Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

Eszmecsere a műszak! értelmiség helyzetéről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségiének székházába látogatott. Elkí­sérte Havasi Ferenc, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára. A vendégeket Focik Jenő, a MTESZ elnöke, Tóth János főtitkár, Szűcs Istvánná, az V. kerületi párt- bizottság első titkára és Madar Miklós a MTESZ pártszervezetének titkára fogadta. Ezerarcú társadalmi-szak­mai szervezetnek mondotta a szövetséget Tóth János az eredményeikről, feladata­ikról tartott tájékoztatójá­ban. Mint szavaiból kitűnt, a 32 egyesület, s ily módon a műszaki, agrár, közgazda- sági és természettudományos területeken dolgozó értelmi­ségiek köréből 170 ezer ta­got tömörítő szervezet va­lóban hatással van a mű­szaki haladás egészére. Az utóbbi években alakult, s •hozzájuk csatlakozott szá­mítástechnikai vagy biofizi­kai egyesület tevékenysége is jelzi, hogy a tudomány legújabb vívmányainak szé­les körű megismertetését, s főként hasznosítását. ter­melőerővé válását segíti a MTESZ. Szerepe annál is inkább fontos, hiszen gazda­ságunkban az alkotó szelle­mi erő. a jól eladható ter­mékekben megtestesülő gon­dolat megvalósítása kulcs­kérdéssé vált, az előrehala­dás egyik legfőbb tényezője. Tóth János szólt arról is, hogy ma már 1100 üzemben, vállalatnál tevékenykednék a szövetség helyi szervezetei, az ötlet megszületésétől a gyártásig segítve a szakem­berek fejlesztési elképzelé­seinek megvalósulását. Egy- egy munkahelyen éppúgy, mint az országos szintű part­nereikkel kialakított együtt­működés során egyaránt an­nak lehetőségeit keresik: miiként állítható a magyar értelmiség szellemi kapaci­tása méginkább a termelés, a haladás szolgálatába. Kádár János látogatása az MTESZ-nél. A képen az MSZMP KB első titkára mellett jobbra Fock Jenő, balra pedig dr. Tóth János A szövetség egyszersmind érdekképviseleti fórum is. Dolgozik a műszaki és ter­mészettudományos értelmi­ség jobb társadalmi rangjá­ért. anyagi és erkölcsi meg­becsülésének javításáért. Nem „általában” kémek na­gyobb elismerést a műsza­kiaknak, hanem azért küz­denek, hogy a konkrét ered­ményekben, magas színvo­nalú termékekben megjelenő munka kapjon ily módon is nagyobb ösztönzést. Ez éppoly fontos része e réteg közérzetének, mint az alkotásra serkentő kiegyen­súlyozott munkahelyi légkör. A műszaki értelmiségiek hangulatát ma a politika iránti bizalom, a tettrekész- ség jellemzi: az a tettre- készsóg, amely a legfonto­sabb gazdaságpolitikai cél­jainkkal való egyetértésen alapul — mondotta Tóth Já­nos. A tájékoztatót követő be­szélgetés során Madar Mik­lós, a MTESZ pártszerveze­tének munkájáról számolt be. Vámos Tibor, a szerve­zet tudománypolitikai bizott­ságának elnöke kiemelte, hogy a MTESZ mindinkább képes a műszaki haladás ál­lította sürgető igényeket ér­zékelni, s Elzákat közvetite- ni. Most például a műszaki értelmiség helyzetének javí­tására tett javaslataik, s az elektronikái program fejlesz­tésére vonatkozó elképzelé­seik kerülnek az illetékesek elé. Soós Gábor, a MTESZ társelnöke arról szólt, hogy az agrárértelmiségiek népes rétege nemcsak a termelés korszerűsítésében, hanem a falvak közéletében is meg­határozó erővé vált. Diimény Imre, az oktatási bizottság elnöke elmondotta: a szerve­zetbe tömörült szakemberek véleményére is alapozva szü­letett meg a most beveze­tendő új rendszerű techni­kusképzés, s bekapcsolódhat­tak a köz- és felsőoktatás fejlesztési koncepciójának kidolgozásába is. Kádár János felszólalásá­ban időszerű bel- és külpo­litikai kérdésekről beszélt, majd elismeréssel szólt a magyar műszaki értelmiség munkásságáról, méltatia a MTESZ és tagszervezetei társadalmilag fontos tevé­kenységét. 0 közös kassza és az egyén haszna 3. oldal fl rádió és tévé iövö heti műsora 5—6. oldal A MÁV jászkiséri építőgép-javítójának új üzemcsarnokában készülnek a vasútépítő gépekhez szükséges alkatrészek. A lé­tesítményben az importot kiváltó termelés értéke évente mintegy 120 millió forint GZ3 Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évf.46. n, 1984.február 24., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Hazánkban Pérez de Cuellar Lázár György fogadta az ENSZ főtitkárát Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások — Díszvacsora, pohárköszöntök Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkára Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására tegnap hivatalos lá­togatásra Budapestre érke­zett. Javier Pérez de Cueilart és féleségét a Ferihegyi re­pülőtéren Várkonyi Péter és felesége fogadta. Jelen volt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviseLője, valamint a Külügyminiszté­rium több más vezetője. A délutáni órákban Várko­nyi Péter és Ja vier Pérez de Cuellár tárgyalóasztalhoz ült a Külügyminisztérium­ban. A megbeszélésen jelen volt Rácz Pál. Az MTI munkatársának értesülése szerint a megbe­széléseken jelentős szerepet kapott a jelenlegi nemzetkö­zi helyzet elemzése, a fe­szültség enyhítésének szűk-, ségessége. Várkonyi Péter rámutatott az erőpólitika és a fegyverkezés fokozódásá­nak veszélyeire, és kitért a szocialista országok konst­ruktív javaslataira. Hangsú­lyozta, hogy a vitás kérdé­seket tárgyalásos úton kell rendezni, síkraszállt az ér­demi, tartalmas fegyverzet­csökkentési és leszerelési tárgyalások mellett, ame­lyeknek alapjául az egyen­jogúság, az egyenlő bizton­ság elvének kell szolgálnia. Javier Pérez de Cuellar rá­mutatott, hogy a nemzetkö­zi feszültség fő forrása a nukleáris fegyverkezés, a bi­zalom hiánya és a nagyha­talmak közötti kapcsolatok megromlása. Szükségesnek tartotta, hogy az ENSZ kap­jon nagyobb szerepet a konf­liktusok megelőzésében és rendezésében. A főtitkár utalt a fejlődő országok sú­lyos gazdasági gondjaira. A tárgyaló felek beható eszmecserét folytattak azok­ról a válsággócokról, ame­lyek helyzetének rendezésé­ben az ENSZ-re jelentős fel- adatok hárulnak, így foglal­koztak a Közel-Kelet, Namí­bia. Ciprus és a közép-ame­rikai térség problémáival. Várkonyi Péter rámutatott, hogy a magyar külpolitiká­nak szerves része az ENSZ alapokmánya melletti elkö­telezettség. Kiemelte, hogy magyar részről minden olyan törekvés támogatásra talál, amely az ENSZ hatékonysá­gának növelését szolgálja. Az ENSZ főtitkára méltatta hazánk tevékenységét a vi­lágszervezetben, és elégedet­ten szólt az ENSZ és a ma­gyar állam együttműködésé­ről. A délutáni órákban Lázár György, a Minisztertanács el­nöke hivatalában fogadta Javier Perez CueUárt. A szívélyes légkörű meg­beszélésen — amelyen jelén vólt Várkonyi Péter és Rácz Pál — Lázár György tájé­koztatta a vendéget hazánk társadalmi, politikai, gazda­sági helyzetéről és áttekin­tették a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok egyes idősze­rű kérdéseit. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János látogatása a MTESZ-nél Magyar—iráni gazdasági tárgyalások Tegnap jegyzőkönyv alá­írásával befejeződtek a ma­gyar—iráni gazdasági tár­gyalások, amelyeket Hetényi István pénzügyminiszter és Abbaszkold Zali mezőgazda- sági miniszter vezetett- A megbeszéléseke n egyetértet­tek abban, hogy — kölcsö­nösen előnyös feltételek mel­lett lehetőség van a két or­szág közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére a mezőgazdaság és az ipar különféle terüle­tein. Hangsúlyozták. hogy szélesíteni kell a két ország vállalatai által egymásnak szállított árucikkek válasz­tékát. Az iráni minisztert fo­gadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Péter János, az országgyűlés alel- nöke. Abbaszkoli Zali meg­beszéléseket folytatott Vár­konyi Péter külügy-, Kapo- lyi László ipari. Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi, valamint Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­terrel. A Dunai Vasműben több éve tartó kísérlet eredményeként a gyár idomacél és lemez- gyártmányaira alapozva, új varriálható fámzsalurendszert fejlesztettek ki, amely nagyü­zemi létesítmények és családi házak építésé hez egyaránt használható. A kohászati kom­binát évente 40—50 négyzetméter fémzsalu gyártására képes Új úton Tiszafüreden 133-as építése a tervek szerint halad Tiszafüred főútja a nagy forgalmú 33-as út. Debre­cen és Füzesabony felől na­ponta gépkocsik ezreivel hajtanak át a városon. A keskeny, helyenként ötméte­res főút kacskaringóival minden autóst próbára tesz. A kora reggeli és a késő es­ti órákban, amikor kerék­párosok hosszú sora kígyó­zik munkába vagy munká­ból menet, még jobban oda kell figyelni. A település lakóinak még az 1930-as években megígérték: az egyenes Húszöles útra vi­szik a központból a főutat. Most végre megkezdődtek az építések a Néphadsereg és a Húszöles úton. Hat kilo­méter lesz a teljes hosszú­sága. melynek a jövő év végéig egyharmada készül el. A tanács vállalta, hogy le­bonyolítja az útépítéssel kapcsolatos kisajátításokat, szanálásokat- Az új 33-as- nak, szerencsére, csak né­hány lakás áll útjában. A költségek nagyobb részét a Közúti Igazgatóság vállalta. Segít még a Titász is, hi­szen olyan döntés született, hogy az új 33-as mentén sa­ját költségén korszerűsíti a közvilágítást. Az első ütem­ben elkészülő szakasz so­kat javít majd a város köz­lekedésén, de teljesen nem oldhatja meg a problémá­kat. Hiszen ha az új út egyik része el is készül, azért még a Lenin úttól ke­letre eső részen éppolyan nehézkes lesz a közlekedés, mint most. A teljes megol­dás az -lenne, ha az új út elejétől a végéig megépülne. Erre azonban várni kell né­hány évet. A mostaninál lényegesen szélesebb, kerékpárúttal el­látott 33-as építése a tervek szerint halad. Elkészültek a földmunkák egy részével, megtörténtek a kisajátítá­sok, megépítették a csapa­dékvíz-csatornát. A Titász fölállította a villgnyoszlopo­kat, s az idén már égnek a lámpák az örvényi út és a Lenin út között Ha a centrumból elveze­tik a forgalmas utat, min­denki jól jár. Az autósok megszabadulnak a keskeny, veszélyes , ,s zla lompályától ’ ’, a kerékpárosok is biztonsá­gosabban közlekedhetnek, a város és az út mellett la­kók pedig aszfaltos pályát kapnak a sártenger helyett — SXi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom