Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
xxxv. évf. 41. az.) 1984. február 25. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Válasz nélkül Egyszerre vagyunk munka- vállalók és tulajdonosok. Miközben kötelesek vagyunk teljesíteni a munkahely által megszabott feladatainkat, alapvető jogunk részt venni a munkahelyünket — tehát bennünket is — közelebbről érintő kérdések megvitatásában, sőt egész sor kérdés közvetett vagy közvetlen eldöntésében. Naivitás lenne persze azt képzelni, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek ez a kettőssége mindig és mindenütt valamiféle idillikus összhangban érvényesül, hogy nincs már vállalat, ahol inkább csak az egyiket vagy a másikat tartják számon. De az óhajtól függetlenül; ahhoz, hogy akár munkahelyi kötelességünknek, akár pedig állampolgári jogainknak maradéktalanul eleget tehessünk, a megfelelő szervezeti keretek, formák, továbbá a tárgyi és emberi feltételek is elengedhetetlenek. Ahol rossz az anyagellátás, ahol nincs összhang a dolgozók szak- képzettsége és munkája között, ahol nem a legmegfelelőbbek töltik be a vezetői posztokat, ott a legnagyobb igyekezettel sem végezhető jó munka, nem tehetünk eleget munkaköri kötelezettségeinknek. Nélkülözhetetlen a feltételek biztosítása a munkahelyi jogok érvénnyesítésében is. Az üzemi demokráciát elvileg mindig fontosnak tartottuk. Az irányítás túlcentra- lizálása azonban jó ideig még a vállalati vezetők számára sem tette lehettővé, hogy érdemben beleszólhassanak a vállalat munkájába. A gazdaságirányítás bevezetett változásai az üzemi demokrácia kiteljesedéséhez is jobb körülményeket teremtettek. Lehetővé, egyszersmind szükségessé vált, hogy élettel, tartalommal telítődjenek a dolgozók fórumai. A műszaki fejlesztés, a bérezés, a szociális létesítmények építése, a munkafegyelem, az anyagi ösztönzés, rendre- sorra olyan témák, amelyek megvitatásában és eldöntésében a vállalati vezetők mellett az egész dolgozó kollektíva szerepe fontos. Egy üzemszociológiai vizsgálat során tizennégy ipari és kereskedelmi vállalat többezer dolgozója mondta el véleményét. A megkérdezettek kétharmada érzékeli, hogy az üzemi szakszervezeti szervek kikérik a dolgozók véleményét. képviselik a dolgozók érdekeit, és megfelelő tájékoztatást nyújtanak erről a képviseletről, míg a válaszolók egyharmada hiányolja ezt. Az üzemi demokrácia lényeges fóruma a termelési tanácskozás, ám — amint ezt a vizsgálat megállapította —, a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatoknak, észrevételeknek csupán negyven százalékára érkezik válasz, azokra sem mindig megfelelő. A vizsgálattól függetlenül is gyakori a panasz, hogy nem veszik min- ; denütt komolyan a dolgozók javaslatait, legfeljebb a döntés után kérdezik meg a véleményüket Ezek a bírálatok természetesen az egyik vállalatra jobban, másutt kevésbé érvényesek. Annyit azonban feltétlenül jeleznek, hogy a vállalati dolgozók fontosnak r tartják az üzemi demokráciát, arra törekedve, hogy gyakorolhassák munkavál- ; lalói és tulajdonosi jogaikat : (kötelezettségeiket. F. J. Kádár János és Losonczi Pál fogadta Javier Perez de Cuellart Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a Magyar ENSZ Társasághoz látogatott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap az MSZMP KB székházában fogadta Javier Pérez de Cuellart, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a világbéke megőrzésében betöltött szerepéről. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter és Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak tegnap parlamenti dolgozó- szobájában fogadta az ENSZ főtitkárát. A találkozón részt vett Várkonyi Péter és Rácz Pál. Javier Pérez de Cuellar a délelőtti órákban ellátogatott a Magyar ENSZ Társasághoz is. A vendéget — akinek kíséretében volt Rácz Pál — Sima Mihály, a társaság elnöke tájékoztatta a világszervezet magyar tagozatának munkájáról, feladatairól. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára válaszában elismeréssel szólt a Magyar ENSZ Társaság tevékenységéről. A kellemes hangulatú programon jelen volt Pozs- gay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsénak főtitkára és Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke. (Folytatás a 2. oldalon.) II megye gazdasági-társadalmi fejlődése 1983-ban A beruházások és a termelő ágazatok helyzete Szolnok megye gazdaságának és társadalmának a fejlődése alapvetően a kitűzött irányban haladt. A termelőerők ágazati és területi fejlődése elősegítette az erőforrások racionálisabb hasznosítását, az adottságok jobb kihasználását. Erősödött a megye társadalmi és gazdasági szerepe, az ipar és a mezőgazdaság az elmúlt évben is meghatározó volt. Az 1981—1983. években a megyében beruházásokra 23,4 milliárd forintot fordítottunk. Ebből 1983-ban 7,2 milliárd forintot költöttünk, ami azonban — folyó áron — 1,9 milliárd forinttal, 20,6 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ezzel szemben országosan 1,0 százalék volt a növekedés. A beruházás, a közlekedés, a hírközlés és az egyéb anyagi tevékenység kivételével, egyik ágazatban sem érte el az 1982. évi szintet. Jelentősen csökkent az ipari, a kereskedelmi, az építőipari. a mezőgazdasági és az erdőgazdasági beruházásokra fordított összeg. Az anyagi ágak közül változatlanul az ipar (45,0 százalék), valamint a mezőgazdaság és az erdőgazdaság (26,5 százalék) részaránya volt meghatározó. Az állami döntési körbe tartozó beruházásokra fordított összeg 27,5 százalékkal visszaesett, mivel a papírgyári nagyberuházás a befejezéséhez közeledik. Cél- csoportos beruházásokra 1,2 milliárd forintot fordítottunk. Ebből a lakásberuházások összege 152,2 millió forint volt, ami 3,5 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A pénzügyi teljesítés egy része a gázszállító vezetékrendszer fejlesztéséhez kapcsolódott. A vállalati és a szövetkezeti beruházás a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban mérséklődött. A beruházások anyagiműszaki összetételében jelentősen csökkent a tőkés import gépbeszerzés. Ezt ■részben/ az importkorlátozásra tett intézkedések okozták, részben pedig az. hogy a 6.5 milliárd forint értékű papírgyári rekonstrukcióhoz az új gépek már 1982- ben megérkeztek. A megyei székhelyű ágazati kivitelező építőipar 1983. évi termelése 1,8 milliárd forint, ami (összehasonlító áron) az utóbbi években egyre nagyobb ütemben, és ezen belül 1983- ban 3,8 százalékkal csökkent. Országosan a csökkenés 5,5 százalék volt. A fenntartási munkák aránya viszont emelkedett. A termelés a tanácsi vállalatoknál) 1,4 százalékkal bővült, de az építőipari közös vállalatnál 13,6 százalékkal. a minisztériumi vállalatnál 5,3 százalékkal, az építőipari szövetkezeteknél 3,2 százalékkal kevesebb volt, mint az előző évben. A foglalkoztatottak száma 6642 fő volt. közel any- nyi. mint 1982-ben. Országosan 3,6 százalék volt a létszámcsökkenés. A keresetek átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Az év folyamán a kivitelező építőipar összesen 1122 lakást adott át, 138-cal kevesebbet. mint 1982-ben. Az Állami Építőipari Vállalat 885 lakásból 256-ot Budapesten épített, és az éves tervét 103,4 százalékra teljesítette. A Szolnok megyei Tanács Építőipari Vállalata a tervnek megfelelően 123, az építőipari szövetkezetek pedig 114 lakást, az előző évinél 103-mal kevesebbet ékítették. A megye szocialista ipara 1983-ban 2,7 százalékkal termelt többet az előző évinél. Ez a bővülés megfelel az 1983. évi gazdaságpolitikai céloknak. A megyei átlagot meghaladóan nőtt a bányászat, az élelmiszeripar, az építőanyag-ipar termelése, de az előző év termelési szintje alatt maradt az egyéb ipar. A megye állami iparának ipari, építőipari együttes termelési értéke 1983-ban meghaladta a 37 milliárd forintot. A szénhidrogénbányászat a .megyei mezőkön 16 százalékkal növelte a termelést; kőolajból 17,8 százalékkal, földgázból pedig 3,5-szer többet termeltek ki, mint egy évvel. korábban. Ez utóbbi alapvetően a közép-alföldi inertme- zők termelésbe lépéséből származott. A gépiparban a vállalatok Wertmelése diffeirendiáaódott. Egy részük lényegesen (10— 20 százalékkal) bővítette termelését. más vállalatok viszont jelentősen elmaradtak (10—14 százalékkal) előző évi teljesítményüktől. A vegyipari termékelőállítás az előző évi szinten maradt, annak ellenére, hogy a legfontosabb termékek, például a kénsav. a PK kevert műtrágya, a porfesték, a szemcsézett szuperfoszfát és a nátrium-tripolifoszfát termelése növekedett. Foszforsavból a tervezettnél kevesebbet állítottak elő, mivel a foszforos kocsimosó és foszforiszap-feldolgozó beruházás üzembe helyezése fél évet késett. A könnyűipar termelése az elmúlt évivel azonos. Jelentős termelésnövekedés következett 'be a bútor-, köt- szövő, a bőr-szőrmeiparba tartozó gazdálkodóknál. A textilruházati és a háziiparban egész évben a megrendelések csökkenése és esetenkénti hiánya, valamint az anyagellátás gondjai nehezítették a folyamatos termelést. Az élelmiszeripari termékek feldolgozása — elsősorban a cukorgyár 1982. évi kampányidőszakának áthúzódása miatt — 7,7 százalékkal meghaladta az előző évit. A hízottsertés-, a baromfi- és a tej felvásárlás jelentősen nőtt, az élelmiszer-feldolgozó vállalatok több mint 2/3-a az előző évinél magasabb teljesítményt ért el. A termelés minőségi fejlődését jelzi, hogy az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat két terméke. a „Tea” és a „Csikós” kolbász vásári nagydíjat, a Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat által gyártott panírozott csirkeszárny és -comb vásárdíjat kapott. A megyei székhelyű ioa- ri gazdálkodó egységek belföldi értékesítése — összehasonlítható áron vizsgálva — az előző évinél kevesebb volt A nagy- és kiskereskedelemnek történő termék- átadás jelentősen növekedett ugyan (7 százalékkal), de a termelőeszközök és a beruházási célokat szolgáló termékek kereslete — az előirányzattal megegyezően — ezt meghaladó mértékben csökkent. A gazdaságpolitikai céloknak megfelelően a gazdálkodók a külkereskedelmi értékesítést növelték, de tevékenységük differenciálódott. Az egyéb iparba tartozó gazdálkodóknál 20 százalékot meghaladó a csökkenés mértéke. ezzel szemben a könnyűipar 0.5 százalékkal, az élelmiszer- ipar 1.9 százalékkal, a nehézipar 12,3 százalékkal több terméket tudott elhelvezni a külpiacon. A nehéziparon belül a (Folytatás a 3. oldalról) Földgáz-távvezeték épül Mezőtúrtól Túrkevéig, amelyet a Nagykunsági Főcsatorna egyik mellékágán is át kell vezetni. Jelenleg a csatorna elrekesztésén munkálkodnak a kivitelező vállalat, a Keviép szakemberei A felsőoktatásról tárgyalt az Elnöki Tanács Tegnap ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit, és újólag szabályozta a felsőoktatási intézmények vezetőinek megbízási rendjét. A jövőben az egyetemek, egyetemi jellegű főiskolák rektorainak, a főiek főigazgatóinak, igazga- iskolák és felsőfokú intézetóinak. valamint helyettesének megbízatása három éven túl öt évre is kiterjedhet. A megbízás egy — kivételesen két — alkalommal meghosz- szabbítható. Az intézmény- vezetők, valamint az oktatási-szervezeti egységvezétők megbízásához a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a képzésben érdekelt minisztériumok véleményét is ki kell kérni. Az új szabályozással lehetővé válik, hogy a vezetők kiválasztásában egyszerre érvényesüljön a felsőoktatási intézmények kezdeményezése, valamint a tudományos és szakmai közvélemény kedvező hatása. A felsőoktatási intézményvezetők, illetve a tanszékvezetők megbízási rendjének módosítása a magasabb színvonalú vezetés kialakítását szolgálja. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírák felmentéséről, visszahívásáról és választásából határozott, és kegyelmi ügyben döntött. Ünnepélyes zászlólevonás a Gellérthegyen Tegnap a gellérthegyi Fel- szabadulási Emlékműnél katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyeket a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 66. évfordulója alkalmából vontak fel. Biztonsági Tanács Módosított francia határozattervezet Franciaország bizonyos mértékig módosította a Biztonsági Tanács elé terjesztett javaslatát, amely azt célozza, hogy Bejrútban a nyugati négyhatalmi erők helyét ENSZ-csapatok vegyék, át. A Biztonsági Tanács csütörtöki ülésén Rasik Fakuri, Liba- ndn ENSZ-képviselője elvben pozitívnak és elfogadhatónak nevezte a módosított francia javaslatot, de egyúttal fenntartásait is hangsú- lyoztatta. A libanoni diplomata szerint a francia javaslat új változatában is „részleges és korlátozott”. A módosított határozattervezet, amely a hírügynökségek véleménye szerint a testület tagjai közötti konzultációk eddigi eredményeit tükrözi, azt irányozza elő, hogy az ENSZ- csapatok akkor foglalnák el bejrúti állásaikat, amikor a nyugati négyhatalmi erők utolsó alakulatai is elhagyták Libanont „szuverén szárazföldi területeit és vizeit”. Az eredeti szövegben caák . ^szárazföldi terület” szerepel. A vitában felszólalt Mas- samba Sarre szenegáli diplomata, az ENSZ Palesztina bizottságának elnöke is. Kijelentette, hogy a Biztonsági Tanácsnak — a vita adta alkalmat megragadva — foglalkoznia kellene a palesztin üggyel és a Közel- Keletről tárgyaló nemzetközi értekezlet előkészítésével is. A Biztonsági Tanács végül is elnapolta a vitát anélkül, hogy kitűzték volna egy újabb ülés időpontját. Claude Cheysson francia külügyminiszter a szenátus külügyi bizottsága előtt a iibanoni helyzetről beszámolva kijelentette, arra számít, hogy még e hét vége előtt szavazni fognak a Biztonsági Tanácsban a francia javaslatról.
