Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
1984. FEBRUÁR 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kölcsönök az export növelését szolgálják A kormány hitelpolitikája változatlan fl Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Tímár Mátyás a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a cserearányok romlása és az aszálykár ellenére tavaly jelentős eredményeket ért el a magyar népgazdaság. s ennek köszönhető, hogy nemzetközi fizetési pozícióink javultak. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az előző évinél lényegesen nagyobb kiviteli többletet sikerült elérni, s jóllehet ez az aktívum a tervezettet nem érte el. a nettó adósság mérséklődött. Az ország nemzetközi hitelkapcsolatait is a javulás jellemezte. Gazdaságpolitikai erőfeszítéseink sikerei alapot teremtettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményétől, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF-től) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (Világbanktól) hiteleket kérjünk és kapjunk. Az 1982 decemberi hitelmegállapodás alapján 1983-ban a Nemzetközi Valutaalaptól lehívtunk mintegy 360 millió dollárt. 1983 első felében 200 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel egy bankkonzorciumtól. Világbanki tagságunk révén a második félévben — úgynevezett társfinanszírozás formájában — 270 millió dollár hosszúlejáratú hitelt tudtunk felvenni két nemzetközi bank- konzorciumtól. Különös jelentősége van annak, hogy ebben az ügyletben — hitelnyújtóként — maga a Világbank is részt vett. így 1983-ban — fizetési kötelezettségeink teljesítése mellett — likviditási helyzetünket is javítani tudtuk, hitel- képességünk nemzetközi megítélése javult. A népgazdasági terv fő célja az idén is a belső és a külső egyensúlyi helyzet javítása, nemzetközi fizetőképességünk további szilárdítása érdekében csökkenteni kívánjuk az adósságállományt. Ez konvertibilis elszámolású viszonylatban 700—800 millió dollár áruforgalmi aktívum elérését teszi szükségessé. Mégpedig olyan körülmények között, amikor a múlt évi aszály áthúzódó hatása még érezhető, s értékesítési lehetőségeink érdemleges javulására sem számíthatunk. Rubelelszámolású viszonylatban az alapvető cél a kiegyenlített fizetési mérleg létrehozása. Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Világbanktól. ezúttal ez a kölcsön a konvertibilis export- árualapokat bővítő célokhoz és a szénhidrogén-programhoz kapcsolódna. Szintén a Világbankban való részvételünkhöz kapcsolódik, hogy Bankinform néven a Magyar Nemzeti Bank új számítógépes szolgáltatást vezet be, amelynek keretében a vállalatok — szerény térítés mellett — megkapják a Világbank által finanszírozott létesítményekről beérkező mindazokat az információkat, amelyek a kölcsönnyújtás egyes fázisaihoz kapcsolódnak, és hasznosak lehetnek a rendszerben résztvevő magyar vállalatok számára a versenytárgyalásokra való sikeres felkészüléshez. Ezután arról szólt, hogy a kormány hitelpolitikájában az idén lényeges változások nem lesznek, a hitelezést változatlanul szigorú feltételekhez kell kötni. A beruházási hitelek elsősorban az export növelését, az import gazdaságos helyettesítését. valamint a népgazdaság anyag- és energiafelhasználásának csökkentését segítik elő. A bank arra törekszik, hogy elsősorban azok a kisebb, kiegészítő' jellegű fejlesztések részesüljenek hitelben, ahol a várható jövedelmezőség magas, továbbá a saját erő kellő magas aránya lehetővé teszi, hogy a hitelt a lehető legrövidebb időn belül visszafizessék. A vállalati beruházások céljára rendelkezésre álló hitelkeret — a múlt évihez hasonlóan — 22 milliárd forint. Az igény ennél_ jóval magasabb. A keret bővítése érdekében a bank az eddigi gyakorlatot követve az év elején felülvizsgálja a már meglevő beruházási hitel- szerződéseket. Azoknál a beruházásoknál, ahol nem várható a szerződésben vállalt feladatok teljesítése, esetleg a bank visszavonja folyósítási kötelezettségét, vagy azt átütemezi. Az MNB továbbra is szorgalmazza a gyorsabb hiteltörlesztéseket azoknál a vállalatoknál. amelyeknek] pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi. A forgóeszköz-hitelezések elvei sem módosulnak 1984- ben. A készletgazdálkodás javításának fokozott ösztönzésére azonban azok a termelőeszköz-, »illetve külkereskedelmi vállalatok, amelyek felesleges készleteket hasznosítás, értékesítés céljára más vállalatoktól átvesznek, középlejáratú, a fejlesztési alap felhasználása nélkül (vagyis az árbevételből) törleszthető hitelt kaphatnak. A hitel szabályozó szerepének növelése érdekében a bank az év folyamán kidolgozza a kereskedelmi hitel- nyújtás rendszerét, és javaslatot tesz annak bevezetésére. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítás intézmény- rendszerének átalakításával összefüggésben felvetődött a pénzügyi intézményrendszer továbbfejlesztése is. Az elgondolások a központi beavatkozás csökkentését. a vállalati önállóságot, a piac, illetve a verseny szerepének növelését célozzák. Ehhez az szükséges, hogy erősödjék a, jegybanki funkció, és javuljon az üzleti banki tevékenység. Az utóbbi években létrejöttek pénzintézeti tevékenységet végző különféle kisebb szervezetek. Ezeket az MNB támogatja. Szükséges ugyanakkor, hogy a jegybanki irányítás és ellenőrzés az új intézményekre is kiterjedjen. Az MNB elnöke kitért az Innovációs Alap és a Vállalkozási Alap működésének tapasztalataira is. Az Innovációs Alap 600 millió forintos alaptőkéjéből 1983 végéig mintegy 370 millió forintot helyezett ki. ebből körülbelül 100 millió forint már meg is térült. A Vállalkozási Alapot az MNB 1983-ban azért hozta létre, hogy kiegészítő hitelezéssel. pénzátcsoportosításokkal segítse a vállalatokat, tőkét biztosítson az újonnan megalaikuló gazdasági társulások és társaságok alapításához és működéséhez, új finanszírozási formákat (lízing, kötvény) honosítson meg és mindezekhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat nyújtson. A vállalatok és szövetkezetek az Alap igénybevételére 1983-ban 325 millió forint összegben kötöttek szerződést. Tanácskozott a DAB gépipari munkabizottsága Három megyében hasznosítható kutatások Második alkalommal tartottá meg kihelyezett ülését a közelmúltban Szolnokon a Debreceni Akadémiai ■ Bizottság gépipari munkabizottsága. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének székházában rendezett tanácskozás résztvevőit dr. Kincses István, a gépipari munkabizottság titkára köszöntötte, majd beszámolt az eddig eltelt időszak során végzett munkáról. Mint elmondotta 1980-tól már a megyék, a városok közötti koordinálást is vállalják, hogy a fölmerülő tudományos kérdésekben segítsenek, s a DAB, illetve a MTESZ munkáját összehangolják. Szerény eredményeiket kívánják gyarapítani azzal, hogy főképpen a fiatal szakemberek által benyújtott, tudományos fokozat elérésére írott szakdolgozatokat bírálnak, minősítenek. S mivel a három megyében pines műszaki-gépészeti bázis (egyetem vagy kutatóintézet) így egy-egy téma kidolgozásában is közvetlenül együttműködnek. Ily módon foglalkozhattak az acélok felületi hibáinak javításával a Magyar Gördülőcsapágy Művek megbízásából, a forróvíz-tárolók korrózió-védelmével, a Hajdúsági Iparművek fölkérésére, vagy az ÉVM által kért építőipari gépek gazdaságok üzemeltetésére vonatkozó eljárás kidolgozására. A 22 tagot számláló, a felsőoktatási intézményekkel és a nagyüzemekkel kiterjedt munkakapcsolatokat fenntartó gépipari munkabizottság az idén elsősorban olyan megoldandó feladatokra mozgósítja szellemi erőit, amelyek mind a 3 megyét — Szolnok, Szabolcs-Szat- már, Hajdú-Bihar — érintik. Ilyen többek között a gépek karbantartása, gépi adatfeldolgozás útján való fejlesztése; az építőipari berendezések (köztük a föld- munkagépek) energiatakarékos üzemeltetése; korszerű hűtőrendszerek kifejlesztése a mezőgazdasági termékek gazdaságos tárolására. Hasonlóképp gyümölcsözően együttműködhetnek a neut- ronradiológiaipari alkalmazásának kidolgozásában, a számítástechnika és az automatizálás minél több helyen való alkalmazásában. Tájékoztató az egyházak képviselőinek Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke tegnap tájékoztatta a megyében működő egyházaik (képviselőit, a megye 1983-as társadalmi és gazdaságpolitikai célkitűzéseinek végrehajtásáról, illetve az ezzel összefüggő idei tennivalóikról. _____________________I_____ Ö tszáz millió vasúti biztonságra A vasút az idén — a csökkenő anyagi lehetőségei ellenére is — mintegy 500 millió forintot költ a biztonsági berendezések fejlesztésére, korszerű sorompók, jelző- rendszerek létesítésére. A fejlesztések célja, hogy elsősorban a nagyforgalmú törzshálózaton összefüggő, maximális biztonságot nyújtó vonalakat hozzanak létre, s a lehetőségekhez mérten — egyszerűbb és olcsóbb berendezésekkel — a gyérebb forgalmú vasúti szakaszokon is fokozzák a biztonságot. Az elmúlt évben összesen csaknem 140 kilométeren alakítottak ki önműködő térközöket Előtérben a takarékos vízgazdálkodás és a víz védelme Beszélgetés a Kötivizig pártbizottságénak munkájáról A Köizéptiszai Vízügyi Igazgatóság olyan hatósági szakigazgatási szerv, amelynek beruházási és termelési feladatai is vannak. A gazdaságpolitikai céloik kitűzése, megvalósításuk módja ezért meglehetősen sajátos. Semsei Imrével, az igazgatóság pártbizottságának titkárával arról beszélgettünk, hogyan oldották meg tavaly vízkészlet gazdálkodási, szakágazati, hatósági és üzemj feladataikat, továbbá idei terveik teljesítése érdekében milyen tanulságokat vontak le azokból a politikai munkát végzők számára. — Párt bizottságunk minden év végén elemzi a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását, — mondta Semsei Imre. — Legutóbbi ilyen tanácskozásunkhoz jó alapot adott a Minisztertanácsnak a takarékos vízgazdálkodásról és a víztisztaság védelméről szóló tavalyi határozata. Útmutatóul szolgál erre az évre is, hiszen ennek a határozatnak alapján minden vízügyi igazgatóság kidolgozza feladatát. Pártbizottsági ülésünkön értékeltük, hogy érdekeltségi területünkön milyen a lakosság vízellátása, a közcsatornahálózat kiépítettsége, a mező- gazdaság és az ipar vízellátása és a szennyvíz tisztítása. — És mit állapítottak meg? — Helyzetünket az országos átlaghoz viszonyítottuk. 1982 december 31-i adatok szerint a több megyére kiterjedő érdekeltségi területünkön a lakosság 86 százaléka részesül közműves ’ vízellátásban. Ez jobb az országos átlagnál. A közműves vízellátásba bekapcsolt lakások aránya viszont rosz- szabb annál. Ezekből az adatokból is adódnak feladataink. Most már például reális célként tűzhetjük ki azt, hogy területünkön valamennyi település közműves vízellátásban részesüljön. Súlyosak viszont a gondjaink a csatornahálózat kiépítésében. A lakásoknak mindössze 29,1 százaléka van bekötve a csatornahálózatba. Ez közel nyolc százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Még rosszabb a kép, ha viszonyítási alapként a szükségletet vesszük. Mivel az ilyen beruházás nagyon költségigényes, pártbizottságunk úgy foglalt állást, hogy a politikai munka eszközeivel szorgalmazni kell azt, hogy társadalmi segítséggel, és koordinációval is építsenek csatornákat. Vízügyi igazgatóságunk — például, mint Karcagon, csatornaépítő kapacitásával közreműködhet ebben a munkába. Állásfoglalásunk szerint a mezőgazdaság nem öntözési célú vízigényének kielégítését kellő szakmai tanácsokkal és a takarékos vízfelhasználásra való ösztönzéssel kell segítenünk. Lényegében ugyanez a feladatunk az iparban. Szakembereinknek olyan technológiát kell aján- laniok, amelyek a víz visszaforgatását, többszöri felhasználását • teszik lehetővé. Pártbizottságunk tudatában van annak hogy sok mindenben csak közvetve tudunk segíteni, de mivel az említett feladatok sikere rajtunk is múlik, kötelességünknek tartjuk, hogy foglalkozzunk velük. — A vízügyi igazgatóság milyen jellegű beruházásokat végez? — Beruházási tevékenységünk főképp az árvízmentesítéshez, a folyószabályozáshoz, vízrendezéshez és a víz- hasznosításhoz kötődik. Tavaly például a fenti célokra 54 millió forintot fordítottunk. Ezeknek a beruházásoknak a terveit is mii (készítjük. Helyzetünkből adódóan nálunk a fenntartási költségek tesznek ki nagyobb ösz- szeget. Tavaly ilyen célra 250 millió forintot használt fel az igazgatóság. A főművek, a csatornák karbantartásával segítjük az öntözést. Tavaly egyébként 61300 hektár volt öntözésre berendezve, és vízjogi engedély ugyanilyen nagyságú területire volt. Ténylegesen 58 ezer hektáron öntöztek. 1982-höz képest ez is 31 százalékos növekedést jelentett. Az idén is oda kell figyelnünk erre a munkára, hiszen az aszály miatt sok csapadék hiányzik a talajból, ezért várhatóan megnő az öntözési kedv. — Az üzemi pártbizottság hogyan értékeli az igazgatósáig gazdálkodását? — A vízügyi igazgatóságnak termelési terve is van. Tavaly 420 millió forint termelési érték elérését tűztük célul. Végleges adataink még nincsenek. Várhatóan 475 millió körül alakul a tervteljesítés. Évről évre eredményes, gazdaságos termelést folytat az igazgatóság. Ennék eredményéként megfelelő keresetet és kellő szociális ellátást tudunk biztosítani dolgozóink számára. A fizikai munkásoknak például évi 53 ezer forint keresetet terveztünk, és 56,4 ezret biztosítottunk. Szociális és munkavédelmi célokra 35 milliót tervezett tavaly az igazgatóság és negyven milliót használt fel. Az eredmények a szakmailag-,politikailag jól képzett vezető gárda mellett mindenekelőtt a minden körülmények között helytálló dolgozóinknak köszönhetők. — Miben látja a pártbizottság az idei gazdaságpolitikai célok elérésének feltételeit? — Idei gazdaságpolitikai céljaink előkészítése és megalapozása megfeszített munkát igényel. Beruházási lehetőségeink csökkennek. Saját feladataink megoldása mellett ezért egyre több munkát kell végeznünk más vállalatoknak. Eszközeinket ugyanis használnunk kell. Ugyanakkor szükségét látjuk a munka hatékonysága, eredményessége fokozásának is. Pártbizottságunk azt igényli az igazgatóság szakembereitől, hogy a vízgazdálkodási feladatokat a területi szervekkel együtt oldják meg. Követelményként támasztjuk velük szemben azt. hogy a vízgazdálkodási, a hatósági, a szakágazati és a felügyeleti munkát megfelelő szakmai színvonalon, a népgazdasági célok figyelembevételével végezzék. Állásfoglalásunk szerint optimális fenntartási és üzemelési feladatokat kell célul tűzni, majd valóra váltani. Az igénybe vehető felszíni és felszín alatti vízkészletek gazdaságos kitermelésére fektetjük a hangsúlyt. A beruházási és a fenntartási költségek csökkenése ösztönzően kell hogy hasson az előkészítő munka javítására. Tapasztalataink szerint ugyanis sokszor azért olyan drága a kivitelezés, mert nincs kellően előkészítve. Szorgalmazzuk a határidők betartását és a költségtakarékos megoldások keresését. Ugyanígy a földmunkagépek kapacitásának teljes kitöltését. Ezeket a gépeket ugyanis nem adhatjuk el, sajátos feladataink miatt meg kell tartanunk a gépparkot. Arra törekszünk, hogy a dolgozók jövedelme a teljesítménnyel arányosan növekedjen, teljesítmény nélkül ne lehessen emelni a bért. Az anyaghányad és a fajlagos energiafelhasználás csökkentése az igazgatóság területén is fontos feladat. — Van egy sor korszerű technológiánk — például a betonkeverő telep, a talajvíz- szintsülyesztő berendezés, stb. — melyek kihasználásán ról szintén gondoskodni kell. Azt is el kell érnünk, hogy az igazgatóság egységei érdekeltek legyenek a költségek csökkentésében. Végezetül: az üzemi deftiokrácia fórumrendszerét tovább tökéletesítjük. Van tehát feladatunk bőven. Megoldásukban számítunk a párt- alapszervezetek közreműködésére. A szóbanforgó témakörben mindenekelőtt abban, hogy részletesen ismertetik a tervfeladatokat, végrehajtásukat pedig — a tömegszervezetek támogatását kérve — a politikai munka eszközeivel segítik. Hangsúlyozzák, hogy idei célkitűzése,ink nem a mennyiségi mutatók nagymérvű növelésére, hanem a hatékonyság fokozására, a minőségre irányulnak. Ebben az évben csökkenő fizikai létszámmal, azonos anyagfelhasználás mellett, növekvő termelié- kenységger kell elérni a 470 milliós termelési tervet. Mondani sem kell, hogy ez fegyelmezett munkát, helytállást követei igazgatóságunk minden dolgozójától. A párttagoktól pedig a személyes példamutatás mellett azt, hogy meggyőző erővel hirdessék: van értelme és becsülete a jój végzett munkának. Simon Béla A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységében bőrből elsősorban nyugati exportra és igények szerint a belkereskedelem részére i3 készítenek termékeket. Az idei tervek szerint mintegy 36 ezer nadrág, nadrágkosztüm, szoknya, dzseki kerül majd osztrák és téliesített dzsekik pedig olasz boltokba ÍSSÍÍ***
