Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-02 / 27. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. FEBRUÁR 2. IA tudomány világa J Szenzációs konstrukció, csak nem alkalmazzák Egy találmány sorsa Új fejezet, maradi gondolkodás, sokszög Hazánkban a találmányok nemegyszer csak keserves huzavona után jutnak el a megvalósításig. Jó példa erre az „Esztergagép sokszög- |idomú munkadarabok megmunkálására” nevű találmány — vagy rövidebben: a Gellért-féle sokszögeszterga —, amelyre 1967 februárjában adott szabadalmat az Országos Találmányi Hivatal. Ez a zseniális találmány csak most, ennyi év után kezd révbe érni. Időközben voltak, akik kétségbe vonták az ötlet újszerűségét, mások viszont világot megváltó találmánnyá kiáltották ki. Kétségtelen, hogy hasonló rendeltetésű esztergapadok már korábban is készültek, s ma is készülnek világszerte, de a szóban forgó konstrukció ezeknél tökéletesebb, mindamellett egyszerűbb, amit egyébként a legfejlettebb iparú országoknak a találmány iránti élénk érdeklődése is igazol.) A hagyományos eszterga- padokon csak hengeres munkadarabok készíthetők, ez a gép azonban tizennégyféle tengelyprofil és üreges ellendarab kialakítására alkalmas, az ellipszis formájútól a huszonötszögűig (amellett, hogy mindent tud, amit a hagyományos gépek.) E profilok kúpos vagy csavarvonalú munkadarabokon is kialakíthatók, vagyis az alkatrészek végtelen sokféleségét lehet előállítani e módon. Mindezt viszonylag egyszerű módszerrel, az ismert esztergapad orsóházának és szegnyergének az átalakításával oldotta meg a feltaláló. Megemlítendő még, hogy az esztergálás felületi finomsága és pontossága semmiben sem különbözik a hagyományos forgácsológépektől. A tervek előírásainak megfelelően tetszés szerint változtatható a sokszögprofil oldalainak íveltsége, de még a lekerekítések rádiusza is (mind a sokszögtengelyen, mind az ellendarabon.) A sokszögeszterga használatával az élőmunka- ráfordítás csaknem a felére, a szerszámköltség a tizedére csökkenhet! A működő gépet nézve az első pillanatban meglepő, hogy a tokmányba fogott munkadarab nem a megszokott módon forog, hanem a kapcsolókarokkal beállított program alapján mintegy ide-oda billeg a forgácsolást végző kés előtt. A sokszögeszterga a bizonyíték rá, hogy a mechanikában még mindig számíthatunk újdonságokra. A feltaláló eleve kizárta a szokványos megoldást, amiből sokáig minden géptervező kiindult: a munkadarab szabályosan forog, miközben az esztergakés ide-oda járva kialakítja a tengelyprofilt. A Gellért-féle sokszögeszterga a munkadarabot forgatja különleges pályán, miközben az esztergakés a szokott előtolással szabályosan forgácsol. Voltaképpen kétféle mozgás különféle kombinációiból állítja elő az esz- tergáláshoz szükséges forgást, olyan mozgásokból, amelyek már régóta ismertek a gépészetben, csak eddig senki sem jött rá, hogyan lehetne ezekből sokszögek esztergálására alkalmas szerszámgépet készíteni. Amikor a konstruktőrök egy tengelyre — szilárd A sokszögeszterga vagy oldható kötéssel — egy kereket akarnak felilleszteni, manapság két rögzítési mód között választhatnak: ékeléssel vagy zsugorkötéssel oldhatják meg a feladatot. Egyik sem ideális megoldás, az előbbi külön megmunkálást igényel, és gyengíti a keresztmetszetet, az utóbbi pedig a hőhatásos beavatkozás révén méreteltolódásokat eredményezhet. Az úni. bordás-tengelyek és azok ellendarabjainak megtervezésekor is hasonló dilemma előtt áll a gépszerkesztő, meg kell alkudnia a gyártástechnológia kötöttségével. Valójában egy harmadik megoldást is választhatna, poligon-profil — ívelt lapú és lekerekített élő háromszög-keresztmetszet — kialakításával sokkal kedvezőbb konstrukciót valósíthatna meg, ámde számolnia kell az elkészítés nehézségeivel és költségességével. Nos, a Gellért-féle sokszögeszterga éppen e vonatkozásban nyithat meg beláthatatlan távlatokat, hiszen olcsón és nagy tömegben készíthetők vele poligon-profi- lú tengelyek és a hozzájuk tökéletesen illeszkedő ellendarabok. Ez az új lehetőség teljesen átalakíthatja a gép- szerkesztők hengeres idomban való gondolkodásmódját, s valóban forradalmi változást idézhet elő a gépgyártás, a gépipari szerelés technológiájában. Ha csak a fogaskerekes hajtóművek — gépkocsik esetében a sebességváltók — konstrukciójánál élhetnének a poligon- profil alkalmazásával, máris óriási előnyökre tehetnének szert. Pedig ez csak egy példa a sok közül. A Gellért-féle gépre Keleten és Nyugaton egyaránt felfigyeltek. Már-már úgy nézett ki, hogy mások készítik el, s adják majd el helyettünk. (Szabadalmi védettséget ugyanis csak néhány fejlett ipari országban élvez.) Azután végre a Nagy- kállói Vasipari Szövetkezet vette kezébe a sokszögeszterga ügyét, az Innovációs Alap segítségét is élvezve, s egy nyugatnémet céget is bevontak a megvalósításba, a piackutatásba, az értékesítésbe. Ügy néz ki tehát, hogy révbe ért a sokszögeszterga, s várhatóan elkészül majd a még korszerűbb, számjegyvezérléses változata is. Talán arra is van magyarázat, hogy a nagyipar mindeddig miért zárkózott el a találmány felkarolásától. Többen úgy vélik, az a baj, hogy ez a szenzációs konstrukció mindent tud. Ilyen gépet pedig nehéz értékesíteni: egyik cég sem számolja fel a meglévő gépeit, mert van egy másik helyettük (igaz, belső sokszögprofilt egyetlen más berendezés sem képes megmunkálni.) Előbb-utóbb azonban csak kénytelenek lesznek rátérni a gyárak a korszerűbb, gazdaságosabb technológiára, s megvásárolni az ahhoz szükséges gépeket. B. I. Legkedvezőbb a nyújtott oseppalak Ideális karosszériák A gépjármű légellenállása lényegében három dologtól függ: a jármű méreteitől (pontosabban: az áramlás irányára merőleges keresztmetszeti felülettől, az ún. alaktényezőtől, és a sebesség második hatványától. Ez azt jelenti, hogy egy adott jármű sebességének megkétszerezése négyszeresére fokozza az ellenállást, meghá- romszorozása pedig kilencszeresére. Még gyorsabban növekszik a láthatatlan, de makacs ellenfél leküzdéséhez szükséges kilowattok száma, mivel a teljesítményigény a sebesség harmadik hatványával változik. így kétszeres sebesség esetén nyolcszoros teljesítményt emészt fel a jármű körül örvénylő levegő. A légellenállás döntő szerepet játszik a végsebesség meghatározásában, de ugyanilyen mértékben befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást is. Ezért a konstruktőrök egyik legfőbb törekvése a járműkarosszéria ilyen szempontból is kedvező kialakítása. A méretek tekintetében a tervező keze meglehetősen kötött. Sokat lehet tenni viszont az alaktényező javítása érdekében. Az alaktényező olyan szám, amely megmutatja, hogy áramlásba helyezett, azonos keresztmetszeti felületű testek közül melyiknek nagyobb az ellenállása. Ezt a számot kell megszorozni a felülettel és a sebesség négyzetével, hogy megkapjuk a légellenállás értékét (a 0,4 jó értéknek számít, a 0,3 pedig kimagaslónak.) A legkedvezőbb lenne a nyújtott cseppalak, de ilyen járművet a gyakorlatban nem lehet építeni. A konstruktőrök tehát legalább közelíteni próbálják az ideális formát. A kísérleti jármű-példányokat ezután szélcsatorna-kísérleteknek vetik alá. Képünkön egy ilyen aerodinamikai vizsgálatnak kitett Mercedes autót láthatunk, a ráragasztott kis textilpamacsokkal, amelyek szemléletessé teszik az áramlási viszonyokat. Van jövője a CB-nek Éterhasználat, negyven csatornán Alig öt éve még kevesen tudták Magyarországon, hogy mit jelent a két betű: CB. Ma már a hazai polgári rádiótelefonok száma több tízezer. A gyors elterjedés oka pedig elsősorban a Magyar Posta engedékenysége. Ismert, hogy a lakosság telefonellátottsága — finoman fogalmazva — nem kielégítő, a megoldás pedig anyagi okok miatt késik. A nyugati országokban már régen használják a „telefonpótló” polgári rádió adó-vevő készülékeket. Azért polgári, mert az ilyen célra engedélyezett hullámsávok és adásmódok jelentősen különböznek mind a hatósági, mind pedig a hagyományos amatőr működésektől. Né- hányan hazánkban is rendelkeztek ilyen készülékkel, bár a posta akkor még mindössze két csatornán és elég kis teljesítménnyel engedélyezte a forgalmazást. A fellendülést részben a lehetséges negyven csatorna megnyitása, a nagyobb teljesítmény és a turizmus jelentette. Egyre többen hoztak a nyugati országokból kvarc óra helyett drágább, de hasznosabb CB-készüléke- ket. A meglepetésekre és újdonságokra mindig kész Skálának pedig a ’81-es karácsonyi slágere lett. Megkezdődtek a viták is, A CB-rádióval nem rendelkezők arra panaszkodtak, hogy lehetetlenné teszik a TV, rádió műsorok vételét és a CB-sek között is dúlt némi vihar. Ugyanis egyre több vállalat, szövetkezet, intézmény ismerte fel, hogy olcsóbb ilyen készülékkel kapcsolatot teremteni telephelyeik között, mint telefonra várni. A lehetséges negyven csatorna ma már túlzsúfolt. A kapcsolatteremtésre jó példák is akadtak. A kis helyi csoportok után megalakult a CB Rádiósok Országos Szövetsége. A tagok nemcsak az éteren keresztül beszélgetnek, hanem rendszeresen személyesen is. Például a Pest megyei budaörsiek helyi szervezete havonmm Ötszörös termelékenység Konténerben megy az áru Világszerte mindinkább terjed a konténeres szállítás, ez ugyanis a teherszállítás legkorszerűbb és legkényelmesebb formája. A konténer szó írancial—angol eredetű, nincs 'hasonlóan pontos magyar megfelelője (a kezdetben erőltetetten alkalmazott szállítóláda elnevezés nem honosodott meg.) Annyira általánossá vált a konténer szó, hogy sok helyütt az apróbb dobozokat, ládákat is így nevezik — helytelenül. A szakemberek az egy köbméternél nagyobb, kerék nélküli szállítóedényeket hívják így. Mind kevesebb kis konténert használnak, a közepes — öttonnás — s a nagyméretű — húsz., harminc tonnás — fenntartása, mozgatása gazdaságosabb. A konténereknek két fajtája van: az univerzális és a speciális. Az univerzális merev falú, zárt edény, kereskedelmi árukat szállítanak benne. Kész- és félkésztermékeket, érzékeny, értékes rakományt, amelyeket nem ajánlatos vagy nem gazdaságos menet közben átrakni. A speciális konténer lehet szigetelt falú, szabályozható hőmérsékletű, folyadék-szállító, ömlesztett áruszállító, oldalról, felülről nyitható, összecsukható stb. Konténerek alkalmazásával a ki- és berakodási munkáknál a termelékenység ötszörösére emelkedik, az állásidő viszont nyolcadára— tizedére csökken a vasúti járműveknél, ötödére—hatodára a közúti, harmadára— negyedére a vízi szállításban. A konténeres szállítás persze különleges berendezések üzemeltetését igényli az átrakóállomásokon. Napjainkban egyre-másra épülnek a magas fokon gépesített, automatizált konténer- átrakó állomások, ahol a konténerekre vonatkozó információkat (számukat, hovatartozásukat, rendeltetési helyüket és más adataikat) számítógépes memóriaegység rögzíti automatikusan. Képünk előterében egy 30 tonnás óriás konténert láthatunk, amint éppen felemeléséhez és behajózásához készülődik a speciális kikötői daru a lengyelországi Gdynia egyik átrakóállomásán. ta, de olykor hetente is tart találkozókat. Az országos szervezet székhelyén — a budai Apostol utcábah — működik a 9-es csatornán éjjel-nappal a CB segélyhívó szolgálat. Az ügyeletet nyugdíjasok látják el, természetesen társadalmi munkában, s kérésre mentőt, orvost, tűzoltót, vagy rendőrt riasztanak, de például az elromlott közlekedési jelzőlámpák, vagy csőtörések ügyében is intézkednek. A 9-es csatornát egyébként a nemzetközi szokásoknak megfelelően kizárólag segélykérésre tartják fenn. Az első vidéki CB-sek között voltak a mohácsi orvosok is. Ök a munkájukat segítő eszközt ismerték fel a CB rádióban, azóta sok településen követték példájukat. A magánszemélyek jórésze is hasonló céllal szerzett CB-rádióban, azóta sok tele- színűleg lesznek olyanok, akik csak státusszimbólumnak tekintik. Az autósokat is segítik a CB-sek, lévén, hogy a készülék viszonylag egyszerűen beszerelhető bármilyen típusú kocsiba. Hétvégeken forgalmi híreket, műszaki segítséget, de segélyhívást is nyújt a fővárosban a 14-es csatornán a „Tabán”, Székesfehérváron az „Alba Regia”, Kecskeméten a „Hírős” rádióállomás és van hasonló szolgáltatás más városainkban is. Sajnos egyes — főleg fővárosi — körzetekben ma már csak inkább éjszaka lehet beszélni, akkora a zsúfoltság és a helyi légköri zavar. Ugyanakkor a készülékek is egyre drágábbak ■— a Skála tavaly karácsonykor 13 ezer 600 forintért adta a nem is túl jó minőségűeket —, no és a nyugati szaküzletekben is rájöttek, hogy jól lehet keresni a magyar turistákon. A hazai gyártmányú olcsó és ai postai előírásoknak is megfelelő készülékek forgalmazása jelenthetne megoldást, de ez még várat magára. Egy kis kézi készüléktípus ugyan elfogadható áron kapható, de az csak két csatornán üzemel, s a teljesítménye sem megfelelő. Mindemellett a hazai CB- rádiózásnak van jövője. Márcsak azért is, mert az ország telefonhálózatában még jónéhány esztendeig nem várható számottevő javulás, márpedig az információ továbbítása a személyes érdekeken túl fontos népgazdasági érdek. R. J.
