Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

XXXV. évfjfl. sz., 1983. január 7.,szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Egészséges

öregség

Az öregség önmagában nem betegség — bármennyire nehéz is szétválasztani élettani és kóros jelenségeit —, hanem a szervezet biológiai állapota. Viszont az is tény, hogy ebben a korban bizonyos betegségek jobban megkeresik az embert, mint életének más szakaszában.

Magyarországon ma mintegy 2 millió 200 ezer nyugdíjas él, a lakosság több mint húsz százaléka, s közülük mintegy 1 millió 600 ezer ember szorul egészségügyi ellátásra. S ez az egész társadalmat érinti: az öregeket, mint szenvedő alanyt, az államot, a családot, a különböző intézményeket és kisebb- nagyobb közösségeket, amelyeknek kötelességük-hivatá- suk gondoskodni róluk. Továbbá az is gondokat, megoldandó feladatokat jelent, hogy sok öreg él nehéz szociális körülmények között. Persze nem ritka, hogy egy idős ember az anyagi biztonságnál is többre értékeli egészségét. S ez nem véletlen, hiszen ha egy nyugdíjas egészséges, kiegészítheti jövedelmét, ami nemcsak anyagi gondjain enyhít, hanem életkilátásait, lelki egészségét, harmóniáját is növeli. Ókori bölcsesség, hogy az öregek élete gyakran hatal-i más küzdelem a tétlenség ellen, míg végül is a tétlenség küzdi le életüket. A munka méltósága adja ugyanis az élet méltóságát. 1979-ben 406 ezer nyugdíjas — az összes nyugdíjasoknak a 30 százaléka — folytatott keresőfoglalkozást: 78 százalékuk fizikai és 22 százalékuk szellemi munkakört töltött be. A nyugdíjkorhatáron felüliek közül 165 ezer, a korcsoport 7,5 százaléka még aktív kereső. Talán a munka jótékony hatására is gondoltak a rendelethozók, amikor — módosítva az eddigi előírásokat — tágabb teret adnák nyugdíjasok foglalkoztatásának.

Egyébként az idős emberek munkateljesítményével foglalkozó nemzetközi szakirodalom elgondolkoztató adatokat tár fel: ha a fizikai dolgozók teljesítményét 24— 34 éves korukban száz százaléknak vesszük, akkor ez a fokozatos csökkenés után 65 év körül optimálisan csak 83 százalék lehet. Ezzel szemben a szellemi dolgozók teljesítőképességük csúcspontját 34—54 éves korukban érik el, s képességeik lassabban csökkennek.

Az öregedés folyamata nem zajlik le mindenkinél azonosan. Vannak, akik sok éven át kitűnően tartják magukat, és hirtelen jutnak el a lelki és testi teljesítőképességük határáig. De jó eszünkben tartani Szentágothai János akadémikus szavait, mely sze- ! rint ki-ki maga teheti a leg- 1 többet élete utolsó negyede érdekében: ki-ki maga felelős, hogy sportolással, mozgással karbantartsa magát és végül: hogy még fiatalon ki-5 fejlessze magában a kreatív szellemi tevékenység iránti ■ hajlamot, hogy hosszú élete ■ vegéig megőrizze alkotókész-1 ségét.

Mindezekből a tanulság kézenfekvő, szinte közhelynek számít: az egészséges öregségre már fiatalon kell felkészülni, (Sz. K.)

A BT elítélő határozata a pretoriai kormány ellen

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapi határozatában erélyesen elítélte a Dél-afrikai Köztársaságot Angola területén végrehajtott legutóbbi katonai műveleteiért, és követelte, hogy Pretoria feltétel nélkül és azonnal vonja ki csapatait ebből az j országból.

A határozatra a BT 15 tagja közül 13 szavazott, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselője tartózkodott. A Biztonsági Tanács tizennyolc napon belül immár másodszor marasztalta el Dél-Afrikát angolai katonai akciói miatt.

A határozattervezet eredeti formájában szankciókkal fenyegette meg a Dél-afrikai Köztársaságot arra az esetre, ha nem szünteti be Angola elleni támadásait. A módosított határozat mindössze „az ENSZ alapokmánya vonatkozó előírásainak megfelelő, hatékonyabb intézkedéseket” helyez kilátásba. A módosítás éppen az amerikai és a brit ellenszavazat elkerülését szolgálta. A BT két állandó tagjának ellenszavazata ugyanis a határozattervezet elvetését jelentette volna.

A Biztonsági Tanács vitájával egyidőlben üzenetet intézett Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitJkárhoz Sam Nujoma, a namíbiai

(Folytatás a 2. oldalon.)

A kedvezőtlenebb piaci feltételek ellenére

Nyereséges évet zárt a baromfifeldolgozó

Egyre ifibb késztermék Törökszentmiklisrél

A baromfitröiszt megszűnése óta az önállóság második esztendejében: csökkenő értékesítési lehetőségek, felhalmozott készletek és akadozó kiszállítások nehezítették a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat munkáját. Már a tervezés időszakában is az értékesítési lehetőségek — az úgynevezett kínálati piac kialakulása — határozták meg a vállalat tevékenységének ütemét. Partnereivel — az ágazat iparszerű termelése miatt — a tavalyelőtti bázis- mennyiségnek megfelelően, csupán féléves szerződéseket kötött.

Tavaly a törökszentmiklósi vállalat mintegy 22 ezer tonna baromfit dolgozott fel, ebből a mennyiségből 10 ezer tonna a háztáji udvarokból származik. A feldolgozó vágottáru-termelése pedig ’83-ban — 17 ezer 800 tonna volt. A hazai — Szolnok és Heves megyei, valamint a főváros piacaira 5 és fél ezer tonna szárnyast szállítottak. Az országhatárokon túlra 12 ezer 400 tonnányi áru „utazott” Törö'kszent- miklósról.

Az egyre növekvő minőséli követelmények miatt műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre és gyártmányfejlesztésre is futotta erejükből. Ebben segítséget jelentett néhány új termék készítése, s az ebből származó bevétel. A piaci visz- szaesést ellensúlyozandó, bővítették a termékek fovább- feldolgozottsági fókát. Az őszi nemzetközi vásáron díjat nyert panírozott csirkemell. -comb és -szárny is növelte az eladott áruk mennyiségét. Elszállítottak a vállalattól 3300 tonna takarmányt, amelyet úgynevezett hideg eljárással állati hulladékokból készítettek, s ezt a Törökszentmiklósi és a Pankotai Állami Gazdaság használta fel.

Az elmúlt év során a vállalat dolgozói — köztük 36 szocialista brigád — jelentős, mintegy 2 és fél millió forint értékű energiát és üzemanyagot takarított meg. Az 1980-ban alakult Broiler Gazdasági Társaság is eredményes esztendőt könyvelhe- ' tett el, s a vállalat ennek nyereségéből partnereinek hárommillió forintot oszthat vissza. •

Mindent összevetve, e rendhagyó esztendőben a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat 1 milliárd 150 millió forint árbevételt ért el. Ezáltal eredménye is meghaladja a korábban tervezettet.

Az idei esztendőre való felkészülés a piaci körülmények ismeretében kissé elhúzódott. A mezőgazdasági nagyüzemekkel azonban már az előző év decemberében befejeződtek a szerződéskötések. A külpiaci kilátásokból következően a vállalat a tavalyihoz képest a~ idei fel- vásárlási tervet 20 ezer 700 tonnában határozta meg. A vállalat a belföldi fogyasztás növekedésére számít, ennek érdekében bővíti a tovább feldolgozott termékek körét, a félkész és konyhakész szárnyasok mennyiségét. A feldolgozón belül működő kísérleti üzembe a napokban érkezett az új panírozott termékek készítésére egy korszerű gépsor, amelyet még az év első felében üzembe helyeznek.

Az egyre szigorúbb exportigényeknek megfelelően a minőséget és választékot növelve folytatják a belső üzemi rekonstrukciót. Az idén elkészül egy 2200 tonna kapacitású hűtő-tároló', amely a vállalat igényein túl bértárolásra is biztosít lehetőséget. Továbbra is készítenek takarmányokat az állati hulladékokból a mezőgazdasági nagyüzemeknek.

F. T.

Ebben a negyedévben 25 modul rendszerű közép-hegesztőgépet szállít a kunmadarast Vas- és Elektromosipari Szövetkezet a Villamossági Cikkeket Értékesítő Vállalat megrendelésére. Ez a géptípus adapterekkel alkalmas különféle ívhegesztésekre

j ......... — ---------------------------------------—.............................-- — ■ ■■ ~* ■ *

B

érek, besorolások, tarifák

Hajnali gépezet

Ha lassan is, de haladunk

Miért vannak kevesen?

Fiatalokról fiataloknak

Losonczi Pál Móron

Városavató ünnepi tanácsülések

Megkezdődtek a városavató ünnepi tanácsülések; tegnap Móron, Sümegen és Zala- szentgróton vehették át a település várossá nyilvánításáról szóló oklevelet. A három helység az Elnöki Tanács rendelete alapján viselheti január elsejétől a magasabb közigazgatási címet.

Fejér megye harmadik, legifjabb városa, Mór tanácsülésén részt vett Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. A szőlőkultúrájáról s az utóbbi években iparáról is híres település fejlődését Káldi Béla városi tanácselnök idézte fel.

Ezután Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a városi rang több évtizedes anyagi és szellemi erőfeszítés, áldozatos munka eredménye. A móriak két év alatt 24 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, egészséges lokálpatriotizmusuk és a településhez kötődésük bizonyítékaként. Mór nem előleget kapott, hanem az Elnöki Tanács elismeri és nyugtázza azt a fáradozást, amit a városépítő munkában elért és bizonyított — mondotta Losonczi Pál, majd átadta Káldi Bélának a várossá nyilvánítást tanúsító oklevelet.

A várossá nyilvánítás alkalmából a település közelmúltban felújított művelődési központiában megnyitották p Móron élő és alkotó képzőművészek kiállítását.

Sümegen, a Kisfaludy Művelődési Házban tartották az

ünnepi nyilvános tanácsülést. A városi rang értékéről, a múlt hagyományainak megbecsüléséről, az alkotásban és a közösségi életben való megújulási készségről beszélt ünnepi köszöntőjében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, majd átadta a városi címről szóló oklevelet Nagy Istvánnak, a városi tanács elnökének.

Zala megye ötödik városának avatóünnepségén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki meleg szavakkal köszöntötte az ifjú város lakosságát. A várossá nyilvánításról szóló oklevelet Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter adta át Ács László tanácselnöknek. Ünnepi beszédében kiemelte: a település városi címe kötelezettséggel is jár, feladata ezentúl, hogy segítse a környezetében lévő huszonkét község fejlődését, ellátását.

Az ünnepi tanácsülésen részt vevő Németh Károly Zalaszentgrót főterén emlékfát ültetett, majd meglátogatta a termékeinek jelentős részét exportáló Rekord Ruházati Szövetkezetét. A megye gazdasági és politikai helyzetéről' Zalaegerszegen folytatott eszmecserét a megyei vezetőkkel. Felkereste a megyeszékhely két rangos közművelődési intézményét, a Hevesi Sándor Színházat és a hangversenytermet,