Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

XXXV. évf. 39. sz., 1984. február 16., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magnezitipari Művek tiszavárkonyi szintetikus magnezit kísérleti félüzemében a fő tevékenység egy-egy kidolgozott eljárás üzemi körülmények közötti kipróbálása. Ezen kívül a mezőgazdaság részére magnézium tartalmú műtrágyát gyártanak itt, évente 400 tonnát Épül a „KGST-erőmű” A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága 1984. február 15-én ülést tartott. Kádár János előter­jesztésében meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a Jurdj Andropovnalk, a szovjet nép hű fiának, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének, a magyar nép igaz barátjának moszkvai temetésén részt vett magyar párt- és állami küldöttség beszámolóját. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága üdvözli a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1984. február 13-i ülésének dönté­sét és állásfoglalásait. Nagy­ra értékeli az SZKP Köz­ponti Bizottságának azt a szilárd elhatározottságát, hogy a jövőben is követke­zetesen és céltudatosan foly­tatja lenini politikai irány­1984-ben a Tisza menti bel­vizes részeken 60 ezer hek­tárt vesznek kezelésbe. A fo­lyóvölgyben és a hozzá csat­lakozó területeken 1981-ben láttak munkához. A legjobb ütemben halad a melioráció Csongrád és Hajdú-Bihar megyében. Folyamatosan ad munkát a Dunántúlon lévő Marcal-völgye. Ez a prog­ram is több megyét érint és kereken 170 ezer hektárt. Az idén ebből 10 ezer hektár termőképességét állítják vissza. A Velencei-tó körzet tében az elmúlt évben kezdő­dött a komplex földvédelmi munka, amely jövőre fejező­dik be. Egyebek között a dombok eróziójának veszik elejét, és nagy figyelmet for­dítanak a Velencei-tó vízvé­delmére is. Az itteni tapasz­talatokat a Balaton-kömyéki vonalát, amelyet az SZKP XXVI. kongresszusa és a Központi Bizottság azt köve­tő határozatai jelöltek ki. Kifejezi őszinte jókívánsá­gait Konsztantyin Csemyen- kónak, az SZKP KB új fő­titkárának, testvérpártunk kiemelkedő vezetőjének. Hangsúlyozta azt a mély meggyőződését, hogy a test­véri szovjet nép a Szovjet­unió Kommunista Pártja köré tömörülve és annak ve­zetésével újabb sikereket ér el a fejlett szocializmus épí­tésében, a társadalmi hala­dás és a béke egyetemes ügyének szolgálatában. A Politikai Bizottság is­mételten megerősíti: a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt töretlenül azon munkálko­dik, hogy tovább erősödje­nek az élet minden területét átfogó magyar—szovjet kap­csolatok, tovább mélyüljön meliorációnál hasznosítják majd; az év végére elkészül a tópart vízvédelmi és kör­nyezetvédelmi helyzetével számoló térségi meliorációs tanulmány. Ennek alapján az északi, illetve a déli part, valamint a Kelet-Balaton, mindenekelőtt a Zala folyó térsége kerül átfogó szabá­lyozásra. A MÉM szakemberei érté­kelték az eddig végzett mun­kálatokat. Megállapították, hogy nagy átlagban egy hek­tár meliorációs javítása után 1,6—2 tonnával növek­szik a gabonahozam. A meg­térülés ideje sík vidéken 6—9 év. Ennél hosszabb a dombvidékeken, itt azonban a melioráció egyben a ter­mőföld mentését is jelenti, így a gazdasági számítások­nál alapvetően más a közeli­a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága. Pártunk és kormányunk teljes mértékben támogatja a Szovjetunió politikáját, amely a szocialista közösség erősítésére, a. népek társa­dalmi vívmányait, a nemze­ti függetlenséget fenyegető imperialista törekvések ha­tározott visszautasítására, s ugyanakkor a vitás nemzet­közi problémák tárgyalásos úton történő megoldására, a világbéke megőrzésére irá­nyul. A Magyar Népköztár­saság a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés többi tag­államával együtt változatla­nul kész mindent megtenni a nemzetközi feszültség csökkentése, a katonai erő- egyensúlynak a fegyverze­tek alacsonyabb szintjén tör­ténő megvalósulása, a békés egymás mellett élés, az eny­hülés politikájának érvénye­sítése érdekében. tés módja is. A munkák jó­részt a belvizes területekre szorítkoznak, miután az el­múlt tíz év átlagában eszten­dőnként 130 ezer hektáron pusztult el a termés, s ennek fokozatosan elejét akarják venni. (A károk minden bi­zonnyal ennél nagyobb terü­letet érintenek, hiszen a sta­tisztika csak a belvízzel elfe­dett területeket veszi figye­lembe, ám gyakran a szem­mel nem látható, de a talaj­vízmérésekkel bizonyított túlzott víztelitődés szintén akadályozza a növények fej­lődését, és ez szintén nagy gond.) A kivitelező vállalatok sok új módszert alkalmaznak. A talajban lefektetett csövek és műtárgyak egy részét elő­regyártják. Lehetővé teszik azt is, hogy a káros vizeket elvezető csövek a nyári sze­zonban is „dolgozzanak”: ilyenkor visszafelé áramlik a víz, s duzzasztással töltik fel a talajokat. Ez a megoldás azonban nem helyettesíti az öntözést, csakis mint kiegé­szítő módszer jöhet számítás­ba. Ám amint a tavalyi aszály is igazolta, a víz „visszafordítása” adott eset­ben életmentést jelent a nö­vények számára. NSZK-bejelentés Látogatásra hívták meg az SZKP KB főtitkárát Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellárja látogatásra hívta meg az NSZK-ba Konsztan­tyin Csemyenkót, az SZKP KB új főtitkárát — jelen­tette be tegnap sajtóérte­kezletén Peter Boenisch bon­ni kormányszóvivő. A meghívás Kohl és Cser- nyenko keddi, moszkvai ta­lálkozóján hangzott el. A két ország együttműködésé­nek alapját változatlanul a megkötött ^szerződések képe­zik — mondta Boenisch. A nyugatnémet kormány­fő egyébként a Bundeswehr parancsnoki kara előtt Tra- Ivemündében elmondott, teg­napi beszédében a kelet­nyugati viszony megszilár­dítása mellett foglalt állást, de ismét számos kérdésben bírálta a Szovjetuniót, Azt mondta például, hogy a Szovjetunió a rakétatele­pítés körüli vitában „a la­kosság révén akarta megin­gatni az NSZK kormányá­nak szilárdságát”. Ez azon­ban meghiúsult és a NATO megerősödve került ki a ra­kétavitából — mondta a kancellár. Megkezdődött az idei ka- csakeltetési idény a Palotási Állami Gazdaság, államilag elismert termelési rendszeré­nek a központi keltetőjében. Tegnap a nagy, elektromos keltetőberendezések tálcáin 18 ezer pelyhes víziszárnyas bújt ki tojásaiból. A szezon első terminusában január 16-án 334 ezer tojást raktak a „gépi kotlóba”. A termelé­si rendszer 26 partnergazda­sága által meghonosított an­gol hibridfajta tojásaiból az idén hat és fél millió na­poskacsa előállítását terve­zik. Ez a mennyiség az or­szág keltetési volumenének az 52—53 százalékát jelenti. A rendszergazda Palotási Állami gazdaság 1984-ben kis híján négymillió napos­kacsa keltetését és forgalma­zását vette számításba, 14 százalékkal többet mint az elmúlt évben A többletet a háztáji gazdaságokba helye­zik ki, mivel a kacsatartás és tenyésztés a kisgazdaságok­nak is ígéretes, kifizetődő vállalkozás. Érdekesség, hogy 1984 lesz az első esztendő, amikor a rendszer megkezdi — mintegy kísérletképpen — a májkacsa előállítását. Első lépésként — az áfészek út­ján harmincezer kiskacsát helyeznek ki tömésre a ház­táji gazdaságokba, átlagosan 10—14 hetes korban. A kis­termelők gondjaira bízott víziszárnyasok etetéséhez szükséges kelléket, a köny- nyen kezelhető, praktikus tömőgépeket a rendszer ma­ga állítja elő. és bocsátja a tenyésztők rendelkezésére. A kacsamáj termelésében jó partner a kecskeméti Ba­Megkezdődött az ukrajnai Hmelnyickij város atomerő­műve első géptermének épí­tése. Ebből a négy blokkból álló erőműből a KSST-orszá- gokba is szállítanak: majd villamos áramot. A gigan­tikus vállalkozásban a Szov­jetunió mellett részt vesz Csehszlovákia, Lengyelország, valamint Magyarország is. A négymillió kilowattosra tervezett atomerőmű része a KGST hosszú távú energeti­kai programjának. A létesít­ményhez a Szovjetunió biz­tosítja a tervdokumentáció­romfifeldolgozó Vállalat, amely az értékes exportter­mék átvételét és forgalma­zását finanszírozza. A jelen­legi piackutatási eredmé­nyek azt mutatják, a kacsa­máj jó exportcikk lehet a külpiacon, de kedvelt ter­mék belföldön is. A későb­biekben az igényeknek meg­felelően bővítik majd a máj- kacsa tenyésztéséi;. A rendszer egyéb téren is igyekszik elősegíteni a vi­lágpiacon változatlanul érté­kesíthető kacsa tenyésztését, az idén is újabb tenyésztési és tartástechnológiai eljárá­sokat vezet be. A már emlí­tett tömőgépen kívül újabb hat partnergazdaságot jutta­tott hozzá gépi tojásfertőt­lenítő berendezéshez. a technikai eszközt a rendszer szakemberei maguk fejlesz­tették ki és gyártják. A gaz­daságosabb nevelés érdeké­ben újabb tápreceptúrákat dolgoztak ki. s ezeket a ®a- bonaforgalmi és Malomipari Vállalat gyártja a szükséges mennyiségben. Ahol erre igény van, elvégzik a keltető gépek rekonstrukcióját és házilag kifejlesztett új gépe­ket állítanak termelésbe. A palotási kacsatenyésztési rendszer további fontos munkája a magas genetikai értékű és képességű kacsa- tenyészanyag forgalmazása, 1984-ben a hazai és a külföl­di piacokon százezer szülő­párt értékesít. Többek kö­zött Ausztriába, Jugoszláviá­ba tenyésztoj ásókat, Cseh­szlovákiába pedig kacsa-szü­lőpárokat exportál. e. s. kát, a szükséges építőanya­got, végzi el az építési mun­kákat és viseli a beruházás költségét. Az erőmű üzembe állítása után ugyancsak a Szovjetunió szállítja a mű­ködtetéshez a fűtőanyagot. Lengyelország egyebek kö­zött elektrotechnikai beren­dezéseket szállít és mérnökei részt vesznek az erőműhöz kapcsolódó ipari és infra­strukturális létesítmények ki­alakításában, míg Magyaror­szág és Csehszlovákia tech­nológiát és szállítási eszkö­zöket ad. Levonták az állami zászlát Tegnap a Parlament előtt a Kossuth téren ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadással levonták a Magyar Népköztársaság ál­lami zászlaját. Nyolc órakor felsorakozott a díszszázad, majd kürtszó jelezte Farkas Mihály vezérőrnagy, a bu­dapesti helyőrség parancs­nokának érkezését, aki — meghallgatva az egységpa­rancsnok jelentését — elle­pett a katonák sorfala előtt. Ezt követően az Internacio- nálé hangjaira levonták az állami zászlót, mely Jurij Andropovnak, a Szovjetunió és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő személyi- •ségének temetése alkalmi­ból* az állami gyásznapon félárbocra engedve lengett. Készül az első olvasztókemence Korszerű 500 kilogram­mos dndulkációs olvasztóke­mence telepítéséire kötött a közelmúltban szerződést a Kohászati Gyáxépítő Válla­lat, az OMFB és az Öntödei Vállalat Acélöntő- és Cső­gyára. A megállapodás ér­telmében 1985-ben az Öntö­dei Vállalatnál munkába áll az első hazai fejlesztésű, vil- lamosfűtéses olvasztóbenem- dezós. Az ötszáz kilogrammos kemence megépítése első lépcsője annak a program­nak, amelynek keretében a hazai kohászati iparban al­kalmazott kokszos tüzelésű, úgynevezett kúpolákemen- céket fokozatosain indukciós kemencére cserélik feL A villamosfűtésű Indukciós kemence ma már az iparilag fejlett országokban széles körben elterjedt. Az eljárás lényegesen kisebb energia­felhasználást igényel, sok­kal kevésbé kömyezetszeny- nyező, mint a régi módszer. A budapesti Ruhaipari Szövetkezet karcagi üzemében ebben az évben 125 ezer Lee Cooper farmernadrágot gyártanak Új módszerek a talajjavításban jobb termésátlagok a meliorációval kezelt területeken A mezőgazdaságban évről évre nagy összegeket költenek meliorációs munkákra; a kijelölt vidékeken komplex tervek alapján javítják a talajt, vezetik le a belvizeket, elejét veszik a föld „kopásának”, az eróziónak, és — ha szükséges — ké­miai vagy mechanikai beavatkozással javitják a termőképes­séget. Az idén 2 milliárd 250 millió forintot fordítanak me­liorációra, ebből több mint 1,3 milliárd forint az állami tá­mogatás összege, a többit az üzemeki saját erőből, illetve ki­sebb részben hitelből teremtik elő. A komplex taíajrendezés,-javítás mértékére jellemző, hogy az elmúlt három évben 330 ezer hektárt hoztak rendbe. Az idén, illetve a következő években is változatlan ütemben folytatják a munkálatokat. Jó exportcikk a kacsamáj Nagyüzem a palotási keltetőben II kistermelők is besegítenek — Új technológiákat kinál a rendszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom