Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

1984. JANUÁR 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A budapesti Gála Női Ruhaipari Szövetkezet kunmadarasi üzemében tőkés exportra is ké­szülnek női felsőruházati termékek. A 4—5 fazonból gyártott blúzokból, szoknyákból, kö­tényruhákból havonta mintegy 5 ezret készítenek A legfontosabb: a nyíltság és a demokratizmus A gazdasági munka pártellenőrzéséről Az üzemi pártbizottságok és pártalapszervezetek életé­ben már hosszabb ideje a gazdaság foglalja el a köz­ponti helyet Érthető tehát, ha az üzemekben, kommu­nistákkal beszélgetve a gaz­daságpolitika sik,eres alkal­mazásának feltételeiről, a végrehajtás mai körülmények között is hatékony politikai módszereiről esik a legtöbb szó. A gazdaságot jellemző ál­landó változások arra készte­tik a pártszervezeteket, hogy a bevált módszerek igénybe­vétele mellett keressék az újat, a jobbat. Tapasztala­taik arra utalnak, hogy a to­vábblépés kulcsa a pártel­lenőrzés eredményességének javítása, eszköztárának bő­vítése. a nehézségeket is feltáró, segítő szándékú ellenőrző munkára van szükség. A pártmunka üzemi gyakorla­ta is azt igazolja, hogy az el­lenőrzés csak akkor lehet alapos, a tényleges okokat feltáró, előbbre vivő, ha egyenként veszi sorra az alapvető fontosságú tenniva­lókat. Tanulmányozva a munka­terveket, a vezetőségek ülés­terveit, a viták nyomán szü­letett állásfoglalásókat, meg­állapítható, hogy az említett alapállásból kiindulva a pártszervezetek kiemelten foglalkoztak a takarékosság helyzetével. Elsősorban az anyag- és energiafelhaszná­lást, az általános költségek alakulását tekintették ári Állandó téma a munkaszer­vezés és a munkaerő-gazdál­kodás, szoros összefüggésben a vezetők, különösen a mű­vezetők tevékenységével és a teljesítménybérezés alkalma­zásával. Több vállalati párt- bizottság kezdeményezte a belső irányítás és az érde­keltség továbbfejlesztését, ezen belül az önelszámoló egységek számának növelé­sét, az értékesítéshez jobban kapcsolódó termelést. Nagy figyelmet fordítottak az em­beri sorsokat is befolyásoló termékszerkezet korszerűsí­tésére, az ezzel járó belső átcsoportosításokra, a szak­mai átképzésre, a vezetők szervezőmunkájára. Kedvező változások Városavato ünnepi tanácsülés Tiszafüreden (Folytatás az 1. oldalról.) ban lehetőséget ad, és az előrehaladás mindenekelőtt azon múlik, hogyan él ezzel a lehetőséggel a város. A városi tanács a megnö­vekedett önállósággal csak úgy tud eredményesen élni, ha még jobban támaszkodik a lakosság véleményére és tenniakarására. Kérjenek véleményt már az elképzelé­sek, tervek kialakításához. Igényeljenek mindenkitől több felelősséget, nagyobb rendet, fegyelmet; ugyanak­kor nagyobb figyelmességgel, körültekintéssel intézzék a lakosság ügyeit. A beszéde végén Katona Imre átadta Rente Ferenc­nek a Tiszafüred várossá nyilvánításáról szóló okleve­let. Ezt követően Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke a megyei pártbizottság, a megyei tanács, valamint a megye településeinek nevé­ben köszöntötte az új városi tanács tagjait. Arra kérte őket, igyekezzenek megfelel­ni a vonzáskörzetük igényei­nek. Végezetül a megyei szervek támogatását ígérte a tiszafürediek városépítő munkájához. A megyei tanács elnöké­nek felszólalása után köszön­tötte az új városi tanács tagjait és támogatásáról biz­tosította Bugán Mihály or­szággyűlési képviselő; Ma­gyar István tanácstag; Bor­dás Imre, a tiszaörs—nagy- iváni Közös Tanács elnöke; Koczur Sámuel tanácstag; Sándor László, a HNF me­gyei bizottságának titkára; Mitru Miklós esperes plébá­nos; a tiszafüredi úttörők; Gazdag Sándor, az áfész el­nöke; a tanácsapparátus dol­gozói nevében Tóth György- né; Borbély Imre városi KISZ-titkár és Oláh Vince általános iskolai igazgató. Rente Ferenc zárszava után a tanácsülés a Szózat eléneklésével ért véget. Haszon a gazdaságnak, haszon a kistermelőknek állattartás a háztájiban, nagyüzemi szervezéssel Hazánkban a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelése a lakosság ellátása és az ex­port miatt nélkülözhetetlen. A mezőgazdasági kisterme­lést integráló nagyüzemek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a háztáji ága­zat fejlesztésének. Minden­képp lényeges tehát, hogy a kistermelői szektor megbíz­ható szállítója legyen a fel­dolgozóiparnak és a felvá­sárló kereskedelemnek egy­aránt. A Héki Állami Gazdaság is jó néhány esztendeje szer­vezi és támogatja a kister­melők állattartását. Szerző­désekkel biztóisítja számukra a termeléshez szükséges anyagokat és feltételeket. Egyéni partnereivel sertés­hizlalási, növendéktartási és tejtermelési kapcsolatban áll. Az elmúlt évben a hé- kiek mintegy ezer hízott ser­tést vásárolták fel a kister­melőktől, és 331 hízómarhát értékesítettek. A három éve megkezdett kihelyezési ak­ció nyomán a „mini gazda­ságok” istállóiban levő 158 tehéntől tavaly év végéig 634 ezer liter tej került a be­gyűjtőhelyekre. A gazdaság a szaktanács­adáson túlmenően jelentős segítséget nyújt partnereinek a takarmányok beszerzésé­beh is. A jobb ellátás miatt területük vonzáskörzetében, többek között Kengyelen, Mezőhéken. Martfűn és az Alcsiban levő terménybolt­jában biztosítja a szemes és keveréktakarmányokat a háztáji termeléshez. Az el­múlt esztendőben a Héki Ál­lami Gazdaság takarmány­árusításból tíz és fél milliót, a hízómarha, a sertés és a tej értékesítéséből pedig tíz­millió forintot forgalmazott. A kistermelés lehetőségeit számba véve az idén bővíte­ni kívánják integrációs te­vékenységüket, s vele együtt az árutermelést. A további szervezett termelésre ösztö­nözve újabb hat takarmány­bolt építésével bővítik vá­sárlókörüket. A sertésfelvá­sárlás és a hízómarha-kiihe- lyezés növelését tervezik, s az év végéig egymillió liter tejet szeretnének értékesíte­ni. Hasonlóképpen a tenvész- á Ha tok. értékesítését segíti a Szolnok megyei Állatforgal- mi és Húsipari Vállalattal, 500 vemhes koca „előállítá­sára”. kötött szerződés is. A héki nagyüzem várható­an ebben az esztendőben is a központi törekvéseknek megfelelően, eredményesen támogatja a háztáji terme­lést. F. T. Hazai hegesztőanyaggal imporlmegtakaritás A korábbinál 1 ényegesen nagyobb élettartamot bizto­sító új hegesztőanyagot dol­gozott ki a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat (VAS­KÚT). A Rába Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárában a közelmúlt­ban fejezték be az új hegesz­tőhuzalokkal készült ekeva­sak vizsgálatát, és megálla­pították: élettartóssiáguk azonos a tőkés importhuzal­lal hegesztettekével, ugyan­akkor a hazai huzalok ter­melési tulajdonságai előnyö­sebbek. A VASKUT-huza- lokkal ugyanis a hegesztés termelékenysége — mivel magas hegesztőáram mellett is jó a varrat formálódása — nagyobb, s a hegesztőanyag vesztesége kisebb, így az anyagfelhasználás és az élő­munka-költség egyaránt csökken. A jövőben a hazai hegesztőhuzal felhasználásá­val mintegy 300 ezer dollár értékű importmegtakarítás érhető el az ekevasak gyár­tásában. Az új hegesztőanyag hasz­nosítására más területeken ugyancsak több lehetőség kí­nálkozik. Az előzetes vizsgá­latok szerint például a he­geszt őnuzalokkal ellátott bo­ronatárcsák élének tartóssá­ga két-háromszor nagyobb, mint a tőkés importból be­szerzett tárcsáké. Ez további 5—600 ezer dollár import megtakarítására nyújt lehe­tőséget. Az új technológiát alkal­mazzák már egyes elhaszná­lódott szerszámok felújítá­sához is. A VASKÚT és a rétsági Szovjet—Magvar Ba­rátság Tsz hegesztőüzemet hozott létre, amelynek első közös munkája a Csepeli Vasmű hengereinek felújítá­sa volt. Az eddigi eredmé­nyeik itt is igazolták a vára­kozást: a felújított hengerek élettartama nagyobb, mint az újaké. Kevesebbet, de jobban A pártszervezetek az el­múlt évekig a gazdasági ve­zetők beszámoltatását része­sítették előnyben. A jelenle­gi gazdasági viszonyoknál azonban a korábbiaknál éle­sebben mutatkoznak meg e bevált forma alkalmazásá­nak fogyatékosságai. Néhány ezek közül: a beszámoló ál­talános, a célja nem világos; a gazdasági, intézményi ve­zetők felkészítése, felkészü­lése nem kielégítő, mert dön­tően a termelés anyagi- technikai kérdéseiről tájé­koztatnak; nem eléggé nyíl­tak, nem avatnak be a gon­dokba, sokszor csak az ered­ményekre összpontosítanak; igényük az üzem munkájá­nak általános támogatására szorítkozik. Ugyanakkor a pártszervezetek sem mindig elemezték az adott gazdasá­gi téma politikai hatásait, nem vették számba munká­juk idevágó tapasztalatait, és a megjelölt feladatok tekin­télyes része is szakmai jel­legű volt. A felsorolt hiányosságok természetszerűleg nem együtt és egyidejűleg jelentkeztek a vezetői beszámoltatásoknál, egy-egy esetben csak néüány elemük volt kitapintható, de így is nehezítették a végre­hajtás áttekintését, a politi­kai feladatok kijelölését. A pártszervezetek még 1982-ten kritikusan elemez­ték, értékelték a pártellen­őrzés munkamódszereit, s továbbfejlesztették azokat. Mindez észrevehető eredmé­nyekkel járt. Részben ennek tulajdonítható, hogy a párt- szervezetek általában időben felismerik a munkaterület helyzetéből adódó ellenőrzé­si feladatokat, és munka- programjaikban rögzítik kö­zülük a leglényegesebbeket. Ugyanakkor már képesek a gyors változásokra is reagál­ni. Terjed az a felfogás, hogy nem több, hanem jól előkészített, mélyreható, az eredményeket is bemutató és A példák azt mutatják, hogy felgyorsult az új utak, módszerek keresése. Gazda­godott az ellenőrzések tar­talma, ténjái már összhangba kerültek a gazdaságpolitikai követelményekkel. A beszámoltatás ma is el­terjedt módszer, erősödött azonban alkalmazásának tu­datossága, gazdaságpolitikai tartalma. Jelentős a javulás az állandó és az ideiglenes munkabizottságok ellenőrző­munkájában. Gyakran tarta­nak kihelyezett üléseket, helyszíni vizsgálatokat. A fejlődés másik új voná­sa, hogy az üzemi pártbi­zottságok egyre gyakrabban számoltatják be a gazdasági vezetővel együtt — eseten­ként külön is — az alapszer- vezelek vezetőségeit, a gaz­dasági munkához kapcsolódó politikai feladatok, pártmeg­bízatások teljesítéséről. Egyértelműen kedvező irányt jelent, hogy az előbbi módokon végzett előkészítés után a taggyűlések, a vezető testületek konkrétabb, sokol­dalúbb, politikailag is érté­kelhető képet kapnak az adott témáról, s lehetőségük van érdemi állásfoglalás ki­alakítására. A testületek szerepének erősödése alapo­sabb helyzetelemzést és dön­téselőkészítést tesz lehetővé. Az ellenőrzések eredmé­nyéként napvilágra kerülnek a végrehajtást akadályozó tényezők, s lehetőség nyílik a korrigálást szolgáló intéz­kedések kezdeményezésére is. (Ha eredményeket rögzít az ellenőrzés, akkor arra ke­resnek választ, milyen úton- módon sikerült elérni azo­kat, s miképp lehetne hasz­nosítani a tapasztalatokat.) Az elhangzó javaslatokra rendszeresen visszatérnek, értékelik megvalósításukat. Egyes esetekben már a veze­tők éves tevékenységének vé­leményezésénél, sőt a minő­sítéseknél is figyelembe ve­szik a személyre szólóan megfogalmazható ellenőrzési következtetéseket, javasla­tokat. A tapasztalatok azt bizo­nyítják. hogy ma már csakis így, a párt- és a gazdasági szervek kölcsönös erőfeszíté­sei révén lehet hatékony az ellenőrzés, kerülhető el az egyoldalú ítéletalkotás, ér­vényesülhet a politikai fele­lősség. Ne várjunk, ha hibát látunk Amiben tovább kell lépni, az elsősorban az ellenőrzés nyíltsága, demokratizmusa. Fontos emelői és jó fórumai ennek az év végi beszámoló taggyűlések. A munkahelyi demokratikus fórumokon el­hangzó észrevételek is jobb hasznosítást érdemelnek. A másik, ami változtatásra szorul: a személyes, szóbeli, mindennapi ellenőrzés. Na­gyon fontos lenne tovább nö­velni ennek a rangját, s megteremteni a hozzá szük­séges munkahelyi légkört. Ezt úgy érhetjük el, ha a ve­zetők, a párt- és tömegszer­vezeti aktivisták, általában a kommunisták nem mennek el szó nélkül — a két tag­gyűlés között sem — a ha­nyagul végzett munka, az elpazarolt anyag, a szerve­zetlenség, a rendetlenség mellett. Az igényesebb el­lenőrzésnek, az ellenőrzés annak hatásfokát is növeli. A pártszervezetek ellenőr­ző munkájának javulásával, a gazdaságpolitika megvaló­sulásával a párt vezető sze­repe a gazdaságban tovább erősödött. Jói szolgálja ezt az is, hogy a végrehajtás mód­szerei döntően politikai jel­legűek. E politikai jellegű módszerek közé tartozik pél­dául a párt tagjaira kötelező iatározat, a meggyőző ér­velés, a mozgósítás, a kom­munisták példamutatása; a bírálat és szükség esetén a párt előtti felelősségrevonás. Az eszmei-politikai irányí­tásnak az adott helyzethez alkalmazkodva operativitás­sal kell párosulnia, amely gyors jelzéseket, konkrét ügyekben közreműködést — a különlegesen indokolt egyedi esetekben —, a nehéz­ségek kialakulását megelőző, a szakszerű beavatkozást is feltételez. A gazdaságirányítás kor­szerűsítése napirenden lévő feladat. Természetes', hogy a gazdaság pártirányítása is — a politikai célokhoz, a gaz­daság fejlődésének objektív feltételeihez, az állam gaz­daságszervező munkájához és a gazdálkodó egységek ön­állóságának erősödéséhez igazodva — állandóan fejlő­dik és tökéletesedik. A párt­irányítás szerves részeként az ellenőrzések hatékonysá­gának növelése, az azt szol­gáló módszerek kutatása, megújítása minden pártszerv és pártszervezet folyamatos, véglegesen soha meg nem oldható teendője. Üj üzemcsarnokkal bővült a jászalsószentgyö rgyi Petőfi Tsz cipőüzeme. Az épületben — amely mintegy kétmillió forintba került — egyelőre a szabászatot helyezték el, később azonban munkába állítanak itt egy felsőrész készítő szalagot is Balogh Pál, az MSZMP KB politikai munkatársa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom