Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
1984. FEBRUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Egyebek között modellek előállításával is fog lalkozik a DATE mezőtúri tanüzeme. A szakiskolák, termelő gazdaságok megrendelésére különböző mezőgazdasági gépek, berendezések arányos modelljeit készítik el itt Dalosok, táncosok Tisza fűre den Késni nem szabad Produkció csak feleségeknek Büszke rájuk a város Régen természetes volt, hogy a férjek esténként elmentek otthonról, meglátogatták kedvenc kaszinójukat, vagy a közösségi élet másik nagy bázisát, a kocsmát. Az asszonyok kénytelen-kelletlen beleegyeztek, mit is tehettek volna. Manapság azonban a házaspár vagy a család szórakozásának számtalan lehetősége van. Mi történhet, ha a családfő mégis egyedül távozik otthonról? Tiszafüreden a férfikórus tagjai nem szokták magukkal vinni feleségeiket a próbákra de az összetűzések elkerülése végett „családvédelmi törvényeket” szerkesztettek. — Fontos törvény — meséli Tóth Béla cipészmester, a kórus egyik alapítótagja —, hogy este nyolcra mindenkinek otthon a helye. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy együtt maradhassunk. Mert mit mondanak az asszonyok, ha tíz órakor illuminált állapotban tér haza a férj? „Hát ez az a híres kórus! Na, apukám, mától kezdve nincs éneklés!” A szabályzat persze tréfás, de mi komolyan vesszük. Késni se szabad a próbákról, mert hogy néz az ki, hogy tizenkilenc ember vár egyre? Ezen kívül vita közben tilos megsértődni, haragot tartani. Minden évben van egy nap, amikor csak a feleségeknek énekelünk. Akkor köszönjük meg, hogy tűrik a sok esti próbát. Aki nem szívvél-lélekkel csinálja, hamar beleun. Négy-öt éve, amikor kezdtük, még nem is voltunk benne biztosak, hogy lesz belőle valami. De most masszív kis társaságunk van. zeti a Hámán Kató dalkört is, a város legrégebben együtt dolgozó művészeti közösségét. A délkör tavaly ünnepelte alakulásának tizedik évfordulóját. A karnagy évente 20—25 alkalommal állítja közönség elé csoportját. Rendszeresen föllépnek, együtt a népi táncosokkal, a környék kis településein. Az országos minősítőn ezüst fokozatot elért népi- tánc-csoport vezetője Bakonyi István. — Azért nem egészen. Nem egyedül vezetek, besegít Kábái Robi is. Mindketten táncoltunk, és mindketten a Jászsági Népi Együttesben. Pénzt az áfésztól és a művte- lődési központtól kapunk. Rendezvényeken gyakran fellépünk, 1982-ben meghívták a csoportot Csillebércre, ott töltöttünk tíz napot. Az úttörők már vettek részt országos kulturális seregszemlén is. Az idén áprilisban megyünk minősítőre a pedagóguskórussal együtt. Tiszafüreden is van jövője az amatőrmozgalomnak. A minden korosztályból verbuvált dalosokat, táncosokat épp a közös munka, a zene, a tánc, a mozgás szeretete tartja össze, s emellett bátran hihetik: hasznosat cselekszenek. S talán nem is olyan sokára a ma még pöttöm kis zenészek, a „trombitaméretű” zeneiskolai növendékek segítik — profi módon — a füredi amatőröket. Szabó Imre A Magyarország felfedezése sorozatban Új könyvek A Magyarország felfedezé- zése című sorozat köteteire újabban sokat kell várni. Előfordul, hogy néha egy esztendő is eltelik, mire frisset vehet kezébe az olvasó. De megéri a várakozás, ha olyan kiváló és színvonalas kötetek kerülnek ki a Szép- irodalmi Kiadó műhelyéből, mint a két legutóbbi. Albert Gábor novellista szociográfiára adta a fejét, s témául a magyarországi nemzetiségek sorsát választotta. Albert Gábor olyan vidék neveltje, ahol évszázadok óta együtt élnek a nemzetiségek. Az elnéptelenedett országrészekre nemcsak idegen nemzetiséget telepítettek egykoron, messze élő magyarokat is, legelőbb 1883-ban csángókat. Emelt fővel — ezt írta történelmi mélységű könyve címlapjára Albert Gábor. Lélekemelő mű Albert Gáboré: egyszerre fedezi fel vertikálisan és horizontálisan Magyarországot, de nemcsak a mai, a békés együttélés időszakát, a régi farsangi sváb-székely lakodalom vígságát, de a keserves és megszenvedett múltét is. Az emberi humánum a témája Bakonyi Péter szociográfiai kötetének is: Téboly, terápia, stigma. Felvétel a jhazai valóság egy kevésbé ismert szeletéről — az elmeügyről. Ehhez próbál hozzáférkőzni, emberközelbe jutni Bakonyi Péter. S aki e kötetet egyvégtében végigolvassa, igazat ad a szerző bevezetőjében írt mondatának: hangyabolyba nyúlt. Mert e területen sincs minden rendben: alig pár száz ember lelkes munkájáról van szó, akik úgyszólván remeteséget vállaltak azért, hogy az elmebetegek meggyógyuljanak, s akik hisznek abban, hogy erre van esély. Kulturális szükséglet és a bejáró munkások Az elmúlt Évtizedek társadalmi fejlődésének nyomán a társadalmi struktúra épp>en abban változott meg leginkább, hogy az iparosítás következtében jelentősen megnőtt a munkásság létszáma. De sem életmódját, sem kulturális szükségleteit tekintve nem lehet a munkásságot valamiféle egynemű sajátosságokkal jellemezni. Jeléntős része ugyanis rövid idővel ezelőtt került az iparba a mezőgazdaságból, s többsége még ma is segédmunkásként dolgozik. Számosán közülük úgynevezett kétlaki életformát élnek, s műveltségük is sokkal közelebb áll a parasztihoz, mint a nagyipari üzemekben dolgozókéhoz. Nemcsak azért, mert a lakóhely jelentős mértékben meghatározza kulturális magatartásukat, hanem azért is, mert az életformaváltást meglehetősen lassan követi a műveltségi szerkezet átalakulása. Hiába javulnak az élet- körülmények, a munkavégzéssel kapcsolatos feltételek, a mindennapi életben olyan szabályozó normák, viselkedési minták hatnak, melyek sokszor károsan tartósítják az átmeneti állapotot. Még ha az átmenetiség minden' következményét nem is tekinthetjük negatívum- ínak, mindenképp számolnunk kell azzal, hogy a két- lakiság a kulturális szükségletek kialakulására sokszor gátló hatást gyakorol. így hátráltathatja azoknak az új kulturális mintáknak, művelődési szokásoknak a létrejöttét, melyek a többé-kevésbé állandósult és megszilárdult életformának szükségképpen velejárói. S ez a művelődési aktivitásban éppúgy észrevehető, mint a szabad időben végzett egyéb tevékenységekben. Nem is szólva arról, hogy az életformaváltást gyakorta kíséri egyfajta életformaválság is. Elsősorban ez abban nyilvánul meg, hogy a kulturális szokások kialakulásában csak elvétve jelennek meg azok a közösségi formák, melyek — a hagyományokat közvetítve — újfajta értékrend kikristályosoÉNEKLÖ IFJÚSÁG A mezőtúri általános iskolás dalosok mai előadásával megkezdődött az Éneklő Ifjúság úttörő és KlSZ-ikóru- sainak hangversenysorozata. Az Éneklő ifjúság mozgalomban — amelyben megyénk dalosai országosan is szépen szerepelnek — tavaly dására vezetnének. Az életmódot befolyásoló tényezők közül is főképp azok válnak meghatározóvá, melyek a fogyasztás szférája körül szerveződnek. A bejáró munkások szabad időben végzett tevékenységei például háromszor annyi kereső munkával eltöltött órát jelentenek, mint amennyit a más rétegekhez tartozók munkán kívüli idejükben végeznek. A kulturális szükségletek szempontjából nézve ez a helyzet tehát mindenképp többoldalú elemzést igényel. S nemcsak a munkásművelődés új gyakorlatának kialakítása érdekében, hanem azért is, mert ha a bejáró munkások művelődésével csupán formálisan foglalkozunk, óhatatlanul a kulturális egyenlőtlenségek tartósításához járulunk hozzá. Mindenekelőtt azt kell vizsgálnunk, hogy mélyek a kulturális szükségletek kialakulásának és fennmaradásának közvetlen okai? Ezen a szálon juthatunk el ugyanis ahhoz a soktényezős rendszerhez — lényegében az életmódhoz —, melyre építve a munkásművelődés valódi stratégiája megfogalmazható. Az okok kutatása ugyanakkor feltételezi azon sajátosságok megismerését is, hogy az adott szervezeti keretek között végzett konkrét munka milyen hatással van a munkások létfeltételeinek alakulására, milyen lehetőségeket biztosít a művelődéshez, létezik-e vagy sem érdekkapcsolat a kettő között. Találhatunk-e vagy sem az adott munkahelyi szervezeten belül bizonyos késztetéseket a művelődésre? Mivel ugyanaz a kulturális termék az egyik ember számára a valóság megismerését, a másik ember számára a valóságtól való menekülés lehetőségét nyújtja, újra és újra figyelembe keli. vennünk a hagyományosnak tekinthető kulturális minták hatását csakúgy, mint azokat a körülményeket, melyek az egyén életmódjával állnak összefüggésben. A kulturális szükségleteket is csak akkor tudjuk többé-kevésbé pontosan feltárni, ha nem a szó99. az idén pedig 107 kórus — ebből 74 úttörő, 33 középiskolai — mutatja be tudását, dalkultúráját A hangversenysorozat a megye városaiban március végéig tart, javarészük a tavaszi forradalmi évfordulókhoz kapcsolódik. ban megfogalmazott művelődési igényekből indulunk ki. A szükségletek megismerése minden bizonnyal értékes információt adhat arra vonatkozóan, hogy a bejáró munkások mit várnak az intézményes közművelődéstől, s miképpen látják fel- használhatónak a kultúra elsajátítása során kapott ismereteiket. A lehetséges eredmények persze nem az egyes igények puszta rangsorolásában hozhatnak újat, hanem abban, hogy a szükségletek kielégítésének milyen mértékben eszköze a kultúra termékeinek elsajátítása. Közismert, hogy a munkások kulturális szükségleteit befolyásoló feltételek — melyek kiváltképpen összefüggnek az adott munkával — motiváló vagy éppenséggel visszahúzó hatásúak is lehetnek. Már magában a munkához való alkalmazkodásban számos olyan összetevő előfordult — így a munkakörnyezet ösztönző rendszere, a munkakövetelmények stb. —, melyek épp a kulturális szükségletek formálódását szabják meg. Csak ka megismerjük a bejáró munkások életmódját, akkor tudunk következtetni valóságos művelődési szükségleteikre, igényeikre. S bár az igények felkeltésének és lehető legszélesebb kielégítésének mindig alapvető követelményként kell megjelennie, ennek össze kell kapcsolódnia az „igazi értékek” védelmével és terjesztésével is. Mert ha csupán az a közkeletű, ám minden szempontból hamis vélekedés határozza meg szemléletünket, hogy a bejáró munkások kulturálisan igénytelenek (így elegendő néhány alkalmi szórakoztató programot szervezni számukra), nyilvánvalóan téves útra kerülünk, s a bejáró munkások művelődésének elősegítése alighanem továbbra is csak szólam marad. Dr. Kerékgyártó István Tanári kézikönyv az iskolai számítógépekhez Az islkolai számítógépek használatát megkönnyítő tanári kézikönyv jelenik meg a Fővárosi és a Szolnok megyei Pedagógiai Intézet közös gondozásában. A könyv anyagát az ELTE Természet- tudományi Karának gépi numerikus számítástechnikai tanszékén összeállított módszertani kézikönyv megteremti a lehetőségét annak, hogy a pedagógusok önálló tanulással elsajátítsák a középiskolákban rendszeresített HT 1080 Z számítógép alkalmazását az oktatásban. Elsajátíthatják belőle a programozás alapvető tudnivalóit, a programozási nyelv „szókincsét” s azt, hogyan hasznosíthatják a számítógépet a matematika, a fizika és a biológia tanításánál A könyv feladatkiválasztása a középiskolai tananyaghoz igazodik. Segítséget ad az iskolai számítástechnikai szakkörök munkájához is. A számítástechnikai kézikönyv, amelyhez hasonló még népi áll a pedagógusok rendelkezésére. várhatóan májusban jelenik meg. Úttörő és KISZ-kórusok hangversenyei — Kitől kapnak támogatást? — A tanács nagyon a szívén viseli a kórusunk sorsát. Most a házasságkötő teremben próbálunk, tanácsi rendezvényeken énekelünk. Van egyenruhánk, és egy nagyon fiatal és nagyon kedves karnagyunk, Szabó Katalin. Van hozzánk türelme. Meg is látszik a munkája eredménye: az ősszel bronz fokozatot kaptunk a minősítőn. Négy kórus van Tiszafüreden.* Az ünnepi városi tanácsülésen — félretéve az esetleges szakmai ellentéteket — együtt énekelték a Szózatot. A százegynéhány dalos — a hallgatók szerint lenyűgöző élmény volt. A pedagógus női karra is büszke a város: tavaly túljutva a a megyei és a debreceni Vándor Sándor szemlén, részt vehettek az országos bemutatón. Vezetőjük, Erős László- né maga is pedagógus, ö veNépi hangszerek Szolnok megyében címmel kiállítás nyílt a közelmúltban a jászberényi Jász Múzeumban. A megye múzeumaiból összeválogatott gazdag anyag március végéig tekinthető meg
