Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-11 / 8. szám
1984. JANUÁR 11. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 | A. tévé l Képér nyoj ie előtt ! i A szegedi téli kikötőbe vontatták az úszóházakat, tanyahajókat és a vízibuszokat, hogy a védett öbölben készítsék elő a vízijárműveket a tavaszi szezonkezdetre Szá m ítástech n i ka és képzőművészei Unalmas-e a csak beszélő ember? Vannak, akik nem kedvelik a televízió vitaműsorait; azokat, amelyekben néhány ember, vagy épp csak kettő cserél gondolatokat egymással esetleg egy teljes órán át. Mondván: a csak beszélő ember szürke látvány a képernyőn, tehát unalmas. S ebben van is olykor igazság. Ha azonban amiről beszél- ' nek, amiről folyik a szó, tehát a tárgy érdekfeszítő és időszerű, sőt életbe vágó, akkor nincs helye-tere az unalomnak. Az elmúlt hét több példával is szolgált rá. Kedden a Stúdió ’84, szerdán a Memento móri, pénteken a fiatalok műsora, de ide sorolhatnánk az Osváth Júliával készült beszélgetést is, két estére osztva. Formát bontott a Stúdió ’84 — megszületése óta nem először — idei első jelentkezésében rendhagyó módon egyetlen interjú képezte tárgyát, a főszerkesztőnek és a Kulturális Minisztérium államtitkárának dialógusa. Két hangra „írott” publicisz- .tdka, amely a gaz/iaságilag újonnan szabályozott kulturális élet lényeges kérdéseit ölelte fel s megcélozta egyben valamennyi achitleszi, azaz sérthető pontját. Izgalmas dialógus többek között arról, hogy a fokozott gazdaságosság nem hat-e majd ki károsan az igazi értékek megszületésére és elterjesztésére, nem segíti-e majd elő a kultúra elü zl éti esed ősének felerősödését, továbbá arról, miként érvényesíthetők maradéktalanul — a reális veszélyek ellenére — szocialista kultúrpolitikánk célkitűzései. És így tovább, valamennyi kérdés és a reája adott válasz, mely inkább hasonlított a hangosan gondolkodáshoz — helyesen —, semmint kiélezett vitárai, nem hagyott kétséget afelől, hogy a nehezebb gazdálkodási viszonyok közepette, amikor a nemzeti jövedelem szerény növekedése szab határokat elképzeléseinknek, megnő azok felelőssége, akik közvetlenül irányítanak egy- egy kulturális intézményt, vállalatot, műhelyt. Hisz a központi elvek végrehajtása elsősorban a helyes, a feltételekhez mindenkor okosan igazodó gyakorlaton múlik majd. Ezt a tanulságot egyértelműen sugallta az egyébként több kérdésben is vitára serkentő beszélgetés, amely húsbavágóan érdekes volt. Memento móri Közismert, vannak témák, amelyekről nem szívesen beszélünk, pedig nagyon is tudjuk, hogy léteznek, sőt érezzük is olykor létezésüket. Ilyen például a halál, amely egyszer bennünket is elér, a születés és elmúlás dialektikájában az élet törvényszerűségeihez tartozik. A televízió most bátor cselekedetre szánta el magát: négyrészes stúdióvitát rendez erről a kényesnek mondható fogalomról — jeles szakemberek, filozófusok, orvosok, pszichológusok, teológusok, esztéták bevonásával. Ahogy a Memento móri — ez a műsor címe, emlékezz a halálra, fordíthatnám kissé pongyolán magyarra — készítői vallják, megkísérlik a halál gondolatának „újra társadalmasítását”, azaz úgy kívánnak szólni róla, hogy oszlassák a körülötte meglévő misztikus homályt és a torzí- tó-rémítő előítéleteket. Bármilyen furcsának tűnik:, igazi tartalmának kibontásával „emberivé” avatnak egy többnyire ijesztő képben jelentkező fogalmat. A vita első részét látva — szerdán késő este a 2-es csatornán, lám, még a televízió is óvatos és óvatoskodó, különben miért is utalta volna a napi műsor perifériájára — gondolatilag igényes vállalkozás, sokféle szempontból több oldalról közelít „törékeny” tárgyához, nem kerülve el az ellentétes állapotok felvonultatását, szembesítését sem. S ettől valóban izgalmas, igazi csemege a szellemnek, a gondolkodásra szívesen hajló nézőnek. Érdekes mód az emberi lét nagy kérdéseit feszegette és feszegeti két hét múlva is a fiatalok vitaműsora, a Péntek esti randevúban; a boldog élet, a boldogság titkait fürkészi. A különbség, hogy erről viszont nap mint nap szó esik közöttünk, munkahelyen, baráti körben, mindenütt. S legfőképp a fiatalokat izgatja, körükben gyakori beszédtéma. A Péntek esti randevú tehát politikusán választott, amikor ebben az időszerű témakörben példák sorával és különböző életfelfogások kiélezett ütköztetésével keresi arra a kérdésre á választ, hogy vajon mi is teheti igazán boldoggá az embert. Nem általában, a „kincs, bír, gyönyör” költői szintjén, hanem a fogalom nagyon is hétköznapi vonatkozásaiban, a köznapi dolgok ígéretében. Milyen szemléletes volt például a divatos manöken és a neves Győri Balett szólótáncosának; egymás mellé állítása az élet, a boldogulás járható útjainak lehetőségeként. És milyen elgondolkodtató arra vonatkozóan, hogy az anyagi elismerés mennyire nincs sok esetben egyenes arányban a befektetett energiával, emberi munkával! Lám, egy divatkisasszony többszörösét megkapja annak — pedig csak egy könnyű mutatvány részese —, mint amit egy táncos keres, fizikailag is megterhelő művészi munkával. Természetesen az anyagiak mellett ott a hírnév — érveltek egyesek —, amely ha idővel el is szállhat, de azért a művészi sikereké messzebbre ér. De lehetne ezt a gondolatot tovább forgatni „agyunk bográcsában”, más is kisülhetne belőle. S a mostani Péntek esti randevú legfőbb erénye ez a gondolati nyitottság, amely demokratikus módon ingerel a véleménynyilvánításra. Nem befejezett tényeket közöl, nem kinyilatkoztat: gondolkodtat. A műsorvezető, Verebes István nem egyszer hosszabb szünetet tart egy- egy hozzászólás után, mintha csak azt várná, hogy bennünk, nézőkben is jól elfészkelhesse magát az elhangzott vélemény. Élet, remény, boldogság, ‘vágyak — e körül mozognak a kérdések. Nem ijs mozognak. kavarognak, forrnak. A felszínen látszólag nyugodt minden, de érezni a felszín alatt feszítő erőként nyugta'anító feszültségeket. Szigorúság és derű És végül az Osváth Júliával készült beszélgetésről — hisz az előbbiekhez akár csatlakozhatna is ez a portrénak is beillő „kerti diskurzus”; amelyben a művésznő meglehetősen nyersen mondta ki igazát: életről, művészetről, sikerről. Csak úgy áradt belőle a szigorúság és ugyanakkor a kedély! A lényeges dolgok iránti feltétlen tisztelet szigorúsága, ugyanakkor szavai mögül fel-feltört a művészetben örömét lelő ember aranyló derűje. A színpad hajdani királynője — Ferencsik illette őt ezzel a jelzővel — ott, a kerti széken is úgy festett, mint egy királynő, aki nem babérjain trónol — akit kiküzdött sikerei tesznek joggal büszkévé. Nyílt, őszinte embersége imponált. Jó, hogy viszontláthattuk az immár csak könyveinek, zongorájának élő, a világtól kissé elhúzódó Osváth Júliát — akinek csodálatos hangja emlékezetünkből sohasem tűnhet el. VM. Segíti az oktatást, tanulást Történelmi fogalomgyűjtemény szakközépiskoláknak A megfelelő történelem szemlélet és világnézeti látásmód csak szilárd ismeretekre épülhet, szükség van az alapvető fogalmak helyes értelmezésére, tisztázására. A mezőtúri Dózsa György Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola pedagógusai Csabai János, dr. Gombás István és dr. Toimay Gábor a fentiek megkönnyítésére, a szakközépiskolai oktatásban jól hasznosítható kislexikont 'álllíkjttak össze, amelyben a legfontosabb történelmi alapfogalmak magyarázatát, értelmezését adják. A történelmi fogalom- gyűjtemény a tantárgyi követelményekhez igazodva nem „kész” és szóról szóra megtanulandó definíciókat tartalmaz. A meghatározásokban a szerzők azokat a tartalmi jegyeket emelték ki. amelyek ismeretét lényegesnek tartják. A címszavak után következő magyarázatok rövidek, ugyanakkor a tankönyvek helyenként hiányos információs anyagát is kiegészítik. A könnyebb tájékozódást betűrend segíti, a szócikkek végén római számok jelölik, hogy az adott fogalom melyik osztály tananyagához tartozik. A fogalomgyűjtemény elsősorban a szaktanárok munkáját segíti, de haszonnal forgathatják az érdeklődő diákok is. Előnye még. hogy összegyűjtve, egy helyen tartalmazza az egyébként szétszórtan, lexikonokban, kézikönyvekben fellelhető történelmi alapfogalmakat. Megjelenése a Szolnok megyei Pedagógustovábbképző Intézet gondozásában hamarosan várható. A magyar népművészet műhelyei Az idén is megrendezik a népművészeti nyári egyetemet Zalaegerszegen. A július 9-től 18-ig tartó kurzuson a magyar népművészet műhelyeivel ismerkedhetnek meg a hazai és külföldi hallgatók. Többek között a népi hímzés, a népviselet, a keménycserép- és porcelánkészítés, fafaragás, bőrkikészítés, szíjgyártás műhelytitkairól hangzanak el előadások. Megismerkedhetnek a résztvevők a magyar lakodalmi szokásokkal, népi táncokkal és a hangszeres népzenével is. Az elméleti foglalkozásokat a göcseji falumúzeum szakmai bemutatói, tánc- és dailtanulás, szakmai kirándulások, valamint kulturális programok egészítik ki. A közelmúltban jelentős szakmai és közönségsikert aratott a Budapest Galéria kiállítása, amelyen hazánkban első íziben mutatták be a számítógép-technika és a grafika lehetséges kapcsolatait. A kiállítás tapasztalatai alapján megállapítható — mint azt a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségében az MTI munkatársának elmondták — hogy a számítástechnikai eszközök alkalmazása több területen jelentős támogatást adhat a művészeti alkotómunkához. Felismerve a téma fontosságát, a képzőművész szövetség felvette a kapcsolatot az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal, s az eddigi tapasztalatokból kiindulva a közeljövőben tanfolyamokat szervez az érdeklődőknek. A számítógéppel vezérelt grafikai eszközök az utóbbi néhány évben világszerte elterjedtek. s a hazai kutatási és fejlesztési eredmények is biztatóak. Kezdetben elsősorban a mérnöki tervezésben alkalmazták, és a beren- dczések felhasználása eddig Az elmúlt esztendő végén hirdette meg népünk olvasóvá nevelésében érdekelt tizenhárom szerv az új Kell a jó könyv olvasópályázatot. Mint az előző, ez a mostani is hazánk felszabadulásának kerek évfordulójához kötődik s egyértelműen a szovjetorosz irodalom jeles alkotásainak elolvasására ösztönöz. Most is 30 ajánlott mű közül kell hatot kiválasztania annak az olvasónak, aki vállalkozik arra, hogy művenként 3—3 kérdésre választ adjon, vagy a neki legjobban tetsző műről, esetleg művekről 3—10 oldalnyi terjedelemben véleményét, olvasás közben támadt gondolatait leírja. A hat mű olvasáson alapuló ismeretét megkövetelő hatszor három kérdést helyesen megválaszolok között 5 fődíjat sorsolnak ki. HI-FI torony, stereo rádió, 10 ill. 6000 Ft értékű külföldi utazási utalvány és számos értékes jutalom várja a szerencsés nyerteseket. Az írásos pályázatokat beküldők legjobbjai hat-, négy-, ill. kétezer forintot kapnak s további 50 000 forint értékű könyvjutalom jut az utánuk következőknek. Természetesen ugyanazon olvasó részt vehet mind a pá- -lyázati lapok kitöltésében, mind az írásos pályázaton. Mindazok, akiket érdekel a pályázat, forduljanak településük vagy munkahelyük elsősorban a fejlesztési feladatokhoz kapcsolódott, pedig a rendszer — úgy tűnik — szélesebb körben alkalmazható. A művészeknek a számítógépes grafika iránti érdeklődése új jelenség, azt mutatja, hogy a művésztársadalom fogékony az új technikára. Az is nyilvánvalónak látszik, hogy a grafikai eszközök továbbfejlesztéséhez feltétlenül szükséges az alkotóművészek kifinomult esztétikai érzéke, fantáziája és látáskultúrája. A gép segítheti az ipari formatervezést, a reklámgra- fikát, a tipográfiát, a térképes rajzfilm-előállítást, az építészmérnöki gyakorlatot, s még számtalan más. vizuális megjelenítést igénylő területet. A művészek a tervezett folyamatos, klubszerű találkozásokon számítástechnikai szakemberek segítségévéi ismerhetik majd meg a komputertechnika műhelytitkait. közművelődési könyvtárához, ahol az ajánlott könyvek jórészét megtalálják, s ott jelenthetik be részvételi szándékukat is. A pályázati lapokhoz is ott lehet hozzájutni, s oda kell leadni a kitöltött lapokat és az írásos pályázatokat is legkésőbb 1984. november 1-ig. Nem véletlenül írtam, hogy a könyvtárakban az ajánlott könyvek jórésze megtalálható. Miért nem valamennyi, kérdezhetné joggal minden olvasó. A válasz egyszerű: a pályázat könyveinek egy része csak 1984-ben, tehát a • most következő hetekben, hónapokban jelenik meg. De a pályázatban részt vevő könyvek egyike sem régibb kiadású 1982-nél. Még a klasszikusok is új, 1983— 1984-es kiadásban várnak olvasóinkra. Az elmondottakból következik, hogy az olvasópályázat könyvei között ott találjuk az orosz irodalom néhány klasszikus, de talán kevesebbet forgatott alkotását. Így Bakunyin Gyónását, Csehov válogatott elbeszéléseit. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődé- sét, Gogol művét, Az őrült naplóját, Puskin Anyeginjét és Tolsztoj Anna Kareniná- ját. Képviselve van az olvasópályázat könyvei közt a szovjet irodalom egy-két ma már szintén klasszikussá vált darabja is. Köztük Gorkij drámái, Ilf-Petrov Tizenkét széOktatási kisvállalat Csepelen A közelmúltban alakult CSM Oktatási Vállalat kisvállalati formában szervezi a szakemberek képzését és továbbképzését, s nemcsak az önállósult csepeli vállalatoknál, hanem más budapesti és vidéki iparvállalatoknál is. A Csepel Művek múlt évi átszervezéséig a CSM Oktatási- és Társadalomtudományi Intézet látta el a Művek dolgozóinak szervezett oktatását. A társadalomtudományi ismeretek oktatását az egyes vállalatoknál szervezik meg, és a most alakult kisvállalat szakmai ismeretek terjesztésével foglalkozik. Az idén 120—130 féle tanfolyamot szervez, másfélszer any- nyit, mint a korábbi években. Ezek felét elsősorban a most már önálló csepeli vállalatok dolgozóinak, a többit más megrendelőknek. Az igényeknek megfelelően egyebek között a robottechnikát, a kazánfűtés szabályait és a vállalati gazdasági munkaközösségek elszámolási rendszerét sajátíthatják el a dolgozók. Változnak az oktatási módszerek is. alkalmazni kívánják a videó-technikát, a hangos diavetítést. Minden korábbinál nagyobb az érdeklődés a kisvállalat nyelv- tanfolyamai iránt, ezért modern eszközökkel szerelték fel a laboratóriumokat. Tervezik, hogy külföldi megrendeléseknek is eleget tesznek, programjaikat a TESCO-val egyeztetik, és azon keresztül ajánlják. Az oktatási vállalat önfenntartó intézményként működik, ezért nyereségre törekszik. Ezt azonban csak úgy érheti el, ha oktatóprogramjai igazodnak főleg a csepeli, de más vállalatok, gyárak és üzemek fejlesztési •elképzeléseihez, technológiai felszereltségükhöz, gyártmányszerkezetükhöz és szakember-utánpótlási igényeikhez. Ezért az egyes vállalatok oktatási terveit egyeztetni fogja saját programjaival, tematikájával, és szükség esetén előkészítő tanfolyamokat is indít. ke, Solohov Csendes Donja. A pályázat meghirdetői törekedtek arra is, hogy mind a legfrissebb, témában is rendkívül változatos szovjet-orosz műveket, mind pedig a Szovjetunió nemzetiségeinek világszínvonalat elérő irodalmi alkotásaira is felhívják a figyelmet. Ezért találkozik majd az olvasó Ivanov, Katajev, Moszkalen- ko, Trifonov, Tyihonov és Zaligin írásaival éppúgy, mint Ajtmatov, Csiladze, Kroos, Okudzsava vagy Unt műveivel. Ügy vélem, még ez a korántsem teljes lista is meggyőz arról, hogy a legkülönbözőbb ízlésű és érdeklődésű olvasók mindegyike megtalálja majd a neki tetsző műveket. Hogy ez valóban úgy történjék, abban segítenek majd a könyvtárosok, az általuk szervezett ankétok, irodalmi estek, a helyi és az országos sajtó, a rádió és a tv is. A dolgok természetes rendje szerint az 1985. áprilisában rendezendő díjkiosztáson nem minden pályázó iratkozhat fel a nyertesek listájára. Mégis — merem állítani — minden pályázó nyertes lesz annak a lelki épülésnek, szellemi gyönyörűségnek, ismeret- és látókörbővülésnek a révén, amelyet a Kell a jó könyv olvasópályázat valóban jó könyveinek elolvasása jelent. Szurmay Ernő KELL A JÓ KÖNYV Új olvasópályázat felszabadulásunk 40. évfordulójára
