Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-26 / 48. szám

1984. FEBRUÁR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiterjedt bedolgozói hálózattal működik a túrkevei Vörös Csillag Tsz kesztyűvarró részle­ge. A Budagant Szövetkezet részére havonta 2—3 ezer pár különböző fazonú férfi és női kesztyűt gyártanak Sportcsarnok — Útépítés Bővül a szociális otthoni hálózat (Folytatás az 1. oldalról) ra fordítják. OTP beruhá­zásban garzonlakások építé­sét készítik elő. A Szolnoki út és a Lenin út között 50 —52, a Keve Mihály úti tömbbelsőben 18—20, míg az Oncsán 16—18 telek kiala­kítását tervezik. Kisújszálláson. Az előző évről maradt 403 ezer forin­tot OTP társasházak terület- előkészítésére fordítják. Két és negyedmilliót költenek orvosi lakásra és pedagó­gus-szállásra. Százezer fo­rintot irányoztak elő lakás­cserékre. Karcagon. A VI. ötéves tervben 1024 lakás építését irányozta elő a városi ta­nács. 1983 végéig 591 új ott­honba költöztek be a lakók. A terv teljesítése tehát idő­arányos. Az idén 262 lakás átadását tervezik. Állami célcsoportos előirányzatból négy „C” típusú lakást épí­tenek. Jászberényben. Célcsopor­tos lakás nem épül az idén. A Vörösmarthy úti lakások előkészítésére egymillió fo­rintnál többet fordítanak. Csatornázás, gázvezeték Túrkevén. A nyugatújvá­rosi és a Gács László lakó­telepi főgyűjtőcsatorna mun­kálataival folytatódik a bel­vízcsatorna-rendszer építése. Szintén a Sács László lakó­telepen a többszintes lakás­építkezést kiszolgáló úthá­lózat és járda épül. Társa­dalmi összefogással, a már meglévő anyag felhasználá­sával szilárd burkolatot kap a Toldi Miklós és a Sirály utca. Gázvezeték építése nem szerepelt a korábbi ter­vekben, de az energiaracio­nalizálási pályázat eredmé­nyeként, megyei segítséggel és széles körű koordinációs munkával lehetőség nyílt a város földgázzal való ellátá­sára. A központi és a megyei támogatás mellett helyi erő­forrás is szükséges ehhez. Törökszentariiklósont i 1985 januárjára készül el a szennyvíztársulat megalakí­tásához szükséges megrende­lői tervdokumentáció. Öt­milliós költségéből az idén egymilliót kell kifizetni. A Mátyás király és a Damja­nich utca kereszteződésére tervezett ABC áruház ki­szolgáló útjának építésére 750 ezer forintot fordítanak. Járdaépítésre 300 ezer fo­rintot szánnak. A Bethlen— Lenin—Kossuth úti szaka­szon (az ottani általános is­kola gázüzemű központi fű­tése érdekében isi gázveze­ték épül a lakosság bevoná­sával. Mezőtúron. Vízgazdálko­dási feladatokra több mint 2,5 millió forintot fordítanak az idén. Ebből az összegből a szennyvíztisztító be­ruházási munkálatainak folytatására 243 ezer, la­kótelepi vízcsatornára 350 ezer, a fedett tanuszo­da beruházásaira pedig két­millió forintot költenek. A városközpontban a gázháló­zat fejlesztsésére is sor ke­rül. Kisújszálláson. A vízellá­tási gondok megszüntetése érdekében kutatófúrás után kútpár kiépítése kezdődik. A városi vízmű rekonstruk­ciójára több mint hatmillió forintot irányoztak elő. Az újonnan kijelölt házhelyek­hez — több utcában — kié­pítik a vízvezetéket. Szenny­víz- és csapadékcsatornára kétmilliót fordítanak. A nyugati városrész csapadék­víz-elvezetése második üte­mének kiviteli terve is elké­szült. Koordinációban közép- nyomású gázvezeték épül a városban. Karcagon. A Táncsics és a Rákóczi úti lakásokhoz épülő úttal párhuzamosan létesül az új autóbusz-pálya­udvar. Átadása a jövő év végére várható. A szilárd útburkolat kié­pítéséhez jelentős társadal­mi összefogás szükséges. A szennyvíztisztító kapacitá­sának bővítése és a csatorna- hálózat építése tavaly — társulati formában — el­kezdődött. A csatornaépítés az idén befejeződik. Jászberényben. Az ivóvíz­termelő kapacitás bővítésé­re másfél milliót, csatornaé­pítésre pedig 2,1 milliót irá­nyoztak elő. Üt-, parkoló- és járdaépítésre több milliót fordítanak. Milliókat jelent a gázhálózat kiépítésére szánt összeg is. Több tanterem épül Túrkevén. A korábbi el­képzelésekben szerepelt egy több célú ‘ oktatási-művelő­dési létesítmény építése. Előkészítésére, a kiviteli terv költségeire, illetve a Petőfi téri tornaterem tervének el­készítésére biztosítottak fe­dezetet. Törökszentmiklóson. A Petőfi úti Általános Iskola négy tanteremmel való bő­vítését kezdik meg az idén. Folytatják a szakmunkás- képző intézet tavaly kezdett bővítését is. A szociális ott­honban befejezik az 500 ada­gos konyha és a második hatvan személyes pavilon építését, és megkezdik egy újabb hatvan személyes pa­vilon alapozását. Mezőtúron. A városi ta­nács kórháza részére teher­gépkocsit vásárolnak. Kisújszálláson. A szociális otthonban az idén befejezik az éterem, a társalgó és az irodaépület építését. A szo­ciális segélyek növelésére és a szociális betegotthonnál a helyek számának gyarapítá­sára nyílik lehetőség. Karcagon. A kulturális ágazat legfontosabb beruhá­zási feladata az idén a nyolctantermes iskola és a sportmunkacsarnok befeje­zése. Az oktatási szárny át­adása júniusban várható. A Zádor úti Általános Iskola tornatermének építését a la­kosság hathatós segítségével folytatják. A városi kórház tavaly átadott tizenhat sze­mélyes orvos-nővérszállójá­nak bővítéséhez is számíta­nak a helyi erőkre. Jászberényben. Lehetőség nyílt arra, hogy a Tanács körúti iskolához két új tan­termet építsenek. Ehhez is szükség van társadalmi munkára. A 16 tantermes új iskola felszerelésére 290 ezer forintot terveztek. Á jászla- dányi szociális otthon kor­szerűsítéséhez négymillió fo­rinttal járulnak hozzá. Társadalmi összefogással Az említetteken túl egyéb beruházások vagy beruházá­si célú alapátadások is szol­gálják városaink lakóit. így például a túrkevei tanács a recski, a törökszentmiklósi pedig a káptalanfüredi út­törőtábor fejlesztéséhez já­rul hozzá. A mezőtúriak a városi vízmű rekonstrukció­ja II. ütemének folytatására hatmillió forintot utalnak át a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz. Folytatják a piaccsarnok be­ruházását is. Kisújszálláson a Piac és a Szabadság út sarkán épülő 30 lakás alatt 531 négyzetméter új üzlettér lesz. Cipőbolt, bisztró és hús­bolt lesz ott a Tigáz és az Állami Biztosító helyiségei mellett. A lakásépítések so­rán Karcagon is üzlethelyi­ségeket alakítanak ki a föld­szinti részeken. A Horváth Ferenc úti foghíj beépítésé­nél az idén kezdődik 400 négyzetméternyi terület át­adása a megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat számára. Az pedig még az idén megkezdi az ABC áru­ház és az ételbár kialakítá­sát. Városaink lakói eddig is tanúbizonyságát adták an­nak, hogy széles körű társa­dalmi összefogással segítik a költségvetési és a fejlesztési célok megvalósítását. Ezért — az eddigi gyakorlatra ala­pozva — Jászberényben 26,5, Karcagon 20. Kisújszálláson 19, Mezőtúron 18, Török­szentmiklóson 18,8, Túrkevén pedig 11 millió forint érté­kű társadalmi munkára szá­mít a városi tanács. S. B. Hetven éve született Tisza József 1914 február 27-én Szolno­kon született Tisza József. A sokgyermekes fatelepi csa­ládja nehézsorsú életének részese volt. A gondokkal, küzdelemmel teli élet 12 évig tartó súlyos betegség után az apa 1919-ben bekö­vetkezett halálához vezetett. Ezután a család fenntartásá­ról mosónő édesanyja és az idősebb testvérek gondos­kodtak. A tizenhárom Tisza gye­rekből öten maradtak élet­ben. Édesanyjukkal együtt valamennyien a munkásmoz­galom harcosai voltak. Az ellenforradalmi rendszer fogdáit, börtöneit hosszabb- rövidebb ideig mindannyian megjárták. A munkássors és a családpolitikai beállított­sága Tisza Józsefre életre szólóan hatott. A munkásmozgalommal szinte gyermekként forradal­már bátyja, az alföldi föld­munkások egyik kiemelkedő kommunista ‘ vezetője, az 1932-ben Szovjetunióba emigrált Tisza Antal ismer­tette meg. Nagyon fiatalon szemináriumokon vett részt. Az Antal bátyjától kapott baloldali sajtótermékeket, könyveket olvasta. Az ezek­ben olvasottak, a küzdelmes élet, találkozás lakásukon a kommunistákkal meggyőzték az akkori rendszer elleni harc, az új világért folyta­tott küzdelem igazáról. A harcnak részese akart lenni és marad élete végéig. A munkásmozgalomba ak­tívan 1926-ban kapcsolódott be. Röplapterjesztésben és bátyjának a Magyarországi Szocialista Munkáspárt kép­viselőjelöltjeként való indu­lásához szükséges aláírás- gyűjtésben vett részt. Tizen­öt éves korában a fatelepi sztrájkolok között találjuk. A kommunista mozgalom Szolnok megyében az 1929— 30-as évekre jelentősen meg­erősödött. A Kommunisták Magyarországi Pártjának Szolnokon Területi Bizottsá­ga és szolnoki kerületi bi­zottsága működött. Ezidőben Tisza József a párttól kapott feladatként a megye falvai­ban pártszervezőmunkában vett részt. A mozgalom erő­södése a rendőrség, a ható­ságok figyelmét nem kerül­te el. A kommunisták meg­figyelése és üldözése foko­zódott. Mindezek következ­ménye az lett, hogy 1931 feb­ruárjáig a KMP szolnoki ke­rületi bizottsága háromszor lebukott és új tagokból há­romszor újjászerveződött. A sorozatos letartóztatások a munkásmozgalom vezetői­nek, harcosainak soraiban nagy veszteségeket okoztak. A sejtek szervezése 1932— 1933-ban mégis tovább foly­tatódott. Ebben Tisza József­nek is kiemelkedő szerepe volt. aki 1932 szeptemberétől emigrációba induló bátyjától vette át a munkát. A szolnoki területi bizott­ság 1933 januárjában történt negyedik lebukásakor őt is letartóztatták és 1933 már­cius 27-én nyolchónapi fog­házbüntetésre ítélték. 1934 novemberében a gyűjtőfog­házban büntetése letöltését megkezdte. Innen 1935 júniusában szabadult. Ezt követően szeptemberig munka nélkül volt A rendőrség nyomása miatt Szolnokon az elhelyez­kedése kilátástalanná vált. Budapesten maradt, ahol egy Szolnokról régebben Buda­pestre költözött fatelepi munkás segítségével a So­roksári úton lévő Polatsek féle fatelepen helyezkedett el. Sorsközösséget munkás­társaival az üldözés ellenére továbbra is vállalta. Tenni akarása nem szűnt meg. Ek­kortól a mozgalomban Bu­dapesten vett részt. A Fa­munkások Országos Szövet­sége tagjaként politikai és szervezési feladatokat hajtott végre, szemináriumokon vett részt, a szavalókórus tagja. Sztrájkok, tüntetések meg­szervezésének részese. A mozgalomban való részvéte­léért munkahelyéről örökre kitiltották. Katonai szolgá­latának letöltése után a szakszervezeti és illegális te­vékenységbe újra bekapcso­lódott. 1940 áprilisában is­mét lebukott. A rendőrségi vallatás idején kommunistá­hoz méltóan viselkedett. Nem vallott. Mivel semmit sem tudtak rábizonyítani, szabadlábra helyezték. De csak néhány napig volt sza­badlábon. Ugyanis bebizo­nyosodott, hogy a famunká­sok között illegális sajtóter­mékeket terjesztett. Ezért 1942 november 11-én egyévi fogházra ítélték. Büntetésé­ből 1943 november 12-én szabadult. A frontra került, ahol egységét elhagyta. Á németek, majd a tábori csen­dőrök fogságából megszök­ve az év szeptemberében a szovjet csapatokhoz átjutott. A párt és az államappará­tus szervezésébe, az élet új­raindításába Orosházán kap­csolódott be. Szülőföldjére Szolnok megyébe október második felében tért vissza, ahol több helységben részt vett a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének lét­rehozásában. Szolnok fel- szabadulását követően az MKP szolnoki szervezetének megalakulása után rövid idő elteltével, annak titkára lett. 1945 január 11-től az MKP megyei titkára. A két- mun­káspárt egyesüléséig terjedő időszakban, a nehéz politikai küzdelemben a párt megyei titkáraként vett részt. 1946- ban pótkéDviselőből ország­gyűlési képviselő lett és ma­radt több mint két évtizeden át. 1948 május 23-án a Ma­gyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt me­gyei egyesülési konferenciá­jának előadója az MKP ré­széről Tisza József a párt megyei titkára volt. Az egyesülés után létrejött Magyar Dolgozók Pártjának első megyei titkárává ugyan­csak őt választották meg, s ezt a tisztséget 1950 február 23rig töltötte be. Ekkortól, az MDP KV mezőgazdasági osztályának osztályvezető­helyettese, 1952 novemberé­től 1954 júliusáig begyűjtési miniszterként tevékenyke­dett. Látta a káderpolitiká­ban, a gazdaságpolitikában elkövetett hibákat, a begyűj­tési rendszer káros voltát, erről 1954-ben feljegyzést írt a pártvezetésnek. Kritikájá­ért miniszteri tisztségéből eltávolították. Hónapokig munka nélkül volt, majd 1955 augusztus 1-től Terme­lőszövetkezeti Tanács titkár­sága vezetője lett. Az ellen- forradalmat követő legrövi­debb időn belül november elejétől a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt központi pártszervezőjéként 1957 áp­rilis végéig az MSZMP szer­vezésében, a konszolodáció megteremtésében Szolnok megyében segített. 1957 má­jusától ismét egyik vezetője a Termelőszövetkezeti Ta­nácsnak. 1958 novemberében a megyében ismét ország- gyűlési képviselőnek válasz­tották, s az országgyűlés me­zőgazdasági bizottsága el­nökhelyettese lesz. Megren­dült egészségi állapota kö­vetkezményeként 1968-ban nyugdíjba vonult. A mozga­lomtól, a párttól ekkor sem szakadt el. Nyugdíjasként az MSZMP KB társadalmi munkatársaként, a MÉM ta- nácsadótestülete tagjaként tevékenykedett. 1980 novem­berében bekövetkezett halá­la egy küzdelmekkel teli harcos élet lezárását jelen­tette. Az ifjúság számára igaz példaképet teremtő törekvé­seinknek méltó személyisége. Zádor Béla A váci Kötöttárugyár jászapáti üzemének sza bászrészlegénél havonta mintegy 40 tonna kel­mét szabnak föl méretre. Az itt leszabott anyagok kerülnek a varrodába

Next

/
Oldalképek
Tartalom