,7 103.3 103.3 103.1 102,5 105.2 101,8 Hazánk vendége Margaret Thatcher Kádár János és Losonczi Pál fogadta a brit kormányfőt Megkezdődtek a tárgyalások — Koszorúzás a Hősök terén — Díszvacsora, pohárköszöntök Kádár János az Országházban találkozott Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. (Telefotó — KS Margaret Thatcher Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság miniszterelnöke — aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — tegnap reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Margaret Thatcher — akinek személyében első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon brit kormányfő — a Parlamentben szűk körű megbeszélést folytatott. A program a délelőtti órákban a Parlament dele- gációs termében folytatódott: Lázár György és Margaret Thatcher vezetésével megkezdődtek a magyar— brit hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes. valamint Bányász Rezső, hazánk londoni nagykövete. Nagy-Britannia képviseletében — a miniszterelnök asz- szony társaságában — Sir Julián Bullard külügyminiszter-helyettes. John Coles magántitkár és Peter William Unwin. Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság budapesti nagykövete ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésen megvitatták az időszerű nemzetközi témákat. Megállapították, hogy bár a külpolitikai kérdéseket illetően a két kormány álláspontja eltérő, mindkét ország érdekelt a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartásában, a feszültség csökkentésében. Véleményt cseréltek a leszerelési tárgyalások helyzetéről, valamint azok folytatásának lehetőségeiről. kilátásairól. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a Magyarország és Nagy- Britannia közötti kétoldalú kapcsolatok széles skáláját, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A tárgyalások befejezését követően a brit kormányfő rövid sétát tett az Országházban. Ezt követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munkácsy termében fogadta Margaret Thatchert A szívélyes hangulatú eszmecserén jelen volt Esztergályos Ferenc és Bányász Rezső, valamint John Coles és Peter William Unwin. Délben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első. titkára az Országházban találkozott Margaret Thatcher asszonnyal. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—brit kapcsolatok alakulásáról. A délutánt városnézéssel {Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződtek a munkásőr egysóggylllések A megyei törzs számvetése Fe/szó/a/t Majoros Károly A munkásőrség megyei törzse és annak szakalegységei tegnap este tartották évzáró-évnyitó egységgyűlésüket, melyen részt vett Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Borzák Lajos, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője, valamint a társfegyveres erők és testületek, a politikai, a társadalmi és a gazdasági szervek több képviselője. Fodor Gyula, az egységgyűlés levezető elnöke, ezzel a számvetéssel a megyénkben lezáródó egység- gyűlések tapasztalatait elemezve hangsúlyozta, hogy a testület egységei tavalyi eredményeikkel erősítették a munkásőrség iránti széles körű bizalmat és megbecsülést. Zsovák László, a munkásőrség megyei parancsnoka részletekbe menően elemezte ezután a megyei törzs és közvetlen szakalegységei összességében eredményes kiképzési évét. Hangsúlyozta, hogy munkájukat a munkásőrségre vonatkozó párthatározatok és a testület országos parancsnokának parancsai alapján végezték. A jobb megoldásokat keresve teljesítették pártmegbízatásukat. A megyei törzsben és annak közvetlen szakalegységeiben szolgálatot teljesítő munkásőrökre a párt politikájának aktív képviselete, a gazdasági munkában való példamutató részvétel a jellemző. Felbecsülhetetlen érték számukra a párt bizalma. Tavalyi feladataikat ezen az alapon végezték. Ez jelent számukra kiindulópontot idei kiképzési céljaik eléréséhez is. A parancsnoki beszámoló után a testületben folyó szocialista munkaversenyben el(Folytatás a 3. oldalon.)
