Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-21 / 43. szám
1984. FEBRUÁR 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 |A rádió I hullámhosszán Kállai Ferenc színháza Kállai Ferenc, a népszerű iszínművész rádiószínházbeli szerepeiből válogatott ki néhányat az elmúlt héten a rádió irodalmi műsorainak szerkesztője. Hét különböző műfajú darab főszereplőjeként hallhattuk, élvezhettük ismét Kállai játékát. Különböző jellemeket formált meg többek között a Zugkapitányt, Pontyit, Lev Tolsztoj Élő holttest című színművének és Gyárfás Miklós rádiókarikatúrájának főszerepét úgy, hogy alakításait nem lehet osztályozni jó vagy kevésbé sikeres minősítéssel. Kállai valamennyi szerepben „otthon” volt, sokszínű tehetsége ismét megcsillant a hallgatók előtt. Noha a rádiószínházi szereplés nem tartozik a könnyű feladatok közé, a színészek egy részére bénítólag hat a technika, s a közönség hiánya. Annál nagyobb érdem a siker azok számára, akik ebben a környezetben is olyan hangulatot tudnak teremteni, hogy a hallgató szinte úgy érzi, ott ül a színházban, s látja is az előadást. Kállainak sikerült ilyen atmoszférát teremtenie, élvezet volt hallgatni felszabadult játékát, estéről- estére igazi színházi élményben részesítette a rádió mellett ülőket. Igaz nem akármilyen partnerekkel játszott együtt; többek között Öze Lajos, Mensáros László, Hegedűs D. Géza, Császár Angéla, Sulyok Mária, Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Bács Ferenc szerepelt a darabokban. Jó kezdeményezése volt a rádiónak, hogy műsorra tűzte Kállai legsikeresebb szerepeit. Szívesen várnánk a folytatást, más nem kevésbé tehetséges színművészek alakításainak hasonló bemutatását illetve megismétlését. Egy éra— szorongással Szinte hihetetlen. hogy mennyiféle félelem, szorongás kíséri végig a gyermekkort is. A látszatra vidám, gondtalan gyerekek — ki hinné — milyen szorongással figyelik környezetüket* <s mennyi mindent megsejtenek egy-egy elejtett szóból. A gyermekrádió vasárnap délelőtti Sóderparti című műsorában elsősorban az érintettek beszéltek félelmeikről, de felnőttek is visszaemlékeztek gyermekkori szorongásaikra. Hogy ki mitől fél? Felsorolhatatlan a skála. Az egyik a Gellért-hegy szikláitól retteg, a másik a háborútól, a haláltól(!), a harmadik szülei elvesztésétől, a család felbomlásától fél. E nyomós okok mellett szinte eltörpül a sikertelen iskolai szerepléstől való rettegés. Az Ördögh Csilla szerkesztette műsorból jól kirajzolódott a szorongás lélektana, s receptet is adott a feloldásra. Amelyet azonban nem lehet a gyógyszertárban kiváltani, hiszen figyelemmel, törődéssel gyógyítható. S hogy mennyire „kezelni kell” a szorongó, félelmekkel teli gyereket az aligha szorul bizonyításra, hiszen ez a kor a meghatározó a személyiség fejlődésében, alakulásában. A félelmet nem lehet kinőni, a szorongó gyerekből lesz a szorongó, az önbizalom nélküli, felnőtt. Ez volt a műsor legfőbb, s bizony igencsak időszerű üzenete, fontos figyelmeztetése a felnőtteknek, a szülőknek. Hangversenyvarázs Karcagon Az Ernesaks észt férfikar vendégszereplése Akárcsak a mesében — amelyben a bátrak elnyerik méltó jutalmukat — így volt ez február 10-én este Karcagon is. Akik a zord időjárás, a szélvihar ellenére kimerészkedtek meleg otthonukból és elmentek az Országos Filharmónia harmadik bérleti hangversenyére, csodálatos hangversenyélmény részesei lehettek. Az Ernesaks Észt Akadémiai Állami Férfikar hangversenyét nagy várakozás előzte meg A hangverseny közönsége már az első pillanattól szivébe zárta a kórust, ameiy puszta megjelenésével is impozáns látványt nyújtott. A hangverseny első műsorszáma — Cherubini: Requiem III. tétele minden várakozást felülmúlva, olyan atmoszféráit! teremtve szólalt meg, mely csak ritkán adatik meg a hangversenyláto- gatának, s ez a varázs a hangverseny végéig megvolt, sőt. fokozódott. Miközben gyönyörködtünk a váratlan harmóniai fordulatokban, a mű ezer színben ragyogó változásában, mindvégig jól követhettük a szólamok tagolt dallam vezetését. Öleg Ója karmester számunkra ugyan szokatlan vezénylő mozdulataival, a mű fugaszerűén szerkesztett, bonyolult szövésű zeneanyagát is világossá és érthetővé tudta -tenni. Meghitt hangulatú volt á „Mozart: Ave verum”-ja, a „Liszt: Áradj tiszta napsugár” pedig férfias erőt sugárzó hangzásával ejtette rabul a hallgatót. (K*r. hogy ez utóbbi Liszt-mű ritkán hallható magyar kórusok előadásában.) Schubert: Szerenádjának szólóját és Rossini : Semiramis operájának áriáját Leili Tammel énekesnőtő. hallottuk, aki bámulatos énéktechnikával és kifejező előadásban ^ szólaltatta mindkét művet A Schubert Szerenád szóló és kórus párbeszéd a műsor első részének legimeghittebb, leglíraibb része volt. A két kórusvezető Kuno Areng és Qiev Ója egymást váltva vezényelték a hangverseny műsorát. Meglepő volt, -hogy az egymástól igen eltérő vezénylő mozgású, és tamperamentumú előadó milyen jól kiegészíti egymást, s a kórus mindkét vezető keze alatt ugyanolyan szug- gesztív tolmácsolással, any - nyi színnel és tisztasággal szólaltatta meg a műveket. A -három észt dal, meiyben a leheletfinom — mégis oús (piano) halk hangzás, a basszus szólam robusztus pe- dálhangjadra épülő kristály- tiszta szólamok felkorbácsolták érzelmeinket, s az A Löte Felhőkhöz mű befejező akkordját lélegzet-vissza- foj-tva hallgattuk. A három észt mű, bár más-más zeneszerző művei, mégis mint egy háromtételes mű kapcsolódott össze. A középső „M. Saar Bölcsődal” — férfikórustól szinte elképzelhetetlen bársonyos piano -hangzását „E. Kapp: Az éj- szaki partvidéken” Seherso- szerű vidám lüktetése jól ellenipontozta. Szünet után a kórus kedvenc zeneszerzőjétől, az egyik legkiválóbb észt kom- pójnistáitól Veljo Tlornisztól hallottuk „Az ősi tenger dalai” impresszionista művet, s -hogy szeretik a szerzőt és művét, éreztük rendkívül hangulatos jókedvű előadásukból. A kórusalapító mester Ernesaks műve is a tengerit várázsoltal elénk madárhangokkal, szélsüvítéssel, a tenger hullámzásával. Veljo Tomisa feldolgozásából való a Székely népdal — előadásában pedig sem zenei sem nyelvi idegenséget nem éreztünk tolmácsolásuk egyszerű, sallangmentes. „Valeri Kikita — Korái előjáték” a közönség tomboló tetszés-nyű 1 vámtása folytán kétszer is elhangzott. Kevesek azok. akik Kodály: Esti dalát férfikórus- előadásban valaha is hallották. A mű népdalszólójának puritán egyszerűségét, naivitását a férfi énekhang természetes korlátái miatt nem tudták visszaadni, de a kristálytiszta intonációjú köny- nyed harmóniaikíséret össz- h a fásában feledtette a nőd kó - rusoktól megszokott beidegzésünket. A közönség lelkes tetszés- nyilvánítását a kórus Kodály: Jelige és Verdi: Aida Katonakórus előadásával hálálta meg. Alkalmunk volt a kórus két Vetzetöjév)ell, Oleg Ója, Kuno Areng karnagyokkal és néhány kórustaggal szót váltani. A kórus 1945. január 21-én alakult, nevét az alapító mesterről, professzor Gustav Brnesaksról kapta, aki most 75 éves, otthon még részt vesz a kórus munkájában, de már nem vezényel. Elmondták, hogy otthon nagyon kemény munka előzi meg az ilyen turnékat. Nevükben szereplő Akadémiai Kórus minősítést, rangot jelent, ennek megőrzése komoly felkészülést igényel. Sókat turnéznak a Szovjetunióban, hiszen az egyetlen hivatásos a oapella férfikórus. Külföldön is sokfelé jártaik, Finnország, NDK, Olaszország, Svájc, BRD, Csehszlovákia. Másodszor járnak Magyarországon,' először 1978-ban voltak. Most 4 városban adtak hangversenyt. Évente 110 koncertjük van ezen kívül rádió- és lemez- felvételek. Előfordul, hogy 3 hónapig is úton vannak. A hangverseny méltó folytatása annak a baráti kulturális kapcsolatnak, mely Szovjet-Észtónia és Szolnok megye között szövődik. Sípos Antal Névadójuk Kodály Zoltán Ünnepség a szolnoki ének-zene tagozatos általános iskolában Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóján, 1982- ben avatták fel Szolnokon a Török úti ének-zene tagozatos Általános Iskolát. A fiatal intézmény előcsarnokában tegnap délután névadó ünnepséget tartottak, amelynek keretében az iskola felvette a nagy zene- pedagógus, zeneszerző nevét. Az ünnepségen megjelenteket, a vendégeket köztük Kodály Zoltánná Péczely Saroltát, valamint Varga Sán- domét, a szolnoki városi párfcb.Zottság első titkárát Simon Józsefné, az intézmény igazgatója köszöntötte. Ezt követően az iskola tanulói, énekkarai a névadó kórusműveiből szólaltattak meg egy csokorra valót. A színvonalas műsorban a diákok felidézték azokat a gondolatokat, törekvéseket, melyek Kodály munkásságát meghatározták, áthatották. A névadó ünnepségen Bíró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Elmondta, hogy az iskola kórusai az eddig elért szép eredményeikkel sikeres szerepléseikkel érdemelték ki, hogy felvehessék Kodály Zoltán nevét. örömmel állapította meg, hogy az elmúlt esztendőben tovább sikerült javítani a város zenei nevelésének feltételeit és az ének-zene tagozatos intézmény a szomszédos új zeneiskolával együtt ma már az ország egyik legkorszerűbb zenei-nevelési központjává terebélyesedett. Fontosnak tartotta, hogy a Kodály által „elvetett magot” a tanuló ifjúság is védje, ápolja, hogy a zene, a dal az egész nép kincsévé válhassék. Az iskola Kodály Zoltán nevének felvételével ezt a nemes hivatást vállalta — mondotta Bíró Boldizsár. A beszédet követően Simon Józsefné átnyújtotta Kodályné Péczely Saroltának az iskola emlékplakettjét. Ezután került sor a Kodály emléktábla leleplezésére. A zeneszerző özvegye meghatott hangon szólt a tanulóifjúsághoz- Kérte a diákokat, hogy a zene, a dal szeretetét soha egy percre el nem feledve dolgozzanak, tanuljanak, mert csupán a kitartó, szorgalmas munka hozza meg eredményét, gyümölcsét. A névadó ünnepséget követően a Kodály Zoltán ének-zene tagozatos Általános Iskola tanulói megkoszorúzták az iskola előterében levő Kodály-szobor- portrét. — f — Kodályné Péczely Sarolta — balról — az intézmény igazgatójától, Simon Józsefnétől átveszi az iskola emlékplakettjét Száll a dal... fotó: TKL Rendszeresen kölcsönöz a városi művelődési központtól kiállítási anyagot a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának mezőtúri üzeme. A lépcsőházban berendezett „galériában’’ ezúttal egy nemzetközi gyér mekrajzpályázat anyaga látható Oscar-díjra jelölték a Jób lázadását Az Amerikai Filmakadémia — 3000 tagjának jelölése alapján — Oscar-díjra javasolta Gyöngyössy Imre — Kabay Barna „Jób lázadása” című filmjét. Az NSZK —magyar koprodukcióban készült alkotás az öt legjobb nem angol nyelvű film közé került. A film főszereplői: Zenthe Ferenc — aki ezért az alakításért nemrégiben elnyerte a magyar film- kritikusok díját — és Temessy Hédi. Az operatőr Szabó Gábor volt. * * * Leningrádban megkezdődött a Kálmán Imre című film forgatása. A szovjet—magyar koprodukcióban készülő film a világhírű operettszerző kalandokban, fordulatokban gazdag életéről szól. A forgatókönyvet Jurij Na- gibin írta, a rendező Pa- lásthy György. Az operatőr Herczenik Miklós. Könyvkötők kiállítása Könyvkötő kisiparosok országos vándorkiállítása nyilt meg tegnap Kaposvárott, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Az ország különböző részeiből tíz könyvkötő kisiparos mutatja be összesen több mint száz szebbnél szebb mestermunkáját, ismerteti meg a látogatókat e szakma szépségeivel. A kiállítás célja a már lassan kihalófélben lévő könyvkötő szakma iránti figyelem fölkeltése a fiatalokban, és ezzel az utánpótlás elősegítése. — lg —
