Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-16 / 39. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. FEBRUÁR 16. IA tudomány világa I Vízkészleteink alakulása kétezerig Hazánk fejlődésében kiemelkedő szerep jut a víz hasznosításának. Ezért létfontosságú a készletek pontos feltárása, és annak vizsgálata, hogy mennyire elégítik ki ezek hosszú távon a szükségleteket. Valameny- nyi társadalmi és gazdasági tevékenységünkben ugyanis a víz pótolhatatlan. 1981. év végén készült el vízgazdálkodásunk hosszú távú koncepciója, mely részletesen feltárta az ezredfordulón előreláthatóan rendelkezésre álló vízkészletet. Egy 1983. év elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által készíttetett tanulmány pedig mélyrehaEgységes szemlélet és gyakorlat A víznek, mint természeti erőforrásnak az értékelése történelmi korszakonként, illetve adott terület gazdasági-társadalmi fejlettségétől függően változik. A magyar vízgazdálkodás másfél évszázados tevékenységében elsősorban a mennyiségi számbavétel, értékelés volt a meghatározó. Agrárországból agrár-ipari országgá válásunkkal együtt — az ötvenes évek második felétől — jelentkezett természetes vizeink minőségének gyors és nagy mértékű leromlása. A jelenséggel agyidőben alakult ki, és fejlődött a vízgazdálkodás új szakterülete, a vízminőségvédelem, a vízminőséggazdálkodás, A mennyiségi és minőségi gazdálkodás párhuzamos gyaA vízkészlet összetétele Az ország teljes megújuló vízkészlete a csapadéktól és az ország területére belépő vízfolyások hozamaiból tevődik össze. A vízkészlet két; összetevőjének sajátosságai eltérőek, a csapadék eloszlása viszonylag egyenletes, minőségileg is megújulva elsődleges és célszerű forrása egy-egy terület vízhasználatának. A hazánkba külföldről belépő vízkészlet területi megoszlása egyenetlen és túlnyomórészt három nagy folyó medrében összpontosul. A felszín alatti vízkészletet a tároló földtani képződményekben a jó vízvezetőképességű rétegek többé-kevésbé egyenletesen elosztják a vízfolyásoktól távoleső területekre is. (A vízkészlet minőségének értékelési rendszerét — a jelenlegi vízminőség-vizsgálati módszerek alapján — tizenöt éve dolgozták ki, de az azóta megnövekedett igényiek és a szennyezőanyagok körének megváltozása miatt máris korszerűsítésre szorul. Ám ehhez szennyezőanyagok kimutatására alötaven esztendeje, hogy elindult az első trolibuszjárat Budapesten. Az első felsővezetékes közúti járművet, amely a trolibusz elődje volt, Németországban 1882- ben egy 540 méteres útvonalon indították el. A kísérletezés csaknem fél évszázadig tartott, amíg tömegközlekedési eszközzé vált ez a sokat vitatott járműtípus. Az ellene felhozott érvek szerint viszonylag sok üzemzavart okoznak az áramszedők kisiklásai; a trolibuszok egymást nem tudják előzni, csupán a forgalomból tudnak jobbra és balra kitérni; a trolibusz helyigénye semmivel sem kisebb, mint az autóbuszé. A trolibusz hátrányai ma Is változatlanul fennállnak, de ugyanakkor olyan előnyei Is vannak, melyeket korábban nem hangsúlyoztak. Ilyenek tóan foglalkozik a vízkészlet-gazdálkodás komplex témakörével, sorra veszi a társadalmi-gazdasági fejlődés legfontosabb várható tendenciáit, melyek meghatározók a vízgazdálkodás és ezen belül a vízkészletgazdálkodás szempontjából. A víz a hetvenes évek közepétől világszerte, de mindenekelőtt a fejlett térségekben már nem áll korlátlanul rendelkezésre. Olyan gazdasági erőforrássá vált, mellyel takarékosan, ésszerűen kell gazdálkodni. A vízkészlet megfelelő mennyiségű és minőségű biztosítása növekvő erőfeszítést kíván hazánkban is. például a következők: árammal való üzemeltetése gazdaságosabb, mint az autóbusz drága üzemanyaggal való ellátása; a trolibusz nem szennyezi a levegőt; csendes járása folytán kiküszöböli a zajártalmat; a trolibusznak rendkívül jő a gyorsulóképessége és köny- nyedén veszd az emelkedőket. Az 1960-as évek végéig 49 ország csaknem 500 nagyvárosában járt trolibusz. Ezt követően azonban, az olcsó olajárak miatt, a troli felett világszerte — így részben hazánkban is — meghúzták a lélekharangot: sok országban megszüntették a járatokat. Alig pár esztendő múlva azonban a figyelem középpontjába került. Nálunk az első budapesti trolibuszok Óbudán, 3,8 kilométernyi utat meglett államok fejlett technológiák alkalmazásával, valamint gazdasági erejük révén a szennyvizek tisztításával jelentős környezetvédelmi intézkedésekre képesek. Hazánkban, az adott fejlettségi szintünkön, növekedő beruházásaink is esetleg csak szinten tartást eredményezhetnek néhány vízfolyás minőségi állapotában. A világszerte kibontakozó környezetvédelmi mozgalom a legtöbb fejlett államban arra késztette a törvényhozást, hogy szigorú intézkedéseket hozzanak a környezet szennyeződésének csökkentésére. Ez észrevehetően javította több állam jelentős folyóiban, tavaiban a víz minőségét. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben az energiahordozók és a nyersanyagok árának ugrásszerű emelkedése a fejtett államokban központi kérdéssé tette a hulladék- szegény és hulladékmentes technológiák elterjesztését, ami a fajlagos vízfelhasználás jelentős csökkenését is eredményezte. Prognózisok 2000-ig A közelmúltban végzett hazai vizsgálatok alapján a 2000-ig terjedő időszakra becsült vízszükséglet kielégítésére a vízkészlet mennyisége bár növekvő ráfordítással, de országosan és területenként is biztosítható. A vízszükséglet zavartalan kielégítésénék feltétele azonban a távlati tervekben szereplő regionális és helyi vízszolgáltató rendszerek fejlesztése, összhangban az egyes vízgyűjtőterületek népgazdasági igényekre alapozott differenciált fejlesztésével. Kedvezőtlenebb képet mutat a vízkészlet minőségének várható alakulása. A felszíni vizek minőségében az elmúlt évtizedekben bekövetkezett romlási folyamat 2000-ig megállíthatónak látszik, ha tovább erősödnek azok a törekvések és intézkedések, amelyek hazai és nemzetközi vonatkozásban ma már egyre jobban érvényesülnek. Ezek főbb tényezői a korszerű technológiák növekvő alkalmazása, >a nemzetközi együttműködés erősödése, és a törvény előírásainak fokozottabb érvényesítése. A felszín alatti vizek további szennyeződésének megállítása is fokozott erőfeszítést kíván, hiszen az ország ivóvíztermelésének közel 90 százaléka a felszín alatti készletekre támaszkodik. téve közlekedtek. Ma tizenhárom vonalon szállítják az utasokat a kedvelt járművek, naponta 63,2 kilométeres távon róják útjukat. Napjainkban nemcsak a fővárosiak utazhatnak trolival, hanem Szeged lakói is. Gyógytej Svédországban egy olyan tejterméket készítenek, amely enyhíti a gyomor, és bélpanaszokat, azokat is, amelyeket antibiotikumoknak a bevétele okoz. Az új termék alapanyaga egy tej- savbaktérium, a Lactobacillus acidophilus. Erről már régen tudják, hogy kedvezően hat a gyomor- és bélműködésre. A termékből gyógyszer és élelmiszer egyaránt készíthető, ez utóbbiban szójaolajjal, fehérje- anyagokkal és vitaminokkal dúsítják. Az új termék készítése során a tejet; néhány másodpercig 140 Celsius-fokon hőkezelik, hogy eközben elpusztuljanak mindazok a baktériumok, amelyek az L. acidophilus baktérium ve- télytársai tehetnek. Utána a tejet 24 órán át 37 Celsius-fokon savanyítják. A terméket egyelőre csak kórházakban használják. flz elefánt vére 150 liter vére van az elefántnak, állapították meg a baséli állatkertben, amikor egy emberre veszélyessé vált elefántot meg kellett ölni. Az állatot narkotizálták, és elvéreztetése során állapították meg ezt az eddig ismeretlen adatot. Az embernek körülbelül 7 liter vére van. Szilatran Szibériai kutatók 1— (me- til-klordd-)-szilatran elnevezéssel olyan készítményt hoztak létre,, amely felfokozza a fehérjeszintézist és a nukleinsavak képződését. A kísérletek szerint a készítménnyel etetett tyúkok 16 százalékkal tojtak több tojást, mint azok, amelyek ilyen szert nem fogyasztottak, s a tojásaik átlagosan két grammal voltak nehezebbek, mint az ellenőrzésül szolgáló tyúkok tojásai. A tojások fehérje- és zsírtartalma 1—1,1 százalékkal bizonyult nagyobbnak, míg karotin- és A-vitamin tartalmuk csaknem háromszor akkora, mint az előző csoport tojásaié. A készítményt tyúkonként napi 25—30 milligramm mennyiségben keverték hozzá az eleséghe^, mégpedig minden évben csak néhány hónapon át. A 1984-ben pedig már Debrecen is trolibuszt kap, s remélhetőleg ezzel még nincs vége a sornak . .. Képünkön a fél évszázaddal ezelőtti első trolibuszt láthatjuk (még az akkori közlekedési rendnek megfelelő baloldali ajtókkal). Mindig, kelendő portéka volt a jó hordó. Az a legjobb, ha fahordóban pihen a bor, mert a fa pórusain át levegőzhet. Így hosszú ideig megtartja zamatát — állítják a szakemberek. A legjobb hordók tölgyfából készlülnek. A tölgyfahordó megfelelően tömör, ezért tartós, az anyagában lévő csersav pedig különleges ízt ad a bornak. De van, aki az eperfára vagy az akácfára esküszik. A hordókészítés tengernyi mozzanatból áll: a kivágott dongákat szárító máglyákba rakják, majd méretre vágják. Kiképezik a donga hasát. Azután tüzet raknak belül, kívül pedig vízzel locsolják a fát. így kapja meg a hordó szép ívét. Miután beillesztik a fenéklapokat, rákerülnek az abroncsok a hordóra. Ezután már csak a csaphelyek kifúrása van hátra. A legkisebb, 15 centis dongából álló likőrös hordócskák alig egy literesek. A legnagyobbak akár ezer hektoliteresek is lehetnek. A törések gyógyításában használt több kilogramm tömegű gipsz rögzítőkötést a sérülteknek négy-hat hétig kell viselniük; ez idő alatt nem fürödhetnek, a a légzáró gipsz alatt a bőrük ki- sébesedik. Egy amerikai gyógyszer- gyár Lightcast néven újfajta módón enyhíti a törések okozta kellemetlenségeket. A rögzítőanyag fényérzékeny műgyantával átitatott lágy üvegszalag, amelyet egy vékony víztaszító gézréteg fölé a törött testrészhez simulóan egyetlen rétegben tekercselnek a sérült végtag köré. Ezután a szalagot néhány percig kvarclámpa ibolyántúli fényével Ausztrál tudósok már évek óta kutatják a dohányzás és az autóvezetés eredményessége közötti összefüggést. A kísérletsorozat eredményéből kitűnik, hogy az erős dohányosok nem -megbízhatók a kocsivezetésben. Azok a gépkocsivezetők, akik naponta átlagosan húsznál több cigarettát szívnak el, ezer hektoliteres — hordó próbaösszeállítását láthatjuk. A tölgyfából készült óriás hordó tervezésekor és készítésekor különös gondot kell fordítani a szilárdságra — tekintettel a feltöltött állapotban várható terhelésre — és a pontos megmunkálásra, továbbá az illeszkedésre, ami a dongák szokatlanul nagy mérete miatt jelentéit különleges feladatot. A dongák — s így a hordó — hossza 614 cm, derékban 13 cm vastagok. A hordófenekek átmérője 470 cm. Így a legrövidebb abroncskarika is közel tizenöt méter hosszú (mindegyik 10 mm vastag acélból készült), összesen 4 tonna melegen hengerelt acélt dolgoztak föl abroncsnak a hordóra. Az óriás hordót jövendő használati helyén egy pincében állították véglegesen össze. A hordóóriás megtréfálta készítőit. Hitelesítéskor — üresen — 1019 hektónak számították és mérték a béltartalmát. Csak a feltöltéskor derült ki, hogy — a fa rugalmassága miatt — még három hektoliter belefér. megvilágítják. Ennek hatására megindul a műanyag polimerizálódása, s így az teljesen megkeményedik. Az ilyen rögzítőkötés tömege a gipszkötésnek alig a fele, mégis teljesen szilárd, merev. A kötés fölé harisnyát, nadrágot húzhat a beteg. Amellett a levegő átjárja, a sérült testrész szellőzik, s ami fölöttébb fontos, a beteg fürödhet, sőt gyógyfürdőkezelésben is részesülhet. E kötést a röntgensugarak is átjárják, ezért a gyógyulás annak levétele nélkül is nyomon követhető. Egyetlen hibája, hogy egyelőre jóval drágább a hagyományos, bár kényelmet len gipszkötésnél. háromszor annyi szénmonoxi- dot fogadnak magukba, mint amennyit a tisztának nem mondható nagyvárosi levegő tartalmaz. A vérbe is bekerülő szénmonoxid rontja a látást, és csökkenti az ítélőképességet, ezek pedig kedvezőtlen helyzetet teremtenek a gépkocsivezetők részére. tartozik. A gazdaságilag fejni. E. többi hónapban a hatása megmaradt. A sín nélküli villamos korlása hosszú időn át nem okozott gondot az ágazat és a népgazdaság számára. Napjainkban azonban — a világon uralkodóvá váló szemlélethez hasonlóan — nálunk is elkerülhetetlenné vált, hogy a vízháztartás, a vízkészletgazdálkodás további korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez egységes mennyiségi-minőségi szemléletet és gyakorlatot alakítsunk ki. A víz esetében ugyanaz az anyag mint nyersanyag, mint vízerőkészlet, mint szállítóeszköz, mint az ember pihenő környezete hasznosítható. A vízkészletet — a döntéselőkészítés elveinek megfelelően — az összes lehetséges fejlesztési változatot jellemző függvényekkel kell jellemezni. kalmas gyors, megbízható vizsgálati módszerekre, és a vizsgálatokhoz szükséges komplex műszerparkra van szükség. A társadalmingazdasági fejlődés különböző szakaszaiban más-más módon jelentkezik a természeti erőforrások, többek között a víz igénybevétele, használa-- ta. Hazánk vízkészletének igénybevételi lehetősége, vízminőségének alakulása azonban elsősorban a Duna vízgyűjtőjén lejátszódó természeti, társadalmi, gazdasági folyamatok függvénye. A szomszédos országok ipari, mezőgazdasági, stb. helyzete egyértelműen megszabja a határon átfolyó felszíni vizek mennyiségét és minőségét. A gazdaság fejlettsége és a vízminőség alakulása, változása között is szoros kapcsolat van. Világmodellek, globális jelentések meggyőzően mutatják, hogy a gazdaságilag közepes fejlettségi szinthez általában közepes műszaki fejlettségi szint Képünkön egy ilyen óriás — Új rögzítőkötés A dohányzás és autóvezetés
