Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
1984. FEBRUAR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A óéi: Legyen könnyebb az idős emberek élete Gerontológiai tanácskozás SzolOokon A Magyar Gerontológiai Társaság, a szolnoki Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya és a szolnoki Egyesített Szociális Intézmény tudományos ülést rendezett Szolnokon tegnap délelőtt az Egyesített Szociális Intézmény Eötvös téri épületében. Amint azt dr. Vértes László főorvos, a Magyar Gerontológiai Társaság főtitkára elmondta, a társaság 1966-ban alakult. A kétszázötven orvosból, pszichológusból és szociálpolitikusból álló társaság feladata, hogy vizsgálja az idős emberek testi, lelki szociális körülményeit, összefogja az ezzel kaocsolatos szakmai, társadalmi tevékenységet, továbbképzéseket, tapasztalatcseréket szervezzen. Az ülés „A szociális gerontológia és a geriátria eredményei” címmel szociálpolitikai kérdésekkel, a tanácsi szervek tevékenységével, a szociális és napközi otthonokkal, a házi gondozás kérdésével (szociális gerontológia), valamint az idős embereket érintő közvetlen orvosi tevékenységgel (geriátria) foglalkozott. Dr. Juhász Irma. az Egyesített Szociális Intézmény igazgató főorvosa üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Lengyel Éva, tudományos főmunkatárs, a gerontológiai társaság vezetőségi tagja megnyitójában elmondta, hogy az idősek problémáinak megoldására nincsenek minták, csak irányelvek, ezért mindenütt a helybeliek találékonysága, elhivatottsága alakítja ki a gyakorlatot. Dr. Baki Magda, szolnoki városi főorvos arról számolt be, hogy a városban kilenc- venszemélyes szociális otthon és három — összesen százhuszonöt személyes — öregek napközi otthona van. (A tervek szerint ősszel adják át a negyediket.) Az utóbbi években bővítették a házi gondozói hálózatot. Tíz hivatásos, két szervező és nyolcvan-kilencven tisztelet- díjas gondozónő lát el az otthonában kétszáz idős embert. A városi tanács rendkívüli és rendszeres segélyekkel segít anyagi gondjaikon. Az elmúlt években a tanács aktívái felmérést végeztek, a városban élő ezerkétszáz 80 éven felüli és a négyezer 70 —80 év közötti lakos körében. A felmérés szerint a 80 év fölöttiek 70 százaléka, a 70—80 év közöttiek 45 százaléka él egyedül. Sokan rendelkeznek önálló lakással. Többségüknek rendszeres anyagi jövedelme van, s jelentős azoknak a száma is, akik valamilyen formában (például albérleti szoba kiadása) kiegészítő jövedelemhez jutnak. Nagyon kevés viszont az olyan idős korú — és ők is leginkább ezt sérelmezik! — akiknek kapcsolata van egykori munkahelyével. A 70 év fölöttiek több mint 16 százaléka igényli a szociális otthonba való elhelyezést. A beszámolót szolnoki szakemberek és a gerontológiai társaság orvosainak, szociálpolitikusainak előadása követte, majd a vendégek megnézték az egyesített szociális intézményt. Sandino emlékére Tanácskozás a Politikai FSiskolán Augusto César Sandino ni- caraguai szabadságharcos halálának 50. évfordulója alkalmából tegnap tudományos konferenciát rendeztek az MSZMP KB Politikai Főiskoláján. Az emlékülésen részt vett Eva Conrado Flores, a Nicaraguái Köztársaság és Jósé Antonio Tabares, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Megnyitó beszédében Szabó József, a főiskola rektora. az MSZMP Központi Bizottságának tagja méltatta a nicaraguai nép legendás vezetőjének életútját. A megnyitót követően Éva Conrado Flares a mad Nicaraguáról szólt. Számot adott arról, miként tevékenykedik a latin-amerikai nép Sandino eszméiért, ma is aktuális gondolatainak megvalósításáért. Ezután a latin-amerikai térség történelmével, jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyaival foglalkozó magyar tudósok elemezték napjaink Közép-Amerikájának jellemzőit, a forradalmi fellendülés eredményeit. Dorogon alakult Bányászemlékház baráti köre Baráti kör alakult Dorogon a tavaly átadott bányászati emlékház munkájának segítésére. A régi kolóniái lakásból kialakított múzeumban a szénmedencében 200 esztendeje megkezdett bányászkodás fellelhető emlékeit gyűjtik össze. Az ország egyes bányavidékein más-más kutatómunkát folytatnak: Salgótarjánban a földalatti szállítás múltját, Pécsett a bányaműszerek fejlődését kísérik nyomon, Dorogon a bányavizek elleni két évszázados küzdelem került a középpontba. A dorogi baráti kör tagjai összegyűjtik a városról publikált tanulmányokat, cikkeket és a képzőművészeti alkotásokat. felkutatják az egykor használatos munkaeszközöket, ruhákat, feldolgozzák a bányászanekdotákat. A múzeum udvarán régi vízvédelmi gépeket mutatnak be. Hétszázötven vizsgálat Ülést tartott a KNEB Minőségszabályozás az élelmiszeriparban A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelettel határozta meg az élelmiszert és a dohányipari termékeket előállítóknak a minőséggel kapcsolatos szabályozási feladatait. A jogszabály értelmében az élelmiszer-előállító gazdálkodó szervezeteknek, a gazdasági munkaközösségeknek és a kisiparosoknak az általuk előállított élelmiszerek minőségét folyamatosan kell ellenőrizniök. Az ellenőrzési kötelezettség egyebek között a termékek összetételi jellemzőire. érzékszervi tulajdonságaira, térfogatára, továbbá a csomagolási és jelölési előírások megtartására terjed ki. Mindez változást jelent, mivel az ellenőrzési kötelezettség, eddig — mint jogszabályban előírt kötelező feladat — csak az állami élelmiszeriparra terjedt ki. A miniszteri rendelet most a minőségszabályozási feladatokat a szövetkezetek, társulások, gazdasági munkaközösségek és a kisiparosok részére is előírta. (Természetesen ezeknél gyártóknál eddig is ellenőrizték a minőséget; a jogszabály előírásainak rájuk nézve is kötelezővé tétele felelősségüket húzza alá.) Tegnap ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület a tavalyi munkáról és az ellenőrzések tapasztalatairól tárgyalt. A népi ellenőrzés központi és területi szervei 1983-ban 750 vizsgálatot indítottak, ebből minden harmadik utó- ellenőrzés volt. A vizsgálatok túlnyomó többsége a középtávú népgazdasági te v társadalmi és gazdaságpoutikai feladatainak megvalósításához kapcsolódott. Felmérték egyebek között, hogy miként alakul a külgazdasági egyensúly javítása, az energiagazdálkodási program, továbbá az anyagtakarékossági és technológia-korszerűsítési kormányprogram megvalósítása. Az elmúlt évben fejlődött a népi ellenőri hálózat politikai, szakmai- felkészültsége, erősödtek lakossági kapcsolatai — állapította meg a KNEB. A lakosság növekvő bizalmát és a gondok szaporodását egyaránt jelzi, hogy emelkedett — a múlt évben mintegy 8 ezerre nőtt — a közérdekű bejelentések, javaslatok és egyéni panaszok száma. A KNEB 11 vizsgálati jelentést terjesztett a Minisztertanács és annak bizottságai elé, hármat pedig az országgyűlés bizottságainak nyújtott be. Csaknem 200 helyi vizsgálat tapasztalataival, tanulságaival foglalkoztak a tanácsi testületek, illetve a helyi pártszervek. A testület ülésén egyértelmű követelményként fogalmazódott meg: a jövőben fokozni kell az ellenőrzés, a számonkérés társadaLmi méretekben is érvényesülő súlyát, szerepét. Továbbra is kiemeLt gondot kell fordítani a törvényesség érvényesítésére és a gazdálkodás felelősségi rendszerének következetes működésére. A népi ellenőrzés 1983. évi munkájáról és az ellenőrzések tapasztalatairól beszámoló részletes jelentést a KNEB a Minisztertanács elé terjeszti. A testület a továbbiakban ázzál a vizsgálattal foglalkozott, amelyet — közérdekű bejelentés alapján — egy gazdasági munkaközösség tevékenységi köréről folytattak a népi ellenőrök. A tapasztalatok alapján a KNEB felkérte az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják felül és tegyék közzé a magánszemélyek számára tiltott tevékenységek körét. Hz apróléptü Tomajmonostora Az ABC gondoskodik az ellátásról Van már tíz éve is annak, hogy a tomajmonostoriakon kuncogott a környék. Történt ugyanis, hogy puszta jószándékból építettek egy belvízelvezető csatornát, amely a tervezésnek „köszönhetően” csak' abban az esetben lett volna használható, ha a víz dacolva a fizika törvényével, felfelé folyik. Azóta persze rendeződött a helyzet, sőt az utóbbi tíz esztendő nem csupán használható belvízelve- zető-rendszerrel, hanem sok egyébbel is gazdagabbá tette ezt a csökkenő létszámú települést. Domokos József, a tisza- szentimrei községi közös tanács elnöke, amikor megtudja, hogy Tomajmonostora jelenéről, méginkább jövőjéről szeretnék megtudni néhány jellegzetességet, örömmel adja át a frissen készült rendezési tervet, amely hosszú távra meghatározza Tiszaszent- imre és a két társközség, Tomajmonostora és Üjszent- györgy jövőjét. Lapozgatjuk a múltra alapozott tervet, amely rendkívül körültekintő. (A Keletmagyarországi Tervező Vállalat kollektívája készítette.) Közben persze meg-megaka- dunk az olvasgatásban, mert egy-két tény mindkettőnknek feltűnik: a tanácselnököt nem, a riportert'viszont meglepi. — Az 1960-as és 1982-es esztendők között csaknem négyszázzal csökkent Tomajmonostora lélekszáma. Mi okozhatta ezt, a megye kevés kistelepülésére jellemző gyors „apadást”? — Csak feltevéseim vannak. Kovács Béla, a tomaji általános iskola igazgatója nemrégiben készítette el a község helytörténeti tanulmányát. Abban szó van arról, hogy különösen a hetvenes évek elején figyelhető meg a népességcsökkenés, amely mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a tomaj- monostoraiak megijedtek a termelőszövetkezetek egyesülésétől, majd az államigazgatás körzetesítésétől, magyarán attól, hogy falujuk elveszíti teljesen az önállóságát. Örvendetes viszont, hogy tavaly már némi növekedést vettünk észre a lélekszám- ban, amely betudható annak, hogy a környező tanyákról egyre inkább beköltöznek a községbe az emberek, hiszen jó megélhetést találnak. Megszaporodtak a munkalehetőségek : a termelőszövetkezet mellett munkát kínál a közeli kunhegyesi BHG, ugyanott az Alföldi Szilikátipari Vállalat és a Vízgépészeti Vállalat. A BHG egyébként nemrégiben az egykori kastélyban húsz lánynak-asz- szonynak teremtett munkalehetőséget. * * * Tomajmonostorának valamivel több mint kiiencszáz lakója van, közülük iskolás- és óvodáskorú csaknem kétszáz. El kellett tehát gondolkodniuk a tanács vezetőinek azon, hogy a tanintézménynek visszaadják az önállóságot. A vezetők nem sokáig gondolkodtak, tavaly tanácsi határozatban rögzítették, hogy a tomajmonostorai iskola ismét a „maga ura” legyen. Kovács Béla igazgató, aki — erről a beszélgetésünk alatt meggyőződhettem — valóban szívügyének tekinti a település sorsát. Túlzás nélkül állíthatjuk: úgy ismeri a Tornaversenyre készülnek a gyerekek tomaji embereket, mint a tenyerét. — Hogy milyenek a tomajiak1? — nézi elgondolkodva a cigarettafüstöt. — Semmiben se különböznek a többi kunsági embertől. A megélhetésért nem riadnak vissza a változásoktól, ha úgy hozza a szükség, mint nemrégiben, áttérnek, a dohánytermesztésre. Egyébként volt vagy tíz „válságos” évük a termelő- szövetkezetek egyesülése után, később azonban maguk is belátták, hogy a nagyobb kalapba több minden fér. Mostanában ismét kezdik magukénak érezni a falut, hiszen kulturházat kaptak, bővebb iskolát, ABC áruházát. .. És hogy egy nagyon fontos dolgot nehogy kihagyjak: elkészült a vízmű, így minden utcában van már ivóvíz. És persze villany, sőt, szilárd burkolatú járda is. Az ismét önállóvá lett tomajmonostorai iskola afféle kultúrcentrum, hiszen hozzá tartózik; a könyvtár és a művelődési ház is. Kétségtelenül tágabb perspektíva nyílt a tizenkilenc pedagógus előtt is amióta helyben dolgozhatnak, a munkakörülményeik összehasonlíthatatlanul jobbak, mint akár egy évvel ez előtt. Az igazgató nagy sportbarát. Igazolja mindezt azzal is, hogy amikor a közeli fejlesztésekről beszél, a leendő, bár még csak a tervezés elején álló sportudvart és tornatermet emeli ki. — A tomajiak apraja-nagy- ja imádja a sportot — teríti az asztalra a sportudvar tervrajzát. — Lesz itt atlétikai pálya, kézilabdapálya és sok egyéb, ami a testmozgáshoz, sőt, a minősítő sporthoz szükséges. Elküldtük a tervet a megyei sporthivatal pályázatára és most reménykedünk, hogy megkapjuk a kivitelezéshez az engedélyt. * * t A kivitelezéshez természetesen segítséget várnak a településen élőktől. Hogy a társadalmi munkára nem kell majd nagyon buzdítani őket, Lakatos Józsefné, a tanács kirendeltségvezetője bizonygatja. — Tavaly egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a tomajiak. Ennek nagyrészét á már régen hiányzó ravatalozó építésére és a temető körülkerítésére fordították, de segítettek az iskola és óvoda nyári felújításában is. Van a termelőszövetkezetnél egy szocialista brigád, a Négyesi József által vezetett sertéstenyésztő brigád, amelynek tagjai talán a legtöbbet tették és teszik a község szépítéséért. A társadalmi munka persze kevés lenne önmagában, némi pénzre is szükség van. A tanács meglehetősen szűkös anyagi lehetőségeihez mérten igyekszik is áldozni Tom aj monostorára. Hogy csak egyet említsek: a múlt évben, tehát a jelenlegi fűtési idény kezdetére központi fűtésre állították át az iskolát. A munkálatok háromszázezer forintba kerültek. Tomajmonostora tényleg sportszerető lehet, bár a körülmények egyáltalán nem rózsásak a sportoláshoz. Majd ha elkészül az új tornatermük:, bizonyára nem kell a gyerekeknek az iskola folyosóján gyakorolni a szekrényugrást. Mint Bodnár Józsefné igazgatóhelyettes elmondta, egy meghívásos tornaversenyre készülnek: vasárnap Túrkevén afféle úttörő-olimpiai kedvcsinálásként versenyt rendeznek gyomai, orosházi, kunágotai, túrkevei és tomajmonostorai gyerekek számára. A tomajiak eddigi eredményeik elismerésének tartják a meghívást. * * * Ügy tartják, hogy a község neve eredetileg Tomajmonos- tor volt, de mert ez tizenhárom betűből áll, a helységnév végére ragasztottak még egy betűt. Bizonyára nem az az egyetlen „a” betű teszi, hogy a to- majmonostoraiak mindinkább a szerencsésekhez sorolhatják, magukat. Ám ebben nincs szerepe a véletlennek. Ben dó János Fotó: Dede Géza
